Nógrádi Népújság. 1962. február (18. évfolyam. 10-17. szám)
1962-02-24 / 16. szám
362. február 24, nookadi HtPOJSAa 5 4i lesz a sorsuk? Az idén több mint kétszáz piUetei készítenek el a irmeioszöveikezetekoen. Csak kkor tuujak tovaob bővíteni termetesüket a szóvetkeze- ek, ba elkészítik az áliatte- lyesztesnez, novenylermesz- ésbez szükséges építményeiét. Persze, nem mmaegy, íogy mikor készülnek el izek; az ev első leieoen jól, /agy az utolsó hónapokban dkapkodva, rosszul. Uiszen sz beiolyásolja a jövedeime- sóséget is. Minél eioob elkészül egy építmény, annál előbb vesz részt a termelésben. Éppen ezért hívták életre a termelőszövetkezetekben a saját brigádokat, amelyeknek az a íelauatuk, hogy kevesebb költséggel, gyorsabban készítsék el a szükséges munkákat. Vannak azonban olyan termelőszövetkezetek, ahol nem törődnek az építési feladatokkal. Nem szállítják el a ITJZÉP es í'öldmüvesszövetke- zeti telepeken részükre előkészített építési anyagot. A zárszámadási közgyűlések már befejeződtek, tehát azt sem lehet kifogásként elmondani, hogy nem érnek rá. Éppen ezért érthetetlen, hogy például a káliéi Üj Tavasz, a drégelypalánki Szondy György, a cserhátsurányi Szabadság, vagy az erdőkürti November 7 Termelőszövet kezet még nem szállította el a részére előkészített anyagot. Vajon mit szólnának ezek szövetkezeti vezetők, ha más szövetkezeteknek adnák át az anyagot? Inkább ne részletezzük. Annyit azonban mégis, hogy: megérdemelnék. J NAGYÜZEMI*« A z ötéves tervben megyénk mezőgazda- sága is igen nagy fejlődésen megy keresztül. Hiszen a termelőszövetkezetek, a nagyüzemek létrejöttével megnyílt a lehetősége annak, hogy a növénytermesztés és az állattenyésztés hozamait az elkóvetkezendi években jelentős mértékben növeljük, elterjesszük a mezőgazdaságban a tudomány és technika legújabb vívmányait. A megyei tanács mezőgazdasági osztálya már az idén javasolja megyénk termelőszövetkezeteinek néhány olyan új módszer bevezetését, amelyekkel viszonylag rövid idő alatt is jelentős előrehaladást érhetünk el. A kenyérgabona kérdés megoldásához például feltétlen szükséges, hogy már az idén előbbre jussunk a hazai és az intenzív búzafajták agrotechnikáját illetően. A megfelelj takarmánybázis megteremtése érdekében nagyobb gondot kell fordítanunk a silókukorica szakszerű termesztésére. Az állattenyésztésben, a nagylétszámú tehenészetek kialakítása mellett komoly szerepet kap az idén a gazdaságos termelés, az itatásos borjúnevelés is. Rovatunkban a továbbiakban ehhez a munkához kívánunk segítséget adni a szövetkezeteknek, bemutató üzemek szakvezetőinek megszólaltatásával. Itatásos, nagyüzemi borjúnevelés a Nógrádkövesdi Állami Gazdaságban A Nógrádkövesdi Állami Gazdaságban évek óta itatásos módszerrel neveljük borjainkat. Az új módszer a gazdaságban nagyszerűen bevált. Az elmúlt évben átlagosan borjanként napi 0,85 kilogrammos súlygyarapodást értünk el. s igen jól alakult — 16,30 forint volt kilogrammonként — a borjúnevelés költsége is. Az állatok elhullása pedig minimális volt. A nagyüzemi borjúnevelés részletesebb tárgyalását megelőzően le kell szögezni egy alapvető tételt. A fiatal, fejlődésben levő állatok növekedéséhez magas fehérjetartalmú takarmányokat, tápanyagokat kell nyújtani. Ennek hiányában a csontnöve kedéS, a húsfelrakás meg akad, az állat „csököt” lesz, s ezt a törést a fejlődésben már nem tudja behozni később sem. A kisüzemi borjúnevelés- nél napi 6—7 liter tej felhasználásával, a választási korig a borjú mintegy 1000 liter tejet fogyasztott el és ennek értéke, figyelmen kívül hagyva egyéb más tényezőt, 3000 forint. Ez az út a nagyüzemben két okból sem járható. Egyrészt azért, mert igen költséges így nevelni a fiatal állatokat, másrészt a belső felhasználás csökkentésével jeletősen növelni lehet a termelőszövetkezetek árutermelését is, ami az elkövetkezendő évek egyik legfontosabb feladata. A fiatal állatok fejlődéséhez szükséges fehérje koncentrációt mi a nagyüzemi borjúnevelésnél csak részben adjuk teljes, illetve sovány tejben. Gazdaságunkban egy 200 kilós súlyig, itatásosán felnevelt borjú 280—300 liter teljes és 600—650 soványtejet fogyaszt el. Ez pénzben 1260 forintot jelent. Emellett azonban a fölözéskor nyert tejszín értékesítéséből 1200 forintot kapott a gazdaság, s Zárszámadás után - Saját Jánoséknál Elégedettek az érsekvadkerti Dimitrov Termelőszövetkezet tagjai. Egész éves becsületes munkájuk után 40 forint 80 fillért fizetett a termelőszövetkezet munkaegységenként a tagoknak. A közelmúltban megtartott zárszámadást közgyűlésen készpénzben több mint 400 ezer forintot fizettek ki a tagoknak. A pénz azonban nem melegedett meg a lakásban. Vala- mennyi család közvetlen a zár» számadás után kereste fel a vadkerti postahivatalt, s tette be felesleges pénzét a takarékba. Fényképezőgépünk lencséjével Saját János fogatosékat kerestük fel. A SZÖVETKEZETI TAGOKON A SOR Odakinn már bontakozik a tavasz, de idebenn még ontja a melegét a kályha. Még jól esik a meleg. Alig férünk el a nógrádi Kossuth Termelő- szövetkezet irodáján. Gyülekeznek a brigádvezetők. Értekezlet lesz, MEGBESZÉLIK A HETI MUNKÁT. Az értekezlet megkezdéséig Szabó Imre mezőgazdásszal beszélgetünk a múlt év eredményeiről, az idei tervekről. A mezőgazdász nem kertel, szereti az őszinte szót. — Jónéhány termelőszövetkezeti tagnak csalódást okozott a tavalyi eredmény. De miért? — teszi fel a kérdést, amelyre meg is válaszol. — Kártyából csak kártyavárat lehet építeni. S az ne várjon sokat, aki keveset dolgozik. Mindez tömören hangzik így, azonban sok tapasztalat lehet e mondatok mögött. Jó és rossz tapasztalatok. Olyanok, amelyeket tovább kell pallérozni, de olyanok is, amelyeket gyökerükben kell kiirtani. Mit is bizonyítanak hát a tények? — Bár tavaly csak 18 forintot ért a munkaegység, és ■nagyon sok gondunk volt, most mégis azt mondom, hogy az idei év jóval könnyebb lesz és meggyőződésem, hogy NAGYSZERŰ EREDMÉNYEINK LESZNEK ■— Ejha! — tör ki belőlem a csodálkozás. — Ezt ilyen biztosan tudja? — mondom és folytatnám, de látom, hogy siettem a csodálkozással. — Azt gondolja, hogy nálunk csak 18 forintot leheli osztani? — kérdezi kissé méltatlankodva Szabó Imre. A főkönyvelő, meg az elnök is mintha roszallóan néznének rám. — Az idén több mint 1 millió bevételt tervezünk az állattenyésztésből, 2 milliót a növénytermesztésből. Egyelőre még ez az üzemág ad többet, de az idén kialakítjuk a nagyüzemi állatállományt. Csaknem 200 darab szarvasmarhánk, * 240 darab sertésünk és 270 darab birkánk lesz az év végén ... — Ez mind szép, de az említett tervhez nem elég a meggyőződés, a bizakodás — mondom ezt a szövetkezet vezetőinek is. Elmondják aztán, hogy megerősítették a munkaszervezetet, kialakították a brigádokat, amelyek pontos munkarend szerint dolgoznak. Az állattenyésztésben például — mivel most kevés a takarmány — bevezették a szigorú porciózást, az érdem szerinti etetést. Azóta megnövekedett a takarmánykazlak „élettartama”. Ezzel elősegítik és irányítják a fokozottabb tejtermelést, az istállóátlag nőve1 kedését. növeljük a málnásunk letét. terüSOK MÉG A TENNIVALÓ Nógrádon és a terv még csak terv, bármilyen jó is, bármenynyire is megerősítették ezt a szövetkezetnek. Mert jó a tervük, amit az is igazol, hogy megerősítették tervüket, de ennek ellenére is bekövetkezhetnek kiszámíthatatlan dől gok. — Nem vagyok borúlátó, de azzal sem vádolhatnak, hogy túl optimistán ítélem a jövőt — mondja a mezőgazdász. — A szétszórt parcellák, öreg vörösherések, a termelés kevésbé jó szerkezete arra késztettek bennünket, hogy szigorúan felülvizsgáljuk növénytermelésünket, és meghatározzuk legfontosabb tennivalóinkat. Az állatállomány növelése több takarmányt ki ván. Több mint 306 holddal növeljük a pillangósok vetés- területét. De termesztünk másodnövényként silókukoricát, csalamádét és szudánifüvet is. Gondoltunk az asszonyok állandó foglalkoztatására is. Csaknem 50 holdon fogunk kertészkedni. Húsz holdon almást telepítünk, 10 holddal PRÓBÁLKOZUNK A VEGYSZERES GYOMIRTÁSSAL IS. Az idén 30 holdas kukorica- táblán végzünk kísérletet... Alig győzöm jegyezni az adatokat. A sok számmal akarja érzékeltetni a mezőgazdász a fejlődés útját. Bennem azonban továbbra is megmarad a kérdés: jó, jó, de elérik-e mindezt, amit kitűztek maguk elé? Nem hiszem, hogy legyen olyan ember, aki rosszat akar saját magának. Márpedig nálunk a tagság ismeri ezt a tervet, hiszen megkérdeztük a tagokat, hogy egyet- értenek-e azzal, amit akarunk — mondja Szabó elvtárs. — Kölcsönösen egyet akarunk, jobb eredményeket, nagyobb munkaegységértéket Ami a munkát illeti, már sokat beszéltünk erről is. Több mint 400-an vagyunk, és sokan többet fognak dolgozni, mint tavaly. Kidolgoztuk a jövedelemelosztás rendszerét, amivel egyetértett a tagság. Jó a nógrádiak terve és a jelek azt mutatják, hogy a megvalósítással sem lesz baj. Már megkezdték a tavasa munkákat, dolgoznak a kertészetben, jól működnek a takarmányfelelősök. Készülnek a tavaszi szántásra és a so- ronkövetkező munkákra. S még ami a legfontosabb. Nógrádon felismerték, hogy akkor érhetnek el nagyon jó eredményeket, ha erőteljesen fejlesztik az állattenyésztést, és a gyümölcstermelést. így akarják megváltoztatni a termelés szerkezetét. Tudják ezt a vezetők és a tagok is. Nem verik hangoskodva a mellüket. BÍZNAK EREJÜKBEN és hozzáláttak, hogy szorgalmas munkával megvalósítsák elképzelésüket. S ez a munka biztosíték arra, hogy a jó tervek valóra is válnak. Pádár András minden borjú felnevelésénél 25 kilogramm vajat is meg takarítottunk. Ez évi 200 borjú esetében kereken 5 mázsa vajat jelent. Természetesen a teljes és soványtej mennyisége mellett ahhoz, hogy a borjú fejlődése egyenletesen felfelé ívelő legyen, naponta másfél kilogramm magas fehérjetartalmú abrakkeveréket és kilogramm jó minőségű pillangós szénát is biztosítunk. A kukorica, árpa mellett zab és borsódarát, valamint lucernalisztet keverünk 20— 25 százalékban az abrakkeverékhez. Emellett a keverék 3 százaléknyi Futort is tartalmaz. így biztosítjuk a növekedéshez szükséges különböző ásványi sókat. Az alacsony tejmennyiséggel nevelt borjak fejlődésére igen jó hatással van a jó minőségű és megfelelő mennyiségű pillangós széna etetése. A borjak elé azonban annyi pillangós szénát teszünk, amelynek az emészthető fehérjetartalma eléri a 13—14 százalékot. Ázott, rossz minőségű szénától szemmel látható fejlődést, súlygyarapodást ne várjunk. A téli időszakban a vitaminszükséglet pótlására szeletelt sárgarépát adtunk a borjainknak, a nagyobbak a jó minőségű silót is szívesen fogyasztják. A borjút az ellés után azonnal elvesszük az anyjától és külön ketrecben helyezzük el. Nyolc-tíz napos korig az anyáktól elfolyt „föcstejjel” itatjuk mesterségesen a fiatal állatokat. Ez idő alatt egy-egy borjú mintegy 50 liter tejet fogyaszt el. A gyenge, fiatal borjakat kisebb tejmennyiséggel napjában háromszor is itatjuk. Ez egy hónapig megy így, ezután naponta kétszer, reggel és este kapnak teljes, illetve sovány tejet. A teljes tejet fejés után azonnal itatjuk forralás és pasztörizálás nélkül. A sovány tejet kettős falú üstben pasztörizáljuk 65 C°-on. A teljes és sovány tej keverékét 32 fokra melegítjük fel és így fogyasztják el az állatok. Rendkívül fontos, hogy azokban a tehenészetekben, ahol külön gümőkórmentes istálló van, a borjak itatásához szükséges tejet ebből az istállóból használják. Ameny- nyiben külön negatív istálló nincs, az állatorvossal végeztessünk vizsgálatot, hogy a borjúnevelésre a gümőkórmentes állatok tejét használjuk fel. A borjakat pusztító betegségek megelőzésének igen fontos tényezője a tisztaság is. A tejszállító, tej melegítő, tejitató edényeket minden használat után alaposan mossuk meg és fertőtlenítsük. Ami a borjak elhelyezését illeti nagyon fontos, hogy az istálló huzatmentes, száraz, déli fekvésű és amennyiben lehetséges szabad istálló legyen. Jó szervezeti szilárdsággal rendelkező növendékállatokat, gőzös, párás, meleg istállóban nevelni nem lehet. A borjak alatt naponta száraz, friss alom legyen, hiszen a betegségek és elhullások másik okozója a nedves alom. Polónyi Béla főmezőgazdász 910 munkaegységet szerzett a Sajá t-család. Az ember gyalogos, az asszony, ha elvégezte a pénztári munkát, a határban segített férjének. Saját János 14 500 forintot számolt le feleségének a közgyűlés után. Összeült a család. Sajátné számol. 10 ezer forintot az OTP-be tesznek. A többiből Erzsinek nylon bársonyruhát vesznek. A mosógép is hazakerül. Jut Jancsinak, meg Lacinak is valami. Biztosabb helyen lesz a pénz az OTP-nél — mondja Sajátné. Egy napot se késlekedjünk, az is kamatot hoz. Tízezer ac pontosan — mondja Saját János, amikor leszámolta a pénzt Siket Lászlónak, a vadkerti postahivatal vezetőjének.
