Nógrádi Népújság. 1962. február (18. évfolyam. 10-17. szám)

1962-02-03 / 10. szám

6

NÓGRÁDI NÉPÚJSÁG

1962. február l

Hz új helyzetnek megfelelően dolgozzanak a tanácsok állandó bizottságai

Még az elmúlt esztendő végén valamennyi megyei, járási és városi tanács állandó bizottságainak elnökei igen termékeny tanácskozást tartottak. A .tanácskozás legfontosabb célkitűzése az volt, hogy az állandó bizottságok figyelmét az új helyzetnek megfelelő feladatokra fordítsák. Törődjenek a mezőgazdaság megszilárdításával, terjesszék ki ellenőrzésüket az élet minden területére, javaslataikat rendszeresen juttassák el a végrehajtó bizottságokhoz, egyszóval: éljenek az élet sűrűjében.

A tanácskozás óta megélénkült az állandó bizottságok tevékenysége. Meg kell említem, a megyei oktatásművelődési állandó bizottság munkáját, amely széleskörű aktívahálózat bevonásával az egész megye területére kiterjedő vizsgálatot tartott az általános iskolák helyzetével kapcsolatban.

A vizsgálat igen hasznos volt. Ennek alapján tanácskozott többek között a megyei tanácsülés is. Ugyanis a vizsgálat eredményét belefoglalták a tanácsülés beszámolójába.

Hasonló eredményességgel dolgozott a megyei mezőgazdasági állandó bizottság is. Ellenőrizte a téli takarmányozás biztosítását, a takarékos beosztást, valamint azt, hogy a községi tanács végrehajtó bizottságai hogyan tartják be a tehenek, üszők, borjak nyilvántartására vonatkozó kormányrendeletet. Vizsgálatuk eredményének tudható be, hogy az egész megye területén az állatok téli takarmányozásánál javulás állott be.

A megyei ipari állandó bizottság egy városi és két járási tanács ipari csoportjának munkáját vizsgálta meg és az észrevételeket az illetékes járási és városi tanács ipari állandó bizottságának tagjaival megtárgyalta. Nagyon jó volt ez a tevékenység, mert sok tapasztalatot nyújtottak az alsóbb tanácsoknak. A balassagyarmati városi tanácsnál például az ipari állandó bizottság kérte, hogy,a megyei állandó bizottság rendszeresen tartsa vele a kapcsolatot, küldje meg részére az oktatás anyagát is. Azóta az állandó bizottság tagjai együtt tanulnak. művelődnek.

Nem mondható el, hogy a járási, városi állandó bizottságok hasonló eredménnyel tevékenykedtek. Az a legnagyobb fogyatékosságuk, hogy nem tervszerűen végzik munkájukat, nincs tnunkater- vük. A rendszertelen tevékenység nem vezet eredményhez. Kivétel ebből a salgótarjáni városi Kereskedelmi Állandó Bizottság, amely a rendszeres ellenőrző munkája mellett több ízben adott már konkrét jelentést a végrehajtó bizottságnak a kereskedelemmel kapcsolatban.

A városfejlesztési tevékenységbe úgy kapcsolódott be, hogy javaslatot tett a város üzlethálózatának kiépítésére. Balassagyarmat városban az egészségügyi állandó bizottság az, amely már hosszú idő óta igen eredményesen dolgozik. Rendszeressé tették az ismeretterjesztő előadásokat az egészség védelméről. S ezt nem csupán a város területén, hanem a tsz tagjainak is. Ugyanakkor időszerű filmeket is vetítenek. A lakosság ma már igényli is az egészségügyi állandó bizottság ilyen irányú tevékenységét.

Munkatervek a tbc felszámolására

A megyei tbc gondozóintézetek í

munkaterven dolgoznak a betegség felszámolása érdekében.

A munkatervet a járási, köz- ^ ségi, illetve megyei tanácsok vég- ^ rehajtó bizottságai elfogadás vé- ^ gett megvitatják majd. Azután az ?

V

elfogadott munkaprogram szerint ^ ebben '/ óvhen tovább folytatják ^ betegség ?

ebben az évben tovább folytatják ^ a harcot a veszélyes megszüntetéséért.

KÖSZÖNIK A NYUGDÍJASOK

Nőbisottság alakult a Kisterenyei Állami Gasdaságban

Néhány nappal ezelőtt megalakult a Kisterenyei Állami Gazdaságban a szak- szervezet mellett működő

nőbizottság. Az alakuló ülésen az állami gazdaság igazgatója, párttitkára és szak- szervezeti vezetősége örömmel üdvözölte a dolgozó nők kezdeményezését és biztosították a megválasztott nőbizottságot, segítik munkájukat, hogy sikeresen teljesíthessék célkitűzéseiket.

Az állami gazdaság nőbizottságának vezetője Nyíri

1962.

Vasárnapi tejtörő—

vízszintes: 1. Naponta milliókat tájékoztat, a hazai és külföldi eseményekről. 13. Hitelesíti az okmányt. 14. Félretesz. 16. Vissza: növény. 18. TRR. 19. Nem domború. 20. Ve párja. 21. Magot szór a földbe. 23. Azonos hangzású betűk. 25. Dotáció — röv. 26. Szlovákiai folyó. 27. Ábra. 29. Séták m. hangzói. 31. Gyakori családnév. 32. Töltény-töltet. 34. Hibát követ el. 36. Finom sütemény. 37. Kettösbetű. 38. Alig egypáran. 41. Megműveletlen terület. 43. Kerek szám. 44. Nomina- tivus — röv. 46. Fiú becenév. 49. Takarmánynövény. 52. MF. 53. Nem kelt érdeklődést. 54. Visszaönt. 55. „Bánatos” lélegzetvétel. 57. Indulatos kérdőszó. 59. Végtelen. 61. Indiai politikus — kiejtve. 62. Kutak m. hangzói. 63. EIB. 65. Ruha-kelléke. 67. Asztal németül - kiejtve. 68. Azonos betűk. 69. Nagy tömegben folyik. 70. Női név. 72. Vissza: kerti munkát végez. 73. Hun király volt. 74. Léte. 76. Jókai Mór regénye.

Függőleges: 2. Indulatszó. 3. Sírfelirat. 4. Csapadék. 5. Könny- hullatás. 6. Zéró m. hangzói. 7. A labdarúgó igéje. 8. Európai hegység. 9. Vezeték, huzal. 10. Szárnyas állat. 11. Akom fele. 12.

Nemsokára megkezdődnek termelőszövetkezeteinkben. 15. Népszerű hetilap. 17. ötvenszázalékos. 20. Szelte. 22. Pásztó melletti község. 24. Keresztüllrányit. 26. Mesterember. 28. Szín. 30. Vágóeszköz. 31. NOU. 33. Műveltető képző. 35. Eppenhogy csak élő. 39. Világifjúsági Találkozó. 40. NOÉ. 42. Napszakok. 45. Angol női nevek előtt áll. 47. Magyar város. 48. IAS. 50. Vissza: osztrák folyó. 51. Anyagrészecske. 52. Női becenév. 56. Szám. 58. Lepke. 60 Személyével. 63. Magasra tart. 64. Jól, szépen — francia nyelven. 66. Női név. 69. Imi. 71. Névelővel: varrószerszám. 73. M. 74. EY. 75. Betű - kiejtve!

Az oó, illetve az öő betűk között nem teszünk különbséget!

Beküldendő a négy hosszú sor megfejtése, valamint a VASÁRNAPI FEJTÖRŐ szelvény február 7-ig.

Múlt heti keresztrejtvényünk helyes megfejtése: Jack London -Finnország - Nobel-díjat - Afrikában - Raguleves.

Könyvjutalmat nyertek: Kajzin- ger János Tolmács, Gulyás Károly Salgótarján és Szakái Sán- dorhé Kisterenye.

A könyveket postán küldjük el!

Béláné ismertetőjében elmondta, hogy legfontosabb feladatuknaik tartják a dolgozó nők és a munkásfeleségek kollektív tanulásának, szórakozásának megszervezését, problémáik megoldásának elősegítését. A nőbizottság szeretne majd segítséget nyújtani az időszakos kampánymunkák sikeres megoldásában is. Nevelési tanácsadót szerveznek, tisztasági mozgalmat idítanak és részt- kérnek az egymástól távoleső tanyákon lakók lakás- problémáinak, kulturális életének megoldásában. Ellenőrizni fogják a munkásszállók rendjét és tisztaságát. Tervükben szerepel, hogy családlátogatásokon keresztül' is elmélyítik a kapcsolatokat egymással. Részt vállalnak az alkoholellenes küzdelemből is.

A nőbizottság rövidesen megindítja a kézimunka és varrótanfolyamot. Kidolgozzák féléves munkatervüket, amiben a politikai és az ál1

Tűzhelygyár nyugdíjasait f ismét vendégül látta a gyar$ vezetősége. A nyugdíjasok- % nak, a gyár régi dolgozóinak igen jól esett ez a figyelmes-% ség és ezúton is köszönetét jf mondanak a Tűzhelygyár ve-% zetőségének azért a figyelmes-% ségért, amit most már nem ^ elsőizben tapasztalnak.

Köszönik, hogy a gyár ve- j zetői és fiatal dolgozói nem $ feledkeznek meg a régi har-$ costársakról, munkatársakról. í

\

talános műveltséget gyara- pító tanfolyamok beindítása is szerepel. Tervezik, hogy ^ időszakonként teadélutánokat, ^ a nyár folyamán pedig ki- £ rándulásokat szerveznek a ^ lányok és asszonyok részére. ^ A nőbizottságba a gazdaság ^ mind a három üzemegységé-1 bői;megválasztották a lányok? és asszonyok képviselőjét,^ akik majd az üzemegységekben szervezik a központ által irányított munkát.

Irodalmi est Mátraverebélyen

Február 6-án, kedden este?

y

Mátraverebélyen irodalmi ? estet rendez a megyei tanács mellett működő turális bizottság.

nő_. ::i

y

tápár ^

előadását hallgathatják meg^ Az asszony alakja az iroda-?

y

lomban címmel. '■

A helyében én is felháborodtam volna az újságcikk hangján Bővíz elvtárs, amely „Nagylelkű az igazgató elvtárs ...” címmel jelent meg lapunkban január 24-én. Nem Ön mondja, annál szerényebb ember, hanem felettesei, beosztottai, a dolgozók, akik között él, ismerősei és elvtársai, hogy becsületes ember. Az volt eddig is, marad minden bizonnyal a jövőben is. Különben nem bízták volna önre a sok gonddal járó fontos vállalat irányítását.

— Méltatlanság ezernyi komoly és nagy probléma megoldása után egy kis részletkérdésben elkövetett mulasztást tollhegyre tűzni, sok harcot vívott, meglett embert pellengérre állítani — mondja, s ezt úgy fogja fel, hogy valaki bosszúja vezette az újságíró kezét.

Mondom, sértődöttsége részben jogos, a megtörtént eset munkánk továbbviteléhez tanulság a számunkra: ha emberekről van szó, nem szabad sajnálnunk a fáradságot a sokoldalú mérlegelésre, az arányok helyes kialakítására.

Az igaz, hogy az említett szempontok figyelembe vételével sem fagyott volna be az újságíró tintája, de ön és a környezete — mint tegnapi félnapos megbeszélésünk után is — nem a bezárkózás, hanem az egyetértés platt- formjáról bírálták volna e mégsem olyan „kis részlet- kérdést”. Főleg azzal a szándékkal, mint mától, hogy ,,minden figyelmünk arra irányul, többé ne legyen ok ilyen támadásra”.

Mert nem kenyerünk egyőnknek sem elvtársaknak, dolgozó, szorgalmas, jó akaratú embereknek álmatlan éjszakák szerzése, ki tudja, milyen, leváltásokkal járó, régebbi stílusú intrikák szítása.

Kézzelfoghatóan: a Szécsényi Vegyesipari Vállalat irányításához a mostaninál fokozottabb körültekintés, pontosabb munkamegosztás szükséges. Lehetetlen dolog, hogy egy-két évvel ezelőtti ügy — a munkavédelmi hiányosságok miatt kirótt bírságolás — a vezetők felelőtlen hanyagsága miatt ma sem nyert még elintézést. Lehetetlen dolog, hogy nemcsak a balesetek megelőzéséhez szükséges intézkedések, hanem az alig hetven dolgozó munkavégzését dokumentáló bizonylatok is hiányosak, a véletlen szeszélyére vannak hagyatva ennél a vállalatnál. F,sz- re kell vennie önnek és a többi vezetőknek is, hogy a szervezetlenség, az irányítás elvi. szigorúságának indokolatlan félredobása csak a henyélők, a hízelgésből táplál- kozók erőforrása.

Látja ezt éppen az említett cikk második részében megírt eset valótlanságából, amely, ha igaz lett volna, tényleg jogosan illetné most Ont az ítélet. De hogyan lehet megengedni azt, hogy félmegoldásokkal, alhumanizmussal a közösség érdeke szenvedjen csorbát? Kétségtelenül megállapítottuk most, hogy Sári András, az egyik ipari tanuló 1961. július 20-án egyik társával Szabó Ferenc hollókői lakos házán esőcsatornázási munkát végzett „maszek” alapon. E munka során megsérült, két hétig nem jelent meg a munkahelyén, aztán hozott egy kétesértékű orvosi igazolást. Erre táppénzt nem lehetett folyósítani, de elfogadta a vállalat igazolt mulasztás bizonyításául, méghozzá azzal, hogy a sérülés a ludányhalászi vállalati munkán történt. Holott azt egy hónappal előbb befejezték. Es e se hideg, se meleg megoldás most jogtalan ko- vetelözésre szolgált alapul.

Azt hiszem, ez az eset nemcsak az újságírónak tanulság, hanem önnek is Bőviz elvtárs. Itt is, ott is nagyobb követekeztességre és fegyelemre van szükség, ha méltók akarunk maradni a bizalomra.

Gondolom, ebben megértjük egymást?...

vevők Csukly László

Á BIKE LENNE

1 3 3 <3

Leszerelés és gazdasági fejlődés

Az emberiség előtt álló égető problémák közül egyik legöntőbb az általános és teljes leszerelés megvalósítása, melynek politikai fontosságú mellett igen nagy gazdasági jelentősége is lenne. Hozzásegíteni korunkat számos, fontos gazdasági problémájának megoldásához, óriási erőforrásokat szabadítana fel az emberiség számára, hatalmas távlatokat nyitna a világ fejlődésében.

Évente százmillió dollár

Napjainkban, haladó közgazdászok számításai szerint, évente 100—200 milliárd dollárt fordítanak a világ országai fegyverkezésre. Óriási összeg ez, akkora, mint a csaknem egymilliárd embert tömörítő, gazdaságilag gyengén fejlett világ egész évi termelésének értéke, s több mint kétszerese Anglia egy évi nemzeti jövedelmének. Ez a hatalmas összeg óriási emberi és anyagi források el- fecsérlését jelenti, s a modern fegyverek egyre drágábbak, a fegyverkezés egyre nagyobb összegeket igényel. Állandóan nő azoknak a szá- a, akiket a fegyverkezés

elvon a békés termelésből. A XVII. és XVIII. században még a legnagyobb háborúk idején sem mozgósítottak néhány százezernél több embert. A XIX. század nagy háborúiban pedig 1—2 millió embert mozgósítottak csak összesen. Az első világháború már 70 millió embert, a második világháború pedig már 110 millió embert mozgósított. Igen magas maradt a fegyveres erők létszáma a második világháború után is. Csupán 1960-ban a NATO- országokban hivatalos adatok szerint csaknem 6 millió ember állt fegyverben. Emellett az ipari dolgozóknak kb. 20 százaléka dolgozik közvetve, vagy közvetlenül hadiipari célokra. Ez a vezető tőkés országokban szintén kb. 6 millió embert jelent. Ezekben az országokban tehát 12 millió ember, a lakosság legértékesebb rétege dolgozik improduktív célokra, a pusztítás céljaira. Viszonylag nagy összegeket fordítanak fegyverkezésre a gazdaságilag gyengén fejlett országok is. Ez különösen azokban az országokban égető kérdés, amelyek résztvesznek az imperialista hatalmak katonai szövetségeiben. A latin-amerikai országokban kb 1 millió embert tartanak fegyverben

és katonai költségvetésük meghaladja az évi 2 milliárd dollárt. Pakisztán költségvetésének 60 százalékát fordítja fegyverkezésre. Nagyok azonban a fegyverkezési kiadások a semleges országokban is. Az Egyesült Arab Köztársaságban évente 70 millió egyiptomi fontot fordítanak fegyverkezésre, amely az asszuáni duzzasztó felépítési költségei egyötödének felel meg. Burma mintegy 400 millió kayt-ot költ hadi célokra, több mint négyszeresét annak, amit az ország évenként beruházásra fordít. A fegyverkezés természetesen itt sem csupán a hadsereg fenntartását célozza, hanem a haditermelés fejlesztését is.

A fegyvergyártás súlya több gazdaságilag gyengén fejlett országban jelentős az össztermelésben. A hadiipar — mint ismeretes — megköveteli a legmodernebb berendezések felhasználását, a legképzettebb műszaki személyzet alkalmazását, valamint az import fokozását. Az indiai hadügyminiszter szerint India haditermelésének értéke 270 millió rúpia. Ez elegendő lenne India egy évi gabonaimportjának fedezésére. A gazdaságilag gyengén fejlett országokban összesen

kb. 30 millió embert foglalkoztatnak a hadseregben, vagy a haditermelésben. A katonai kiadások összesen 5—6 milliárd dollárra rúgnak évente.

Mit jelentene a leszerelés?

Nyilvánvaló, hogy a szocialista országok is kénytelenek ebben a helyzetben jelentős erőfeszítéseket tenni honvédelmünk fokozása érdekében. Az imperialisták álatl országainkra kényszerí- tett fegyverkezési verseny nálunk is jelentős emberi és anyagi erőforrásokat köt le, s ezek felszabadítása, az általános és teljes leszerelés megvalósulása esetén ugrásszerűen meggyorsítaná fejlődésünket.

Az elmúlt években a szocialista országokban, a vezető tőkés országokban, s a világ más területein is számításokat végeztek arra vonatkozóan, mit jelentene a leszerelés, s mit lehetne építeni azokból a hatalmas ösz- szegekből, amelyet ma fegyverkezésre fordítanak a világon. Kiszámították például, hogy azokból az összegekből, amelyeket a világon a legutóbbi 10 év során katonai célokra költöttek, több mint 150 millió házat építhettek vglna. Ezekben átlagosan 15 lakást számítva házanként,

1 milliárd 250 millió családnak lehetett volna új, minden kényelemmel ellátott la-