Nógrádi Népújság. 1962. március (18. évfolyam. 18-25. szám)
1962-03-14 / 21. szám
1962. március 14. NÓGRÁDI NÉPÚJSÁG 3 AZ ÉN BRIGÁDOM Hat lelkes asszony, meg vezetőjük, Oszvald János az év elején elhatározták, nemcsak a munkában akarnak helytállni, szeretnének minden tekintetben a szocialista embertípus jellemvonásaival gyarapodni. És ezért határozták el, hogy harcba indulnak ők is, az Üveggyár számos brigádjával egyetemben a szocialista címért. Én már tavaly is jártam ehhez a brigádhoz, egészen jól ismertem Tőzsér- nét, ezt a jókedvű, a humorra könnyen kapható asszonyt és Csikánynét is, aki napi hatvan kilométert utazik ide és vissza, hogy asszony létére a munkában is helyt tud-' jón állni. És sorolhatnám mind a hat asszonyt, valameny- nyien azt szeretnék, hogy szocialista emberekké váljanak mihamarabb. Nagyon örültem, amikor lehetővé tették, hogy velük együtt én is a csatasorba álljak, én is együtt küzdjek a megtisztelő címért, azon munkálkodjak, hogy valamennyien egymást segítő társakká, tudásban, erkölcsi és szellemi tulajdonságokban gazdagabbá váljunk. Nehéz dolgunk van, egy bizonyos. Ahányan vagyunk, annyi helyről járunk a munkahelyre, nehéz így összeegyeztetni a szórakozási és művelődési programot, gon dot okoz a tanulás is. És persze valamennyien asszonyok, gyermekes anyák vagyunk, a gyermekekkel pedig sok gond és baj van, megfelelni ezernyi problémájukra, rendbetartani ruháikat, ügyelni, hogy rendben menjen az iskolai munka, és készülni a másnapra, nekünk is olvasni sokat, tanulni és művelődni minél többet. A szocialista brigád címért A Nagybátonyi Szolgáltató Vállalatnál is mind több brigád csatlakozik ahhoz a mozgalomhoz, amelyben a szocialista címet nyerhetik el. Ezzel a munkaversennyel is a bányák, a bányászok jobb munkáját segítik elő, hogy jól kijavított, üzembiztosabb gépek segítsék a bányászok munkáját. Palchuber Béla esztergályos, a szocialista címért küzdő brigád vezetője, gépi alkatrész megmunkálásán dolgozik. Készéi Rezső és Márton Ottó villanyszerelők egyenáramú motor tekercselését végzik. Százhúsz előadás... (Tudósítónktól.) A megyében elsőként határozták el a szocialista cím elnyerését a Salgótarjáni Tűzhelygyár központi lakatosműhelyé- nelc dolgozói. A vállalás megfogalmazásánál nagy vitát váltott ki a tanulásra, művelődésre vonatkozó rész. Az év elejétől eltelt időszak bizonyítja, hogy a műhely dolgozói komolyan fogták fel a felajánlásnak ezt a pontját. A műhely párttitkára, Klenóczki elvtárs például 3 lapból álló, sűrű sorokban írt tervet őriz iratai között. Ez nem egyéb mint 120 különböző előadás időpontjának, előadójának és anyagának terve. Már csak a tervezet kidolgozása is komoly munkát igényelt. Azonban még komolyabb feladat volt a tervben eddig szereplő előadások megtartása. A műhely szinte valamennyi dolgozója visszaemlékszik még a német kérdésről tartott előadásra. Figyelmesen hallgatták meg a marógépek javításáról, a villamosságról, a termelés szervezéséről, a XXII. pártkongresszusról, az anyagismeretről, a munkatörvényekről és egyéb szakmai témákról tartott előadásokat. A reggeli idő egy részét használják fel a műhely dolgozói arra, hogy ismerkedjenek hazai és nemzetközi politikai eseményekkel, gazdasági, termelési kérdésekkel, szakmai anyagokkal. Különösen Borszu- kovszky elvtársnak, a gyár főmechanikusának előadásait szeretik. A központi lakatosműhely példája igazolja, megvan a lehetőség arra, hogy fontos kérdésekről rendszeresen ismereteket szerezzenek a dolgozók. Most, amikor ez a szeszélyes március fújja esővel, hóval az embert, most is csörömpölnek csilingelve és fegyelmezett sorokba rakva a gyár tyrmelte üvegek, a szállító brigád kezei között. Az ő kezük simít utoljára a ragyogó darabokon, ők zárják le a vagont, hogy^ útnak indulhasson a szélrózsa minden irányában az üveggyáriak keze munkájának zöldes, fehér, színes, festett, vagy csiszolt terméke. Az én brigádom már fel sem veszi az időjárás szeszélyeit, zúgolódás és veszekedés nélkül kezdenek napról napra a munkához. Abban maradtunk, hogy minden, a napi nyolc órán túli feladatot — legyen az társadalmi munka, művelődési program, vagy akár szakmai továbbképzés — közösen végezzük majd. De felhasználjuk a reggeli étkezési idő harminc percét is arra, hogy a legfontosabb napi nemzetközi és belföldi eseményekről tájékozódjunk. Így szeretnénk a legközelebbi értékelésre méltóvá válni a megtisztelő címre mi is, a brigádom és én. UJLAKY MÁRIA A minőségi mozgalom . gazdálkodásunk újabb tartaléka Sikeresen dolgozik az ifjúsági üzem Közel fél évvel ezelőtt, múlt év október 1-én kezdte meg munkáját a Salgótarjáni Acélárugyár ifjúsági üzeme: a szegcsomagoló. Azóta az üzem ifjúmunkásai mind a termelési, mind az exportterveket hónapról-hónapra maradéktalanul teljesítik. Nagy szerepe van ebben az egyik munkabrigádnak, amely a szocialsita cím elnyeréséért küzd, valamint az ifjúsági exportbrigádnak. Fellendült az ifjúsági üzemben a politikai és szakmai oktatás is. Nógrádi bányászok fürdője Hévizén Űj bányászgyógyfürdőt építtetett Hévízen hat szén- bányászati tröszt, a pécsi, a tatabányai, a nógrádi, az oroszlányi, a várpalotai és a középdunántúli 7,2 millió forintos költséggel. A fürdő átadása után naponta 450 bányász pihenhet, gyógyulhat majd Hévízen. Rövid hír szól arról, hogy a csökkentett súlyú tűzhely famintái, valamint a fémminták után ezekben a napokban már elkészült a prototípus is. A termékek minőségének és tartósságának javítására irányuló kezdeményezés egyik jelentős lépése ez a Salgótarjáni Tűzhelygyárban. A gyár sorra, rendre teljesíti a január 3-án nyilvánosságra hozott versenyvállalásában foglalt pontokat, az intézkedési tervben meghatározott feladatokat. Már néhány számadat is rendelkezésre áll arról, hogy az újabb intézkedések, a minőség javítása, a selejt csökkentése milyen megtakarítást, többletjövedelmet eredményezett a Tűzhelygyár számára. Ezek a tények is azt igazolják, hogy mennyire megalapozott, időszerű a versenynek ez az új formája, a feltárt, hasznosított tartalékok máris jelentkeznek a gazdálkodásban. A minőség javításának, a termékek tartósságának emelésére irányuló kezdeményezés nemcsak a Tűzhelygyárban biztosít szép eredményt. Az eltelt több mint két hónap alatt széleskörű visszhangot váltott ki a megye többi vállalatánál is. A Salgótarjáni Acélárugyárban, két üveggyárunkban, néhány bányaüzemnél alapos vita után már pontokba foglalták sajátos feladataikat. Több ipari üzemben most készülnek a versenyvállalások. Különösen nagy aktivitást váltott ki ez a kezdeményezés a munkások részéről, akik megértették, milyen nagy lehetőségeket rejt magában a versenynek ez a formája. Hasonló példával találkozunk számos műszaki dolgozónál is. A tűzhelygyári dolgozók elhatározásának nyilvánosságra hozatala óta eltelt idő már alkalmas arra, hogy több olyan fontos tapasztalatot ösz- szegezzünk, amelyek hozzájárulnak ahhoz, hogy a mozgalom tovább terjedjen, mind magasabb szintet érjen el. Az a tény például, hogy a szocialista ipar a múlt évben a termelés növekedésének közel 82 százalékát a termelékenység emelkedésével biztosította, szükségessé teszi, hogy további, újabb tartalékokat tárjanak fel a termelés során. Ilyen tartalék például az, hogy a technikai-műszaki fejlődés, a rekonstrukció nyomán minél előbb elérjék az előirányzott termelési szintet, elhárítsanak minden akadályt a gyorsütemű növekedés elől. Ugyanakkor a műszaki fejlesztés eddigi módszerei mellett — a többi között olyan új lehetőségeket szükséges figyelembe venni, mint a műszerezettség, az automatizálás színvonalának emelése, a jobb gyártóeszköz-gazdálkodás. Szükséges, hogy mindezzel párosuljon a vezetés színvonalának növekedése, a dolgozók lelkesedésének, aktivizálásának minél szélesebb körű kibontakozása. A termelés, a termelékenység további növelésének, a vállalati gazdálkodás tartalékai feltárásának mindezek mellett és ezekkel együtt rendkívül fontos lehetősége a termékek minőségének javítására irányuló mozgalom. Az a siker, amelyet eddig ez a kezdeményezés elért, mindenkelőtt azzal magyarázható, hogy valósággal egy folyamba irányítja a termelés területén végzett szerteágazó gazdasági tevékenységet. Abból kiindulva, hogy például a termelékenység nemcsak akkor növekszik, ha meghatározott időegység alatt nagyobb tömegű terméket állítanak elő, hanem akkor is, ha javítjuk a termékek minőségét, tartósságát — következik, hogy munkások és műszaki dolgozók számára igen kézzelfoghatóvá, közvetlenül érzékelhetővé teszik a termelés számos mutatójának teljesítését, mérését. A munkás és műszaki dolgozó szinte azonnal képes lemérni munkája eredményességét. A többi között például abban, hogy a selejt az esetek túlnyomó többségében azonnal és kézzelfoghatóan jelentkezik. A minőségi mozgalom ösztönöz arra, hogy a gyártmányok a legjobb belföldi és külföldi színvonalon készüljenek, a lehető legkisebb mennyiségű és legcélravezetőbb anyag és energia felhasználásával gyártsák azokat. Ez a kezdeményezés előtérbe helyezi a műszaki kérdések megoldásának közgazdasági vonatkozásait, a körültekintő és megalapozott gazdaságossági számítások szükségességét is. Nagy jelentősége van a gyártmányok fejlesztése tekintetében is. A minőségi követelmények fokozása azzal is jár, hogy ne TERVEZŐK. ÉPÍTŐK, SZERELŐK JOBB EGYÜTTMŰKÖDÉSÉVEL Gyorsítsuk meg a beruházási munkát a Romhányi Csjerépkályhagyárban A cserépkályha termelés további növelését az egyre fokozódó igények teszik szükségessé. Államunk ezért biztosít több mint 40 millió forintot a Romhányi Cse- répkályhagyár rekonstrukciójára, illetve egy új kemence megépítésére. A tavaly március elején megkezdődött beruházás első évére 9,1 millió forintot meghaladó összeget irányoztak elő. Ebből 6 millió forint értékű építési munkát, 1,8 millió forint értékű gép beszerzését, valamint egyéb feladatokat kellett volna végrehajtani. Azonban megyénknek ez a fontos beruházási programja a múlt évben nem jó ütemben haladt. Az eddigi számítások szerint a beruházás végrehajtásában mintegy 2 millió forintos a lemaradás 1961-ben. Ennek jelentős része a tervezett gépek elkészítésének lemaradásából adódik. A Budapesti Gábor Áron Vasöntöde- és Gépgyár 1,3 millió forintért az új generátor tartozékainak elkészítését vállalta. A gyár azonban ennek a kötelességének nem tett eleget. A lemaradás másik oka a tervdokumentáció hiánya. A múlt évi terveik utolsó sorozatát például november végén kapta meg a Romhányi Cserépkályha- gyár. Ezért több esetben módosítani kellett a határidőket. Hozzájárult a lemaradáshoz az is, hogy a kivitelezést fj/égző megyei Építőipari Vállalat a tervben előirányzottnál lényegesen kevesebb dolgozót foglalkoztatott ezen az építkezésen. A megyei Építőipari Vállalat és a Romhányi Cserép- kályhagyár közqtt megkö- tett szocialista szerződés teljesítésének értékelése is alátámasztja, hogy feltétlenül szükséges a romhányi rekonstrukció meggyorsítása. Az irodának például a szerződésben foglalt vállalás szerint már múlt év szeptember végén ideiglenes üzemelésre alkalmas állapotban kellett volnj. lennie. Az épület átadására azonban még a mai napig sem került sor. Nem történt meg a transzformátorház befejezése sem. A rekonstrukció idei indulása is meglehetősen vontatott. A munka meggyorsítását akadályozza például, hogy az Iparterv a teljes tervdokumentációt 1961 végéig nem készítette el, és az egyes terveket csak ez év második, illetve harmadik negyedévének végére Ígéri. Ezek olyan fontos gépészeti és műhelytervek, amelyeknek hiánya jelentősen akadályozza majd a beruházás határidőre történő befejezését. A tervező intézet mellett a megyei Állami Építőipari Vállalatnak és a Gábor Áron Vasöntöde- és Gépgyárnak is nagyobb felkészültséggel kellene segíteni a munka gyorsítását. Nem kis nehézséget jelent, hogy a vállalat a beruházás miatt egyes üzemrészeket a folyamatos termelés mellett kénytelen átszervezni, átköltöztetni. Kétségtelen, hogy mind az építőipar, mind a budapesti vállalat sok fontos munkát végez. Azonban mégis szükséges lenne, hogy megfelelő figyelmet fordítsanak a Romhányi Cserépkályhagyár rekonstrukciójára, hiszen ez szerves része a lakásépítési program maradéktalan megvalósításának. kezdjék el silány termékek gyártását. Külön szólnunk kell arról, hogy a versenynek ez a formája megköveteli az alkalmazott technológia felülvizsgálását, a technológiai fegyelem szigorú megtartását. Ezzel párhuzamosan megfelelő helyre állítja a selejt csökkentésének ügyét. Az eddigi gyakorlattól eltérőleg most már nem az az elsődleges, hogy a minőségi ellenőrzés tevékenysége kifogástalan legyen, hanem az. hogy feltárják és megszüntessék a se- lejtkár okait. A mozgalomhoz csatlakozó több vállalatnál ezért például a gyárba érkező alapanyagot gondos minőségi vizsgálatnak vetik alá, szigorítják a műveletközi ellenőrzést, általában feltérképezik a selejt eredőit. Mindezek természetesen — más tényezőkkel együtt — egy helyes népgazdasági szemlélet kialakítását segítik. Nem véletlen, hogy a szocialista brigádok, vagy az e címért küzdő kollektívák, a szocialista címért versenyző műhelyek dolgozói vállalásaiban és egész gyakorlati munkájukban nagy szerepet kapott a minőségi mozgalom. Igen kedvező, hogy a műszaki vezetők felismerték és nagy erővel támogatják a munkaversenynek ezt a formáját: Ugyanakkor hozzájárult ez a kezdeményezés ahhoz is, hogy a mozgalmi szervek egy irányban fejtsék ki tevékenységüket. amellyel jóformán a gazdasági feladatok összességét képesek átfogni. Ezek az első kedvező tapasztalatok ' azonban még nem terjednek ki gazdasági életünk minden területére. Több helyen még találkozhatunk értetlenséggel, kényelmességgel, a felelősség elhárításával. A mozgalomban eddig résztvevő vállalatok mellett szükség lenne arra, hogy erőteljesebben bontakozzon ki a csatlakozás, például a szén- bányászatban, a helyiiparban, megfelelő megértésre találjon a mezőgazdaságban is. Szükséges elérni, hogy a munkások és műszaki vezetők szinte egyértelmű elhatározása mellett megfelelően kivegyék részüket e nemes kezdeményezésből, a műszaki középkáderek is. A művezetők, a technológusok, a diszpécserek még aktívabban dolgozzanak a további sikerek ériekében. Szükséges, hogy az egyes vállalatok, üzemrészek, műhelyek között jobb legyen az együttműködés, biztosítsák a megfelelő mennyiségi és minőségi félkészterméket. Tovább kell szigorítani a bizonylati fegyelmet is. Nem kis feladat hárul a szakszervezetekre, elsősorban a szakmák megyei bizottságaira, a vállalati szakszervezeti bizottságokra. Az SZMT korábban megjelent felhívásának megfelelően kezdeményezői, szervezői legyenek mindenütt a mozgalom szélesítésének, a kibontakozást akadályozó helytelen szemléletek és gyakorlatok leküzdésének. Cikkünk elején arról szóltunk, hogy napjainkban szükséges a termelékenységi, a gazdaságosság újabb tartalékainak feltárása. A mozgalomban résztvevő vállalatok eddigi példája azt igazolja, hogy a minőség javítására irányuló kezdeményezés — azzal egy időben, hogy már eddig is számos feltárt lehetőség alkalmazását és hasznosítását biztosította — a vállalati gazdálkodás újabb nagy tartalékait hozta felszínre. A műszaki-technikai bázis növekedésével, a rekonstrukciók, a beruházások megvalósításával együtt és azok nyomában a megye iparának és gazdálkodása más ágazatainak is további fellendüléséhez ad nagyszerű lehetőséget. Most a vezetőkön a sor, hogy hasznosítsák ezeket, és mindent megtegyenek a minőségi mozgalom erőteljes szélesítése érdekében.
