Nógrádi Népújság. 1962. március (18. évfolyam. 18-25. szám)
1962-03-24 / 24. szám
1962. március 24. NÓGRÁDI NÍS>ÜJSAG 3 Terven felöl 2.8 milliós eredményjavulás az ÉPSZER-nél Balassagyarmat legnagyobb ipari üzemében, a Villany- és Épületszerelő Vállalatnál nemcsak túlteljesítették a múlt évi terveket, hanem a kiváló üzem cím elnyerésének feltételeit is megvalósították, A vállalat dolgozói a többi között több mint 2,8 millió forintos terven felüli eredményjavulást értek el. ■Ez lehetővé teszi, hogy maximális nyereségrészesedést kapjanak mindazok, akik hozzájárultak ehhez az eredményhez. Különösen sikeresen dolgoztak a KlSZ-fiata- lok, akik soron kívül egy 56 ezer forint értékű munkát végeztek el. Ezt az összeget egy közös szovjetunióbeli utazásra használják majd fel. A munkabrigádok közül a lakatos-műhely Lot-haridesz- brigádja emelkedik ki. A szocialista brigád minden tekintetben példamutató termelési és társadalmi tevékenységet fejt ki. Ez a brigád volt az első az idei munkaverseny- vállalás megtételében is. A kollektíva példájára készítette el felajánlását a többi munkabrigád is. Összesen mintegy 480 000 forintot tesz ki a terven felüli vállalások teljesítéséből eredő nyereség- többlet. Megindult a verseny a vállalat legjobb üzemegysége címért is, amelyben szinte kivétel nélkül minden dolgozó részt vesz. A nagyüzemi arányok kialakítása, növekvő árutermelés jellemzi a tsz-ek elmúlt évi gazdálkodását A megye termelőszövet- ^ kezeti mozgalmának történetében az 1961-es gazdasági év történelmi jelentőségű volt. Az elmúlt év tavaszán ugyanis lényegében befejeztük a mezőgazdaság szocialista átszervezését, és így már az elmúlt évben 148 termelőszövetkezetben 30 ezret meghaladó taglétszámmal, 205 ezer holdon folyt közös gazdálkodás. A tervkészítés időszakában széles körben Ismertetett árutermelési irány elvek eredményeként sikerült a termelőszövetkezetek tagságának és vezetőségének egyetértésével olyan termelési szerkezetet kialakítani a főbb üzemágakban, melynek végrehajtása biztosította, az árutermelési tervek főbb cél kitűzéseinek teljesítését. A megye 10 százalékkal adott több árut már az átszervezés utáni első évben, mint 1960-ban. Növénytermelésben a főbb növények arányai a közös gazdaságoknál közeledtek — a helyes gazdaságpolitika eredményeként — korábbi években kialakult megyei tanácsi arányokhoz. A kenyér gabona vetésterületi aránya a szántóhoz viszonyítva az 1960. évi 24,9 százalékról 28.3 százalékra, a kukoricáé 8,6 százalékról 11,4 százalékra, a burgonyáé 3,5 százalékról 4,1 százalékra, a cukorrépáé 2 százalékról 2,5 százalékra emelkedett. A takarmány termelés, el- sősorban a szálastakarmány biztosítására tett erőfeszítések, eredménnyel jártak. E téren a gazdasági év kedvezőtlen körülményei ellenére nincs különösebb probléma. Abraktakarmány szükségletünk kielégítésére a népgazdaság mintegy 220 vagon abrakkal segítette az árutermelés és az átteleltetés zavartalanságát. Növénytermelési munkáknál — különösen a kalászosok takarmányfélék és a koratavaszi kapások tekintetében — nagyobb nehézségek nem voltak. Az aratás július 26-ra, a cséplés augusztus 20-ra befejeződött. A kenyérgabonát november 7-re elvetettük, és az őszi mélyszántás 92 százalékát elvégeztük az ősszel. S ez olyan eredmény, amelyet a megye történetében először csak a nagy üzemi gazdálkodásra tért me zőgazdaság volt képes elérni. Addig azonban, amíg a főbb munkák végzésében eredményeket értünk el, a kedvezőtlen időjárás, a munka- szervezési nehézségek és több ezer szövetkezeti tag távol- maradása a közös munkától, komoly nehézségeket okoztak a növényápolásban. A kapások egy része csak késve, más része egyáltalán nem került megművelésre, s csak a kukoricából és a silókukoricából mintegy 10,4 millió forint bevételkiesés jelentkezett a gazdasági évben elért terméshozamokat figyelembe véve. A llattenyésztés terén a nagyobb mértékű területfelfutás ellenére ugyancsak sokat léptünk előre. Termelőszövetkezeteink az újonnan belépett tagok által behozott állatok összevonását sikeresen oldották meg, s gondoskodtak az állomány minőségi javításáról is. E célból csaknem 1400 darab tenyészállatot vásároltak a termelőszövetkezetek a gazdasági év során, s az áru- termelési alap biztosítására pedig mintegy 2 ezer borjút vásároltak a háztáji gazdaságokból. Bár a tehén és a koca létszámtervükét a termelőszövetkezetek nem 'teljesítették, a fejlődés mégis jelentős. A szarvasmarhalétszám az év elejihez viszoterv előírásaitól nem olyan nagymérvű, hogy ne pótolhatnák néhány hónapon belül; mikor rájöttek a hibára, a pontatlan mérlegeket is kiiktatták, és így tovább. De a felületességet nem tetézhetjük még egy felületességgel, önmagunknak okoznánk, súlyos károkat, ha a következtetések, tanulságok megvonása nélkül, napirendre térnénk az események felett. S mennél alaposabb a hibák okainak elemzése, mennél élesebbek és mélyrehatóbbak az elemzés alapján leszűrt tanulságok, következtetések, annál jobbak, hatékonyabbak és következményeikben tar- tósabbak azok az intézkedések, amelyeket utána megtesznek. Az előbb már utaltunk arra, hogy a műszaki vezetők januárban, februárban egy lépéssel rendre az események mögött maradtak. Ezzel együtt fel kell vetni néhány problémát. A vállalat ugyan még mindig nem rendelkezik teljesen komplett műszaki gárdával, de a keverő üzem magasabb színvonalú műszaki vezetését mindenképpen és a lehető leggyorsabban meg kell oldani. Nem véletlen, hogy ez a kérdés a városi pártvégrehajtó bizottság közelmúltban megtartott ülésén — amely a vállalat műszaki intézkedési tervét tárgyalta — igen élesen vetődött keverőre, laboratóriumra, de fel. Ugyancsak kemény bírá- a Zagyva 1-re is. Mert pél- lat érte a gyári laboratórium dául túlzott az a különbség, vezetőjét és dolgozóit. Megengedhetetlen, hogy az, alapbérüket: minden oka megvan technikai-technológiai eljárás, a vezetőnek, de az igazgatónak és a főmérnöknek is. ’hogy a jövőben sokkal szigorúbban kérje tőlük számon feladataik elvégzését. S tegyék ezt a megoldásra váró egyéb műszaki problémák esetén is. Tegyék ezt annál is inkább, mert egyrészt a gyár műszaki gárdája alkalmas arra, hogy a termelési problémákat megoldja, másrészt ma már tág lehetősége van a műszakiaknak a tevékenységre, bíznák bennük, elfoglalták az őket megillető helyet a termelés irányításában, hát most követeljék is meg tőlük, hogy éljenek ezzel a bizalommal, éljenek a szaktudásuk és hi- vatásszeretetük előtt megnyílt alkalommal, kedvező körülményekkel és feltételekkel. Azzal nem sokra megyünk, ha az igazgató és a főmérnök sorra magyarázza a hibák, a lemaradás okait. Tökéletesen igaza volt a végrehajtóbizottsági ülés egyik felszólalójának, aki megjegyezte: a hibák okait megmagyarázni könnyebb, mint megoldani a problémákat. De mi nem választhatjuk az adott esetben a könnyebb megoldást. Magyarázkodás helyett a helyzet elemzésére és határozott intézkedésre van szükség. Ez vonatkozik nemcsak a Zagyva 11-re, a anyag összetételének egyenetlensége, szennyeződöttsége, a magas nedvességtartalom a kemencében derüljön ki. Ehhez nem lenne szükség laboratóriumot fenntartani. De mert a laboratóriumot éppen azért hozták létre, hogy ezeket a hibaforrásokat felfedje, s időben jelezze a műszaki vezetőknek, a laboratórium dolgozói is ezért kapják a 1 amely a két üzemegység közt az elsőosztályú üveg meny- nyiségében mutatkozik. Alig vitatható, hogy a Salgótarjáni Táblaüveggyár so- ronlevő legfontosabb feladatai között is a legfontosabb a technológiai fegyelem leghatározottabb megszilárdítása. Az idén 7 millió 600 ezer négyzetméter üveget kell gyártani, de jövőre már 9 milliót, s ez még nem a felső határ. Ez és minden újabb módszer bevezetése — s vannak ilyenek a vállalat terveiben — a technológiai fegyelemtől függ. De ettől függenek a már lényegében sikerrel végrehajtott kísérletek is. S ez újra sürgetően követeli műszaki és termelési osztály felállítását a meglevő technológiai osztály mellett. Sürgeti, mert a főmérnök és a technológiai osztály egymagában képtelen lesz megbirkózni az egyre szaporodó tennivalókkal. — x — A Salgótarjáni Táblaüveggyár kezd a maga lábára állni. Igazgatója örömmel újságolta, hogy tavalyi munkájuk eredményeként, ha nyereség- részesedést még nem is tudtak fizetni, de a vállalat rentábilissá vált. S ha idén jól végzik munkájukat, jövő ilyenkorra lesz nyereségrészesedés is. A márciusi tervet már teljesítették és bízunk benne, hogy ez már így lesz hónapról-hónapra. A gyár munkásai is érzik a változásokat. Növekszik a munkakedv, amit legszembetűnőbben a szocialista címért harcoló brigádok ugrásszerűen szaporodó száma bizonyít. Elmondhatjuk, hogy a pártszervezet is ió úton halad, hogy betöltse hivatását. Munkája felélénkült, szervesen kapcsolódik a termelés konkrét tennivalóihoz. A jobb és szervezettebb munkára mozgósít, máris figyelemreméltó eredményekkel a szakszervezet is. Mindkét szervezet biztos támaszává vált a vállalat gazdasági és műszkai vezetőinek, amely ha felhasználja ezt a sokirányúi és hatalmas tártál ékokkal rendelkező erőt, a munkások kibontakozó aktivitását — a felfelé ívelő fejlődés korszakát teremtheti meg, s valóra válnak azok a remények, amit a rekontstrukciótól már oly régóta várunk. Csizmadia Géza nyitva 53,5 százalékkal, ezen belül a tehénlétszám 43,6 százalékkal emelkedett. Az, állatállomány ilyen mérvű alakulása igen jó hatással volt az árutermelésre az ál lattenyésztésben is. Több mint 6500 sertéssel, mintegy 2600 vágómarhával, 785 mázsa árubaromfival adtak többet a termelőszövetkezetek, mint 1960-ban. Szólnunk kell néhány szót a termelőszövetkezeti beruházásokról is, a különböző létesítményekről, s a termeléshez szükséges gépekről. A beruházási tervet a termelőszövetkezetek 99,2 százalékra teljesítették, s terven felül mintegy 3 millió forin tot meghaladó beruházást is eszközöltek saját erőből. Igen örvendetes volt, hogy a férőhelyek nagy része időben elkészült, s ebben nagy szerepe volt az ’ augusztusi építési hónapnak. Jelentősen emelkedett — csaknem 120-szal — a termelőszövetkezetek saját gépeinek száma. Ma már egyre több olyan termelőszövetkezetünk van, ahol a gépi munkálatok nagy részét saját erőből végzik el. A termelési eredmények, az árutermelés növekedése folytán a termelőszövetkezetek vagyoni és pénzügyi helyzetében is igen jelentős fejlődés tapasztalható. A közös szövetkezeti vagyon 94 százalékkal emelkedett az 1960-as évhez viszonyítva. Ezen belül csaknem megkétszereződött a szövetkezetek tiszta vagyona. A kedvezőtlen időjárás, valamint a szervezetlenség okozta nehézségek miatt a szövetkezeti tagok jövedelme ugyan alatta maradt a tervezettnek, mégis 611 forinttal magasabb, mint az 1960-ban egy dolgozó tagra átlagosan kifizetett jövedelem. Igen komoly eredményként kell elkönyvelni, hogy az elmúlt évben mindössze három termelőszövetkezet zárt mérleghiánnyal, s ezek kivételével valamennyi termelőszövetkezet fizetett földjáradékot tagjainak. A kötelezettségek rendezését, valamint a jövedelem ilyenirányú alakulását a gazdasági eredmények mellett nagymértékben elősegítette, hogy a zárszámadás alkalmával kormányunk 42 millió forint kedvezményt biztosított a termelőszövetkezeteknek a 3004/3. kormányhatározatban rögzített feladatok teljesítéséért. \ z elért eredmények el- lenére sem szabad szem elől tévesztenünk, hogy az 1961-es gazdasági évben a termelőszövetkezetek egy része gyenge gazdálkodási eredményt ért el. Ez megszabja a párt és állami szervek és a termelőszövetkezetek vezetőségének is legsürgősebb feladatát: a gyenge termelőszövetkezetek politikai, gazdasági, szervezeti megerősítését. Az ötéves terv végére azt a célt tűztük magunk elé, hogy minden gyenge termelőszövetkezet megerősödjön, s gazdálkodási színvonaluk elérje legalább a közepesen dolgozó termelőszövetkezeteik eredményét. Á csavargyárbon A dolgozók közel egyhar- mada asszony a Salgótarjáni Acélárugyár csavarüzemében. A néhány évvel ezelőtt létrehozott új üzemrészben ma már mind több női dolgozó sajátítja el a szakmát, ügyeskezű, szorgalmas iörzsgárda alakul ki. Nekik is részük van abban, hogy az üzem már teljesítette negyedévi tervét. Fent: Slezák Istvánná csavarszárma- s az igényeknek megfelelően rendszeresen 10-20 százalékkal túlteljesíti haVi tervét. Oldalt: Galovics Sán- dorné csavaranya íúróst a műhely egyik legjobb dolgozóját legutóbb bizalminak is megválasztották. Lent: Kaspár Lajos- né a legjobb csavar- szármarós. Kommunistához méltóan példát mutat a fegyelemben, a munkaidő jó kihasználásában, a tanulásban is. Mindezeket egybevetve megyénk termelőszövetkezetei az elmúlt gazdasági évben végrehajtották a párt által kitűzött kettős feladatot. Az átszervezéssel egy időben sikerült növelnünk az árutermelést, s emelkedett a termelő- szövetkezetekben az egy dolgozó tagra eső jövedelem is. Az elmúlt gazdasági év is bér bizonyította a közös gazdaságok előnyét a kisparaszti árutermeléssel szemben. S ha az elkövetkezendő években sikerül előbbre lépnünk a termelőszövetkezeti vezetésben is, minden bizonnyal sikeresen használják ki szövetkezeteink a nagyüzem adta nagyszerű lehetőségeket. Ozsvárt Zoltán ŰVVV V V V V VW-r/VW'VVVV>/WVVW,^VVV*\/V'VVV'>/V V W II legfontosabb: a beruházások megvalósítása határidőre Harminckét pontban foglalták össze az idei műszaki intézkedési terv feladatait a Romhányi Csexépkálvhagyar- ban. A tervben jelentős helyet foglal el a gyár rekonstrukciójával. a beruházási program végrehajtásával kapcsolatos feladat. A többi között például biztosítani akarják, hogy az egyes létesítmények a beruházási programban meghatározott időre belépjenek a termelésbe. A kutatómunka fejlesztéséhez megfelelő laboratórium kialakítását tervezik. Elhatározták. azt is, hogy Lengyel- országban és az NDK-ba n tánulmányozzák a cserépkályha gyártását. Ebben az évben kerül sor az új generátor üzembe helyezésére is, valamint az alagútkemence évi nagyjavításához.- E két egymással összefüggő feladat zökkenőmentes megoldása érdekében is meghatározták a tennivalókat. Több pont foglalkozik a műszaki intézkedési tervben a kapacitás, a gépek jobb kihasználásával. A technológia korszerűsítésével például javítják a samottgyártás minőségét és növelik a termelékenységet. A terv szerint elérik, hogy ebben az évben a múlt évhez viszonyítva 15 százalékkal csökkenjen az üzemi selejt. A termelékenység növekedését szolgálja majd az az intézkedés is, hogy jobb munkaszervezéssel, korszerű technológiával a múlt évhez viszonyítva mintegy 5 százalékkal növelik a nyers kály- hacsempék gyártását. Ezt a növekedést legalább 60 százalék erejéig a termelékenység növelésével érik el. Az épületburkoló lapok készítésénél megfelelő szabványok kialakításával emelik a teljesítményeket. A jobb raktározás, a szállítás átszervezése, valamint a szárítás korszerűsítése szintén a termelékenység növekedését szolgálják majd.
