Nógrádi Népújság. 1962. január (18. évfolyam. 1-9. szám)
1962-01-24 / 7. szám
1962. január 24. nógrádi népújság 5 A termőtalaj védelmében Hz új termelési terv sikeréért Hazudik a tábla Karancskeszi „főutcáján” nézelődöm, töltöm az időt a salgótarjáni busz érkezéséig. Az fmsz élelmiszerbolt falán fekete táblát fedezek fel. Ez van ráírva: „Ebben az egységben szocialista brigád dolgozik!” Lám, lám — gondolom. — E csöppnyi falucskában milyen szorgalmas, igyekvő emberek laknak. Érdemes néhány szót váltani velük. A gondolatot tett követi. Csak azt nem értem, miért néz rám a boltvezető olyan csodálkozva, amikor „szocialista brigád” voltukról beszélek? — Hogy? — Mi? — hebegi. — A táblára van írva? — Csakugyan! — kiált fel elhülve. — Én erről nem is tudtam. Ejnye, ejnye! — Bizonyosan valami kaján kis manó akarta megtréfálni a bolt gyanútlan dolgozóit. S ő hazudta rá a táblára a nemlétező dicsőség eme hamis dokumentumát ...! Községi népfrontbizoitsági ülések voltak vasárnap Vasárnap több községben tartottak népfront bizottsági ülést az időszerű feladatok meghatározása érdekében. A szuhai kibővített népfront-bizottsági ülésen mintegy 120 ember szabta meg a népfront előtt álló tennivalókat. Sikeresen tanácskozott az ez évi tennivalókról a mátraimindszenti népfront-bizottság is. Az ötéves terv második felében az ország kenyérgabona szükségletét a hazai termésből kell kielégíteni. Ez igen komoly feladatokat ró megyénk mezőgazdaságára is. Az 1962—63-as évben mintegy 45 ezer katasztrális holdon termelünk kenyérgabonát. Emellett jeA magasabb terméshozamok eléréséhez ma már szinte nélkülözhetetlenek a különböző műtrágyák, ezért tárolásukra igen nagy gondot kell fordítani valamennyi termelőszövetkezetben. A műtrágyák tárolására legalkalmasabb a száraz, padlózott, vagy esetleg döngölt földtalap- zatú jól szellőztethető raktár- helyiség. Különösen a nitrogén tartalmú műtrágyák kívánnak gondos tárolást, hiszen erős, nedvszívó hatásuknál fogva megkötik a levegő nedvességét. A nitrogéntartalmú műtrágyát éppen ezért ne rakjuk közvetlenül a padlóra, a földre, hanem néhány hasáb fára fektessünk deszkát és ezekre helyezzük a zsákokat. Ügyelni kell arra is, hogy a tárolt műtrágya közvetlenül a fallal se érintkezzék, hiszen az a helyes tárolási mód, ha a műtrágyát minden oldalról levegő éri. Ha . a műtrágyát papirzsákok- ban tároljuk, a raktárban úgy helyezzük el hogy 10-12 zsáknál több ne kerüljön egymásra, mert a nagy nyomás következtében az alsó zsákok kiszakadhatnak. Ha nem voltunk elég óvatosak, a kiszakadt zsákokból kihulló nitrogén műtrágyát gondosan söpörjük össze, s az egész zsák tartalmát új, hibátlan zsákba öntsük át. A klszóródott műtrágya összetakarí- tása azért is fontos, mert ahová egy kevés pétisó kiömlik, ott viztőcsa keletkezik, eiőbb-utóbb az egész zsák tartalma elázik. Egy elázott zsák pétisó a többi zsákokat is átnedvesiti, elmál- Iasztja, s így több vagon áru „A múlt évi nyári zivatar vize két méter mély árkot vájt a domboldali szántóföldekbe, majd a völgyben ösz- szetorlódó sebes ár magával ragadta, a lekaszált szén át j és fél méter magas iszapot rakott a rétre. Az erózió okozta kár 250 ezer forint volt” — mondotta a kisecseti termelőszövetkezet elnöke. Duck Tivadar, a Magyar Tudományos Akadémia talajtani tanszékének megyénkben dolgozó tudományos kutatója a termőtalaj pusztulásának tragikus esetét elemezte: „Érsek- vadkert Lőrincpusztán az alig tízperces nyári zivatar vize 72 tonna termőtalajt mosott bele a Lókos-patak szabályozott medrébe. 67 kilogramm nitrogén és 73 kilogramm foszfát növényi tápanyag veszett kárba holdanként, nem beszélve a még nagyobb szervesanyag veszteségről.” Hasonló példák tömege bizonyítja; pusztul a nógrádi termőtalaj. Nógrád megye az ország legerodáltabb területe. Több mint 40 ezer kh szántóterületet, s több mint 15 ezer kh legelőt veszélyeztet a vízerózió. A jelenlegi helyzetet több tényező idézte elő. A kapitalista földbirtokosok rablógazdálkodást folytattak. Nem törődtek a talajvédelemmel. A kisüzemi gazdálkodás is rendkívül kedvezett az eróziónak. A domboldalakon, a lejtők irányában húzódó keskeny parcellák csak hosszanti művelést tettek lehetővé, emellett sok volt a határbarázda: a lejtőről lerohanó víz útját semmi sem gátolta. Az utóblentősen emelkedik a kenyérgabona termésátlaga is. Az elmúlt évben 9,5 mázsa volt katasztrális^ holdanként a búzatermés, s az ötéves terv végére 13 mázsára emelkedik. Ez azt jelenti, hogy két-háram éven belül 18—23 százalékkal emelkedik a búza hozama megyénkben. A nagyarányú növekedést rogénműtrágyás zsákot a többitől elkülönítve tároljuk. Esős időben pedig a raktár ajtaját, ablakait tartsuk zárva, hogy a levegő szárazon maradjon. Száraz, szeles időben szellőztessünk, mert a légáramlás megóvja a műtrágyát a nedvesség okozta károsodástól. Erősen nedvszívó hatású a kálisó is, ezért nem tanácsos zsákokban tárolni. Leghelyesebb száraz helyiségben ömleszteni. Túlságosan magasra azonban ne rakjuk, mert annyira összeállhat, hogy csak nagyon nehezen lehet szétzúzni felhasználás előtt. A szuperfoszfát műtrágya sav- tartalmú, ezért hosszabb ideig ömlesztve tároljúk. Előfordul, hogy rossz tárolás következtében a műtrágya megcsomósodik, nem lehet kiszórni. Ez nem jelenti azt, hogy minőségében megváltozott, nem használható fel. Ilyen esetben az a teendő, hogy kiszórás előtt össze kell tömi, hogy ismét apró szemcséjű legyen. A műtrágyakiszórás idején gyakran látni, hogy termelőszövetkezeteink a táblák szélén elszórtan papirzsákokban rakják le a műtrágyát. Igaz igy nem kell még külön kiszállítani a műtrágyát a határba, ha szórásra kerül a sor. Azonban az így tárolt műtrágya fokozottabb mértékben van kitéve az időjárás viszontagságainak. Ezért, ha a szállítóeszközről lerakjuk a műtrágyát, felhasználás előtt a tábla szélén szalmával fedjük le és nehezékként heyezzünk rá egy kevés földet is. Bariai Gábor bi évtizedek alatt a víz a talaj legértékesebb alkotó részeit részben már elhordta, a termőréteg jelentősen elvékonyodott, s így a talaj összetétele rosszabb, silányabb lett. Ezáltal a pusztulásnak kitett talajok gyenge termő- képességűek. Például Hor- pács környékén — a járási mezőgazdasági osztály felmérése alapján — ugyanazon munkavégzés és klimatikus adottságok mellett 30—40 százalékkal alacsonyabbak a kalászosok termésátlagai, mint a környező települések határaiban. A megye mezőgazdaságának szocialista átszervezésével megnyílt a lehetősége annak, hogy a korszerű talajvédelmi eljárásokkal a víz lefolyásának útját, pusztító hatását meggátoljuk. A talaj- védelmi munkát segíti elő „a mezőgazdasági rendeltetésű földek védelméről” szóló 1961. évi 6-os számú törvény, amely kimondja: „A termőtalaj megóvása minden föld- használó elsőrendű kötelessége. A földhasználók kötelesek a rendelkezésükre álló és az általuk igénybe vehető minden eszközzel a talaj termőképességét fenntartani és növelni, a talajpusztulásnak kitett földeket a természeti erők pusztításaitól megóvni.” A törvény végrehajtása máris egész sor hibás nézet és gyakorlat megszüntetését követeli a szövetkezetektől, gépállomásoktól, az irányító minisztériumi és tanácsi szervektől. Egy példa ennek igazolására. Vajon egy-egy záa termésátlagokban a fejlett agrotechnikai módszerek bevezetésére alapozzuk. A második ötéves terv során jelentősen nő a termelőszövetkezetek gépesítése. 1965-ben termelőszövetkezeteinkben ezer katasztrális hold szántóra 7 traktor jut a jelenlegi 4-el szemben. Növekszik a gabonabetakarítás gépesítése is. Az 1961. évi 40—42 százalékról 1965-ig 83 százalékra emelkedik a betakarításban a gépesítés aránya. Jelentős javulás lesz a műtrágya ellátás tekintetében és a gabonafélék vegyszeres gyomirtását illetően is. Az ötéves terv során az egy holdra jutó műtrágya 103 százalékkal növekedik és nagyobb területet hódít a vegyszeres gyomirtás is. Esztendőről-esztendőre növekszik az a terület, amelyen a termelőszövetkezetek nagyhozamú külföldi búzafaj tákat termelnek, s ez tovább növeli a búza termésátlagát. 1962-ben már 6200 holdra növekedett az elmúlt évi 1000 holddal szemben az intenzív búzafajták vetésterülete, 1965-re pedig — második ötéves tervünk utolsó évére a búza vetésterületének mintegy 50—55 százalékán intenzív búzafajtákat termelünk. (Tudósítónktól) Az érsekvadkerti Dimitrov Termelőszövetkezet tagjai ezekben a napokban készülnek az 1961-es gazdasági év zárszámadására. A szövetkezet igen eredményes volt az elmúlt esztendő. Amellett, hogy jelentős mértékben növekedett a közös vagyon, — a tsz többek között Szuper- Zetort vásárolt pótkocsival, ekével és vetőgéppel, amelyhez 60 ezer forint saját erővel járultak hozzá — meghaladja a 40 forintot a munkaegység értéke is. Idős Gálik János fiával poreső, vagy rövid ideig tartó zivatar után miért keletkezik árvíz? Nem azért, mert sok az eső. A megye területe még az esős évszakokban is kevés csapadékot kap, mert a Kárpátok esőámyékában fékszik. Azért van árvíz, mert rossz a talaj vízgazdálkodása, rossz a vízlevezető rendszer. Érthető. Ha vékonyabb a termőréteg, kevesebb víz szivárog a talajba, viszont több lesz a lejtőn lerohanó (kárbavesző és kárt- okozó) víz. A mélyen művelt (vastag), humuszban gazdag morzsás szerkezetű talajok vízbefogadó képessége jó, sok vizet vesznek magukba, s egy-egy eső után kevesebb lesz az eróziót okozó, lefelé futó víz. A mélyműveléshez, a hegyi talajok műveléséhez megfelelő talajművelő eszközök szükségesek. Ilyen meg nincs a megyében, éppen az illetékes szakminisztérium jóvoltából. Nincs altalaj lazító, és váltva forgató eke. Hegyvidékre való erőgépünk sincs. Dr. Fekete Zoltán professzor szavaival élve „az UE—28-as traktorok ott dolgoznak, ahol nincs rájuk szükség, például a síkterületű Kecskemét környékén fuvaroznak”. Az illetékes szakminisztériumnak kellene tudnia legjobban, milyen talajművelő gépeket igényel az ország legerodáltabb vidékének talajművelése. Hála a tudatformáló érvelésnek: a legerodáltabb talajjal rendelkező járások gépállomásai ezévben már rendelkeznek UE—28-as erőgépekkel, de ezek mennyisége korántsem elégíti ki a szükségletet. A váltva forgató ekék gyártása sincs megoldva. Az illetékes szakminisztérium ezt ne a megyétől, várja. A megye nem avatkozhat bele az itt levő gyárak gyártási profiljába. Így lehetne felsorolni azokat a hibákat, amelyek jelenleg akadályozzák a hathatósabb talajvédelmet. Mi, nógrádiak tudjuk a legjobban, hogy a korszerű talaj- védelem nélkül a hegyvidék termelésének javítása, termelésének növelése, a mezőgazdaság dolgozóinak jövedelem növekedése el sem képzelhető. Addig is, amígj a klasszikus talajvédelem kibontakozik, a mezőgazdaság dolgozóinak, szakembereinek tenniök kell valamit. Keresni, s alkalmazni kell azokat a leghatásosabb, de legegyszerűbb, kevés beruházást igénylő talajvédelmi módszereket, amelyek megakadályozzák a további talajpusztulást. A földhasználók a talajvédelem eredményessége, a saját erőforrások, valamint az állam által nyújtott segítség jobb kihasználása érdekében — különösen olyan esetekben, amikor a védekezés meghatározott területen eredményesen csak egységlesen hajtható végre — önkéntes alapon, alakítsanak talajvédelmi társulatot, viszont a meglevő vízgazdálkodási társulatok működésüket talajvédelemre is kiterjeszthetik. Az eredményes talajvédelem érdekében társadalmi összefogásra van szükség! Lantos László dolgozott a közösségben. Az eltelt egy év alatt 1109 munkaegységet teljesítettek, melynek értéke 44 360 forintot tesz ki. Idős Maglódi János és felesége könyvébe 1092 munkaegységet írtak jóvá. Keresetük 43 680 forint. De lehetne így tovább sorolni azoknak a szorgalmasan, lelkiismeretesen dolgozó szövetkezeti tagoknak a számát, akik most elégedetten nyugtázzák az elmúlt évet. A szövetkezetben hozzáláttak az 1962-es gazdasági év terveinek megvalósításához is. Hazánkban — éppen úgy, mint a többi, szocializmust építő országban is — terv- gazdálkodás folyik. A termelőszövetkezetek tervei egy- egy kis részét képezik az országos, központi tervkomplexumnak, abba szervesen bele kell, hogy illeszkedjenek. A Palócföld Termelőszövetkezet is a fentiek szellemében dolgozta ki az 1962. évre vonatkozó termelési tervét. A szövetkezet 1390 kh. szántó- területtel rendelkezik. A terv szerint 550 holdon kenyérgabona, 170 holdon ősziárpa, 50 holdon pedig őszi keverék került elvetésre. Ezenkívül elvetésre terveztek 50 holdon korai, étkezési burgonyát, 50 holdon vetőburgonyát, 200 holdon tavaszi takarmánygabonát, 100 holdon kukoricát, 25 holdon dohányt és 125 holdon egynyári szálas- és silókukoricát. Emellett persze számításba vették a 25 holdnyi öntözéses kertészet további fejlesztését is. Az állattenyésztés területén az 1962. év végére 238 darabra kívánják a szarvasmarha összlétszámát emelni. Ezen belül a tehénállomány 80 darabra szaporodik majd. A főhangsúly azonban az állomány összetételének megváltoztatására tevődött át. A tehenek száma például 25 darabbal szaporodik majd! A tehénállomány kiegészítését mindenekelőtt saját tenyésztésű üszőkből szeretnék megvalósítani. Az esztendő folyamán 100 db hízómarha értékesítését irányozták elő. A jelenlegi, 50 darabból álló anyakocalétszámot nem kívánják egyelőre bővíteni, viszont betervezték 300 db hízósertés átadását. Ezenkívül mintegy 10 000 db vágóbaromfi felnevelését és értékesítését is célul tűzték ki. A termelőszövetkezet idei termelési terve reális, megalapozott, helyesen juttatja kifejezésre mind a népgazdasági érdekeket, mind pedig a tagság jólétének további növelésére irányuló indokolt törekvéseket. A növénytermesztés ilyen szerkezete lehetővé teszi, hogy maradéktalanul teljesítsék a kenyérgabona termelési és felvásárlási előirányzatát. Okosan számoltak a célkitűzések összeválogatásakor a munkaerő-ellátottság pillanatnyi helyzetével is. Az elmúlt évhez viszonyítva némileg csökkent a kapásnövények vetésterülete, ugyanakkor — ennek ellensúlyozásaképpen több takarmánygabonát termelnek. Az állatállomány ellátásához szükséges abrak és egyéb takarmány az új termésig ugyancsak biztosítottnak tekinthető. A termelési tervhez kapcsolódó bevételi-kiadási költség- vetés az 1962. évi zárszámadásra munkaegységenként 39,— forintos részesedést irányoz elő. E lelkesítő, megalapozott terv valóraváltása természetesen a tagság becsületes, rendszeres jó munkájától függ mindenekelőtt. Abban pedig — remélhetőleg — nem lesz hiány az új esztendőben! Faragó Ernőné Kéf fsz féli napjai A balassagyarmati Palócföld Termelőszövetkezet gazdái • a téli napokban sem töltik tétlenül az időt és mindig találnak hasznos foglalatosságot. Tudják, hogy a téli trágyázás is fontos feltétele a jó termésnek, éppen ezért a nők is szívesen végzik a rakodást, bordást. Bár a január 29-1 zárszámadásra már Őrhalomban is minden előkészület megtörtént, azért az utolsó simítások még hátra vannak s a termelőszövetkezet irodájában élénk a tevékenység. A főkönyvelő munkáját az agronó- mus is szívesen segíti, hogy a Hazafias Népfront Tsz gazdái világos, tiszta képet kaphassanak az elmúlt esztendő végzett munkájáról, az eredményekről és a még meglevő hiányosságokról. Még néhány nap a zárszámadásig, de utána megint csak hasonló számolgatások követ keznek. Csakhogy akkor már az 1962-es év kilátásait méregetik majd a téli napokon a múlt évet most igen jó mérleggel záró őrhalmi termelőszövetkezetben. Tizenhárom mázsa holdanhénti búzatermés az 5 éves terv végére SZAKMAI TANÁCSADÓ A műtrágyák tárolásáról tönkre mehet. Az újratöltött riit---------------^ ------------------T öbb mint 10 forint 3 munkaegység értébe az érsekvadkerti Dimitrovban
