Nógrádi Népújság. 1962. január (18. évfolyam. 1-9. szám)

1962-01-03 / 1. szám

6

NÖGRÁDI NÉPÚJSÁG

1962. január 3.

Hatmillió forint összegű kártérítés

Az Állami Biztosító 1961. évi tevékenységéről — A biztosítás fejlődéséről

Takarékosság ?

Jókora adag hideget sodor be sokráncú szoknyájával, meg a hátán csomóra kötött berlinerkendővel az ajtón beforduló asszonyság. Megáll az asztal sarkánál, alig várja, hogy megszólalhasson.

— Beteg az Ibolyka. Magas láza van, az anyja nem meri kivinni ilyen időben. Orvosért kellene telefonálni.

A (tanácselnök már nyúl is a kagylóért.

— Litke 11-et kérem.

— Erőt, egészséget! — A Fekete Pista kislánya beteg, az Ibolyka. — Magas láza van. — Hogy? Nem jöhetsz ki, mert az engedélyezett öt kiszállást már lejártad hatodikén? — Node. — Igen. — Köszönöm.

— Hallotta ugye? — fordul az aggódó arccal várakozó asszonyhoz az elnök.

— Nem jöhet, mert „elfogyott” az engedély. Azt

azért megígérte, hogyha Salgótarjánba megy, benéz.

Eddig némán figyeltük a jelenetet. Most azonban már „elfogy” a türelmünk és

megkérdezzük:

— Miért nem jöhet ki az orvos? Milyen engedélyről van szó?

— Litke körzetéhez három község tartozik. Ezekbe a községekbe a heti egyszeri rendelésen kívül beteghez csak ötször jöhet ki egy hónapban az orvos.

— Ki csinálta ezt a rendeletet? — ámuldozunk.

— Az Egészségügyi Minisztérium, csupa takarékosságból. Még a benzin árát sem kapja meg az orvos, ha mégsem bír a lelkiismeretével és túllépi a megengedett „keretet”. S az érdekes még az a dologban, hogy a benzin maximum 5 forintba kerülne, de ha a betegnek alkalmi járművet szereznek és azzal beviszik Lükére, az legalább 160 forint. Amit az SZTK szó nélkül kifizet.

Micsoda ügyes találmány.

— Itt mindenki rosszul jár: a beteg, az orvos, sőt még maga a rendeletet hozó „takarékos” minisztérium is!

— kemény —

JÁRÁSI TANÁCSÜLÉS LUDÁNYHALÁSZIBAN

A széesényi járási tanácstagság legközelebbi tanácsülését január 27-én tartja.

Elhatározták: a fontos tanácsülést Ludányhalásziban rendezik meg, melyen a tanács testületi munkájának további javításáról és az 1961. évben végzett tanácsi tevékenységről tárgyalnak majd.

A tanácsülés megszervezésére már megkezdték a szükséges előkészületi munkálatokat.

Az Állami Biztosító jól sikerült ankétet rendezett, ahol a megyei szervek vezetői vettek részt. Ezen ismertették az Állami Biztosító 1961. évi munkáját, kár- rendezési tevékenységét, de foglalkoztak azzal is hogy a jövőben milyen újabb biztosítási lehetőségekkel bővül a termelőszövetkezetek általános vagyonbiztosítása, továbbá melyek a jövő évi terveik.

Kecskés László elvtárs az ÁB megyei igazgatója kérI

déseinkre ezeket mondotta:

— Az év elején vezettük be a tsz-ek általános vagyonbiztosítását. Azért neveztük el általánosnak, mert egyesítettük a tűz-, a jég- és az állatbiztosítást, sőt e biztosítás keretében az árvízkárok 50 százalékát is megtérítjük.

— Az általános vagyonbiztosítást örömmel fogadták a Nógrád megyei termelőszövetkezetek. Ezt bizonyítja az is, hogy már az első évben 132 termelőszövetkezet kötötte meg ezt a kedvezményes díjú és feltételű, a közös vagyonra kiterjedő biztosítást. Azok a termelőszövetkezetek, amelyek az általános vagyonbiztosítást kötötték meg, már az első évben meggyőződhettek arról, hogy e biztosításon belül lényegesen bővült az Állami Biztosító kockázatvállalása a közös vagyont érhető különféle károsodásokkal szemben. Különösen megnyugtató a termelőszövetkezetek számára az árvízkárok 50 százalékának a megtérítése, és az a tudat, hogy az általános vagyonbiz- tosítás keretében az összes t termesztett kalászos és kall pás, valamint öntözéses

I konyhakertészeti növények biztosítva vannak jégverés kár esetére. De a fiatalabb állatállományban előforduló elhullási és kényszervágási károk is megtérülnek. Az év elejétől a megye termelőszövetkezetei négymillió forint különféle kártérítésben részesültek, — a közös vagyonban bekövetkezett tűz, villámcsapás, vihar, árvízkárok, jégveréskárok és az elhullott, vagy kényszervágott állatok kára következtében.

— Tűz, villámcsapás és viharkártéritésben 29 termelőszövetkezet részesült. Például a zagyvapálfalvi Kossuth Tsz 27 910 forint tűzkártérítést kapott, — a varsányi Rákóczi Tsz 14 400, a nógirádmegyeri Petőfi Tsz 12 300 forint viharkártérítést kapott.

— Az általános vagyonbiztosítás bevezetésének első évében 46 termelőszövetkezet részére fizettünk, több mint 1 millió forint árvízkártérítést. Többek között a szécsé- nyi II. Rákóczi Tsz 276 000, az ecsegi Béke Tsz 82 000, a galgagutai Táncsics Tsz 70

ezer, a béri Béke Tsz 42 000 forint árvízkártérítésben részesült.

— A jégverés ez évben is nagy károkat okozott a megyében, mivel sok helyütt a különféle növényféleségekben 50 százalékon felüli jégveréskár is előfordult.

— A megfelelő állattartási körülmények esetében is 1961. évben több mint egyezer-négyszáz elhullott, vagy kényszervágott állat után fizettünk kártérítést a termelőszövetkezeteknek. A kárösszeg eléri a másfél millió forintot. A megyében nem volt olyan termelőszövetkezet, amelyik ne kapott volna nagyobb összegű állatkártérítést az Állami Biztosítótól.

— 1962, évtől kezdve az általános vagyonbiztosítás keretében a nagyüzemi baromfibiztosítás is bevezetésre kerül, amely kiterjed a naposcsibékre, to jóstyúkokra, kacsákra, libákra és pulykákra egyaránt. A baromfibiztosítás díja igen kedvező lesz és nagyban elősegíti a baromfitenyésztés zavartalanságát. A renden fekvő gabonaneműket eddig nem lehetett biztosítani, — a jövő évtől módot nyújtunk a tsz- eknek arra is, hogy a kétrészes, gépdúton aratott gabo- naneműeik jégbiztosítását az utóérés tartamára a renden fekvő növényekre is kiterjesszék kisebb pótdíj ellenében.

— A termelőszövetkezeti tagok biztosítása a Háztáji Általános Biztosítás. 1961- ben ezt a biztosítást több mint hatezer tsz család kötötte meg a megyében. Az utóbbi hónapokban a 130 forint évi díjú háztáji biztosítás helyett bevezettük az évi 180 forintos biztosítást. Ennek előnye, hogy a biztosítás kiterjed a tehén, növen- dékimarha, anyakoca, a süldő és a hízó elhullására, de

vonatkozik a tűz, vihar, jégverés, betörés-lopás, valamint a baleseti, szavatossági károk esetére is.

— A megyében a biztosított tsz tagoknak több mint 400 esetben fél millió forint kártérítést fizettünk ki, tűz, villámcsapás, vihar, baleset és háztáji állatok elhullása, vagy kényszervágása következtében. A háztáji általános biztosítás alapján 17 tsz tagnak fizettünk nagyobb baleseti kártérítést és 3 tsz tag baleseti halála esetén özvegyeiknek 45 000 forint segélyt fizettünk.

'— A tsz tagok biztosítási és önsegélyező csoportjának már 3000 tagja van megyénkben. Az önsegélyező csoport tagja lehet minden 65 éven aluli termelőszövetkezeti tag, ha a termelő- munkában részt vesz, nem nyugdíjas és nincs betegállományban. A havi tagsági díjért, mely 10 forint, a tagok rendes és rendikívüli segélyek igénybevételére jogosultak.

— Nógrád megyében az élet és balesetbiztosításra kifizetett összegek is számottevők, mivel életbiztosításra és temetkezésre 350 esetben több mint 200 ezer forintot, — üzemi balesetre 1328 esetben 800 ezer forintot, iskolai tanulók balesetére 574 esetben 160 ezer forintos kifizetés történt ebben az esztendőben. Az élet- és balesetbiztosítottak száma pedig eléri az 50 ezer főt a megyénkben.

— A biztosítási munka egyébként ma már igazán nem üzleti vállalkozás, hiszen az 1961-ben befolyt biztosítási díjaknak a zömét visszafizettük a biztosítottaknak, s a fennmaradó összeg pedig fontos közérdekű célokat szolgál szocializmust építő államunkban, — mondotta Kecskés László elvtárs.------------------, -------------------Ja

nuár 4-én lesz a nyeremánybetétkönyvek első (»sorsolása

KÉSIK A HAJNAL

Járom az erdőt és a hulló levelek láttán életemnek olyan eseményei jutnak eszembe, melyeket az élete nyarát élő ember elől eddig eltakartak rózsaszínű tavaszok, a nyár ezernyi színpompája és ködbefulladó telek.

Az ember, a 'milliónyi sárgult falevél láttán hajlamos bizonyos szentimentalizmusra. A halódó természet felidézi benne az idő múlását és életének régmúlt, elfelejtett eseményeire emlékezteti. Néha elmélázva, tétován Icapkod egy egy aláhulló levél után, mosolyog valamikori hevességén, tévedésein és deresedő hajjal maga is számvetést csinál...

1914 őszére, telére emlékezem ...

Mint katona, láttam már addig jó pár országot. Nem a magam jószántából, menni kellett parancsra. Jártam a Délvidéken. Ngeyvenhárom elején leszerelés helyett Kelet felé irányítottak. Megcsodáltam az akkori Kattowitz égbenyúló szénhegyeit. Breszt-Litovszkba érve elméláztam a történelmi nevezetességű város láttán. Minszkben keserű szájízzel vettem tudomásul, hogy didergő, kékrefagyott szájú magyar zsidók a magyarság nagyobb dicsőségére kőkeményre meredt emberi ürüléket feszegetnek csákánnyal a vasútállomáson a „haza védelmében”. Negyvennégy nyár- utólján elfásulva nyomultam előre a többiekkel a romániai Fehértemplom irányába, hogy nem sokkal később, Világos mezején együtt fussak hazafelé szétvert hadunk maradványaival ...

Horthy emlékezetes, október 15-i beszéde Nagykőrösön

ért.

A pénzügyminiszter 1961. április 1-én életbe lépett rendeleté alapján, a rendes negyedért sorsolásokon kívül, a negyedik negyedévi nyereménybetétkönyv sorsolással egyidejűleg úgynevezett fősorsolást is rendeznek Ennek értelmében 1962. január 4-én kerül sor az első fősorsolásra.

A fősorsoláson minden érvényben levő myereménybetét- könyv egyenlő eséllyel vesz részt, és 10 000 közül egy

könyv évi átlagbetétjének

1000 százalékát, tehát tízszeresét nyeri.

Míg régebben legfeljebb

3000 forintos átlagbetét után fizették ki a 200 százalékos, 100 százalékos és 50 százalékos nyereményeket, most 10 ezer forintos átlagbetét után kaphatják meg nyereményüket a nyereménybetétkönyv- tulajdonosok, A rendelet nemcsak a nyeremények összegét, de azok számát is jelentősen felemelte. Azelőtt 1000 betétkönyvre 14 nyereményt sorsoltak, április óta 25-öt. Mégpedig: egy kétszáz százalékos, egy száz százalékos, két ötvenszázalékos és huszonegy huszonöt százalékos nyereményt.

A január 4-i első fősorsoláson minden 10 ezer betétkönyv közül egy (amelynek a négy utolsó számjegye megegyezik a kisorsolt négyjegyű számmal) ezerszázalékos nyereményt ér el. Eszerint,- ha a kisorsolt betétkönyvben elhelyezett évi átlagbetét eléri a 10 ezer forintot, a könyv tulajdonosa 100 ezer forintot nyer a fősorsoláson.

Kétszáz méterre tőlünk szovjet csapatok ásták be magukat. Akkorra heten maradtunk már csak a századból. A rádióban elhangzott proklamációt közülünk csupán ketten hallották, véletlenül, azok is csak a végét. Harcokban fáradt, kiéhezett, elkeseredett szomszéd egységeink nem sokat törődtek már velünk. Nem tartoztunk sehová. Parancsot nem adott senki, de enni sem.

A beszédet követő két napon elnémult a front. Nem dörögtek az ágyúk, elhallgattak a gépfegyverek, az aknavetők. A németek idegesen jártak-keltek az utcán és legkisebb megmozdulásunkra is fegyverükhöz kapkodtak.

Ma már tudom, hogy ott, akkor, mit mulasztottunk el, de hát az ember legtöbbször csak utólag elég okos.

A következő két hetet a Cegléd—törteli tanyavilágban töltöttük. A nagy fejetlenségben nem került sor arra, hogy Szálasinak feleskessenek bennünket.

A Budapest irányában támadó szovjet-ék tőlünk oldalt, két kilométernyire zúdult előre. Nem sokat törődtek a szőlőkben szétszórt német—magyar csapattöredékekkel. Repülőik ott zúgtak el felettünk, hallottuk a harcikocsik dübörgését is. Tartalék konzervünk elfogyott, napok óta szőlőn éltünk már.

November hetedike szürke, borús reggele virradt ránk.

ASSZONYOKNAK

Ebben az írásomban az egy- kétéves gyermekek neveléséhez szeretnék segítséget nyújtani az édesanyáknak. A gyerrAeknek a születés első pillanatától nemcsak a teste gyarapszik, hanem fejlődésnek indul érzelmi, értelmi élete Is. A gyermek beleilleszkedik először a családba, majd később a társadalomba. Tehát a testi ápolás mellett már az egy- kétéves gyermek nevelésére igen nagy gondot kell fordítani. Legtöbb szülő azt gondolja, hogy a gyermek nevelése csak két- bároméves korban kezdődik. Az első években csak gondozásával kell törődsniök. Ezek a szülők a nevelés fogalma alatt csak a beszélgetést, fegyelmezést értik. Megfeledkeznek arról, hogy a környezet, a jó szokások kialakítása, a felvett rossz szokások megszüntetése, mind-mind a neveléshez tartozik. Az újszülöttnek még semmilyen rossz szokása nincs, így a szülőktől függ. hogy mit szokik meg. Ágyban jól érzi magát, — vagy állandóan karon akar ülni. Percenként két enni —, vagy csak háromóránként. Cuclival alszik — vagy anélkül.

A gyermek már születésekor sem Íratlan fehér tábla, hiszen bizonyos adottsággal rendelkezik, amit a .szüleitől örökölt. Ha a gyermek külsőleg valamilyen tehetséges rokonhoz hasonlít, vagy ellenkezőleg, egy rossz életmódot élő rokonhoz, egyes szülők ebből bizonyos következtetéseket vonnak le a gyermek jövőjére nézve. Ez helytelen. Hiszen még az örökölt sajátosságok sem határozzák meg végzetszerűen a gyermek jövőjét, illetve jellemét. A környezet nagy hatással van a gyermek fejlődésére. Ahol nincs kiabálás, veszekedés, ajtócsapkodás, még a gyengébb idegzetű gyermek is nyugodtan pihen. Ha a csecsemő állandó zajos környezetben van, még ha erősebb idegzetű is, napról-nap- ra ingerlékenyebb lesz. Már pici korában félős természetűvé válik. A csecsemő csak békés, nyugodt, megértő, humanizmussá! átitatott családi környezetben fejlődik helyes irányban.

szerepet játszik a gyermek egyéni vonásainak, jeUemének kialakításában a nevelés. Hegy a gyermek adottságának pozitív, vagy negatív tulajdonságai érvényesülnek-e, az a neveléstől függ. Mint ahogy a kertész a növényeit védi, ápolgatja. nevelgeti, úgy védi, ápolgatja és nevelgeti az anya is gyermekét. De ahogy a kertész is megismeri a növények tulajdonságait, hogy munkáját eredményesebbé tegye, úgy az édesanyának is meg kell ismernie gyermeke adottságait.

Tervezgetésünknél necsak kiskorában lássuk magunk előtt gyermekünket, hanem később is. Ha most csendes, észrevétlen, minden körülmények között szót fogadó gyermeket szeretnénk nevelni, akkor tegyük föl a kérdést, hogy majd a későbbiek folyamán tetszik-e egy kezdeményezés nélküli, erélytelen ifjú.

A rendszeres életmódnak pszichológiai és biológiai alapja vám Ha rendszeresen azonos időközönként adunk enni a gyermeknek, az beidegződik nála és mire eljön az evés ideje, a gyermek már erre felkészül. Így gyermekünk a későbbiek folyamán is hozzászokik a rendszeres étkezéshez, nem lesz problémánk az étkeztetéssel.

A rendszeres életmódra valé szoktatásnál nem szabad megelégedni azzal, hogy a napi események ugyanabban a sorrendben és időben kövessék egymást. Az egyes eseményeknél is tartsuk be a sorrendet. Például a mos- datásnál már előre nyújtja azt a testrészét, ami éppen következik.

összefoglalva az eddigieket: Ne feledjük, hogy az egy-kétéves gyermeket is kell nevelni, sőt, könnyebb ebben az időben a jó szokásokat kialakítani, mint később a rossz szokásokról átnevelni. Ha nevelésünket rendszeresen és tudatosan végezzük, akkor a kisgyermek békésebbé -te-- szí családi életünket, még jobban tudunk örülni az első 'gyermeki

A gyermekkel született tulaj- mosolynak, a tipegő lépéseknek, donságokon kívül igen fontos és az első szavaknak.

Ólomszürke felhők lomhán vitorláztak kelet felé. Éhségtől elcsigázva, szótlanul gubbasztottunk egymás mellett, de a gondolatunk egy volt. Hogyan jutottunk idáig, meddig tart még szenvedésünk és mi lesz ezután?

Ma már nem emlékszem, melyikünkben támadt a gondolat, de egyszercsak elhangzott közöttünk:

— Ki gondol itt miránk? Mit akarunk, mit keresünk még mi itt? A pótkeretünk Salgótarjánban van,.. Vonuljunk be oda.

Ott volt a századimok, nála az okmányok, bélyegzők. Kiállítottuk hát a papírokat és nyolc óra tájban felültünk a kis ligetben elrejtett Krupp-féle terepjáró kocsinkra.

Nem ... Nem voltunk hősök. De gyávák sem. Elfáradtunk, dideregtünk, éhségtől szédültünk, meguntuk a kilátástalan harcot. Élni akartunk.

A magyar és német nyelven megírt „okmányok” megtették a magukét. Simán elértük Hatvant és kora délután értünk Salgótarjánba.

A Külső pályaudvarnál német és magyar tábori csendőrök igazoltattak bennünket és közölték velünk, hogy pótkeretünk Losoncra települt át, ott keressük.

Fojtó, nehéz köd ült a város fölött. A gyárkémények füstje beszorult a szűk utcákba. Aliig gombolt járókelők siettek a járdákon, mintha attól félnének: valaki a szívükbe lát. A vasúton lassan, köhögve, kehes mozdony erőlködött hosszú kocsisor elején Somos felé.

... Aztán meghibásodott a motor. Szabó Miska kiszállt és valamit mutatott ott elől.

Az „Őrangyal” gyógyszertár előtt álltunk. Szorongó szívvel néztem a szerteágazó utcákat... Ez vezet a Cigány utcába ... Ez meg Somosra ... Es ... igen... Arra kell menni Etesre. Ott van anyám, aki titkolta könnyeit a búcsúzáskor ... Ott van apám, aki egy évben egyszer mosolyog, de aki lopva mindig nézne ügyetlenül titkolt, félti szeretettel. Ott vannak a kicsiny telepen barátaim, ismerőseim. Ott van az Olvasókör, az iskola, ahol tanultam, a görbehátú, köhögös Vili bácsi, a miniatűr villamos, a jéghideg vizű kerekeskút, a hűvös pince.

... Haza, csak haza!

Anyámnak nem volt könnye a fogadtatásra. Elsírta már

évekkel ezelőtt. Emlékszem, dadogtam valamit szabadságról és eltávozásról, de láttam a szemén, hogy úgysem hiszi. Száraz volt és fénytelen ez a szem, csupa aggódás, csupa féltés. Apám nemrég jött haza a nappalos műszakból és szemérmes szeretetével nem kérdezett semmit. Szótlanul szívta pipáját és elballagott Tóth nénihez a kaszinóba, egy liter borért.

Aznap éjjel keveset aludtam. Hiszen jóformán el sem búcsúztam a fiúktól. Üjra láttam Miskát és Jancsit a kocsin, holtfáradtan, reménytvesztetten, amint gyanúsan csillogó szemmel, feltűnés nélkül intenek búcsút... Láttam Jóskát, gyermekkori barátomat, amint golyószóróval a vállán indul a világosi hegyekbe, hogy soha ne térjen vissza többé. Az emlékek és a fáradtság nem hagytak aludni. Zub-