Nógrádi Népújság. 1962. január (18. évfolyam. 1-9. szám)
1962-01-31 / 9. szám
1962. január SI. NÓGRÁDI NEPÜJSAS 5 Február végéig kijavítják a tavaszi munkákhoz szükséges gépeket Nyilatkozik a gépállomás főmérnöke Munkatársunk felkereste Harsányi Józsefet, a gépállomások megyei igazgatóságának főmérnökét, hogy felvilágosítást kérjen, hogyan készülnek a gépállomások az l*S2-es feladatok megoldására? — A gépállomások előtt álló feladatok semmivel sem kisebbek, mint az elmúlt évben voltak, éppen ezért már most igen komoly intézkedéseket kellett tennünk, hogy megfelelően felkészüljünk a munkára. A cél az, hogy február 28-ra a gépállomások és termelőszövetkezetek gépparkjának az a része, amely tavasszal megkezdi a munkát, teljesen rendben legyen. Gondolunk itt a trágyaszórókra, az univerzális gépekre, a hozzájuk szükséges munkagépekre, vetőgépekre, ekékre. — Milyen intézkedéseket tettek £ gépállomások, hogy a javítási munka folyamatos legyen? — A munkák megkezdése előtt valamennyi gépállomáson felmérték, milyen munkaerővel rendelkeznek. Megalakították a javítóbrigádokat és ahol szükség volt rá, a szerelők mellé több traktorost is bevontak a munkába. A brigádokat úgy szervezték meg, hogy egy-egy csoportban olyan szakképzettségű szerelők, trakotorosok dolgozzanak, akik a géptípus javításához a legjobban értenek. Olyan intézkedéseket is foganatosítottunk, amelyik gépállomáson kevés a munkaerő, __ _ Tizennégy k üldöttet választottak Benczúrfalván (Tudósítónktól) A szécsényi körzeti földművesszövetkezet az elmúlt napokban tartotta közgyűlését Benczúrfalván. A közgyűlésen a földművesszövetkezeti tagok értékelték a szövetkezeti kereskedelem egyéves munkáját. A beszámoló többek között megállapította, hogy a boltok forgalma 900 ezer forint volt. A közgyűlésen a szövetkezeti tagok 14 küldöttet választottak a küldöttgyűlésre. ott a későbben munkába álló gépeket, például az arató- és cséplőgépek javítását, egy későbbi időpontra halasztják el. — Egyébként a javítási munkák üteme kielégítő. A gépállomások december végéig az ütemtervnek megfelelően teljesítették az 1961- re ütemezett munkákat. A február 28-ra kijavítandó gépeknek mintegy 50 százalékát javították meg eddig. — Milyen tényezők akadályozzák, illetve fokozzák a gépjavítás ütemét? — Itt egyedül csak az alkatrészhiányt említhetjük, amely bizony még mindig előfordul annak ellenére is, hogy igyekszünk pótolni ezeket. Nagyon sok egyszerű alkatrészt a gépállomásokon elő tudnak állítani, fel tudnak újítani. Ezenkívül a megyei pártbizottsággal együttesen kapcsolatot teremtettünk Salgótarján ipari üzemeivel, s megállapodtunk, hogy néhány hiányzó alkatrészt ők is gyártanak. — Igen pozitívan értékelhetjük azonban, mert igen jó hatással van a munkák ütemére az, hogy valamennyi gépállomáson felbontották a gépjavítási tervet brigádokra, s azt ismertették a dolgozókkal. A gépállomásokon versenyt szerveztek, s megfelelő jutalomban részesítik azokat a brigádokat, amelyek időben és jó minőségben elvégzik a rájuk váró feladatokat. Bevezettük azt is, hogy ahol minőségi kifogást találunk a- szerelő, vagy a traktoros hibájából, azt a gépet újra javíttatjuk, természetesen az illető költségén. — A feladatok nagyok, amelyek előttünk állnak, s éppen ezért nagyon alaposan, nagyon körültekintően fel kell készülnünk a tavaszra, mert csak így tudunk megfelelő segítséget nyújtani a termelőszövetkezeteinknek — fejezte be nyilatkozatát Harsányi elvtárs. A takarmányozás új segítője: a I. Orbinszkij kandidátus, a krasznojarszki mezőgazdasági főiskola mikrobiológiai tanszékének vezetője új, eddig ismeretlen, nitrogén-megkötő mikrobát fedezett fel, s ennek életkörülményeit vizsgálva rájött, hogy ez a mikroorganizmus burgonya táptalajon szaporodva, a táptalaj fehérje tartalmát néhány óra leforgása alatt nyolcszorosára emeli. Ugyanekkor a takarmányozás szempontjából más kedvező anyagok is keletkeznek: tejsav, vitaminok és növekedést serkentő anyagok. A takarmány-baktériummal „kevert” táplálékot minden háziállat szívesen fogyasztja. Ez a baktériumfajta nem válogatós, mindenféle szemes terményen is jól fejlődik. Életképessége meglepően erős: a táptalajt nem szükséges sem előzetes, sem utólagos steril eljárásnak alávetni, a mezőgazdasági üzemek tehát különösebb beruházási gondoktól mentesen alkalmazhatják majd ezt az új baktériumfajtát takarmányozási feladataikhoz. Országos akció indul évi tízmillió mázsa búzaérték megmentésére Komplex rendszert dolgoznak ki több vízgyűjtőterület talajvédelmére Hazánk 12 millió 600 ezer holdnyi mezőgazdasági termőterületéből 2 millió 850 ezer holdat károsít rendszeresen a csapadékvíz eróziója, 1 millió 800 ezer holdat pedig a szél deflációja. , A vízerozió elsősorban a dombos, hegyes vidékeket, Borsod, Veszprém, Nógrád, Zala, Tolna, Somogy, Heves és Komárom megyék szántóföldjeit, szőlőit, gyümölcsöseit érinti, a szél pedig Bács-Kis- kun, Szabolcs-Szatmár, Somogy és Pest megyében okoz rendszeresen érzékeny károkat. Mint a Földművelésügyi Minisztérium Növénytermesztési Főigazgatóságán tájékoztatásul elmondották, a csapadékvíz és a szél talajpusztító kártétele országosan körülbelül tízmillió mázsa búza értékének felel meg. SZAKMAI TANÁCSADÓ \\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\^^^ Lucerna és vöröshere telepítése A lucerna és vöröshere termesztésének a takarmányozás és a talajerő fenntartás tekintetében Is közismerten kiemelkedő szerepe van. A szálastakarmányok közül a lucerna bír a legnagyobb jelentőséggel. a keveréktakarmányok zöldtömege mellett a lucernával biztosíthatjuk folyamatosan a jó takarmányellátást, s a tehenészetekben a tejtermelés növekedését. De a lucerna minden állatfajnál, minden időszakban igen eredményesen, jövedelmezően felhasználható a magas fehérje és vitamintartalma miatt. A takarmányozási értékén kívül üzemi előnyei is vannak: hosszú életű, évenként többször kaszálható, •zervesanyag visszapótló hatása van és ezenkívül egyre nagyobb mértékben gépesíthető a betakarítása. A lucerna a csapadékban szegényebb, szárazabb tájakat kedveli, de kötöttebb altalaj esetében, a jobb homokon is megél. Termesztésénél ügyeljünk arra, hogy szerves istállótrágyát ne adjunk közvetlen a lucerna alá, Inkább az előveteményt trágyázzuk. A lucerna talaját nagy gonddal kell előkészíteni, hogy a vetőágy kellően tömött, aprómor- *sás, jól elmunkált legyen. Legtöbbször a vetésnél akkor követik el a hibát, amikor csak a takarónővény kelése után, vagy pedig az ősszel vetett gabonafélére tavasszal vetik a lucernát. A vöröshere a talaj iránt kevésbé igényes, mert gyökerei nem hatolnak mélyre. Eredményesen termeszthető gyengébb termőerejű és sekélyebb termő- rétegű mészszegény, sőt savanyú talajokon is. Rövidebb élettartama miatt könnyebben illeszthető a vetésforgóba és így hamarább, sűrűbben fejti ki talajjavító, termésfokozó hatását. A lucerna és vöröshere termését elsősorban telepítésük határozza meg. Nagy gondot kell tehát fordítani a talajelőkészítésre, mert a jó vetőágy egyik igen fontos alapfeltétele a telepítés sikerének. Különösen a lucerna esetében fontos a mélyen művelt gyommentes vetőágy, mert ez négy-öt év termését határozza meg. Hogy melyiket termesszük a kettő közül, lucernát-e, vagy vörösherét, azt mindig a gazdaság viszonyai határozzák meg. Azokon a helyeken, ahol az évelő pillangósok telepítése, csapadék- és talajviszonyok miatt nem minden évben sikerül, ott helyes lucernát telepíteni. A vő- röshere és lucerna helyes arányának meghatározásánál azt kell figyelembe venni, hogy a táj- és talajviszonyok miatt melyik termelhető a legeredményesebben, leggazdaságosabban. Barlai Gábor. Ezt a kárt az eddiginél jobban szervezett, úgynevezett talajvédelmi műveléssel, erdősítéssel, illetve gyepesítéssel, valamint kiegészítő műszaki védelmi berendezésekkel nagyrészt már néhány éven belül meg lehet szüntetni. A mezőgazdasági rendeltetésű földek védelméről szóló, nemrégiben megjelent törvény előírja, hogy a föld- használók mindenütt kötelesek földjükön rendeltetésszerű termesztést folytatni, tehát a művelési ágakat csak előzetes engedély alapján változtathatják meg. A földtulajdonosok kötelesek továbbá minden rendelkezésükre álló eszközzel fenntartani, növelni a talaj termőerejét, s megóvni a természeti erők pusztításától. A törvény most készülő végrehajtási utasítása előírja a kötelező egyszerű talajvédelmi eljárásokat. Eszerint például a talajvédelem érdekében a lejtők oldalhosszának irányában lehetőleg mindenütt vízszintesen kell végezni a talajművelő munkákat, s ennek megfelelően kell kialakítani a táblákat, valamint a gazdaságok belső útrendszerét is. A lejtős területeken sűrű állományú, a talajt jól fedő növénykultúrákat kell termeszteni. Az eróziónak leginkább kitett területeket állandó növényi kultúrákkal: gyeppel, erdővel, stb. védik a lepusztulástól. A domboldalon a szőlőket és a gyümölcsösöket talajvédőrendszerben : teraszosan, vagy vízfogó árkokkal ellátva telepítik. Ahol az ilyen' egyszerű védelmi intézkedések nem kielégítőek, ott kiegészítésképpen műszaki létesítményekkel teszik hatékonyabbá a talajvédelmet: fejgátakat, illetve fenékgátakat, hordalék- fogókat építenek a vízmosásokba kőből, betonból, vagy rőzséből. A talajvédelmi intézkedéseknél arra törekszenek, hogy a csapadékvizet minél nagyobb mértékben bejuttassák a talajba, a káros, vagy a gazdaságban már * vissza nem tartható vizet pedig lehetőleg hordalékmentesen és károsítás'nélkül vezessék el. A hegyoldalban telepített gyepeken a talajvédelem érdekében szakaszos legeltetési rendszert vezetnek be. Az ország különböző vidékein már az idén komplex talajvédelmi rendszereket dolgoznak ki. Így például megkezdik a szekszárdi vízgyűjtőterület rendezését, hogy megakadályozzák a múlt évihez hasonló nagy talajlepusztulást. Nagyarányú talajvédelmi rendezést terveznek a Borsod megyei Rakaca-patak, a Nógrád megyei Lókos, az ugyancsak Nógrádban és Hevesben levő Tápió- Hajta, a Dunántúlon pedig a Marcal és Torna vízgyűjtőterületén. Nagykoppányvölgy vízgyűjtőterületének rendezésére már tavaly elkészültek a tervek, a Tolna megyei szakaszon az idén széleskörű talajvédelmi munkákat kezd az ottani vízgazdálkodási és talajvédelmi társulat. A korábba nmegkezdett komplex talajvédelmet fokozott erővel folytatják a Borsod megyei Fancsal és a Somogy megyei Ráksi község határában, valamint Tolna, Borsod és Veszprém megye többi állami gazdaságában. (MTI) Fiatalok — Csak az ellenőrzés és az irányítás a dolga — mondja a tanár elnök —, Lukács Pista mégis egyike a legszorgalmasabban dolgozó fiúknak. Fúr-farag, reszel, sodorja a drótot, hogy minél jobb helyük legyen a nyulaknak. Jóvágású, keménykötésű gyerek a nyolcadikos Lukács István, a diósjenői Falusi Ifjúsági Szövetség gyermek elnöke. A barnaszemű, mokány fiút nemrégiben még egy megtiszteltetés érte: járási küldöttnek választottak a tagértekezleten. A kis küldött jő tanuló is. Világos, kerek mondatokban válaszol, amikor a Falusi Ifjúsági Szövetkezet működéséről kérdezzük. — Múlt év szeptember 20-án alakultunk — meséli. — Százhúsz tagunk van, nagyrésze fiú — vágja ki „férfi” büszkeséggel. — A törzsállományunk 12 fajtiszta csin- csila. De Ősz óta már szaporulatunk is van. Árny suhan át a dióbarna gyermekszemeken... — Csak a helyük nem olyan még, amilyennek lennie kellene. Pedig nagyon igyekezni Cserháti Állami A Cserháti Állami Erdő- gazdaság ez év első napjaiban elmúlt évi eredményes munkája elismeréseként elnyerte az Országos Erdészeti Főigazgatóság elismerő oklevelét. Az elért eredményekben igen fontos részt foglal el az a munka, amely a termSUŐszövetkezeti építkezések elősegítésére folyt az erdőgazdaság ban. Az elmúlt évi feladat erre a célra mintegy 4 ezer köbméter faanyag kitermelése volt. A közel 300 épülethez szükséges szerfa túlnyomó része Nógrád megyei termelő- szövetkezetekbe került, s terven felül még állami gazdaságok részére is majdnem ezer köbméter anyagot szállított az erdőgazdaság. Az erdészeti dolgozók munkájának az adott külön értéket, hogy a vállalásnak határidő előtt eleget tettek, így a termelő- szövetkezetek megfelelő időben láthattak építkezéshez. A Cserháti Állami Erdő- gazdaság az idén köbméterre a tavalyival azonos feladat teljesítésére vállalalkozott, azzal a különbséggel, hogy az eddiginél több épületanyagot szállít a termelőszövetkezeteknek. Az épületanyagoknak körülbelül felére számíthatnak most a nógrádi termelőszövetkezetek, így anyagellátást kap többek között az őrhalmi Hazafias Népfront, az érsekvadkerti Magyar —Csehszlovák Barátság, a cserhátsurányi Szabadság, nógrádi Béke, káliói TJj Tavasz, a vanyarci Virágzó Termelő- szövetkezet. az ecsegi Béke, varsányi Dózsa, bánki Uj Tavasz és a szécsényi II. Rákóczi Tsz. s közülük többen 2—3 épület fagarnitúráját kapják, mint a varsányi, érsekvadkerti, vanyarci, ecsegi termelőszövetkezet. Erdőgazdaságban A megyének tervezett 54 garnitúrából igen jelentős mennyiség már elszállításra is került az erdőgazdaságból, az egész mennyiség leszállításának határideje pedig március 31. Az erdőgazdaság dolgozói az előző évhez hasonlóan mindent megtesznek most is, hogy vállalt feladatuknak határidő előtt tehessenek eleget és minőségileg is kifogástalan anyaghoz segítsék termelőszövetkezeteinket. Fürgén dolgozik a motorfűrész Pásztor József keze alatt a Göröc-puszta melletti erdőben. Ezekből a rönkökből nemsokára hasznos épületek lesznek a termelőszövetkezetekben. Hqgy ne hallgasson a motor, arról a fogatosok gondoskodnak. Szvák Mihály fogatos brigádvezető és Benka József fogatos kemény munkát végez a súlyos törzsekkel. csapata tünk. Lehordtuk otthon a padlásokról az összes régi deszkákat, magunk fontuk a ketrecekhez a drótot, hogy ne kerüljön sokba. Hiába, any- nyi minden kellene még... — Mintaszerű, szabvány ól, vízvezeték, szabályos itató, 150 méteres kifutó az álmunk — kapcsolódik bele a beszélgetésbe a tanárelnök. — Ehhez bizony sok pénz kellene... — S a kezdet? — kérdezzük. — Miből vették a nyu- lakat7 — A földművesszövetkezet vásárolta nekünk. Száraztakarmányt is tőlük kapunk. Faanyagot az erdőgazdaság adott és a tsz fűrésztelepén felvágták szívességből. Az fmsz elnöke meg a főkönyvelő a munkában is segítenek. — Bevételre lehet számítani ? — Hogyne! A nyúl nagyon szapora. Es máris vannak megrendelések Budapestről. — Úgy tudjuk nemcsak kisállattenyésztéssel, mezőgazdasággal is foglalkoznak a FISZ-tagok. I — Két hold földünk van — szólal meg egy friss leányhang mellettünk. — Krumplit meg takarmányrépát ültetünk majd bele. — Nem lesz nehéz a kapálás? — Dehogy lesz! — vágja rá egyszerre Máté Magda és Kopcsák Ilona. — Érdemes dolgozni vele, mert keresni is fogunk. — Éppen úgy, mint a „nagy” tsz-ben — magyarázza a tanár. — A kiseo- bek munkaóra, a nagyobbak munkaegység után kapják a részesedést. Hatvan százalékát osztjuk majd szét a nyereségnek, negyven százalékát fejlesztésre fordítjuk. — Lepipáljuk a tsz-t — dicsekszik a szőke csitris Ilonka. — Nono! — hűti le egy kicsit a légvárépítéstől kipirult arcú kislányt a tanárelnök. — Még hozzá sem fogtatok a munkához. Még nem fogtak hozzá ... De ez a százhúsz úttörőből álló ifjúsági csapat alig várja, hogy tavasz legyen és robbanó energiáját, lelkesedését beleülhesse az iskolai beszélgetések alatt olyan szépen kiszínezett munkába. — KÉMÉNY — $
