Nógrádi Népújság. 1962. február (18. évfolyam. 10-17. szám)

1962-02-10 / 12. szám

1962. február 10. NÓGRÁDI NÉPÚJSÁG 7 4 hatáskörön túl A pásztói járási tanács szakigazgatási osztályai már több, mint egyéves jó tapasz­talatok alapján veszik ki ré­szüket a termelőszövetkeze­tek megszilárdításának előse­gítéséből. Egy múltéveleji ta- nácsülési határozat óta vala­mennyi osztályon munkater­vet dolgoznak ki a termelő­szövetkezetek problémáinak megoldására. Most egyetlen osztály, az igazgatási osztály munkaterve tükrében szeret­nénk ismertetni ezeket a módszereket, a terveket és feladatokat, melyek a tsz-ek segítését szolgálják. Sajátos jellegű szabálysér­tési ügyeket, államigazgatási ;feladatokat határoznak és ol­danak meg napközben az igazgatási osztályon. Az osz­tály dolgozói legfontosabb feladatul a munkafegyelem megszilárdítását határozták meg. Ennek érdekében rend­szeres kapcsolatot tartanak fenn a tsz-ek vezetőségével, meg tudják hol, kik azok a tsz-tagok, akik nem dolgoz­nak rendszeresen a termelő- szövetkezetben és ezekkel el­beszélgetnek közös munkából való kimaradásuk okairól. Ez az elhatározás csak­ugyan eredményre vezethet majd a tsz munkafegyelem megszilárdításában. A beszél­getés, a nevelőmunka helyes irányba terelheti a közös munka alól kibújó tsz-tagok gondolkodásmódját is. Külö­nösen Buják, Kozárd. Csécse, Tar és elálló községekben végeznek majd céltudatos munkát, ahová negyedéven­ként legalább egyszer eljut­nak, hogy a kollektív szellem ellen vétők magatartását fi­gyelemmel tudják kísérni. A termelőszövetkezetek fej­lődéséért, megszilárdításáért érzett nagy felelősséget jel­zik ezek az elgondolások. Az igazgatási osztály dolgozói már nem tudnak csak asze­rint tevékenykedni, ahogyan eddig. Érzik és tudják, hogy túl kell lépni a hivatalos ta­nácsi munka hatáskörét, s nekik is be kell kapcsolódni a nagy tudatformáló felada­tok elvégzésébe. Azt is látják az osztály dolgozói, hogy a termelőszö­vetkezeti munkafegyelem szilárdítása nemcsak az egyes tagok magatartásán múlik. Vannak olyan termelőszövet­kezetek is, amelyekben a fe­gyelem meglazult, és az el­lenőrző bizottságok, valamint a fegyelmi bizottságok nem megfelelően látják el felada­tukat. Sokan nincsenek még tisztában azokkal a felada­tokkal, amelyeket a fegyelmi, illetve ellenőrzési bizottsági tagoknak ismerni, tudni kel­lene. Ezért a szabálysértési előadó vállalta, hogy ilyen esetekben segít a különböző rendelkezések ismertetésében, és szükség esetén résztvesz kártérítési, vagy fegyelmi el­járások lebonyolításában is. Túlbuzgóságból, vagy a törvények felületes ismereté­ből olyasmi is gyakran elő­fordul, hogy a tsz-ek elnökei törvénytelenséget követnek el. Különösen a gépjármüve­ket alkalmazó termelőszövet­kezetek vétenek a menetleve­lek és körzeti igazolványok használatára vonatkozó ren­delkezések betartásában. Ilyen és hasonló esetekben állandó segítséget, rendszeres felvilá­gosítást nyújtanak majd az igazgatási osztály dolgozói, különösen pedig a szabály­sértési előadó. A munkafegyelem megszi­lárdítása és a törvények is­merete, betartása mellett fon­tos szerepe van a vagyonvé­delemnek is. Elsősorban a tsz-tagok gondolkodásmódjá­nak formálását, a vagyonvé­delemre nevelésüket kívánják elősegíteni. De hatáskörének megfelelően a szabálysértési előadó egy-egy fegyelemsér­tési ügyben is elmondja majd véleményét, hogy ilyen for­mában is elősegítse a tsz-ek sérelmére elkövetett lopásoki rongálások megszűnését. Az ember azt hinné, hogy egy anyakönyvi felügyelőnek kevés szerepe lehet a tsz-szi- lárdításban. Azonban, ha a tanácsi dolgozók olyan fele­lősséggel végzik feladataikat, mint ahogy Pásztón az igaz­gatási osztály dolgozói, akkor talál magának munkát az anyakönyvi felügyelő is. A munkaprogram tevékfnysé­• •• ge öt pontját jelöli meg. Mindenekelőtt az adminisztrá­cióban felmerülő problémá­kon segíthet. Így működik közre Szirákon, Palotáson, Héhalom és Buják termelő- szövetkezeteiben az admi­nisztráció zökkenőmentessé tételében. A munkaterv legnagyobb érdeme, hogy igen konkré­tan, feladatról-feladatra, név- reszólóan tűzi ki a tenniva­lókat. És hogy csakugyan megoldják-e, arról a VB egy- egy felelős vezetője is meg­győződik rendszeres ellenőr­zései során. Nagyon helyes és követésre méltó, hogy a pásztói járási tanács VB osz­tályai a tennivalók egész so­kaságával járulnak hozzá a tsz-ek megszilárdításához, ök már megértették, hogy csak­ugyan valamennyiünk érdeke a szocialista alapokra helye­zett falusi gazdaságok meg­szilárdítása. Azt is megértet­ték, hogy ez nem megy ma- qától, nem is törétnhetik meg máról-holnapra, hanem min­denkitől, így a tanácsi dol­gozóktól is szívós, kitartó munkát, nagy türelmet ki­fejtő tevékenységet követei meg. Ha a munkaprogram nemcsak program marad, ha­nem meg is valósítanak min­den tervezett feladatot, nem maradhat el az eredmény. UJLAKY MÁRIA » ku£ft&€&££ui(!**i#+? A szovjet kormány nyilatkozata Nyugat-Iriánról A szovjet kormány csütör­tökön nyilatkozatot adott ki Nyugat-Iriánról. A nyilat­kozatban a szovjet kor­mány felhívja a Hollandia politikájáért felelős körök figyelmét arra, hogy amikor Indonéziával szemben a pro­vokációk útjára lépnek, súlyos felelősséget vállal­nak magukra e politika következményeiért. Ami­kor egyetlen szikrától tűzvész lobbanhat láng­ra, az ilyesféle játék a tűzzel rendkívül veszé­lyes. A Nyugat-Irián térségében kialakult helyzet — mondja a nyilatkozat — szükségkép­pen nyugtalanságot vált ki más államokban is, ame­lyek őszintén érdekeltek a béke megőrzésében és ame­lyek természetszerűleg nem lehetnek részvétlen szem­lélői az Indonéz Köztársaság ellen irányuló provokációk­nak. Mint a nyilatkozat rámu­tat, a szovjet kormány ab­ból a vitán felül álló tétel­A KATANGAI HÓFEHÉRKE (Endrődy István rajza) munkából a nevelő testület tagjainak is. Bár, ha az imént mondottakkal nem árultam el titkot, viszont az sem új­donság, hogy a tanárok effaj­ta elfoglaltsága nem egyenlő. Általában itt is érvényesül a régi jó magyar mondás: Arra a lóra pakolnak, amelyik jobban húz. Az igazgató nem is állította, hogy a kulturális munka szempontjából nincse­nek nagyon jól értékesíthető tartalékok a testületben. Sőt, hozzátette azt is, hogy min­den túlterheltség ellenére, ezután is, mint eddig, megtesznek mindent, amit csak kérnek tőlük. Csak mondják meg, hogy mire van szükség... Ezutóbbi mondat — mivel többször is visszatért más­más megfogalmazásban és aspektusban — makacsul meglcapaszkodott az emléke­zetemben. Tje még mielőtt reflektálnék rá, hadd mond­jam el, hogy azon a bizonyos vitán, amelyről az előző al­kalommal írtam, terítékre került az értelmiség is, így a pedagógusok. A jogos .bírá­lat mellett a vita hevében el­hangzott igazságtalan vádas­kodás is. Tudom, hogy ebben része volt a keserűségnek is afölött, hogy kevés a segítő­jük. S ahelyett, hogy most felidézném ezeket a megjegy­zéseket, amelyek mögött nincs rosszindulat, csupán fe­lületesség, a nevelői elfog­laltság, a munka természeté­nek hiányos ismerete, inkább arra hívnám fel a figyelmet, hogy ma kevés rétege van társadalmunknak, amely a különböző természetű fel­adatokkal való megterhelés szempontjából felvehetné a versenyt a pedagógusokkal. Általában persze, s nem kivétel nélkül. Dehát a vitá­ban is általában beszéltek a pedagógusokról... Ami pedig a bírálatból jo­gos; a pedagógusoknak, de a városi értelmiség tői bi réte­geinek is, nem várni kell a teendőket, hanem kezdemé­nyezni, tanácsot adni, irányí­tani. Mi, ha nem ez az értel­miség, s elsősorban a peda­gógusok legfontosabb — is- kolánkívüli — hivatása. Jó, jó — szinte hallom —. ilyen okosak mi is vagyunk. De­hát ki fogja megoldani a tár­sadalmi munka arányos meg­osztását. ami lehetővé tenné ennek az elvnek valóraváltá- sát? Körlevelekben — mert van ilyen körlevél elég — — ezt elintézni könnyű. De sajnos, egyebet, mint ezek a körlevelek, ajánlani én sem tudok. Mert ezt az elosztást más tényleg nem tudja meg­oldani. csak azok, akikre vo­natkozik. — x — Amit eddig írtam. annak egy része már a múl­té, bár egész közeli múlté. De a múlt hibáinak maradé­kait eltakarítani nem lehet egyik napról a másikra. A múlt kísérteni fog még egy darabig, s ugyancsak résen kell lenni, hogy valamilyen formában vissza ne lopakod­jék. Megtört a csend Nagybá- tonyban, de sok mindenen múlik, hogy tartós állapot lesz-e ez. A közelmúltban a klub elnökség megbízta né­hány tagját, szervezzék meg a kultúrbizottságot. Azóta már életre is hívták. Benne vannak Vincze József ká­nyási mérnök, dr. Veréb feleknek, én megértem. Gyula, a bátonyi üzem bér- maradt még tüske a szívé­elszámolási osztály vezetője, ben, vagy legalább a helye Antal Gáborné és Szilágyi fáj, maradt gyanakvás a László tanárok és mások, homlokok mögött. És szinte Foglalkozott a kulturális valamennyiöknek volt vala- ügyekkel a helyi pártvezető- mi „bizalmas” közlendője ve- ség, a szakszervezet trösztbi- lem, amit nem akart a töb- zottsága, az üzemi titkárok biek, vagy egy bizonyos va- értekezletének is fő napirén- laki előtt mondani „csak, di pontja volt. hogy tisztábban lásson az Az első lökés tehát meg- elvtárs”... Síkos, veszélyes volt, de a többit sem bízzák út ez, vigyázzanak! Mert így a tehetetlenségi erőre. Dói- a tüske okozta sebhely gyul- goznak a program összeállítá- ladásba jöhet, a gyanakvás sán. Fotó-, rádió- és televi- újra bizalmatlansággá, vál- zió-szakkört. a kiszesek kép- hat. Ezt pedig egyöjük sem zőművész-szakkört akarnak, akarhatja, jó lenne egy filmszeminá­rium is, az iskolának meg — x — kellene oldani, hogy a váró- jz si kiszesek bekapcsolódhassa- V AN EGY KIS CSO- nak a gimnázium KISZ tánc- PORT Nagybátonyban, amely csoportjába. Már korábban telve van városa iránti sze- tárgyalták Bitskei Tibor és vetettel, szüntelen dolgozik Kohut Magda színművészek- js azért, hogy ők is, és min­kéi, hogy segítsenek Nagybá- denki városlakókhoz mél- tonyban irodalmi színpadot tóan élhessenek itt. Alig létrehozni, ők akkor vállal- épült fel a kultúrotthon, már koztak' is, s most feleleveni tik ezt a kapcsolatot. Es so­tervezgetik korcsolyapálya, ifjúsági park, strand létesíté­rolhatnám még sokáig: szel- sőt. Most hozzáfogtak, hogy lemi vetélkedésektől a mati- az estéket is színesebbé, tur­nékig. mi mindent forgatnak talmasabbá tegyék, hogy kö­ti fejükben a bátonyiak. zel hozzák lelkileg is az egy­Egy valamire azonban máshoz közel, egy városban ügyeljenek. A múlt kísért lakókat. De még kicsiny ez egymásközti viszonyukban. az embercsoport. Toborozzák Ne felejtsék el: hogy meg tört a csend, azt annak kö maguk köré a bányászokat, az értelmiségieket, a kisze­szönhetik, hogy őszinték vol- seket. a munkára mindig lel tak egymáshoz. De ebben ^es asszonyokat, leányokat, abszolút következetesnek kell — s mindent elérnek, még lenniök, mert ellenkezőleg a2j amiről ma még ál­minden reményteljes kezdet, modni sem mernek! dugába dőlhet. Teljes őszin­teséget és bizalmat egymás De azok egyetértésben, ösz­iránt: erre kell törekedniök. szefogásban és az egymás Mert ma még nem tapasztal- & őszinteség és bizalom tam ezt. A korábban szem- r * ben álló — s milyen kicsi- jegyében... nyes okokból szemben álló CSIZMADIA GÉZA bői indul ki, hogy Nyugat- Irián az Indonéz Köztársaság elidegeníthetetlen része. A szovjet nép köteles­ségének tartja segíteni mindazoknak a népek­nek. amelyek a gyarma­ti iga lerázásáért és a függetlenség megszilár­dításáért harcolnak. Mélységes megértéssel és őszinte együttérzéssel figyeli az indonéz nép igazságos harcát Nyugat-Irián felszaba­dításáért. A nyilatkozat hangsúlyoz­za, hogy Hollandia mindmáig figyelmen kívül hagyja a gyarmati rendszer megszün­tetéséről szóló ENSZ-hatá- rozatot, amely pedig közvet­lenül vonatkozik Nyugat-Iri- ánra is. Ennek magyarázata abban keresendő, hogy Hol­landia mögött akárcsak a portugál és más gyarmattar­tók mögött ott állnak olyan támadószellemü katonai tömbök, mint a NATO és a SZEATO, amelyek a gyarmati rendszer ma­radványainak megtartá­sán fáradoznak és a nemzeti felszabadító mozgalmak elnyomásá­nak polikáját folytatják. Mint a nyilatkozat meg­állapítja, a szovjet kormány kénytelen volt felfigyelni arra, hogy az utóbbi időben számottevő holland csapat­kontingenseket szállítottak át Nyugat-Irián térségébe, s holland hadihajók nyílt ten­geren megtámadtak indonéz őrhajókat. A nyilatkozat befejező ré­szében a szovjet kormány kifejezi azt a szilárd meg­győződését, hogy Indonézia népe kivívja a győzelmet igazságos harcában. 2 3 brazil küldött felszólalása az ENSZ-közgylilés politikai bizottságának kubai vitájában Az ENSZ-közgyűlés politi­kai bizottságában csütörtökön nagy érdeklődést keltett, hogy Brazília delegátusa szó­lásra iratkozott fel. Az ame­rikai ENSZ-közgyűlés ugyan­is mindent elkövetett, hogy a vitát minéi szűkebb térre korlátozza és hogy a latin­amerikai delegátusok általá­ban ne szólaljanak fel. Ez­zel ellentétben Zorin, a Szov­jetunió képviselője szerdai beszédében felszólította a füg­getlen latin-amerikai államok küldötteit, hogy hallassák hangjukat. Ezután került sor felszóla­lására. — A brazil delegáció véle­ménye szerint — mondotta Arinos, brazil küldött — az ENSZ jelenleg arra törekszik, hogy békés megoldást talál­jon egy olyan vitában, amely az úgynevezett hideg háború kereteibe tartozik. Ennek a megoldásnak olyannak kell lennie, amely a tagállamok békés együttélése alapján nyugszik. Arinos három pontban fog­lalta össze fejtegetéseit: X. Az amerikai államok szer­vezetének egyik alapelve, hogy minden tagállam egy adott államformát, a polgári de­mokráciát fogadja el. Bár­melyik amerikai állam uta­sítja vissza ezt az államfor­mát, saját maga vágja el a többi amerikai államhoz fű­ződő szolidaritás fonalát. Az ENSZ azonban nem kényszerít semmiféle állam­formát tagállamaira és a vi­lágszervezet tagállamai kö­zötti szolidaritás a különböző típusú államok közötti kap­csolatokon alapszik. 2. Az amerikai államok szervezetének bármelyik tagja, amely a polgári demok­ráciától különböző államfor­mát fogad el, vállalja a szer­vezetből való kizárás kocká­zatát. Ez vonatkozik Kubára, amelynek kormánya marxista —leninistának deklarálta ma­gát. — A szervezet alapokmánya megköveteli, hogy egy tagál­lam kizárásához előbb meg­teremtsék a megfelelő jogi feltételeket, a kizárás nem léphet automatikusan életbe. — Másrészt az Egyesült Nem­zetek Szervezetének bármelyik tagállama olyan államformát fogadhat el, amelyet a leg­jobbnak tart a saját maga szempontjából és ha nyomást fejtenek ki erre az országra döntése miatt, ezzel meg­sértik az ENSZ-alapokmány 2. szakaszát, amely a be nem avatkozás elvét szögezi le. 3. Mind az amerikai álla­mok szervezetében, mind pe­dig az ENSZ-ben minden ál­lam köteles vitáit békés esz­közökkel megoldani, a nem­zetközi jog alapelveinek meg­felelően. — A brazil küldöttség — mondotta Arinos — ezeknek a szem előtt tartásával fog szavazni. Arinos beszéde lényegében azokon az elveken alapult, amelyeket a brazil küldöttség Punta Del Este-ben tett ma­gáévá, azonban Arinos sok­kal élesebben húzta alá, hogy az ENSZ alapokmánya sze­rint egyetlen tagállam sem gyakorolhat nyomást egy má­sik tagállamra azért, mert egy neki tetsző államformát választott. Ötvenezer párizsi tüntető az OAS gyilkos merényletei és a degaulleista hatalom tétlensége ellen „Gyilkos OAS!” „Űtját áll- juk a fasizmusnak!” „Demok­ratikus egységfrontot!” — órákig zúgott csütörtök este Párizs utcáin a tüntetők kó­rusa. A Francia Kommunista Párt, a szakszervezetek, a bé­ketanács és más tömegszer­vezetek felhívására több mint ötvenezren|Jvonultak ki, hogy tiltakozzanak a fasiszta gyil­kosok és a degáullista hata­lom bűnös tétlensége ellen. A belügyminiszter ezúttal is betiltotta az antifasiszta tömegmegmozdulást és meg­mutatta, milyen célt szolgált a párizsi karhatalmi alakula­tok megerősítése. A rendőrök és csendőrök már a délutáni órákban többszáz méteres körzetben lezárták a Bastille- hoz vezető utcákat és metró­állomásokat, puskákkal és gumibotokkal felfegyverzett több ezer rendőr állta a fel­vonulók útját. A mellékut­cákban rohamgépkocsik és rabszállító kocsik sorakoztak. A tüntetők, hogy elke­rüljék az összetűzést, több csoportban a környező utcá­kon vonultak a város belse­je felé. A karhatalmi erők azonban sokhelyütt feltartóz­tatták a tömeget és kímélet­lenül nekitámadtak a tünte­tőknek. Az első jelentések szerint a rendőrök támadásá­nak száznál több sebesült ál­dozata volt.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents