Nógrádi Népújság. 1962. március (18. évfolyam. 18-25. szám)

1962-03-10 / 20. szám

1962. március 16. NÖGRÄDI népüjsag 5 Mit tervez Palotás? Lassan két kete már, hogy Palotáson, a Május 1. Ter­melőszövetkezetben tervjóvá­hagyó közgyűlésen beszélték, vitatták meg a szövetkezeti vezetők a tagokkal, hogyan is haladjanak tovább az idén. Milyen termelési, tenyésztési ágakkal gyarapítsák a nö­vénytermesztés és állat- tenyésztés jövedelmét, fokoz­zák a szövetkezeti tagok jó­létét. Ezen a közgyűlésen a termelőszövetkezet vezetősége javaslatot tett egy új java­dalmazási módszer bevezeté­sére is. Érthető tehát, hogy a hullámok, amelyeket ez a közgyűlés korbácsolt fel, még mindig nem ültek el teljes egészében. A szövetkezeti ta­gok beszélnek róla, ki jónak, ki meg kissé bizonytalannak látva az idei esztendőt. Kialakuló nagyüzemi arányok Miről is van szó tulajdon­képpen? A palotási Május 1. Termelőszövetkezet több mint tízéves gazdálkodásra tekint vissza. Az évek hosszú során olyan szilárd gazdasági bázist, teremtettek, hogy a község átszervezésével, bár létszám­ban és területben egyaránt megnövekedett a termelő­szövetkezet, ez azonban nem érintette különösen a szö­vetkezeti tagok jövedelmét, s már az elmúlt évben meg­mutatkozott, hogy az átszer­vezés helyes lépés volt, mert a nagyüzemben dolgozó pa­rasztok a kedvezőtlen időjá­rás ellenére is igen szép ered­ménnyel zárták az évet. A növénytermesztés jövedelme mintegy 2200 ezer forint volt, s több mint 2300 ezer forin­tot hozott az állattenyésztés is. A szövetkezetben ily mó­don az egy tagra jutó átlag- jövedelem mintegy 13 600 fo­rintot tett ki. Nos, az idén Palotáson tovább növelik ezeket az eredményeket. Az elkészített termelési tervre megnövekedett, a nagyüzemi arányok jellemzőek. A jól be­vált termelési módszerek al­kalmazásával a szokásos nö­vényi kultúrák mellett első­sorban munkaigén} es, de jó jövedelmű növényeket ter­mesztenek. S a tervek alap­ján közel 3 millió forintot várnak a növénytermesztés­ből. Az állattenyésztésben meg az idei tervek mellett már jó előre, két-három évre tervez­nek. Az állományt úgy ala­kítják, hogy két-három év alatt a tehénlétszám elérje a alkalmazzák, és nagyszerűen bevált, az itatásos borjúneve­lés. Az elmúlt évben 110 bor­ianként mintegy 600 forintot takarítottak meg. Ezt a mód­szert az idén is alkalmazzák. Mert nemcsak a borjúneve­lés költségei szorulnak ala­csonyabbra, hanem növeksze­nek a hozamok is. A baromfitenyésztésre ugyancsak a nagyüzemi mére­tek jellemzőek. A tervek sze­rint 25 ezer naposcsibét ne­velnek fel. Ebből alakítják ki a tízezres törzsállományt, a többit pedig árubaromfiként értékesítik. A baromfitenyész­tés növelésével párhuzamosan csökkentik a sertésállományt, így várnak az állattenyésztés­ből is mintegy 2 millió 350 jut neveltek fel így és bor- , ezer forintot. Megalapozzák a tervek teljesítését A tervek megvalósítása azonban jórészt azon múlik, hogyan készítik elő a telje­sítését a szövetkezetben. A növénytermesztésben például nagyon sok függ attól, mikor és hogyan kezdenek a ta­vaszi munkához, hogyan ja­vítják ki a vetéshez, nö­vényápoláshoz szükséges gé­peket. A termelőszövetkezet javítóműhelyében ezekben a napokban már befejezéshez közeledik az erő- és mun­kagépek javítása, Pálinkás László. Balogh István, Ko­vács József, meg a töb­biek egyre-másra küldik ki a műhelyből az újjávarázsolt gépeket. Jövő ilyenkorra még több lesz a dolguk, hiszen az idén a meglévő erőgépek mellé a termelőszövetkezet még négyet vásárol. így 11-re emelkedik a termelőszövetke­zetben az erőgépek száma. Emellett még számos apróbb munkagépeket is vásárolnak, hiszen közel 1 millió 100 ezer forintot költenek gépvásárlás­ra. Azt jelenti ez a gyakor­latban, hogy a termelőszövet­kezet az év folyamán nem tart igényt a gépállomás se­gítségére, valamennyi munkát saját gépével végzi el. Hozzáláttak már a 10 ezer férőhelyes csibenevelő és a tojóház építéséhez is. A ter­melőszövetkezet 150 ezer fo­rintot fordít saját erőből az építkezésre. A munkával úgy igyekeznek, hogy befejezzék még áprilisban, a növényápo­lási munkák megkezdéséig. A munkában vizsgáznak a kijavított gépek A GÉPJAVÍTÁSOKRÓL TÁRGYALT A SALGÓTARJÁNI JÁRÁS PÁRT VÉGREHAJTÓ BIZOTTSÁGA ' Űj módszerek a tagok javadalmazásánál Az elmúlt évi eredmények a szövetkezeti vezetők hozzá­értését, a szövetkezeti tagok jó munkáját dicsérik Palotá­son. A idei tervek megoldá­sában is erre, a szövetkezeti tagok becsületes munkájára támaszkodnak a szövetkezeti vezetők. A termelőszövetke­zetben az idén új javadalma­zási módszert vezetnek be. Nemrégiben a termelőszövet­kezet két felelős vezetője 270-et. Az idén a tehénállo- Pőrre a Micsurin Termelő mány 150-re növekszik, s ezt a növekedést jórészt saját erő­ből oldja meg a termelőszö­vetkezet. S mindezeket a ter­veket úgy valósítják meg. hogy nem csökken, sőt bizo­nyos mértékig növekszik is a tehenészet hozama.. A ter­melőszövetkezetben több éve szövetkezetbe látogatott, ahol alkalmuk volt tapasztalatokat gyűjteni az új módszer ered­ményességéről. Miről is van szó tulajdon­képpen? Az új módszernél nem arra kell gondolni, hogy Palotáson megreformálják a munkaegységet. A végzett a kórházi orvosok a körzeti korszerűtlen, hiányos. Somos­orvosok iránti megértésre is kőn nincs vérnyomásmérő, — oktathatnák a betegeket és bezárja a könyvet. — A kutyaharapás!? széttárja karját, azután foly­tatja. — A kis sebészeti mun­kát műszerek hiányában nem mosolyog. A combjába mart tudom ellátni. Nincs füiésze- és az illető nő volt. Az álló- ti reflektor, — és sorolja to- máson találkoztunk. Nekem vább. Bízik, hogy majd lesz. egy dühöngőt kellett megfé­keznem, a kórházba vitetni, Nem türelmetlen, hetne, a betegek pedig le- érdekében ő Tarjánba indult és útköz- tenné. Hiszen napi több em­beri érte a baleset. Az álló- bert kímélne a Tarjánba való máson csak nem végezhet- utazgatástól. Az államot az tem el az elsősegélynyújtást, ezzel járó kiadástól A szak­kértem, jöjjön a rendelőbe, orvosnak megkönnyítené a Nem jött vissza, Tarjánban valóban rászoruló betegekkel fordult az orvoshoz. — A halálozás? Az már egy nehezebb ügy. Egy mű- gégés ember volt, aki berú­gott, elesett és kicsúszott a gégéje. Megfulladt. A bonco­lás megállapította: amikor való több foglalkozást. Hátha ez az aggódás még párosulna a betegeknek az orvos iránti bizalmával... ? Kopognak az ajtón, egy középkorú férfi lép be. — Doktor úr, az apámnak kiértem, már tíz perce halott 40 fokos a láza . .. volt. Nagyon sajnálom ... Az orvos az órájára néz, ÍGY KERÜL SORRA min- fél kilenc. Délben járt azon den, a gyomros, aki csupán a környéken, de akkor nem a munka elől búvik, azután szóltak. Mentegeti magát a az igazi gyomorbeteg, akinek hívó, hogy el volt foglalva az üzemben könnyebb mun- disznóvágással. Pedig messze kahelyért kilincsel és nem laknak, kinn az erdő alján, csüggedt, mert nem talál — Jól van, megyek... — megértésre. És sorolja tovább megértést kér tekintete, minden betegét, amely egy- öltözik. Már rajta elma­egy külön világ és neki visz- radhatatlan lódenje, bunda- sza kell őket hozni az egész- sapkája. Nyakába akasztja a séges emberek közé. Arról táskát, berúgja motorját és nem szóltunk, hogy a falu elindul. A motor jelzi, merre többsége a „mi doktorunk- járhat, nak” hívja. A beszélgetés nem szakadt — x — meg. Most már kérés nélkül igazít el a körzeti orvosok KINEK CÍMEZZÜK, hogy gondterhelt életében. megértésre találjon? Azok­— Mi az oka, hogy napon- nak, akik erkölcsiekben, ta tíz-tizenöt, sőt húsz bete- anyagiakban segíthetnék. A get is küldök szakorvoshoz? betegnek, akitől bizalmat Csökkenteni lehetne, de ah- kérnek, és nekik, az orvosok­hoz a körzeti orvosnak jobb nak is: érdemes harcolni, hi­f elszerelésre lenne szüksége. A jelenlegi felszerelésünk szén az emberért teszik. Bobál Gyula munkát továbbra is az ér­vényben levő mértékkel, a munkaegységgel mérik. A változás az elmúlt évhez viszonyítva az, hogy még ta­valy meghatározott munka­egység előleget, 15 forintot kaptáik havonként a, szövetke­zeti tagok, most a betervezett mintegy 41 forintnak 80 szá­zalékát garantálja a termelő- szövetkezet, amelyet havon­ként előlegbe kapnak a szö­vetkezeti tagok. Hogy mit jelent ez a tagoknak? Az el­múlt évben egy-egy dolgozó tag általában 313 munkaegy­séget teljesített. Erre 15 fo­rinttal számolva 4695 forintot kapott előlegként, ami havon­ként 350—400 forintot tett ki. Most ez az előleg 780—800 fo­rintra növekszik havonként, ha az elmúlt évben teljesített átlagmunkaegységet vesszük alapul. Ezt jelenti a tagoknak sze­mélyenként. S, hogy a közös­ségnek is hasznot hoz, az már most mutatkozik. A termelő- szövetkezet asszonytagjai a korábbi években ezt a télvé­gi időszakot munka nélkül tötötték. Most egyre másra ostromolják a termelőszövet­kezet vezetőségét, munkát kér­nek ők is, mint a férfiak. Vincze Istvánná A Salgótarjáni Járási Párt Végrehajtó Bizottság brigád­vizsgálat alapján megtárgyal­ta a járás két gépállomásá­nak javítási munkáit, a ta­vaszi munkákra való felké­szülést. Szervezettebb és hatéko­nyabb munka mutatkozik a gépjavítások, a tavaszi fel­adatokra való felkészülés ide­jén. A salgótarjáni járás két gépállomásán, Kisterenyén és Karancskesziben a tervezett ütemben haladnak a gépja­vítások. Mindkét helyen a tavaszi munkák sorrendje sze­rint javították és javítják az erő- és munkagépeket. Kis­terenyén az erőgépek egy- része, Karancskesziben a leg­több erőgép új motort ka­pott. Az erőgépek fő javí­tását, illetve motorcseréjét a Szolnak megyei Gépjavító Vál­lalat végezte. Érdekes kez­deményezés volt mindkét gépállomáson, hogy a hely­ben folyó erő- és munka­gép javításokba bevonták az erőgép kezelőjét is. A kis- terenyei gépállomáson pedig termelési brigád szerint szer­vezték meg a javító brigá­dok munkáját. Ezáltal biz­tosították a jó minőségű gép­javítást, jobban érvényesül a brigádok felelőssége, hiszen az általuk javított erőgépekkel dolgoznak majd a munkák megindulásával. A javítómunkát szigorúan ellenőrizték és ellenőrzik, minden kijavított gépet kipróbálnak és jegyző­könyv alapján veszik át a javítóbrigádoktól. A terv szerinti javításokat csak az alkatrészhiány hát­ráltatja Egyes alkatrészeket egész év folyamán nem, vagy alig lehet beszerezni. A gépállomások elősegítették a termelőszövetkezeti erő- és munkagépek karbantartását és javítását is a javítási időszak alatt. A gépjavításokkal egyidő- ben a gépállomási dolgozók szakképzettségének növelése érdekében a szakmai tovább­képzést is megszervezték a két gépállomáson. Mindkét helyen egy-egy vontatóvezetői tanfolya­mot indítottak, összesen 26 résztvevővel. Ezek kö­zül heten termelőszövet­kezeti tagok. Kisterenyén egy alapfokú tan­folyam is működött 23 hall­gatóval. A gépállomások már szer­ződésileg biztosították a ter­melőszövetkezetekkel a külön­féle munkák elvégzését. Ä kisterenyei gépállomás csak­nem tízezer normálholdra kö­tött szerződést az első fél­évre. Karancskesziben több mint 2400 normálhold tavaszi munkát kell elvégezni a gép­állomás dolgozóinak. A gépállomásokon a mun­kák gyors és folyamatos el­végzése érdekében már rész­ben megszervezték a kettős műszakot is. A kisterenyei traktorosok a napokban le­zajlott termelési tanácskozá­son elhatározták, hogy az idén legfontosabb feladatként a jó minőségű munkát és az önköltség csökkentését tűzik ki célul. Kisterenyén meg­szervezték a munkaversenyt is, amiben részt vesz a dol­gozók 85 százaléka. Karancs­kesziben ma kerül sor a ter­melési tanácskozásra, ahol szintén megszervezik a mun­kaversenyt. Szoó Béla elvtárs a járási pártbizottság titkára elmond­ta, hogy jogos a termelőszö­vetkezetek jó minőségű mun­ka iránti igénye, valamint az, hogy mindent időben végez­zenek el a gépállomások. Fontos azért is, mert a gép­állomások tekintélye múlik ezen. Fölhívta a gépállomá­sok figyelmét: hogy a javításokat továbbra is jó szakemberekkel' végez­tessék, akik nem úgy dol­goznak, hogy mire az erő­gép a határba ér — újra javíthatják. A munkák sikerének egyik záloga a szerevezettség, amely ha ugyanúgy érvényesül a tavaszi munkák során mint a gépjavítások idején, akkor nem maradhat el a jó ered­mény. Ahol törődtek az építkezésekkel... Gál István: PATKÄNYLYUK (Magvető) A kisregény egy határmen­ti őrs életét örökíti meg, az 1950—51-es években. Nyomo­zás indul egy határon átszö­kött ember ügyében. Az áru­ló parancsnok rábeszéli törte­tő, szolgalelkű helyettesét, hogy vádoljon be a nyomo­zóknál egy ártatlan embert. Hiába akarják barátai jobb belátásra bírni, karrierje ér­dekében kitart az általa is gyűlölt őrsparancsnok mel­lett. A mezőgazdasági termelés bővítését csak akkor lehet jól végrehajtani, ha ehhez biztosítják a tárgyi feltétele­ket is. Hiszen az építkezések szervezett, tervszerinti es gyors lebonyolításával sok gond megoldódik a szövet­kezetekben. Az elmúlt évben mindenütt megpróbálták rö­vid időn belül és minél gaz­daságosabban elvégezni eze­ket a munkákat. A tapaszta­latok azt bizonyítják, hogy ahol — a szó igaz értelmében — törődtek ezzel a munká­val, az eredmény nem ma­radt el. Tavaly már sok termelő- szövetkezetben jól szervezték és végezték az építkezési munkát. De nézzük ezek kö­zül a három legjobbat. A drégelypalánki Szondy György, az egyházasdengelegi Űj Élet és a mátraverebélyi Március 15. Termelőszövetkezet lehe­tőségei, célkitűzései csaknem azonosak voltak, tehát az összehasonlításra is alkalma­sak. Hogyan szervezték ezek a szövetkezetek a munkát? A legfontosabb feltételt, a ter­melési célkitűzésekből fakadó építési szükségletet idejeko­rán tisztázták és meghatároz­ták, rövid időn belül meg­kötötték a szükséges szerző­déseket, brigádot alakítottak a szakemberekből, s idejeko­rán megkezdték a munkát. Ez így röviden jól hangzik, de keveset mond. A három szövetkezet közül Mátraverebélyen szervezték a legjobban a munkát. Erős házi brigádot hoztak létre, s az év elején, amint az idő­járás engedte, azonnal mun­kához láttak. Az anyag nagy részét még az építkezés meg­kezdése előtt helyszínre szál­lították. Az építkezés ideje alatt pedig nem várták meg, míg valami elfogy, hanem folyamatosan biztosították a szükséges anyagféleségeket. Így a munka so’sem állt meg. Beszélni kell az emberi té­nyezőkről is. Ezekben a szö­vetkezetekben, ahol anyagi­lag és erkölcsileg is megbe­csülték az építőbrigádok tagjait, nem volt baj a mun­kafegyelemmel. Ebben a há­rom szövetkezetben például a munkások minden hónap­ban rendszeresen megkapták a munka után járó jövedel­met. Ezekben a szövetkeze­tekben biztosították a szak­emberek részére a kellő lét­számú segédmunkerőt, sőt, gyakran az is előfordult, hogy a társadalmi munkára jelent­kezők létszámát korlátozni kellett. Drégelypalánkon, Mát­raverebélyen és Egyházas- dengelegen is egy-egy szövet­Vetélkedő fiatalok Kisterenyén Március 3-án este nagy sür­gés-forgás volt a kisterenyei kultúrházban. A községi KISZ szervezet a környék öt szer­vezetét nemes vetélkedésre hívta meg. Sokoldalú, érde­kes, szórakoztató és nevelő célú kérdéssorozatot állított össze a vezetőség. A verseny­Ma este megyei mezőgazdász-bál Salgótarjánban Még sokan emlékeznek az évekkel ezelőtti nagy sikert aratott megyei mezőgazdász­bálra. Azóta négy év telt el és ma újra megrendezik a mezőgazdászok bálját. Az idei bált is a megyei tanács mezőgazdasági osztálya ren­tanács ebédlőtermében. A ha­gyományok szerint Botos Bandi és népizenekara húzza a talpalávalót. A bálon — amely este 8 órakor veszi kezdetét — résztvesznek a megyei és járási tanácsok mezőgazdasági szakemberei & a termelőszövetkezetek el­dezi Salgótarjánban, a megyei nőkéi, mezőgazdászai. zöknek lelkes és nagyszámú közönség szurkolt. A csak­nem három órás — villám­tréfákkal tarkított — vetélke­désen a versenyzők és nézők, ifjak és felnőttek egyaránt jól elszórakoztak és sok hasz­nos dolgot tanultak. Harsogott a kacagás, amikor az egyik ifjú férj jelölt egy természetes nagyságú csecsemőt fürdetett, öltöztetett keserves ügyetlen­séggel. A jelenlévő lányok ugyancsak megbírálták az apajelöltet. A nyerteseket ízléses csiszolt vázákkal, társasjátékokkal és oklevelekkel jutalmazták. El­ső a kazári szervezet lett. A vetélkedőt a helyi OTP is tá­mogatta. A kellemes estét tánc fe­jezte be. A vendégek azzal távoztak, hogy rövidesen visz- szahívják a vendéglátókat. kezeti vezetőt bíztak meg az építési munkák irányítá­sával. Ezek az emberek köz­vetlen kapcsolatban álltak a megyei Termelőszövetkezeti Beruházási Irodával, s vala­hányszor erejüket meghaladó akadály jelentkezett, tüs­tént kérték az iroda segítsé­gét. A segítségnyújtás so’sem maradt el az iroda részéről, mert a kitűzésektől kezdve az épület befejezéséig szaktaná­csokkal és sürgős intézkedé­sekkel segítettek. A három szövetkezet külö­nös figyelmet szentelt a saját erő hozzájárulásra, a határ­idők betartására. Legtöbbet Mátraverebélyen adtak saját erőből — csaknem másfél millió forintot — Drégelypa­lánkon 400 ezer, Egyházas- dengelegen 250 ezer forintot. A határidők betartása, illet­ve a munka határidő előtti befejezésével előbb benépe­síthették az építményt, előbb kapcsolódhatott be a terme­lésbe, s így hamarább kez­dődhetett a ráfordított költ­ségek megtérülése. Egyházas- dengelegen például — mi­után határidőre befejezték az ezer férőhelyes törzsbaromfi ólat — a hátralévő időben sikerült egy másikat is fel­építeni. A terv szerinti épít­kezések befejezése után pe­dig a brigád kielégíthette a tagok építési, javítási igé­nyeit is. Így csinálták Mátra­verebélyen és Egyházasden- gelegen is. Tehát a három szövetkezet­ben kiváló eredményeket ér­tek el az építkezések során, hiszen mindhárom helyen kisebbfajta majorságot épí­tettek fel a házibrigádok. Érthető, hogy így történt, mert ezekben a szövetkeze­tekben ugyanannyi gondot fordítottak a vezetők és a ta­gok az építkezési feladatok teljesítésére is, mint a nö­vénytermesztési és az állatte­nyésztési célkitűzések eléré­sére. A munka során az épí­tő brigádok is erősödtek, s az idén még nagyobb fel­adatok megoldására is képe­sek. S ez a változás nem­csak ebben a három szövet­kezetben történt így, hanem megyei szinten is, ami azt bizonyítja, hogy egyre jobb és bonyolultabb szakmunkák elvégzésére képesek ezek a brigádok. — péá —

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents