Nógrádi Népújság. 1962. március (18. évfolyam. 18-25. szám)

1962-03-14 / 21. szám

1962. március 14. NÓGRÁDI NÉPÚJSÁG s Takarékoskodnak a takarmánnyal a pásztói járás termelőszövetkezetei A tavalyi, takarmányban is szegény esztendő sok gondot okoz a termelőszövetkezetek­nek. Ezt a helyzetet már az ■ősszel látták a mezőgazdaság vezetői s már akkor gondos­kodtak arról, hogy mérsékel­jék a hiányt. A késő őszi ta­karmányfelmérés, az előzetes takarmánymérleg elkészítése megtörtént a pásztói f járás­ban is. Két bizottság is mű­ködött, amelyek végigjárták •a termelőszövetkezeteket, fe­lülvizsgálták az állatállomány kondícióját s ahol az állat­létszámhoz képest hiány mu­tatkozott szálas- vagy abrak­takarmányból, megpróbáltak néhány fontos szervezési in­tézkedéssel segíteni. Intézkedé­seket hoztak a meglévő ta- Srarmánymennyiség szakszerű felhasználása érdekében, töb­bek között valamennyi ter­melőszövetkezetben takar- snányfel el ősöket jelöltek ki. Azóta már eltelt néhány tiónap, s vajon hogyan haj­tották végre a járás termelő- szövetkezetei a járási tanács mezőgazdasági osztálya által hozott intézkedéseket? Radvánszky Béla főállat- áenyésztő válaszolgat a fél­ééit kérdésekre. A járás termelőszövetke­zeteinek nagy többsége megfogadta és megtartja azokat az intézkedéseket, amelyeket az előzetes ta­karmánymérleg elkészíté­sének idején jegyzőkönyv­be foglaltak. Az egyik ilyen fontos intéz- íkedés volt a takarmányfelelő­sök kinevezése. A korábbi .gyakorlattal ellentétben — amikor az is vitte a takar­mányt, akinek nem volt szük­sége rá —, most ezek a fele­lősök adják ki a szükséges ta- •karmányroennyiséget az ál­lattenyésztési brigádvezetők­nek. A pásztói Béke Termelő- szövetkezetben például a tanyagazda felügyelete mel­lett adagolják az állatállo­mány részére a takarmányt. Több termelőszövetkezetnél a meglévő takarmánykészlet nem fedezte a szükségletet. Néhány helyen ráadásul még a korábbi takarmánykölcsönt is meg kellett adni a szövet­kezetnek. A járási tanács me­zőgazdasági osztálya — amennyire ezt a törvényes keretek lehetővé tették — se­gített megoldani a felmerült problémákat. Előfordultak olyan esetek, hogy az egyik termelőszövet­kezet segített a másikon, nnert egy-két helyen a szük­ségletnél több takarmány ter­mett. Szükség volt erre Vanyar- con és Bujákon is, ahol még takarmányszalmából is hiány mutatkozott. Va- nyarcra a káilóiak, Bu­jákra a héhalmiak adtak takarmányt. Egy-két termelőszövetkezet­ben a nagy takarmányhiány miatt szükségmegoldásként ré­paszelettel és melasszal ke­vert takarmányszalmát is ad­nak az állatállománynak. A takarmányhelyzet leg­utóbbi felülvizsgálása idején megállapították, hogy néhány helyen túl szigorúan takaré­koskodnak a takarmánnyal, ami az állatállomány rovásá­ra megy. Persze, javulás csak úgy várható, ha a meglévő takarmánymennyiséggel ész­szerűen gazdálkodnak és ta­karékoskodnak, de a lehetősé­gekhez mérten érdem szerint etetik az állatokat. Azokban a szövetkezetekben, ahol jól dolgozik a takarmányfelelős, arra is van lehetőség, hogy megmérjék a takarmányt, és így lényegesen jobb a hely­zet. Héhalomban, Erdőkürtön, Pásztón. Erdőtarcsán, Ta­ron érdem szerint etetik a teheneket, s ezáltal sza­bályozhatják a tejterme­lést is. Ezekben a közsé­gekben alig, vagy egyál­talán nem lehet észre­venni az állatállományon a szűkebb takarmányo­zást. Azokban a termelőszövetke­zetekben, ahol különben is nagyon kevés a takarmány, s ráadásul még ezt is szak­szerűtlenül, szűkmarkúan mé­rik — bár a meglévő meny- nyiség gondos mérés mellett nagyobb adagokat is lehetővé tenne —, már eddig is az ál­latállomány legyengülését okozta. Ha továbbra is indo­kolatlanul valamiféle helyte­len „ennyi is elég az állat­nak” szemléletből eredően etetnek Cserhátszentivánon, Szirákon, vagy Jobbágyin, ko­molyabb károsodás érheti az állatállományt. Kétségtelen, hogy nincs még minden ter­melőszövetkezetben hídmérleg, amelyen pontosan kimérhet­nék a napi takarmánymeny- nyiséget. Ennek ellenére a szövetkezet mezőgazdászai, el­nökei, állattenyésztési brigád­vezetői és elsősorban a takar­mányfelelősök rendelkeznek olyan tapasztalattal, hogy mérleg nélkül is elég ponto­san ki tudják „mérni” a szük­séges takarmánymennyiséget. Pá Már nem tarthat soká! Kiváló í termelőszövetkezeti ? tagok kitüntetése £ A tervek szerint február mással, hová is kerüljön az ° (végén, március elején már a pár ezer csibe? A Nemzetközi Nőnap alkal- Jj teljes üzemmel dolgozni kel­mából négy Nógrád megyei | lett volna a Balassagyarmati Pedig csibe volna elég. Már termelőszövetkezeti asszonyt í Baromfikeltető ^ Állomásnak. most vihetnék a termelőszö­részesítettek jó munkája elis- (Március közepén járunk, s a, vetkezetek, ha a Szolnoki méréséként kormány- illetve r keltető állomás hat gépe kö- Mezőgazdasági Gépjavító Vál- miniszteri kitüntetésben. ízül minössze kettő végzi a lalat betartotta volna igére- Medvegy Pálné pusztberki l munkát, a másik négy gép tét, s határidőre befejezte termelőszövetkezeti paraszt- ! megindulásához nincs is re- volna a négy gép szerelését, asszonyt az Országos Nóta-1 mény, április elejénél előbb. Lassan két hónapja már, nács terjesztette fel kormány- < Pedig a naposcsibék igen ke- hogy elkezdték a munkát, s a kitüntetésre. özv. Végh i lendő áruk most a termelő- befejezés még mindig késik. A Györgyné jobbágyi, Kiss 1st- ? szövetkezeteknél, az a 4—5 keltető állomás dolgozói és a vánné rimóci és Juhász Ist-aezer, amelyet hetente a két termelőszövetkezetek ennek vánné palotási termelőszö- j géppel teltetni tudnak Balas- ellenére is meg vannak győ- vetkezeti asszonyok ped g a sa gyarmaton. egészen ele- ződye arró, hogy néhány fe_ földművelésügyi miniszter ál- « nyeszo, az igényeket figye­tál adományozott „Kiváló' lembe véve. Ha meg az idő Időtlen ember akadályozza a termelőszövetkezeti dolgozó” I melegebbre fordul, a terme- munka befejezését, s a gép­— --------jjP“1' iőszövetkezetek valóságos har- javító vállalat vezetői rövi­c ot, csatát vívnak majd egy- desen véget vetnek ennek az mással, meg a keltető álló- áldatlan állapotnak! kitüntetésben részesültek. HÍREK PALOTÁSRÓL A Palotási Május 1 Terme­lőszövetkezet az idén to­vább bővíti gazdálkodását. Elsősorban olyan növényféle­ségeket termesztenek, ame­lyek jó jövedelmet jelente­nek a szövetkezetnek. A meglévő 30 katasztrális hold szőlő mellé még 20 holdat sét tűzték maguk elé a ter- a dolgozó parasztok az em­telepítenek. Ezenkívül jelen­tős területen kertészeti nö­vényeket is termesztenek. A 155 hold borsó mellett 10 holdon uborkát, 5 holdén pSprikát és 10 holdon para­dicsomot termelnek. Növeljük talajaink termőképességét A megye mezőgazdasági termelése a második ötéves terv időszaka alatt. az 1954/53-as évek átlagához ké­pest 38—40 százalékkal nö­vekszik. A célkitűzés meg­valósítása nagyobbrészt, attól függ, hogyan tudjuk fokozni talajaink termőképességét. Talajaink jelentékeny része nincs a kívánt termőerőben. Ezen állapotot előidéző okon közül a jelenlegi trágyázási rendszer okoz legnagyobb problémát. Az állatállomány csökkenése kedvezőtlenül ha­tott az istállótrágya terme­lésre. A korábbi években 5, jelenleg pedig 6 évenkint tu­dunk egy-egy területet nagy- adagú istállótrágyázásban ré­szesíteni. A helyzet súlyos­ságát csökkenti a talajjavító, nitrogént gyűjtő pillangós nö­vények vetésterületének növe­kedése, a vöröshere ég a lu­cerna vetésterületi arányai­nak megváltozása a lucerna javára. Égy hold lucernatörés­nek 180—200, míg a vörös­herének 100—120 mázsa trá­gyafelszabadító hatása van. Növekszik — bár még min­dig nem kellő mértékben — a holdankénti műtrágyafel­használás is. A talajerő fenntartásának SZAKMAI TANÁCSADÓ A mák fdrmeszféséröi A mák «termesztésének jelentő- vessük el a magot. Sorolás után ségét nemcsak az emeli, hogy nyomban saraboljuk meg, vl- fcedvelt élelmiszercikk, toktermé- szont az egyeléssel várjunk, míg sét külön felhasználják a gyógy- a növény a 3—4 ujjnyi magassá- szeriparban is. Termesztéséhez got eléri és akkor egyeljük ki megfelelő éghajlat, jó talajadott- legalább 20—25 centiméter távol­ságok, s megfelelő üzemi félté- Ságra. •telek szükségesek. Tenyészideje Megyénk szántói - éghajlati az időjárástól és a termesztett £s talaj adottságainkat figyelem- fajtától függően 120-150 nap kö- be véve _ aufaimasa.ir a mák zött ingadozik. A mák jó előve- termesztésére. Még a száraz esz- temény is, mert korán betakart- tendőkben is sikerrel termeszt- tásra kerül. S mivel a gépi mű- hető. ha megfelelő talajművelés- velés eléggé előrehaladt, a beta- g gj §g növényápolással időben k arí rí s a erre a célra átalakított gondoskodunk a talajnedvesség kombájnnal is megoldható. megőrzéséről. A talajjal szemben Alacsony hőmérsékleten csirá- eléggé igényes növény. Nagy zik és kezdeti fejlődéséhez a hű- termést csak jó termőerejű, sok vösebb időjárás kedvező. A ké- tápanyaggal rendelkező táblán sői fagyokkal szemben ellenálló, várhatunk tőié. Soványabb te- a mínusz 5—6 C fokos fagyokat rületen közvetlen istállótrágyá- még jól bírja. Csapadékigénye a zással és bőséges szuperfoszfát, közepesnél valamivel nagyobb, pétisó, esetleg kálisó adgolással Különösen a fejlődés kezdetén elégítsük ki tápanyag igényét. és végén kényes a megfelelő vízellátásra. Fejlődéséhez a fo­A mákterületen nagy gondot lyamatos vízellátást őszi mély- hell fordítani a növényvédelem­szántással, jó víztartó képességű, re, különösen a máktokbarkó el- korán felmelegedő, lazább tábla leni védekezésre. A nagyüzemi megválasztásával biztosítsuk.. A védekezésnél ajánlatos már a mák a legkorábbi tavaszi vetésű vetéskor 30-35 méterenként utat növény. Amint a kiválasztott hagyni a porozó gépek számára tábla „megpirult” és károsodás Az utakra más, alacsonyabb nö- nélkijl dolgozhatunk rajta, mun­káljuk el fogassal, hengerrel, s vésű növényeket vessünk. Bariai Gábor zásával jár. Nagy jelentősége és fokozásának egyik leg­hatékonyabb eszköze a trá­gyázás. Ezt minden szövet­kezeti szakember és paraszt elismeri. Mégis számosán kö­zülük elhanyagolják a kor­szerű szervesirágyakezelést. s mellőzik a talajerő növelése­itek jelentékeny forrásait: a zöldtrágyázást és a különbö­ző szervesanyagok komposz­tálását. Egy-egy szövetkezet­ben mint például Galgagután nem látszik meg, hogy szak­ember irányítja a gazdálko­dást. A primitív trágyakeze- 1Ó6 egyik fokmérője ennek. Másutt nincs törekvés arra, hogy számosállatonkint és évenként elérjék a 100 má­zsa istállótrágyát. A dejtári határban aratás óta a tarlón rohad a kombájnszalma, ahe­lyett, hogy felhasználták vol­na bőségesebb almozásra. Az alomszalma mennyiségének növelése bár fokozza az er­jedési veszteséget, mégis a többlet alomszalma felhasz­nálásának eredményeként több istállótrágyához jutna a gaz­daság. A talaj termőképességének helyreállítása, fenntartása és fokozása érdekében tovább kell javítani a talajerőgazdál­kodás eddig alkalmazott mód­szerét, s nem szabad elha­nyagolni a talajerővisszapót­lás egyéb lehetőségeit sem. Az állatállomány gyorsüte­mű fejlesztésével párhuzamo­san meg kell javítani a trá­gyakezelést. A trágya hely­telen kezelése folytán meny- nyiségileg és minőségileg igen jelentős veszteségeket szen­vedhet. Még helyes kezelés mellett is 15—20 százalékos közepes kezelés mellett már 20—30 százalékos, gondatlan kezelés mellett nem ritkán 40—50 százalékos mennyiségi veszteségre számíthatunk. Ezért minden egyes szövet­kezeti gazdaság az istálló­trágyát a trágyázandó terület közelében létesített trágyate­lepen szakaszos módszerrel kezelje. A rendelkezésre álló istál­lótrágya hatékonyabb felhasz­nálását azzal is fokoznunk kell, hogy a trágya kihordá­sát, elterjesztését és alászán- tását szakszerűen végezzük. Az istállótrágya viszonylagos hasznosságát azzal is fokoz­hatjuk, ha jól választjuk meg a trágyázandó növényeket. Elsősorban azok alá a nö­vények alá kell az istálló és műtrágyát adni, amelyek azt leginkább, a legnagyobb ho­zamnövekedéssel hálálják meg. Nem hanyagolhatjuk el azoknak a növényeknek trá­gyaellátását sem, melyeknél ez a gyökémövedék, ezzel együtt a humusz-felhalmozás foko­Ővjuk jobban! A termelési tervek telj'esí- vei tudjuk valóra váltani azt tését, a népgazdasági igények az ígéretünket is, hogy a kielégítését, a szövetkezeti ta- mezőgazdaság szocialista át- gok életszínvonalának emelé- szervezésével megszabadulnak melőszövetkezetek egyik leg- berfeletti munkától, csak így« fontosabb feladatként. Meg- a gépek segítségével lesz iga^ valósításukhoz a termelőszö- zán emberhez •méltó életük vetkezeti tagok lelkiismeretes szövetkezeti parasztjainknak, munkája mellett, népgazda- A gépek azonban csak ak- ságunk igyekszik biztosítani gór válnak igazán jó segítő­a szükséges anyagi eszközö- társakká a munkában, ha két. A különböző műtrágya- hozzáértő kezek ápolják, őv­féleségek, növényvédőszerek ják őket, mint a szövetkezeti mellett egyre növekszik a tér- tagok közös vagyonát, melőszövetkezetekben dolgozó amelyért sok pénzt adtak, traktorok, vető- és aratógépek, Mert azzal, hogy a rimóci ÜJ kombájnok, silókombájnok Élet Termelőszövetkezetben a száma megyénkben is. Csak traktoros gondatlanságából van — éppen a múlt évi az elmúlt évet véve alapul, összetört a gép, Nógrádsipe- trágyázási terv nem teljesí-tmintegy 140 traktorral növek- ken és Litkén nemtörődöm« tése miatt — a kisadagú hol- j szik az idén a termelőszövet- ségből kiesett a munkából egy dankénti 90—120 mázsás trá- 5 kezetek saját tulajdonát ké- Utos, illetve egy DT, a kár gyázásnak. Ez évben 20 000 ! pező gépek száma. S ez igen kétszeres. Ezt a nemtörődöm- hold szántóterületet kell ré-1 örvendetes, hiszen egyúttal séget, gondalanságot nemcsak szesítenünk kisadagú istálló- íazt is jelenti, hogy egyre több úgy sínyíik meg a szövetke- Leginkább a í termelőszövetkezetünkben jön zeti tagok, hogy a gépek nem a szécsényi, f létre olyan szilárd, biztos tudják időben megkezdeni a és a pásztói járásokban van | anyagi bázis, amely lehetővé tavaszi munkákat, s tudva- szükség erre. { teszi, hogy a termelőszövetke- levő, hogy minél későbben in­A talajerő növelésének je- > zet függetlenítse magát a gép- dulunk, annál kisebb a lebe« lentékeny forrása a zöldtrá- í állomástól, saját gépekkel tősége a jó terméseredmény- gyázás. Ez évben legalább £ oldja meg a néki legmegfe- nek. Olymódon is ráfizet erre 3000 holdon nagy gyökér ésJlelőbb időben mindazon mun- a termelőszövetkezet, s vala- zöldtömeget adó (napraforgó, I kálatok sorát, amelyek évköz- mennyi szövetkezeti tag, hogy keserűcsillagfürt) növénnyel) ben, a tervek teljesítéséhez azokat a gépeket, amelyekben trágyázásban. balassagyarmati zöldtrágyázást kell végezni. í szükségesek. a szövetkezeti tagok gondat­Az idén ténylegesen át kell} így van ez jól, hiszen tér- lanságából esik kár, a gépál­témi a szervesanyag hulládé- \ melőszövetkezetcink csak így lomás teljes költséggel javítja kok komposzttá történő fel- 3 tudják megteremteni a keres- csak meg, az ilyen gépekre dolgozására. £ let és kínálat összhangját, nem vonatkozik az egyébként A termelőszövetkezetek ve-Jn^gy mennyiségű, olcsó árut érvényes 50 százalékos javi- zetőinek — akik elsősorban í adva a népgazdaságnak. S tási kedvezmény, felelősek a tagok anyagi jó- $ csak így, a gépek segítségé- V-né létének biztosításáért, és a termelési tervek teljesítéséért — az eddigieknél tudományo­sabban kell hozzáfogniok a talajerőgazdálkodás megszer­vezéséhez, hogy gazdasági cél­kitűzéseiket minél kedvezőb­ben megvalósíthassák. Lantos László 110 000 SERTÉS Az ötéves terv ideje alatt sertéstenyésztésünkben igen jelentős lesz a változás. A megye sertésállománya az 1960-as évhez viszonyítva 52%-kal, ezen belül a koca- állomány 50%-kal növekszik. Ennek megfelelően az ötéves terv végén megyénk sertésál­lománya eléri a 110 000-et. Olirasá-anlsélo! iartoH cs méhész szakbizottság A Mezőgazdasági Könyvki­adó Vállalat a MÉSZÖV vá­lasztmánya mellett működő méhészeti szakbizottsággal közösen olvasó-ankétot ren­dezett március 11-én Salgó­tarjánban, a megyei tanács nagytermében. Az ankét al­kalmából dr. Örsi Pál Zol­tán a „Méhészet” című szaklap főszerkesztője a fé- szek-mézkamrás mézeltetésről, dr. Faluba Zoltán a Földmű­velésügyi Minisztérium Állami Gazdaságok Főigazgatóságá­Hogy az elmúlt évben szűkös volt a takar­mánytermés, ta­karékoskodni kell Mátravere- bélyben, a Már­cius 15. Tsz-ben is. Nincs külö­nösebb gond e téren, s ez nagy­részt Sépcé Ist­vánnak, a takar­mányelőkészí­tőnek is köszön­hető. nak főméhésze a méhek szerepéről a növénytermesz­tésben, és Kottái Pál az em­lített szaklap munkatársa a szakirodalom jelentőségéről tartott előadást. A jólsikerült olvasó-ankéton 250 méhész vett részt, akik élénk vitá­ban tárgyalták meg az el­hangzottakat, ezzel is előse­gítve megyénkben a méhészet mennyiségi és minőségi fej­lődését. Mennyi C-vitamin kell a szervezetnek Most, az influenza-járvány idején sokat segít a citrom fogyasztása. A C-vitamin el­lenállóvá teszi a szervezetet, s bizonyos mértékben elő U segíti a gyógyulást. Azt azon­ban kár elhinni, hogy egy- egy embernek azért, hogy a járványt meg ne kapja, na­ponta egy kiló citromot kell elfogyasztani. A felnőtt em­beri szervezetnek naponta annyi C-vitaminra van szük­sége, amennyi három-négy csepp citromban van. A fe- lesgesen kapott C-vitamint a szervez it nem tárolja. Így tehát a citrom pazarlása ir felesleges. MŰTRÁGYÁÉNAK ECSEGEN Az ecsegi Béke Tsz-ben a tavaszi munkák megkezdésé­re készülnek. Már befejezték 20 holdon a nagyhozamú olasz búza fej trágyázását s befeje­zés előtt áll a műtrágyázás a 20 holdas szovjet búzatáblán.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents