Nógrádi Népújság. 1962. január (18. évfolyam. 1-9. szám)

1962-01-24 / 7. szám

2 nógrádi népújság » 1962. január 24. A dolgozó nép okos gyülekezete zárszámadás a ságüjfalui üj élet tsz-ben Zárszámadást tartottak 19-én a ságújfalui Üj Élet Termelőszövetkezétben. A ta­gok összegyűltek a falu kul- túrházában, hogy számot ad­janak egymásnak; milyen eredményesen gazdálkodtak a múlt évben. Ha az ember hallgatta a vezetőség beszámolóját, ame­lyet Győri János, a termelő- szövetkezet elnöke mondott el, akkor megállapíthatta, hogy az Új Élet tagsága és vezetősége közmegelégedésre elég jól zárta az elmúlt gaz­dasági évet, nincs különö­sebb ok a szégyenkezésre. Ságújfalu népe megyei vi­szonylatban is elismert, dol­gos nép. Az elmúlt év kol­lektív munkája tovább nö­velte e jó hírüket és hozzá­járult ahhoz, hogy még szi­lárdabbá, összeforrottabbá váljon az a közösség, amely annak idején bátran nekivá­gott a nagyüzemi gazdálko­dásnak. Ha végig nézte az ember a hallgatóságot, amely az elnök beszéde alatt feszült érdeklődéssel figyelt és né­ha-néha félhangosan tetszé­sét nyilvánította, akkor le­szűrhette azt a tanulságot, ma már a nagyüzemi gazdál­kodás mély gyökeret eresz­tett itt a községben is és 1961-ben jobban beváltotta a hozzáfűzött reményeket és jövőre még inkább így lesz. Számok hangzanak az elnök beszámolójából. Elmondja, hogy az ötéves terv országos viszonylatban 22—23 százalé­kos növelését írja elő a me­zőgazdasági termelésnek, és ez évi átlagban 4,1, 4,2 szá­zalékos növekedést jelent. Ebből kiindulva elmondotta, hogy ők ezen a téren milyen eredményeket mutattak fel. Például közönséges búzából tervezett szövetkezetük ka- tasztrális holdanként 9 mázsa átlagtermést és 9,6 mázsát értek el. Rámutatott az el­nök arra is, hogy nem sza­bad idegenkedni a nagyho­zamú külföldi búzáktól, így a szovjet Beszosztája né­gyes búzától sem, mert ab­ból katasztrális holdanként 18,6 mázsát termeltek. Le­szűrték azt a tanulságot, hogy érdemes foglalkozni az intenzív, nagyhozamú kül­földi búzafajtával. Ezt meg­értve az új Élet Tsz vezető­sége megháromszorozta a szovjet búza vetésterületét az elkövetkezendő gazdasági év­ben. A beszámoló számai a jó munka bizonyítékai voltak mind a növénytermelés, mind az állattenyésztés terén. Vi­lágosan és egyértelműen ki­mondta a beszámoló, és ki­mondták a hozzászólók, hogy a jó eredményeket csak úgy lehet tovább növelni a jövő­ben, ha felszámolják azt a lazaságot, amely a munkafe­gyelem terén még mindig megnyilvánul. A munkafe­gyelem hiányosságaival függ össze egy sor terméskiesés, amit a tsz betervezett még a gazdasági év megkezdése előtt. Például kukoricából, burgonyából, cukorrépából lemaradtak az 1960-as ter­méshez viszonyítva. Ez befo­lyásolta a munkaegység ér­tékét is. Csak egy példa: a cukorrépa tervezett száma 160 mázsa volt katasztrá­lis holdanként. Ezt csak 121,8 mázsára sikerült teljesíteni, szemben az 1960-as 166 má­zsa terméseredménnyel. Mindezek a hibák a mos­toha időjárási viszonyok, de főleg a munkafegyelem hiá­nyosságaival függnek össze. Nem engedhető meg az, hogy a 136 tagból 11 nem vett részt egyáltalán a közös munkában. De voltak olyanok is, — szá­muk 17 fő —, akik 60 mun­kaegységet szereztek egész évben. Mint ahogy az elnök mondotta, a jövő gazdálko­dási évben mindenkinek a talpára kell állnia, hogy ki­javítsák a még meglevő hiá­nyosságokat. Ez nem utolsó sorban a tagok érdeke, hi­szen nem rossz az a 30,15 forint munkaegység érték, de ha a munkafegyelem terén meglevő hibákat kiküszöbölik, javul a munka minősége és mennyisége is, akkor ez sok­kal magasabb lehet. Nyil­ván érdeke ez például Siket János traktorosnak is, aki a megdolgozott munkaegység összértékeként 19 758 forin­tot, vagy Juhász Józsefnek, akinek 17 477 forintot osztot­tak ki. De sorolhatnánk még más neveket is. A munkafegyelem terén jó példát mutattak és nagy­ban hozzájárultak az állat- tenyésztési terv túlteljesítésé­hez az olyan asszonyok, mint Dénes Jánosné dudás és Dé­nes Márkusné, akik nem restelltek hajnali 3 órakor felkelni és fél négykor már megkezdeni az állatgondozást. Az ő munkájuk révén érték el a tejhozam" magasfokú nö­vekedését, 2500 liter tej he­lyett 2935 liter fejet fejtek ki. Nehéz lenne említeni mindazokat az eredményeket, amelyeket az Üj Élet Tsz ve­zetői, tagjai a növényterme­lés, s az állattenyésztés te­rén elértek. Az állattenyész­tésről egy-két dolgot: szarvas­marhatenyésztési tervüket tel­jesítették, sőt, 17 darabbal túlteljesítették. Elérték a ter­vezett borjúszaporulatot is, az állam fejjé teljesítették kö­telezettségeiket. Azért itt meg­említem, hogy a baromfi- tenyésztés terén nem valami jó az eredmény. Itt az elkö­vetkezendő gazdaságii évben még jobb eredményt várunk tőlük. Az állattenyésztésben végzett jó munkájával külö­nösen kitűnt Karnis István bácsi, s ezzel nagyban hoz­zájárult az eredményekhez. Nagyon önkritikusan beis­merték a szövetkezetiek, hogy ha jobb eredményt akarnak elérni a következő gazdálko­dási évben állattenyésztés te­rén, meg kell javítaniuk a ta­karmányozást, szakszerűbbé kell tenni azt és tovább kell fejleszteni a zöld futószala­gos módszert, hogy a takar­mány a tápértékét megőrizze egészen a feletetésig. Szarvas­Már gyermekkorban meg­ismertetni és megszerettetni a szocialista kultúrát: — ez az ifjúság körében végzett népművelés egyik alapvető célkitűzése. E cél megvaló­sításának régi és új formái közül talán legnépszerűbb a szellemi vetélkedés, melyre ezévben már 12 úttörőcsapat nevezett Salgótarjánban. A csapatokat — sorsolás alapján — négy csoportba osz­totta az úttörő elnökség. Az első csoport vetélkedőjét ja­nuár 21-én a Starjáni Táb- iaüveggyár Művelődési Ott­honában tartották, nagy kö­zönségsikerrel. A „hazai” . salgótarjáni úttörők a baglyasaljai és a Rákóczi úti leánycsapatot látták vendégül: minden csa­patot négy-négv pajtás kép­Vasárnap ípolytamócon a Szovjetunióról szóló élmény­beszámolót tartott dr. Bartha Róbert a Hazafias Népfront Nógrád megyei titkára. Az élménybeszámolón mintegy 200 ember vett részt. A hideg fűtetlen terem elle­nére több órán át nagy ér­deklődéssel hallgatták a ba­ráti szovjet nép sikereiről, eredményeiről szóló beszámo­lót a résztvevők. A helyi ta­nács, népfront szervezet kö­zös összefogása eredménye­iként a párt támogatásával jó szervező munka eredmé­nyezte a teltházas vasárnapi rendezvényt ípolytamócon. Ugyancsak sikeres élmény- beszámolót tartottak Dorog­marhatenyésztési tervük mel­lett túlteljesítették a sertés­tenyésztési tervet is és a juh­tenyésztés vonalán szintén kielégítő eredményt értek el. Persze ennél is leszűrték azt a tanulságot, hogyha egy­két dolgot másképp csinál­nak, akkor még jobb ered­ményt értek volna el. Látni kellett volna, hogy hogyan pirultak azok az em­berek, aKiKet az elnök meg­bírált. Vannak még — akik a közöst elhanyagolják a háztáji miatt, akiknek csak 60 munkaegységük van, vagy még annyi sem. azok mellett, akik három-négy-öt, sőt, hat­száz munkaegységet is telje­sítettek. A hozzászólók, köz­tük Godó János gyenesné, (Mari néni), Toldi, Szorcsik és más elvtársak, a fegyel­mezett, pontos, lelkiismeretes munka jelentőségére hívták fel a figyelmet és különösen fontos, hogy ezt a férfi dol­gozók mellett a női dolgozók értsék meg, hiszen a nők szá­ma Igen nagy ebben a ter­melőszövetkezétben. A zárszámadási közgyűlés azt bizonyította, hogy ezt meg is értették. Viszonylag elég nagy köz­ség Ságújfalu és öntudatos, dolgos nép lakja. Az Üj Élet Tsz munkájával bebizonyí­totta azt, hogy lehet nyere­ségesen gazdálkodni és elég tekintélyes összeget osztani a tagok között. Bebizonyítot­ta azt, hogy a tagok bízva a jó vezetésben, — mert ott jó, úgy a tsz, mint a tanácsi és pártvezetőség —, eredményes, jó munkát tudnak kifejteni. A ságújfalui tsz valóban kezd rászolgálni az Üj Élet névre. Még vannak problé­mák, de az új élet már ki­sarjadt, bontogatja szirmait és a jövőben pompás, erős, színes virágba szökken. Erre biztosíték a vezetőség és a tagság még jobb munkája a jövőben, mint ahogy a költő mondja, az ott élő „Dolgozó nép okos gyülekezete”. Godó László viselt az „ütközetben”, s a kérdésekre adott válaszokat több mint 300 pajtás, több szülő és pedagógus leste nagy izgalommal. Különösen meglepő volt a pajtások nagyfokú politikai, sőt napi politikai tájékozott­sága. Az ügyességi feladatok — krémes evés, léggömb-fúvás, égő gyertya eloltása vízipisz­tollyal, stb — végrehajtása szintén nagy sikert aratott a közönség előtt. A vetélkedés győztese — fej-fej melletti küzdelem után — végül a vendéglátó, 842 számú úttörőcsapat együttese lett, s így bizto­sította részvételét a 4 csoport győztesének májusban tar­tandó döntőjén. házán, ahol a Soha többé cí­mű dokumentációs filmet is levetítették. FALUSI SZOCIALISTA BRIGÁDOK SZERVEZÉSÉT KEZDTÉK MEG A termelőszövetkezeti ta­gok kezdeményezésének figye­lembe vételével több tömeg­szervezet fogott össze falusi szocialista brigádok szervezé­sének elősegítésére. A tervek szerint a tavaszi munka beindulásától körül­belül 10 termelőszövetkezeti szocialista címért küzdő bri­gád versenyez majd a meg­tisztelő címért. A szocialista címért küzdő brigádok szer­vezésében a Hazafias Nép­front, az MSZBT és a Nőta­nács működik közre. Nemes vetélkedés------------ -------------­E semények a népfront munkájából ÉLMÉNYBESZÁMOLÓ ipolytarnöcon Fő feladat: az anyagi javak ■ | r r I I rr /. r termelesenek elosegitese Ülést tartott a megyei Nőtanács A napokban ülést tartott a Nógrád megyei Nőtanács. A nőmozgalmi munka soron kö­vetkező feladatai tették szük­ségessé, hogy egy évi szünet után újra tanácskozzon a Nőtanács. A tanácskozást Tóth End- rérné nyitotta meg, majd felkérte Seres Vladimimét, a megyei Nőtanács titkárát, tartsa meg az éves munkát értékelő beszámolóját. Seres Vladimimé beszámo­lójában értékelte a nőtaná­csok testületi munkáját, majd rátért a termelőszövetkezeti asszonyok tevékenységének elemzésére. Beszámolóját így folytatta: — A nőtanácsok kezdemé­nyezésére Nógrád, Dorogháza; és Szécsény termelőszövetke­zetekben megalakultak a szo­cialista brigád cím elnye­réséért küzdő női kertészeti brigádok. Vállalásaikban 120— 200 munkaegység teljesítését, szakmai és politikai képzésük fokozását, egymás kölcsönös elvtársi megsegíté­sét, a kollektív szellem ki­alakítását vállalták és a hús­áruterv teljesítése érdekében valamennyien beromfiérté- kesítési szerződést kötöttek az állammal és át is adták időben a szerződött baromfit. — Ez a kezdeményezés jó­nak bizonyult — mondotta a nőtitkár —, mert az eddi­gi értékelések szerint a bri­gádok vállalásaikat, pénz­ügyi terveiket túlteljesítették. Például a nógrádi termelő- szövetkezet asszonyai közel 153 ezer forintos pénzügyi tervüket 201 és félezer fo­rintra teljesítették. Tudásu­kat, felkészültségüket megfe­lelően tovább fejlesztették, kertészeti szaktanfolyamon, tsz-asszonyok akadémiáján és pártoktatáson vesznek részt. A nógrádi kertészeti brigád­vezető mezőgazdasági techni­kumba jár. A nőtanácsok felvilágosító munkája is hozzájárult ah­hoz — folytatta az előadó a baromfitenyésztési mun­kák elemzése után —, hogy a megye baromfifelvásárlási tervét 124 százalékra, tojás­tervét 100 százalékra teljesí­tette. — A továbbiakban a nők tanulás iránti érdeklődé­séről beszélt. — Egyre több azoknak a száma, akik mű­velődni akarnak — hangsú­lyozta. Az 1960—61-es okta­tási évben a felnőtt oktatás­ban résztvevők közt emelke­dett a nők aránya, az általá­nos- és középiskoláikba ki­helyezett mezőgazdasági tech­nikumokban, üzemekben és hivatalokban, intézményekben az ismeretterjesztő előadáso­kon jelentős számban vettek részt a nők. Leglátogatottab­bak az idén a különböző gazdaasszonykörök. — Ezzel kapcsolatban a nőtitkár arról is beszélt, hogy a KISZ-szel szoros együttműködésben kell végeznie munkáját a községi nőtanácsoknak, mert még igen sok KISZ-en kívüli leány és fiatalasszony nem találja meg a helyét, a közéletben való szerepét. Hosszasan szólott a nőta­nácsok iskolai nevelést elő­segítő tevékenységéről is, melynek érdekében elsősor­ban a szülői munkaközösség­ben kell hasznosan tevékeny- kedniök. A szülői munkakö­zösségi elnökök számára há­romnapos továbbképzést szer­vezett a nőtanács, mellyel párhuzamosan a szülők isko­láját is megszervezték. Be­szélt a dolgozó nők otthoni munkájának megkönnyítésére tett erőfeszítésekről is. Az előadó ezután éíémézte a XXII. kongresszus által megszabott feladatok nőmozgalmi munkában megvalósításra váró tenni­valóit. — A nőmozgalom feladata — hangsúlyozta —, hogy a munkás-paraszt, értel­miségi és kispolgári réteg­hez egyaránt eljusson és be­vonjon valamennyi asszonyt a békeharcba, a szocializmus építésébe. — Majd elemezte a megyei nőtanács végrehaj­tó bizottsága irányító és el­lenőrző munkáját, a megyei nőtanács és szakszervezeti nő­bizottság közötti egészséges kapcsolat kialakítását. A fel­adatok megjelölésében ki­emelte a nők általános mű­veltségének növeléséért, • po­litikai, társadalmi látókörük szélesítéséért, a tudomány, a művészet iránti érdeklődésük felkeltéséért végzendő legfon­tosabb tennivalókat. Ugyan­csak fontos a nők termelési és szakmai ismereteinek nö­velése, a mindennapi élet kultúrájának fejlesztése, a szocialista embernevelés erkölcsi arculatának a közös­séghez, a munkához, a társa­dalmi tulajdonhoz való viszo­nyának helyes kialakítása. — Beszámolóját a következőkkel fejezte be a megyei Nőtanács titkára: — Ne egymástól el­szigetelten, csak a maguk szűk családi ügyeivel foglal­kozzanak a nőtanácsok, ha­nem azon fáradozzanak, hogy a közösség, a nagy család, a társadalom asztalára tegyünk minél többet az egész nép felemelkedése, a szocializmus megvalósítása érdekében. Seres Vladimimé beszámo­lóját élénk elemző vita kö­vette. Az asszonyok különö­sen a termeléssel kapcsola­tos feladatokat határozták meg legfontosabb céljaikként. A tanácsülésen azt is elhatá­rozták, hogy minden nőta­nács tagot felkérnek arra, hogy konkrét feladatok el­végzésében segítsék elő a nő­mozgalmi munka továbbfej­lesztését. Ebben a szellemben az asz- szonyok példamutatását hang­súlyozva mondták el vélemé­nyüket a nőtanácsban tevé­kenykedő tsz-asszonyok is. A tanácskozás alapján fontos hangsúlyt nyert a közös cél érdekében elengedhetetlen tömegszervezeti összefogás is. Ennek szellemében mondta el véleményét Marúzs Ele- mémé a szakszervezeti nőbi­zottságok együttműködésével kapcsolatosan. Ugyancsak a társadalmi szervek összefogá­sáról beszélt Szoó Béláné, a vöröskereszt megyei titkára, aki a termelőszövetkezeti iro­dák és udvarok rendbehoza­taláért, tisztaságáért indított versenyről beszélt. Majd felszólalt Lipták Jó­zsef elvtárs, a megyei párt- bizottság párt- és tömegszer­vezeti osztálya munkatársa, aki különösen a falusi asszo­nyok tudatának átformálásá­APRÓHIRDETÉSEK: Raktári segédmunkásnak 16-18 éves fiatalkorú fiút 6 órás mun­kaidőre felvesz a Papír- és Iroda- szerértékesítő V. Salgótarján, Ha- jek .Rezső u. 12. (14) Azonnal beköltözhető családi ház eladó Salgótarján, Vöröshad­sereg u. 32. Scholcz Alajos. (15) Eladó Kisbágyon, Ságvári u. 13. szám alatt lévő azonnal beköltöz­hető családi ház (2 szoba, konyha, kamra, istálló és mellék- helyiségek), 400 négyszögöles te­lekkel. Érdeklődés a fenti cí­men. (19) val kapcsolatos tennivalókat hangsúlyozta. Ez a tudatfor­málási tevékenység szoros összefüggésben van a ter­melőszövetkezeti tagok, tsz- asszonyok munkafegyelmének megjavításával is. Elmondot­ta azt is, az asszonyok fejlő­déséért a megyei nőmozga­lom és a nőtanács, mint kol­lektív testület egyaránt fele­lős. Itt is tovább kell foly­tatni a vezetés színvonalánál« javításáért folytatott erőfeszí­téseket. A falusi nőmunká­ban fő kérdésként az anyagi javak termelésével kapcsola­tos asszonyi feladatok állnak — hangsúlyozta a felszólald — a szilárd gazdasági alap biztosításának megteremtésé­ből az asszonyok is tevéke­nyen kiveszik részüket. Skoda Mihályné a fiatal KISZ-en kívüli leányok és asszonyok bevonásáról be­szélt, a nőmozgalomnak ve­lük is számolni kell, őket is foglalkoztatni kell. Meggye­siné a nemrégiben alakull kulturális bizottság feladatail elemezte, melynek célja s kulturális munka sokrétű fejlesztése, irodalmi estek társasutazások szervezése ai asszonyok érdeklődésének fi­gyelembevételével. A pásztói járási nőtanács titkára arról beszélt, a járás­ban kezdeményezések történ­tek a közgyűlések előtti nő­tanács megbeszélésekre, me­lyeken előzetesen is értéke­lik a művezetők, az asszonyok termelőszövetkezetbeni mun­kája eredményeit. A tájékoz­tatásra az agronómust kérik fel. A szécsényi nőtanács tíU kár közös értekezletek tar­tását kezdeményezi a tsz-el- nökök és nőtanács titkárok részvételével. Itt a terület­vállalásról és a munkafegye­lem megszilárdításáról beszél­getnének. Kristók Sándor- né érsekvadkerti munkacsa­patvezető a nagyközség asz- szonyainak nevében kérte tegyék lehetővé kollektív ki­rándulások szervezését, s munkában élenjáró, példa­mutatóan dolgozó asszonyok számára. Seres Vladimimé, a megye: nőtanács titkára összefoglá- lójában megállapította, iger jelentős, hogy a tanácsülés fő kérdésként a tsz éí üzemi termeléssel kapcsola­tos feladatokat vitatta, ele­mezte. Majd a nőtanács ülés szer­vezeti kérdésekről tárgyalt A tanácsülés jóváhágyta i megyei nőtanácsi titkári teendők ellátásában történi személyi változást, kiegészí­tette a végrehajtó bizottságo* és nőtanácsot. Ezzel a nőmoz­galmi munka felelős testü­letének tanácskozása végei ért. Bútoripari "Vállalatok, KTSZ-ek FIGYELEM! A Miskolci Festőipari Vál­lalat üvegező részlege minőségileg és pontos szállítási kötelezettségé­nek eleget téve bármily igényt kielégítő tükör — csiszolt és mattirozott üvegeket készít hálógarni­túrákhoz, konyhagarni­túrákhoz és kombinált- szekrényekhez. Megrende­lést Miskolc, Arany Já­nos u. 2. sz. alá kérjük eszközölni. Telefon: 14-248. 23

Next

/
Thumbnails
Contents