Nógrádi Népújság. 1962. január (18. évfolyam. 1-9. szám)

1962-01-20 / 6. szám

1962. január 20. NÓGRÁDI NÉPÚJSÁG 7 T'érc a sovinizmus, vagy népgazdanági érdek Tudja-e a jobb kéz mit csinál a bal? Algériában egyre feszültebbé válik a helyzet, Párizs még mindig hallgat a beígért rendszabályokról Egy-egy üzem korszerűsíté­séhez általában akkor kezde­nek, ha az általa termelt áruk kereslete megnövekszik, s azt ki akarják elégíteni. így voltunk mi a téglagyárak­kal. Sok százezer forintos „haszontalan“ beruházás A megyei Bánya- és Építő­anyagipari Vállalat üzemegy­ségeinek korszerűsítésére a tanács sok százezer forintot áldozott. Példa erre akár a Kisterenyei Téglagyár, akár az Ipolytarnóci Téglagyár, ahol ma a legmodernebb el­járással gyártják az első­osztályú és nagyszilárdságú téglát, de említhetnénk a Míhálygergi Téglagyárat is, ahol mintegy félmillióért új kőkemencét építettek, s die- selesítették az egész üzemet, Ennek a fejlesztésnek a gyü­mölcse, hogy például Mihály- gergén országosan is kiemel­kedően jó a termelékenység, s alacsony az önköltség. Ar­ról nem is szólva, hogy a vállalat négy téglagyártó üzeme eddig állami dotáció­val — tehát ráfizetéssel — termelt, 1962-ben pedig már nyereséges lehetne. Ismételjük: lehetne, mert amikor a vállalat már hoz­hatna is valamit a népgaz­daság konyhájára, illetékes szervek — nem tudni mi ok­ból — a tavalyi 12 5 milliós téglaégetéssel szemben erre az évre csak 10 millió tégla előállítására adtak engedélyt. Ez azt jelenti, hogy az ille­tékes szervek — már mint az Országos Tervhivatal és az Építésügyi Minisztérium Anyagellátási Igazgatósága szerint — az országnak nincs szüksége téglára. Az első következtetés, amely felötlik az emberben, hogy akkor téglagyáraink fej­lesztésére, korszerűsítésére fordított sok százezer forint céltalanul elvesztegetett pénz volt. Kell-e a nógrádi tégla a megyének ? Tehát 10 millió darab tég­la gyártására kötelezik 1962- ben a Bánya- és Építőanyag­ipari Vállalatot. Annak elle­nére. hogy — mint említettük — tavaly 12,5 millió gyártá­sára volt képes. Azt jelen­tené ez, hogy az olcsó és kitűnő minőségű nógrádi téglára nincs szükség? Egyáltalán! Sőt még többre is, mint amennyit eddig gyár­tottak. A megyei Építőipari Válla­latnak 11,5, a tanácsi Építő­iparnak 2 millió darab tég­lára van szüksége. A TÜZÉP salgótarjáni fiókjának igénye meghaladja a 3 milliót, s mellette még hat más telep árusít téglát, s a mintegy ezer OTP hitelre épülő la­kást is téglából építik... Summa-summárum: Nógrád megyének ebben az esztendő­ben több mint 25 millió tég­lára van szüksége! Ismerve ezeket az igénye^ két, a Bánya- és Építőanyag- ipari Vállalat törekedett is arra, hogy a szükségleteket jó minőségű, elsősorban I. osztályú, vagy nagyszilárd­ságú téglával ki is elégítse. A vállalati felmérés adatai — még akkor is, ha azok ma még eszmeiek csupán — rop­pant kedvezőek. A jelenlegi kapacitással, gépekkel és em­beri erővel egy év alatt a vállalat 20 millió nyerstéglát gyárthat, a szárítóterület be­fogadóképessége 15,7 millió tégla, a kemencekapacitás pedig 17,8 millió tégla ége­tésére alkalmas. Ilyenformán az a paradox helyzet állt elő, hogy a me­gyei építkezések téglaszükség­leteit — bár teljesítőképes­ségük erre módot adna — a megye téglagyárai nem elé­gíthetik ki, mert kapacitásu­kat meg sem közelítő tervet szabtak ki rájuk. Tehát ha építeni akarunk, a hiányzó téglamennyiséget más me­gyékben lévő gyárakból kell fedezni. Mi a gazdaságosabb? Kisterenyén van egy na­gyon korszerű téglagyár, amelynek — bár eddig is ki­elégítette az igényeket — je­lentősége a jövőben csak fo­kozódik még. Ez a gyár évente 4,5 millió tégla elő­állítására alkalmas. Telepén most is mintegy 350 ezer tégla várja az elszállítást: a zöme I. osztályú, vagy nagy- szilárdságú. Ennek ellenére a kisterenyei négytantermes gimnázium építéséhez vasúton szállították a téglát Békés megyéből. Sorolhatnánk még építkezéseket, amelyekre a néhány kilométer helyett sok száz kilométerről került a tégla — Békéscsabáról, Gyo­méról, Gyuláról, Selypről, s ki tudja még honnan. De maradjunk Kisterenyén. Azzal az erővel, amellyel az állo­mástól az építkezésig szállí­tották a téglát, a helyi gyár te­lepéről a helyszínre is fuva­rozhatták volna. Felesleges volt jó néhány száz kilomé­tert furikáztatni, ki-berakni vagonokba; törni is kevesebb tört volna, a MÁV sem ment volna tönkre, ha nem in­vitálják meg erre a tégla- utaztatásra. S ha mindez még nem volna' elég, tessék idehall­gatni: a TÜZÉP átlagosan 852 forintért adja el ma­gánszemélyeknek a téglát. A vállalatok — úgy tudjuk — A cigarettában nikotin, a feketekávéban koffein van. Köztudomású, hogy mindket­tő ártalmas. A cigaretta árát emelték, a kávé árát leszál­lították. Hol ebben a logika? — kérdezte az olvasó. Azt, hogy a cigaretta ártal­mas, azt tudjuk. Megkérdez­tük dr. Szendéi Ádámot, a népszerű orvos-szakírót: va­jon nem, éppen ennyire ár­talmas-e a koffeintartalmú feketekávé? Ezt a választ kaptuk: — A feketekávé nem ár­talmas. Napi egy-két szimpla, vagy akár egy-két dupla egészséges embernek sem azonnal, sem pedig rendsze­res fogyasztásnál évek múl­va, mai ismereteink szerint, nem okoz ártalmat. Igaz ugyan, hogy a túl sok és a nem megfelelő időben fo­gyasztott fekete betegséghez vezethet, de ez a megállapí­tás sok minden egyéb ételre és italra is vonatkozik. — A helyes mértéket ma­gunk tudjuk eldönteni, ha megismerkedünk a kávébab hatóanyagával. Általában 1— 2 százalék koffeint, kb. 10 százalék csersavat és több­féle illatos, aromás anyagot tartalmaz. Egy szimpla ká­véban kb. 5, egy duplában pedig 10 centigramm koffeint fogyasztunk. A kávé hatása főképpen a koffein tartalmán alapszik. Az említett mennyi­ségű koffein az agysejtekre hatva, csökkenti, vagy meg­szünteti a fáradtságérzést és az álmosságot, könnyíti a szellemi és fizikai munkát. A szívműködés néha kissé szaporább lesz, de a szív ösz- szehúzódó képessége fokozó­dik. A vérnyomás számotte­vően nem fokozódik, éppen ezért egy-egy szimpla nem árt az idősebb, vagy maga­sabb vérnyomású személynek sem. — A kávéban levő illat­anyagok, de maga a koffein is fokozza a gyomomedv el­820 forintért kapnak ezer tég­lát. Ezzel szemben a tanácsi téglagyárak az I. osztályú árut 570, a nagyszilárdságút 627 forintért tudnák itt hely­ben biztosítani a vállalatok­nak, illetve a lakosoknak. És hogy teljes legyen a kép, a minisztérium intézkedése miatt egy félmillió forinttal korszerűsített gyárat le kell állítani, 70 szakmunkást kell elbocsátani, a vállalati gépi berendezés 36 százaléka ki­használatlanul marad. Központi lapokban olvas­tuk: téglaégető társulások alakulnak az ország külön­böző részein, hogy kielégít­hessék a termelőszövetkezeti és egyéb építkezések tégla­igényeit! Vajon a jobb kéz tudja-e, mit csinál a bal? Félre a tárcasovinizmussal Hátra van még megállapí­tani, hogy az elmondott visz- szás állapotokat mi okozza. Az a véleményünk, hogy tár­casovinizmus. A tég'ák elosz­tását ugyanis az Építésügyi Minisztérium Anyagellátási Igazgatósága intézi. Ez az in­tézmény a jelek szerint saj­nálatos módon arra törekszik, hogy — háttérbe szorítva a tanácsi vállalatokat '— saját gyárainak készítményeit jut­tassa el az építkezésekhez, még akkor is, ha azok rosz- szabb minőségűek és drágáb­bak. Az éves tervek jóváhagyása most van folyamatban. Bí­zunk abban, hogy érvelé­sünkkel nem késtünk el... Somogyvári László választást, ezáltal elősegíti az emésztést a telt gyomor­ban. A koffein hatásának is­mertetése nem volna teljes, ha nem hangsúlyoznánk, hogy hatástartama kb. hat óra. Ennyi szükséges ahhoz, hogy a szervezetben elbomol­jon. — A fentiekből az követ­kezik, hogy a kiadós reggeli, vagy — méginkább — a ki­adós ebéd után a feketekávé jótékonyan befolyásolja egész közérzetünket. Az este, va­csora után fogyasztott kávé akkor hasznos, ha vacsora után még 4—5 órát fenn aka­runk maradni szórakozás, vagy munka céljából. — Rosszul, vagy nehezen alvó személy ne igyon feke­tét a lefekvés előtti hat órán belül. A pajzsmirígy túlmű­ködésben szenvedő ember számára a kávé méreg! A gyomorfekélyes, különösen, ha éhgyomorra fogyaszt ká­vét, nagy fájdalommal fizet­het oktalanságáért. A foko­zott gyomomedv elválasztás ugyanis heves fájdalmat válthat ki. A feketekávé élénkítő ha­tása nem kívánatos izgató­szerré válhat, ha napi két duplánál többet fogyasztunk. Nem szükséges ehhez hosszú elméleti bizonyíték, gyakor­lati példának látogassunk el egy forgalmas női fodrász üzletbe. A női vendégek sok­szor kedveskedésből, sokszor borravaló helyett, egy-két duplát hozatnak az őket ke­zelő fodrásznak. Az pedig szokásból, a koffein túlada­golás veszélyeit nem ismer­ve, így napi 8—10 duplát is megiszik. Ennek következmé­nye: kézreszketés, álmatlan hánykolódás az ágyban, pi­henés helyett, sőt, nem egy esetben, ideges anatorium. Tehát jegyezzük meg: a kávé hasznos segítőtársa a modern embernek, de túlhaj­tott fogyasztása sok bajt okozhat. ALGÍR: (MTI) Nyugati hírügynökségek jelentései arról számolnak be, hogy Algéria nagyobb vá­rosaiban — elsősorban Algír­ban és Oranban — egyre fe­szültebbé válik a helyzet. A csütörtökre virradó éj­szaka francia biztonsági erők páncélautók támogatásával rajtaütöttek Oran arab ne­gyedén. A több órás kato­nai akció során az arab negyed több pontján került sor tűz­HÁGA: (MTI) A holland kormány távira­tot intézett U Thant ügyvezető ENSZ főtitkárhoz, kérve, hogy küldjenek ki „egy, vagy több megfigyelőt, illetve a f titkár egy, vagy több sze­mélyes képviselőjét” a nyu- gat-iriáni helyzet tanulmá­nyozására. A holland kor­mány üzenete válasz az ügy­vezető főtitkár közben járási javaslatára. A holland hadügyminiszté­rium újabb közleményt adott ki a hétfői tengeri összecsa­-------------­L eopoldville (MTI) Az ENSZ kongói haderői elutasították Gizenga minisz­terelnökhelyettesnek azt a ké­rését, hogy szavatolják sze­mélyi biztonságát, mivel éle­tét veszély fenyegeti. Az ENSZ szóvivője Leopold- villeben csütörtökön közölte, az ENSZ nem hajlandó ele­get tenni Gizenga óhajának. A miniszterelnökhelyettes ké­rését azzal a nevetséges ál­lítással utasították el, hogy „életét semmiféle veszély nem fenyegeti”. Az ENSZ szóvivője azt is közölte, a döntés azután szü­letett, miután Adoulával meg­tárgyalták a kérdést. Mint ismeretes, Adoula par­lamentje a közelmúltban ko­holt vádak alapján Gizengát elítélő nyilatkozatot fogadott el. Adoula ezt követően be­jelentette, „Gizenga többé nem miniszterelnökhelyettes és nem tekinthető szabad em­bernek”. Lothar Bolz, az NDK kül­ügyminiszter Berlinből táv­iratot intézett U Thant-hoz, az ENSZ ügyvezető főtitkárához és abban tiltakozik az impe­rialista erők kongói fondor­latai ellen. A Daily Mail tudósítója a lap csütörtöki számában hangsúlyozza, bizonyítékok­kal rendelkezik, hogy Rhodé­saiból karabélyokat, géppus­harcra. A harc halálos és sebesült áldozatokat követelt. A délelőtti órákban euró­pai telepesek tüntettek Oran utcáin a hatóságok állítóla­gos „elnéző” magatartása miatt. Nyilvánvaló: az euró­pai telepesek így akarnak nyomást gyakorolni a francia kormányra, hogy még na­gyobb erővel üldözze az al­gériai hazafiakat, a városban megbénult a távbeszélő, táv­író és postaforgalom. ————■— pásról. A közlemény azt ál­lítja, hogy a holland hadi­hajók nem sértették meg a nemzetközi szabályokat és csupán az „önvédelem jogát” gyakorolták. DJAKARTA: Az indonéz fővárosban tar­tózkodik Amer marsall, az EAK alelnöke. A vendég tisz­teletére adott fogadáson Su­karno elnök felolvasta Nasz- szer elnök levelét, amelyben az EAK támogatásáról bizto­sítja Indonéziát.----------——­k ákát, kézigránátokat és 55 000 fontsterling értékű hadianya­gokat szállítottak Katangába. A fegyvereket Dél-Afrikában vásárolták. A lap tudósítója hozzáfűzi, a fegyvereket teherautókkal csempészték át, amelyeknek soffőrjei szerzeteseknek voltak álcázva. A Reuter és az AP jelen­téséből egyébként kitűnik, hogy Adoula hadseregében képtelenek fegyelmet tartani. Adoula hadseregének tagjai Kongoló városában a napok­ban 19 katolikus misszioná­riust gyilkoltak meg. TYITOV BURMÁBAN RANGUN: (TASZSZ) Csütörtökön a burmai szakszervezetek rendezésében Rangun főterén nagygyűlést rendezlek German Tyitov űfhajós tiszteletére. Csütörtökön délelőtt Tyitov a ranguni egyetemen, majd a burmai légdhaderők pilótái előtt előadásokat tartott a Vosztok 2-n végzett űrrepü­léséről. Később Tyitov látogatást tett Ne Vin tábornoknál, a burmai haderők vezérkari fő­nökénél, aki a beszélgetés után ebédet adott a szovjet űrhajós tiszteletére. I Miközben Algériában szin­te óráról-órára romlik a helyzet és egymást követik a gyilkos merényletek, a pá­rizsi kormány továbbra is hallgat a szerdai miniszter- tanácson állítólag elhatáro­zott szigorú rendszabályokról. Hírügynökségek jelentésed azonban tudni vélik, hogy a francia kormány rövidesen olyan intézkedéseket fogana­tosít, mint a katonai járőrök megerősítése az algériai vá­rosok utcáin: az éjszakai gép­kocsi-forgalom megtiltása Algírban, Oranban és Boné­ban. a városok európai és arab negyedeinek elszigete­lése; az egyes körzetek közti forgalom engedélyhez kötése és mindennemű gyűlés, vagy gyülekezet betiltása. A DPA tudósítója párizsi tájékozott körökre hivatkoz­va úgy értesült, hogy az algériai helyzet súlyosbodá­sa lehetetlenné teszi de Gaulle Ígéretének valóra- váltását, amely szerint a kö­zeljövőben újabb francia hadosztályokat rendelnek ha­za Algériából. Tsz-tagok budapesti kirándulása Különvonatot 1 indít. Buda­pestre február 5, 6, 7-én az IBUSZ utazási iroda. A há­romnapos kirándulás alatt igen gazdag program várja a résztvevőket. A városnézés keretében megtekintik a par­lamentet, a Duna csepeli ki­kötőjét, a Vörös Csillag traktorgyárat, a Feri-hegyi repülőteret, majd múzeumlá­togatás következik. A kirándulás résztvevői — mintegy 500 termelőszövetke­zeti tag — a salgótarjáni és a pásztói járás termelőszö­vetkezeteiből tevődnek össze. A balassagyarmati, szécsényi és a rétsági járás termelőszö­vetkezeti dolgozói ugyancsak a fenti napokon külön utó­buszokkal utaznak Buda­pestre, ahol csatlakoznak a salgótarjáni és a pásztói já­rás szövetkezeti tagjaihoz. Az utazás részvételi díja 330 forint. meghosszabbítottak a FELSŐFOKÚ MEZŐGAZDASÁGI TECHNIKUMOK LEVELEZŐ TAGOZATAIRA HIRDETETT JELENTKEZÉS HATÁRIDEJÉT A nagy érdeklődésre való tekintettel a földművelésügyi miniszter 1962. február 10-ig meghosszabbította a felsőfokú mezőgazdasági technikumok levelező tagozataira és elő­készítő tanfolyamaira hirde­tett jelentkezés határidejét. Az új határidő szerint a fel­vételi vizsgákat 1962. február 26-ig tartják meg a levelező oktatásra kijelölt felsőfokú mezőgazdasági technikumok­ban. Az NDK a világ legnagyobb barnaszéntermelő állama. Barnaszénből, amely különben az ország legfontosabb nyersanyaga, 1959-ben 215 millió tonnát termeltek. A hét éves terv végére, 1965-ben ezt a mennyiséget 278 millió tonnára emelik. Ennek érde­kében nagyarányú gépesítést hajtanak végre a bányákban. Képünkön a böhleni külszíni fejtésen szerelik a „DS 1600” típusú külszíni kotrót Mikor hasznos, mikor árt a feketekávé Hollandia ENSZ-megfigyelőket kér — jelentések a nyugat-iriáni helyzetről Az ENSZ haderői nem hajlandók szavatolni Gizenga biztonságát

Next

/
Thumbnails
Contents