Nógrádi Népújság. 1962. január (18. évfolyam. 1-9. szám)

1962-01-17 / 5. szám

nógrAdj VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! Népújság A szocialista címért indított versenyt a Tűzhelygyár TMK lakatos műhelye Közel ötven dolgozó kapcsolódott a verseny magasabb formájába AZ MSZMP NOGRÁD MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANACS LAPJA XVIII. ÉVFOLYAM, 5. SZÄM. ARA: 60 FILLÉR 1962. JANUAR 17. Zárszámadási közgyűlésekre készülünk A héten megyénk termelő- szövetkezeteiben megkezdőd­nek a zárszámadási közgyű­lések. Ezekben a napokban adnak számot termelőszövet­kezeteink az 1961-es gazdál­kodási évről. Mintegy 30 ezer szövetkezeti tagnak, vezető­nek. kell szembe néznie a zárszámadási mérleg, a gaz­dasági beszámoló számrenge­tegével. Ezek a számok azon­ban rendkívül hasznosak, hi­szen szövetkezeti vezetőink, szövetkezeti tagjaink képesek arra, hogy ezeket a számokat életre keltsék, felelevenítsék, megbeszéljék az 1961-es évet. Ez az első év — amikor a szocialista termelési viszo­nyok a mezőgazdaságban is uralkodóvá váltak —, hogy értékeljük az eredményeket. A termelőszövetkezetek tag­jai, a szövetkezeti vezetők túlnyomó többsége becsület­tel elegiet tett kötelességének, nyílt tekintettel nézhetnek egymás szemébe a zárszám­adási közgyűléseken. Ha csak az átszervezést sürgető áru­termelés alakulását vizsgál­juk is, megállapíthatjuk, hogy •megyénk mezőgazdasága az elmúlt évben mintegy 10 szá­zalékkal adott több árut a népgazdaságnak, mint 1960- ban. Ez az egyetlen tény is bizonyítja, hogy a párt által kitűzött kettős feladat reális sazt- becsülettel teljesí­tettük. Az elért eredményekhez azonban nem egyenlő mér­tékben járultak szövetkezeti gazdaságaink. A jól gazdál­kodó szövetkezeteink mellett néhánynál az egyéni gazdál­kodásról a közös gazdálko­dásra való áttérés kisebb-na- gyobb nehézségeket okozott. Az apró parcellák, az állati férőhelyek hiánya, a szokat­lanul kevés csapadék okozta nehézség párosult a vezetés gyengeségével, a munkaszer­vezet kialakításának elhanya­golásával. a szövetkezeti ta­gok munkához való rossz vi­szonyával, a közös tulajdon hanyag kezelésével. Ezt még csak tetőzte az anyagi ösz­tönzés módszereinek indoko­latlanul merev alkalmazása. Ezen tényezők együttes ha­tásaként néhány szövetkezet­nél a megszilárdulás üteme a vártnál lassúbb, áruterme­lésük és jövedelmük szintje alacsony. Ezeket a gondokat, nehéz­ségeket most a zárszámadási közgyűlésen őszintén minden tagnak el kell mondani. Már most — a vezetőség beszá­molójának összeállításakor — világosan látniok kell a szö­vetkezeti vezetőknek, hogy a hibák fő okát nem az objek­tív tényezőkben kell keresni, hanem a szövetkezeti veze­tőség és a tagság jó vagy rossz munkájában. Csak ak­kor várhatunk 1962-ben lé­nyeges javulást gyenge szö­vetkezeteinkben. ha a ve­zetésben és a közös munká­ban elkövetett hibákat felis­merjük, elemezzük. Csak a hibákat felismerve, a rossz módszereken változtatva lesz­nek erősebbek, szilárdabbak szövetkezeteink. Az elmúlt évben a hugyagi Magyar—Szovjet Barátság Termelőszövetkezetben mind­össze 28 mázsát hozott hol­danként a burgonya. S ezt nem lehet csupán az aszá­lyos időjárás rovására írni, hiszen a Hugyaggal szomszé­ellenére is jóval magasabb az eredmény. De Benczurfal- ván sem magyarázhatják a burgonya- és kukoricavetés egy részének kiszántását ob­jektív nehézségekkel. Az ilyen esetekben nem lehet elhallgatni, hogy a gyen­gébb eredményekben nagy része van annak, hogy a szövetkezeti tagság egy ré­sze indokolatlanul távol ma­radt a , közös munkától. A nehézségek okát tehát elsősorban a gazdaság, a község határain belül kell keresni, s éppen ezért a szö­vetkezeti vezetőségnek beszá­molója középpontjába a szö­vetkezeti tagok tevékenysé­gét, a vezetés színvonalát kell állítani. S amilyen következetesnek kell lenni ezeknek a beszá­molóknak a hibák feltárá­sában, ostorozásában, olyan szilárd elhatározást kíván a helytelen módszerek kijaví­tása is. A vezetőség beszámo­lójának tehát tartalmaznia kell azt is, hogy a jelenlegi gyengeség okait milyen úton lehet megszüntetni, hogyan lehet változtatni a szövet­kezeti vezetés módszerét, hogyan lehet fokozni a szö­vetkezeti tagok munkalendü­letét. A feladatokat úgy kell meghatározni, hogy megváltozzék a tagok mun­kához való viszonya, bizto­sítsa az alkotó kezdeménye­zés érvényesülését, erősítse, szilárdítsa a szövetkezeti ve­zetést. Ugyanakkor azt is el kell mondani ezeken a közgyűléseken, hogy a hi­bák megszűnéséhez nem elég annak puszta megállapítása, a feladatok pontos ismerete. A szövetkezeti tagság lelki- ismeretes, rendszeres közös tevékenységére van szükség, hogy javuljanak az eredmé­nyek. Ezek azok a legfontosabb kérdések, amelyeket a szö­vetkezet vezetőségének, a szö­vetkezeti tagok bevonásával kell megvitatni a zárszám­adási közgyűléseken. Most még van idő valamennyi ter­melőszövetkezetben, hogy a szövetkezeti vezetők, a szö­vetkezeti tagok megfelelően felkészüljenek erre a zár­számadásra. Sokat segíthet­nek a termelőszövetkezetek vezetőinek a községi párt- és tanácsszervek. Mert csak így, a helytelen módszereket ele­mezve, s megszabva a kö­vetkező év legfontosabb ten­nivalóit, lesznek eredménye­sek a zárszámadási közgyűlé­sek. S ha ezeken a közgyűlé­seken hozott határozatok, a megvalósításukért tett erőfe­szítések is találkoznak min den községben a helyi párt- és tanácsi szervek támogatá­sával, meglesz a reális lehe­tősége annak is, hogy az 1961-es gazdasági évben gyengébben dolgozó szövetker zeti gazdaságaink politikai, szervezeti és gazdasági téren SZIRMAI ISTVÁN AZ ÍRÓSZÖVETSÉGBEN Szirmai István, az MSZMP politikai bizottságának pót­tagja, a Központi Bizottság titkára hétfőn délután az írószövetség Székházában írókkal, költőkkel, kritiku­sokkal — a magyar irodal­mi élet képviselőivel — ta­lálkozott. Az összejövetelen, — amely szívélyes légkörben zajlott le — hosszasan elbe­szélgettek az SZKP XXII. kongresszusának néhány fon­tosabb kérdéséről és aktuális irodalmi problémákról. Megyénk több üzemében ér­lelődött már meg az az el­határozás, hogy a munkaver­seny eddigi tapasztalatai és eredményei alapján kibonta­kozzon a szocialista műhely, üzem cím elnyeréséért folyó verseny. Elsőnek a Salgótar­jáni Tűzhelygyár TMK mű­helye fogalmazta meg elhatá­rozását és foglalta pontokba vállalását. A műhely dolgozói a VII. pártkongresszus ha­tározataiból, a második öt­éves terv nagy célkitűzései­ből, a párt Központi Bizott­ságának november 17-i felhí­vásából kiindulva tárgyalták meg az elmúlt hetekben a gyár, valamint saját felada­taikat az 1962-es évben. Mint' ismeretes, a Tűzhelygyárból indult el a felhívás a gyárt­mányok minőségének emelé­sére, a tartósabb termékek előállítására. E mozgalom cél­kitűzéseinek megvalósításában a gyár minden dolgozója részt vesz, a maga módján járul hozzá annak megvaló­sításához. A TMK központi lakatos­műhelyének dolgozói már ed­dig is gazdag tapasztalatok­ra tettek szert a szocialista munkaversenyben, a szocialis­Megyei nőtanács-ülés Salgótarjánban Január 19-én kerül sor a megyei nőtanács tagjainak év elejei megbeszélésére. Az ülésen a megyei nőta- náos megvitatja az első fél­éves munkatervet és megbe­széli a soronkövetkező fel­adatokat is. A tanácskozáson — amelyet a megyei tanács vb. termében tartanak meg — megvitatnak még egy sor egyéb a nőmozgalmi munkát elősegítő tennivalót is. ta brigád címért folyó ve­télkedésben. Azonban azok a feladatok, amelyek a gyárra hárulnak, a verseny maga­sabb formáját igénylik. A mű­hely pártcsoportjának kezde­ményezésére ezért határozták el a TMK lakatos műhelyé­nek dolgozói, hogy az egész műhely versenyt indít a szo­cialista cím elnyeréséért, an­nak megvalósításáért, hogy a műhely minden egyes tagja szocialista módon dolgozzon, tanuljon és éljen. E műhely dolgozóinak feladata, hogy a gépek jó karbantartásával biz­tosítsák a termelés zavarta­lanságát. a műszaki fejlesztés tervének végrehajtását, a ter­mei oberen dezések üzemképes állapotát. A műhely dolgozói pon­tokba foglalták elhatározásu­kat. Vállalják, hogy a mű­szaki fejlesztési terv végrehajtásából is — a TMK lakatos munkák elvégzése mellett — kiveszik részüket, úgy, hogy abban minőségi kifogás ne legyen. Ezzel kí­vánják segíteni a termelő üzemek vállalásának a telje­sítését, a gyártmányok mi­nőségi színvonalának emelé­sét. Többek között az öntő­járda, a vonalhegesztőgép,' a szovjet mélyhúzógép beépí­tését vállalják határidő előtt. Munkájuk minőségéért ga­ranciát vállalnak, külön mi­nőségi ellenőrt nem igényel a műhely. 2 A második ötéves terv- ■ nek abból a fontos fel­adatából kiindulva, hogy gaz­dálkodjunk takarékosan az anyaggal, elhatározták: ahol az megfelelő, új anyag he­1. mint 30 millió Ft-ot fordítanak tanácsaink a kézségek fejlesztésére dós örhalomban az aszály egyaránt megszilárduljanak. Már elkészítették a község­fejlesztési terveket a községi tanácsok. Az idei tervek a lakosság meghallgatásával és észrevételeik figyelembevéte­lével készültek. Harminc millió hétszáz­ötvenezer forint értékű lé­tesítményt és felújítást végeznek a megyében eb­ben az esztendőben. Gazdasági és kommunális cé­lokra több mint 14 milliót, egészségügyi célokra közel másfél milliót, művelődésügyi feladatokra közel 9 milliót, rendbiztonsági célokra 120 ezer forintot és az igazgatási tennvaiók ellátására közel 3 millió forintot költünk az idén. A tervek szerint a követ­kező nagyobb létesítmények készülnek el ebben az eszten­dőben. Szükségessé válik a megyében az utak további építése, a rossz utak és jár­dák kijavítása. 24 425 négy­zetméter szilárd buroklatú út építése történik meg ebben az esztendőben és 43 470 négy­zetméter út feljavítási mun­kálatait is elvégzik.^ Egyre több községben hozzák rendbe a gyalo­gos közlekedés szempont­jából fontos járdákat. Ebben az esztendőben 26 307 négyzetméter szilárd burko­latú járda építését fejezik be és 2700 négyzetméter járda javítását is tervükbe vették tanácsaink. Ezenkívül a közlekedés to­vábbi javítása érdekében még. 4 darab új hidat is megépí­tenek, mellette 6 megrongá­lódott híd felújítását is el­végzik. A lakosság művelődése biz­tosítására több művelődési központ építését is tervbe vették, illetve befejezik az előző években már megkez­dett művelődési házak építé- tését. így .. ebben az évben 6 új és 13 már megkezdett mű­velődési házat adnak át rendeltetésének. Ezenkívül egy előző évben már megkezdett és 5 új or­vosi rendelő építését is terv­be vették a lakosság egészség- ügyi ellátásának további javí­tása érdekében. Tanácsaink továbbra is gon­doskodnak a dolgozó szülők gyermekeinek elhelyezéséről. E problémák biztosítására 4 új óvoda létesül az idén, 2 óvodában pedig befejezik a már megkezdett munkálato­kat. Ugyancsak az idén 1 bölcsödé megépítését is terv­be vették. Emellett 10 új iskolai tantermet építenek, 3 is­kolai tanterem megkez­dett munkálatainak befe­jezése és 1 pedagógus­lakás megépítése is a megvalósítandó feladatok között szerepel. Az ötéves terv második évében 5 község villamosí­tását tervezik tanácsaink. A munkálatok költségeinek 30 százalékát a községfejlesztési alapból biztosítják. Ezeken kívül strandfürdő építés, par­kosítás és sportpályák létesí­tése szerepel még a község­fejlesztési programban. Az elkészítendő létesítmények tervdoku­mentációinak nagy részét a Hazafias Népfront mel­lett működő műszaki tervező brigád készítette el. A jórészt társadalmi mun­kában elkészített tervek zöme máris a községi tanácsok rendelkezésére áll. A munkálatok meggyorsítá­sából a lakosság is tevéke­nyen kiveszi a részét. Közel 2,5 millió forint értékű társa­dalmi munkát ajánlottak fel a dolgozók a létesítmények olcsóbbá tétele érdekében. Felülvizsgálták a saját helyi anyagforrásokat is, ezek fel- használása 1 millió 92 ezer forint értékkel teszi olcsóbbá a tervek megvalósítását. V Mezőgazdasági szakoktatás Kisterenyén Kisterenyén az elmúlt hét végén ünnepélyes keretek között munkához látott a Szécsényi Mezőgazdasági Technikum megyei első ki­helyezett osztálya. A mezőgazdasági szakis­meretek elsajátítása iránt dolgozó parasztságunk egyre szélesebb rétegeiben mutatko­zik komoly érdeklődés az utóbbi időben. Azok számára, akik munkájuk mellett esti tagozaton akarják tudásu­kat gyarapítani, — nyújt lehetőséget a kisterenyei új technikumi tagozat. A mezőgazdasági szakis­kola évnyitóján részt vettek a járási, községi pártbizott­ság és tanács képviselői, a technikum tanárai, Az első évfolyamra a salgótarjáni járás különböző helyeiről be-zőgazdaságunknak. lyett használt anyagot dolgoz­nak fel. A használt anyag­ról is pontos nyilvántartást vezetnek, amivel a bizonylati fegyelmet kívánják szigoríta­ni, biztosítják a felhasználás értékelését. A kollektíva minden egyes tagjában erő­sítik a tulajdonosi szemléle­tet, a társadalmi és a sze­mélyi tulajdon iránti meg­becsülést. O Az 1962. évi feladat- tervből mint újítók, és mint az újítási javaslatok ki­vitelezői is kiveszik részüket. Ezért ebben az évben leg- klább három újítási ja­vaslatot nyújtanak be és vi- teleznek ki. 4 A műhely szocialista ■ brigádjának tagjaira, valamint a törzsgárdára tá­maszkodva biztosítják, hogy fegyelemsértés, igazolatlan mulasztás nem lesz. C Politikai és szakmai fej- lődésük érdekében Rét­hetenként az időszerű, poli­tikai kérdésekről és a munká­jukkal kapcsolatos szakmai feladatokról előadást hallgat­nak. A termelés gazdaságos­ságának növelése érdekében tanulmányozzák a gazdasági mutatók és termelési ténye­zők összefüggéseit. Előkészí­tik, hogy a jövő tanévben újabb dolgozók tanuljanak az általános iskolában, vagy a technikumban. L A műhely dolgozói kö- telezik magukat arra, hogy részt vesznek Salgótar ján fejlesztésében, szépítésé ben. Ezért az egy év alat a műhely valamennyi dolgo zó ja 10—10 órás társadalmi munkát végez. A szocialista műhely cím elnyeréséért kezdeményezett verseny az év elejével indult és értékelésére az 1962. évi munka alapján kerül sor. A műhely által közzétett válla­lást a gyár gazdasági, mű­szaki és mozgalmi vezetői, valamint a műhely dolgozói együttesen készítették el. iratkozott 61 hallgató előtt Kiss József, a járási pártbi­zottság munkatársa vázolta a korszerű, nagyüzemi gaz­dálkodás terén ránk váró feladatokat, az eredményes munka elengedhetetlen fel­tételének, a szakismeretek növelésének jelentőségét. Hangoztatta, hogy ehhez a célhoz nyújt a továbbiakban- értékes segítséget a Szécsényi Mezőgazdasági Technikum kisterenyei kihelyezett tago­zata. A salgótarjáni járási tanács nevében Bodnár Emil elnök* helyettes kívánt szorgalmas és eredményes munkát a hallgatóknak, majd a techni­kum nevelői tettek ígéretet: mindent elkövetnek, hogy minél több, elméleti és gya­korlati tudásban jól képzett szakembert neveljenek me­Bizottsági ellenőrzések lesznek az fmsz boltokban Főkönyvelői és revizori ér­tekezletet rendezett a MÉSZÖV a napokban a me­gyei tanács nagytermében a földművesszövetkezeti szer­vek 1961. évi zárszamásainak előkészítése és ellenőrzése ügyében. A bevezető előadást Pilínyi László, az igazgatóság elnöke tartotta. — Egy hathatós intézkedés többet ér száz figyelmeztetés­nél — mondta a többi kö­zött. — Hiába büntetjük szi­gorúan a hiánnyal elszámoló boltvezetőket, hiába kell visz- szafizetniök az okozott kárt, még mindig jó néhányan fele­lőtlenül követik el a vissza­éléseket annak reményében, hogy sikerül kijátszaniuk az ellenőrzést. Ennek megszüntetésére tűz­te ki feladatul az ellenőrző munka kiterjesztését á vá­lasztott szervek tagjaira az ülés. A tömegbázisnak a hi­vatalos apparátuson kívüli ki- szélesítése során az intéző, a nő — és a boltbizottságok is részt vesznek majd az ellen­őrzésben. Ennek egyik elő­nye, hogy a vásárlóközönség szívesebben elmondja sérel­meit a tagságnak, minthogy elmenjen a vezetőséghez fel­jelentést tenni. A boltvezető pedig a ráirányuló állandó figyelem következtében igyek­szik majd a szövetkezet va­gyonával gondosabban bánni. A beszámoló után a MÉSZÖV főkönyvelőség veze­tője, a pénzügyi és számviteli osztály szakemberei, valamint az ellenőrzési osztály veze­tője ismertették a 1962. évi feladatokat, az áruforgalmi- jövedelmezőségi tervek és a mérleg elkészítésével kapcso­latban.

Next

/
Thumbnails
Contents