Nógrádi Népújság. 1962. március (18. évfolyam. 18-25. szám)
1962-03-07 / 19. szám
6 hosradi népújság 1962. már dug 7. ÉN, A DOLGOZÓ NÉP FIA... Az egység már felsorakozott a Hunyadi János páncélos laktanya udvarán. Kürtszó felezte az elöljáró érkezését Az ügyeletes tiszt jelentését hallgatták a fegyelmezett katonák, a nagy számban idescreglett hozzátartozók: apák és anyák, testvérek, menyasszonyok és jóbarátok. A páncélos egység fiatal katonái ezen a napon tették le a honvédesküt, — nagy számban megyénk fiataljai. Az egység parancsnoka így fogalmazta meg a katonák feladatait: — . hogy a katonai esküt letették, elkötelezték magukat hazánknak, dolgozó népünknek. A mai nappal igazi harcosokká, felnőtt emberekké váltak. Esküt tettek, hogy drága hazánkat, a t Magyar Népközársaságot az életük árán is megvédik. A hivatalos ünnepség után boldogan ölelkeztek át szülők és gyermekek, katonák és jóbarátok. Az idősebb, tapasztaltabb apák a szülői szeretet hangján figyelmeztették fiaikat: — Tudjátok, mi jelent ez? — kérdezték nem is egyszer. Azt, hogy az adott szó kötelez benneteket. Szent fogadalom ez, ami kötelez arra, hogy minden erővel, tudással biztosítsátok a szocializmust építő haza építőmunkáját. Kötelez benneteket a harci és politikai kiképzés elsajátítására, a harci technika tökéletes megismerésére. Kötelez benneteket az erkölcsi, politikai fegyelem és a harckészültség magasabb színvonalra való emelésére. A fiatal katonák megértették mindezt, erre is esküdtek. Kolozsi József Szécsényből került a Hunyadi János páncélos laktanyába. Esküje után a legdrágábbat, a csapatzászlót csókolja meg. Sulyok Lajos nemrégen még a szorospataki bányaüzemnél volt KISZ titkár. Most, apja, anyja és testvére jelenlétében parancsnoka előtt tette le a honvédesküt Hógrád megyei Tsz-ek, állami gazdaságok, gépállomások! A Pest—Nógrád—Komárom megyei Mezőgazdasági Ellátó Vállalat „AGROKER” (volt Mezőszöv, Münő- szer, Főmáv vállalatok) központja értesíti a Nógrád megyei mezőgazdasági felhasználóit, hogy végleges helyére Budapest, V. Deák Ferenc tér 3 szám alá költözött. (Telefon: 181—634, 117—025) Kérjük felhasználóinkat, hogy a jövőben mezőgazdasági gépek, csővázas épületszerkezetek, szerfás épületek fa és vasanyanc!i, ienkeráru, valamint munkaruha megrendeléseiket a fenti címre küldjék. Műtrágya, növényvédőszer, "'^alkatrészek és szeráru megrendeléseiket továb.r.i is megyei kirendeltségeinkhez szíveskedjenek ki z tétlenül megküldeni. (90) Úttörőcsapat az iskoláért GÉPJÁRMŰVEZETŐK FIGYELEM! A Salgótarjáni Városi és Járási Rendőrkapitányság értesíti a lakosságot, hogy folyó év március 18-án 9 órai kezdettel Salgótarjánban a Városi Művelődési Otthonban, ugyancsak március 25-én 9 órai kezdettel Nagybátony bányaváros művelődési otthonban és március 25-én 9 órai kezdettel Homokterenyén közlekedési balesetelhárító ankétot rendez. Kérjük a gépkocsivezetőket, motorkerékpárosokat, kerékpárosokat, Iovaskocsihajtókat, gyalogosokat, hogy az anké- ton minél nagyobb számban jelenjenek meg. Rendőrkapitányság KÖNYVESPOLC Balázs Anna: PÁRIZSBAN HAGYTAK EL (Szépirodalmi) A regény hőse a huszas években, fiatalon kikerült Franciaországba. Hosszas nyomorgás után szerencse éri s egy tanyát vásárolt. Szinte emberfeletti küzdelmet folytatva megerősíti gazdaságát,, hogy később szerencsétlen vállalkozásaiba belebukjon. Ezután felszámol kint mindent, s hazajön, ahová már régen hívták rokonai, és az újra hazára talált hajdani párizsi magyarok. Bondarev, Jurij: AZ UTOLSÓ ÁGYÜLÖVÉSEK (Magvető) A kisregény a második világháború utolsó esztendőiben, az Erdős-Kárpátok tövében, a csehszlovák határon játszódik. Epv előretolt szovjet üteg megakadályozza egy német páncéloscsoport áttörését Csehszlovákia felé és ezzel fedezi a csehszlovák partizánok felkelését. Az üteg parancsnoka, Novikov százados, aki az iskolapadok közül került a frontra, itt ismeri meg a szerelem boldog érzését. Közoktatásunk továbbfejlesztéséről szóló irányelvek nagymértékben meghatározzák az úttörőszervezet feladatait és ennek gyakorlati megvalósításában igen sok tennivaló hárul az úttörőcsapatokra is. A KISZ Központi Bizottsága 1961. május 25-én megvitatta és „irányelveiben” kiadta azokat a feladatokat, amelyek elősegítik úttörőink felkészítését a szocialista holnapra. E feladatok szellemében gyermekeinket nemes emberi tulajdonságokra, a szocialista társadalom művelt tagjaivá kell nevelnünk. Az úttörőszervezet igen fontos feladata, hogy fejlessze a gyermekekben a tudásszomjat, a törekvést az ismeretek elsajátítására, megértesse velük, hogy tudásuk szüntelen fejlesztése az elsőrendű kötelességük a társadalom iránt. Ezt a követelményt fejezi ki a kisdobosok és úttörők törvényének 3. pontja, amely így szól: — A kisdobos szorgalmasan tanul és segíti társait: — Az úttörő szüntelenül FEJLESZTI TUDÁSÁT, híven teljesíti kötelességét! A szorgalmas tanulás, a tudás állandó fejlesztése — mint erkölcsi követelmény — az úttörő-próbának is az egyik legfontosabb részét képezi. Az az úttörő, aki nem törekszik képességeihez mérten a legjobb tanulmányi eredmény elérésére, aki nem érez felelősséget társai iránt és nem segít őrse gyengébb vagy betegsége miatt tanulásban elmaradt tanulóinak, aki eltűri, hogy osztályában súgással, puskázással, leckemásolással „segítsék” a gyengébb képességű tanulókat, az az úttörő nem teljesíti úttörő kötelességét, nem kaphatja meg az úttörő-próba jelvényét. Üttörő őrseink életében egyre nagyobb szerepet kap a tanulmányi munka eredményeinek figyelése, azok értékelése. Salgótarjánban nagyon sok úttörő őrsvezető beszámolt arról, hogy minden feladatok megmagyarázásával őrsi összejövetelen megbeszélik és értékelik a tanulmányi sikereket, illetve a rossz feleleteket. Az őrsvezető-helyettes a tanórákon figyelemmel kíséri az őrsi tagok munkáját és beszámol arról az őrs vezetőjének. Igen sok úttörő őrs önállóan szervezte meg a lemaradó tanulók segítését. Módszereik ugyan még sok esetben sablonosak, de már ez is előrelépést jelent a korábbi évekhez képest. Egy őrsvezető, aki a Csizmadia úti iskolában dolgozik, elmondta, hogy megszervezték az egyik beteg pajtás látogatását és mindig tájékoztatják AZ ISKOLÁBAN TANULTAKRÓL. Egy Rákóczi úti őrsvezető megszervezte, hogy az őrs egyik gyengébb tanulóját az őrs legjobbjai tantárgyanként segítsék. Ha valami nehezebb kérdés adódik, akkor az őrsvezető az őrsi összejövetel után magyarázza meg. Az úttörő rajok, az úttörőcsapatok szintén nagy figyelmet fordítanak a tanulásra. A Bartók Béla úti iskola úttörői raj- és csapat- gyűlésen értékelik a negyedéves és a féléves tanulmányi munkát. A megbukott tanulók segítésére az őrsök vállalásokat tettek. Az említett csapatgyűlésen vettek fel például úttörőnek egy gyengébben tanuló kislányt, akiért az egész őrs felelősséget vállalt. Nem értelmezik helyesen az úttörőszervezet tanulmányi munkát segítő tevékenységét ázokon a helyeken, ahol kivétel nélkül mindenkit ta- nűlópárba osztanak, i és ezzel az úttörőszervezet főtevékenységévé a korrepetálást teszik. Üttörőcsapataink igen sokat tehetnek a mozgalmi eszközök helyes kihasználásával a tanulás iránti érdeklődés felkeltése érdekében. Igen helyesnek bizonyultak a különböző tantárgyakhoz kapcsolódó „dupla vagy semmi” játékok, a szellemi vetélkedők. Csapatoknál, az úttörőházban rendszeresen szervezik az irodalmi, a történelmi, a zenei,a földrajzi és egyéb tantárgyakhoz kapcsolódó vetélkedőket, amelyek az iskolai tantárgyi anyag jobb elsajátítására ösztönzik a pajtásokat. Salgótarjánban minden úttörő raj, minden úttörőcsapat készül a már hagyományosan megrendezendő szellemi vetélkedőkre, amelyeken nemcsak a versenyzőki, hanem a nézők is igen sokat tanulhatnak. Ugyancsak KÖVETÉSRE MÉLTÓK a munkásokkal, mérnökökkel és más dolgozókkal szervezett találkozók, amelyeken a felnőttek munkájuk érdekességéről, szépségéről, a hozzá szükséges tudásról beszéltek az úttörőknek. Nem egy tanuló jön rá, hogy vágyainak eléréséhez tudásra, tanulásra van szükség. Lényeges feladata minden úttörőcsapatnak, hogy hozzászoktassa tagjait az önműveléshez. a rendszeres olvasáshoz. A salgótarjáni, balassagyarmati pajtások örömmel és lelkesedéssel teszik le a különpróbákat az úttörőház különpróbáztajú bizottsága előtt. Ismerünk több olyan pajtást, , akinek már 4—5, sőt 9 különpróbája is van. Úttörőcsapatainkban igen sok kiszisfa vezető, üzemben dolgozó fiatal tevékenykedik. Ezek a fiatalok eredményesen szolgálják az iskolai politechnikai oktatás ügyét, ha az úttörőket elviszik üzemükbe, ahol a gyerekeket a gépek működésével, technológiai folyamatokkal ismertetik meg. Salgótarján valamennyi üzemében több ilyen IFJÚMUNKÁS DOLGOZIK ezek munkája felbecsülhetetlen az iskola szempontjából is. A segítés, együttműködés néhány példájáról volt csak szó. Az eredményes munka egyik legfontosabb előfeltétele, hogy az iskolák nevelői, a tantestületek segítsék, támogassák az úttörőcsapatokat munkájuk végzésében. Szabó Ferenc Mindannyiunk érdeke Néhány gondolat a szénbányák munkavédelmi helyzetéről Február folyamán az SZMT munkavédelmi csoportja, társadalmi aktívái, a megyei Közegészségügyi és Járványügyi Állomás közreműködésével megvizsgálta a szénbányászati üzemek baleseti- és egészségvédelmi ál- lapótát, azt a tevékenységet, - propagandától a beruházásokig, — amelynek célja: óvni az embert betegségtől, balesettől, mindenféle a munkában előfordulható ártalmaktól. A vizsgálat voltaképpen számvetés is volt. Az MSZMP megyei bizottsága, a SZOT X. teljes ülése, majd ezt követően az SZMT 1961. június 4-én hozott határozata foglalkozik a megye üzemeinek munkavédelmi helyzetével. Jó az ilyen időről időre lefolytatott vizsgálat, hogy lássuk: a papírra rögzített határozatok papíron maradtak-e, vagy átplántálták őket az életbe. Magától értetődik, hogy ilyen vizsgálat nem ölelheti fel valamennyi, a Nógrádi Szénbányászati Tröszthöz tartozó üzemet, de a meglátogatott bányák viszonylag mégis nagy száma, azonkívül megválasztásuk lehetővé teszi az általános kép kialakítását csakúgy, mint általános következtetések levonását is. Talán mindjárt kezdhetnénk is egy ilyen általános érvényű megállapítással. Amióta a SZOT X. teljes ülése határozatot hozott munka- védelmi őrségek felállítására, a tröszt bányaüzemeiben, egyik a másik után alakultak meg ezek az újfajta, teljesen társadalmi jellegű baleset- és egészségvédelmi csoportok, — élő és tevékeny lelkiismerete munkásnak és műszaki vezetőnek egyaránt. Ma mintegy 1100 munkavédelmi őrség működik a szénmedencében, aminek jelentőségét nehéz túlbecsülni olyan helyen, ahol a balesetveszély, szinte szószerint, állandóan a levegőben lebeg. És a munkavédelmi őrségeknek nem kis részük volt abban, hogy 1961 első negyedében még több mint nyolcezer munkanap esett ki a termelésből baleset miatt, s a negyedik negyedévre ez lecsökkent 6809 munkanapra. Ahogy a munkavédelmi őrségek alapvető feladata: mindent elkövetni, hogy megelőzzék a baleseteket, akár munkatársaik, akár a vezetők figyelmeztetésével — s teszik ezt fokozódó aktivitással —, az üzemek vezetőinek, s a szakszervezeti bizottságoknak is egyre inkább és egyre tudatosabban a balesetmegelőzés módszereire irányul a figyelme. Több érdekes, követésre méltó kezdeményezés született ezzel kapcsolatban. Az egyik, amely a bányászt és a műszaki dolgozót is a fokozott óvatosságra ösztönzi, a Bányász Szakszervezet által indított balesetelhárítási verseny. A verseny szabályai szerint, akit egész évben nem ért baleset, tárgynyeremény sorsjegyet kap. Az első sorsolások sikere bizonyította, hogy a kezdeményezés bevált és megrendezik minden évben. A MUNKAVÉDELMI hiányosságok gyorsabb pótlásához hasznosnak bizonyul, hogy egyes üzemekben kifüggesztik a havi biztonsági szemle, az SZMT munkavédelmi felügyelőjének tapasztalatairól felvett jegyzőkönyvet. Ezzel a munkások egyrészt azonnal tudomást szereznek a rájuk tartozó tennivalókról, másrészt ellenőrizhetik a vezetőkre háruló intézkedések végrehajtását is. Azt tapasztaljuk, hogy a balesetvédelmi oktatás és propaganda is élőbb, változatosabb lett, ezzel együtt természetesen hatásosabb is. Több helyütt alkalmaznak falitáblát, amelyen ismertetik és elemzik az egyes baleseteket, különös tekintettel arra, hogyan előzhették volna meg. Jó lenne, ha az ilyen és ehhez hasonló módszerek általánossá válnának. Más jelek is arra mutatnak, hogy a baleset megelőzését célzó intézkedéseket egyre komolyabban veszik a tröszt üzemeinél. Szemléltető eszközök, oktatófilmek, plakátok állnak rendelkezésre, emellett nagy segítséget nyújt a Vöröskereszt és a KÖJÁL is, kiszállásai alkalmával. Elismerést érdemel a tröszt azon határozata, mely szerint munkavédelmi jellegű újítást a szokásos díjazáson felül külön pénzösszeggel jutalmaznak. PERSZE, attól még mesz- szire állunk, hogy valamiféle rózsás képet festhetnénk a bányákban uralkodó baleseti és egészségvédelmi állapotokról. Van hiba, visszásság, fogyatékosság bőven, amelyeket nagyjában és egészében két alapvető csoportra oszthatnánk. A7, első: olyan védőberendezések, szociális intézmények hiánya, amin csak beruházással lehet segíteni. Mindenekelőtt a fürdők, tisztálkodó létesítmények nagy és égető hiányát kell említeni. Sajnos, ma még nagyon sok bányaüzem híján van elfogadható mosdónak, vagy fürdőnek; van bánya, amelyben egyáltalán nincs. Ezzel egyenes kapcsolatban áll a bányai vízellátás problémája. Mizserfa, Kazár, a zagyvái üzem, Szorospatak, és sorolhatnánk még azokat a bányaüzemeket, amelyek vagy egyáltalán nem, vagy a követelményeknek nem megfelelő tisztálkodó helyiséggel, létesítménnyel rendelkeznek. A vigasztaló az csupán, hogy a legtöbb üzem szociális létesítményeinek építésére vagy bővítésére nagy pénzösszegeket fordítanak az ötéves terv során. Egyedül Mizserfán például több mint 1 milliót költenek már az idén a vízellátás megjavítására. Reméljük, ugyanígy megoldják Székvölgyön a porvédelem problémáját is, hiszen a fejtésnél, robbantásnál, a szénkaparó üzemeltetése közben itt igen nagy por képződik. Hasonló a probléma Gusztáv aknán is, ahol széngyalut működtetnek porvédelem nélkül. Meg kell találni erre a megoldást, mint ahogyan Kányáson a
