Nógrádi Népújság. 1962. január (18. évfolyam. 1-9. szám)

1962-01-13 / 4. szám

1962. január 13. NÓGRÁDI NÉPÚJSÁG ÜJ NEVEK A SZOCIALISTA BRIGÁDOK KÖZÖTT A lig akad — talán nincs a is a nagybátonyi bá­nyaüzemben olyan munka­hely, ahol a bányászok ne szólnának az ez évi megnö­vekedett feladatok teljesítésé­ről. Mindenki arról a levél­ről beszél, amelyet a szén- bányászati tröszt és a tröszt- bizottság küldött szénmeden­cénk bányászaihoz, műszaki és adminisztratív dolgozói­hoz. Sokszor felteszik most a kérdést: hogyan tovább? De keresik a választ is, amely szinte egyöntetűen az: szo­cialista munkaversenyben harcolni a mennyiségi elő­irányzat teljesítéséért, a ter­melékenység növeléséértf az önköltség csökkentéséért, az anyagtakarékosságért. S ami­kor a bányászok a szénfal mellett tisztázzák feladatu­kat, annak hangot is adnak. Az igaz, mielőtt illetékes he­lyen nyilatkoznának, csapat, vagy brigád értkezeletet tar­tanak, ott, a munkahelyen, s ha már jól megrágták, mi is legyen vállalásuk gerince, ha már a vita után teljes lett az egyetértés, csak akkor nyi­latkoznak. Ilyen viták, beszélgetések most egymást érik a munka­helyeken, de a bánya szak- szervezeti irodájában is. Ro­zik Ernő elvtárs, a szakszer­vezeti bizottság elnöke sok­szor alig győzi fogadni az embereket — bányászokat, aknászokat, bányamestereket. Elmondják terveiket, azt, hogy mit kívánnak tenni eb­ben az évben is a jobb ered­mények eléréséért. — Úgy gondoljuk, hogy mi sem vagyunk rosszabb csa­pat, mint bármelyik itt, Ka­talinon — mondja az egyik beszélgetés során Krajc Já­nos előváj ó csapatvezető a szakszervezeti elnöknek. — Mi is meghánytuk, megvetet­tük, hogy a mi 6 fős csapa­tunk mire lenne képes az új esztendőben. Nem azért mon­dom, de ha Dénes Károlyék, Csomós Jánosék, meg mások tudnak harcolni a szocialista brigád cím elnyeréséért, ak­kor mi is legtöbbet úgy tud­nánk tenni 1962-ben, ha a megtisztelő cím elnyerését tűzzük magunk elé. — S mintha valami nagy kő esett volna le szívéről, hogy ki­mondta akaratát, a csapat véleményét, megkönnyebbül­ve ült le az asztalhoz. — Ugye végleges tervet még nem igen tudunk. Azt sem tudjuk pontosan, mennyivel kell többet termelni, hogyan kell növelni az összüzemi teljesítményt, meg a ^öbbit. De mi vállaljuk, hogy pon­tosan kidolgozzuk a reánk eső feladatot, s ha már vál­laljuk, akkor teljesítjük is. Ez a beszélgetés, ha von­tatottan is kezdődött, annál élénkebben folytatódott. Ro­zik Ernő, az SZB elnöke is magyaráz. Hiszen nemcsak a termelésben kell helyt állni a szocialista brigád tagjai­nak. Sokat kell azoknak ta­nulni, olvasni. Ügy kell élni, hogy méltóak legyenek erre a címre, tehát szocialista módon. — Tudjuk mi ezt, — vé­lekedik Pribisák János, ugyancsak elővájó brigédve- zető, aki 9 fős brigádja ne; vében jelentette be; részt vesznek a szocialista cím el­nyeréséért folyó küzdelem­ben. — Tudjuk, hogy nö­velni kell politikai és szak­mai tudásunkat. Tudjuk, hogy fejleszteni kell a közös­ségi életet. Hogy nincs fegye­lemsértés — igaz, ezzel ed­dig sem volt baj a csapaton, így hát Kozák elvtárs, ben­nünket is vegyenek fel arra a listára, mi is kérjük a szo­cialista brigád címért küz­dőknek kijáró könyvecskét, hogy vezessük a brigád ered­ményeit, életét. T gy beszélnek ma a nagybátonyi bányá­szok. Ügy, mint Remény Ist­ván fenntartó, a 6 fős csapat vezetője. — Nálunk is nagy szükség van arra, hogy zavartalan le­gyen a szállítás. Ha jók a vágatok, kevesebb a karam­bol, jobb a szállítás, akkor a szenelőcsapatok is jóbban, többet tudnak termelni. Nos, hogy munkánk a jövőben még jobb legyen, úgy döntöt­tünk, hogy mi is harcolunk a szocialista brigád cím el­nyeréséért. S ha valaki most azt hin­né, hogy csak a bányászok között kezdődött meg a „mozgolódás”, az nagyon té­vedne. A műszaki dolgozók, — ott is elsősorban a mű­szaki középkáderek egymás után jelentik be részvételü­ket az 1962-es évi munka­versenybe. Nala Szél János aknász, Bartha Gyula, Mrá- zik Zoltán, Jamrik József főaknászok is jelentkeztek éves vállalásukkal. — A bányászok mögött mi sem maradhatunk el — mondották a szakszervezeti bizottságon. — A fizikaiak törekvéseit mi. műszakiak tudjuk legjobban segíteni. Patronáljuk a régi és az új csapatokat, amelyek a szo- cilaista címért küzdenek. Biz­tosítjuk azokat a feltételeket, amelyek a bányászok munká­jához szükségesek. Közösen, közös akarattal, egymás segí­tésével többre megyünk. A nagybátonyi bánya szakszervezeti bizottsá­gát most talán legjobban úgy jellemezhetnénk, mint egy tábor parancsnoki székhelyét. Egymást váltják az emberek. Bányászok, és műszaki dol­gozók, lakatosok és szerelők. Mert mindenki érzi: meg kell kezdeni a nagyobb fel­adat végrehajtását. S ha a bányászok többet, jobbat, ol­csóbban akarnak termelni, hogy részt vesznek a szocia­lista brigád cím elnyeréséért folyó küzdelemben, akkor ott a helyük a parancsnokok­nak, az aknászoknak, főakná­szoknak is. Ott a helvük a lakatosoknak, a villanyszere­lőknek, — mint Ivádi Zoltán ifjúsági brigádjának. amely a gépjavítási idő csökkentésé­vel, több újítás benyújtásá­val, alkalmazásával segíti ebben az évben is a bányá­szok munkáját. A termelési tanácskozás ideje közeleg Nagybátonyban is. Bejelentik, hogy az eddigi 6-tal szemben 9 csapat küzd a szocialista brigád címért. S erre a tanácskozásra már mindenki visz valamit a tar­solyában, olyat, amelynek vég­rehajtásával ebben az évben is öregbíti a nagybátonyi bányászok régi jó hírnevét. Somogyvári László Koncentrálják Király-táró termelését A kalória is pénz A igen r Sokat hangsúlyoztuk, talán tiribesiek törekvése — jóval ^ már mindenki tudja is, hogy a fűtőérték alatt vannak, ho­jövő bányászkodásának ^ a szénbányászat árbevételét, a lőtt az utóbbi negyedévben fontos feltétele, hogy ^ szén értékesítését igen komo- már szinte meg nem enged- mind jobban csökkentsék az^lyan befolyásolja a minőség, hető eszközökhöz is folyamod- úgynevezett „kis lyukakat”^a szén kalóriájának növelése, tak. Tiribesen például a jobb és nagyobb fejtésű szén-^ Tröszti szinten sok ezer fo- szenet adó keleti részben a mezőkkel rendelkező üzeme- ^ rintot dobtnnk el magunktól két hozzanak létre szénme-^ azzal, hogy 6 kalóriával a dencénkben is. Ezt a célt szol- ^ terv alatt maradtak bányá- gálja az az intézkedés is, ^ szaink — éves szinten. ' hogy összevonják Rirály táró^ Az elmúlt esztendőben is és a Margit VI-os akna tér- ^ csakúgy. mint korábban, melését, illetve szállítását. A ^néhány bányaüzem dolgozói két bányaüzem között meg- í bebizonyították, hogy lehet a 8,74 százalékos fejtési arány helyett 33, sőt 44 százalékos fejtési eredményekre mentek fel, csökkentve a gyengébb minőségű nyugati szén terme­lését. Mátranovákon sem volt különb a helyzet. Itt például a csipkési I-es telep szenét levő mintegy^ 1500 folyómé- £ szén fűtőértékét növelni, hogy fejtették nagyobb arányban tér hosszú fővágatban rövi-; gondos munkával a jelenlegi desen megkezdik a korszerű.: szénvagyonnál is emelkedhet TH-gyűrűs biztosítást, s be- j a kalőriaérték. A ménkesi bá- vezetik a villamosvezetéket: nyaüzemnél például hosszú is, hogiy a Rirály táróhoz; tapasztalat alapján igen jó csatolt széntelepből villamos- i eredménnyel alkalmazzák a mozdonnyal továbbíthassák - minőségi bérezését. ., . í Ez 1961-ben is ereztette ked­majd a szenet. £vező hatását, hiszen ennél az í üzemnél éves átlagban a ter- Ez az intézkedés nagymér- - vezettel szemben 35 kalóriá­tékben elősegíti majd a nya termelékenységének vekedését, javítja tást, a szeneid csapatok jobb ^ Nein üresellótását. bá- £ val adtak jobb szenet. Jól dol- nö- í goztak a rónai, a zagyvái, a _ cin,' í nagybátonyi és szorospataki a szám- £ bányászok is. járt azonban ered­— ennek tonnája 389.65 Ft — a gyengébb Il-es telepivel szemben — tonnája 171,89 Ft. A kalória: pénz! De ne min­denáron törekedjünk annak betartására. Különösen ne most, amikor növekedik majd a rárobbantásos jövesztés, amikor mennyiségében is több szenet kell adni a nép­gazdaságnak. Jobbak lesznek az eredmények, ha minden ember törekszik a 'bányában a tisztánterm elésre; ha külön robbantják a szenet, a med­dőt és a válogatást már a munkahelyen elkezdik. j mennyel a mátranovákiak, í vXXXXXXXXXV^XX\XXXXXXXX>^X^^XXVvXXXXXXXXVXVXXXXXXXXXX^XXX\XXXXX\XVVX-,.XXXXXXXXXXXXXXXXXX AZ ACÉtARTTOYAR Műszaki intézkedési tervéből Közel kilencmilliós megtakarítás az önköltség csökkentéséért Erre az évre közel kétszer olyan mértékű önköltség- csökkentést terveznek a Salgótarjáni Acélárugyár­ban, mint a múlt évi ered­mények voltak. E célkitűzés megvalósítását segíti majd elő a vállalat műszaki intéz­kedési terve, amelynek megvalósításával 8,7 mil­lió forint megtakarítását tűzték ki célul. Ehhez hozzá kell még számí­tani az elmúlt évben meg­valósult, de csak ebben az ELKÉSZÜLT A TŰZHELYGYÁR EZ ÉVI VERSENYFELADATA 4 termelés növekedését teljes egészében a termelékenység emelésével biztosítják A gyártmányok minőségé­nek emelésére tett vállalás után e hét közepén el­készült az 1962. évre szóló versenycélkitűzés is a Salgó­tarjáni Tűzhelygyárban. A gyárnak ebben az eszten­dőben jelentőén megnöveke­Bátorság Hétfőn reggel is a szokott lendü lettel indult meg a munka a Bá­nyagépgyár szere­lőcsarnokában. A szocialista címet viselő Surányi brigád éppen min­dennapi feladatát végezte, amikor váratlan fordulat zavarta meg a munkát... A brigád egyik tagja hegesztés közben arra lett figyelmes, hogy a dissous gázt tar­talmazó palack levágta a csatla­kozó vezetékei és visszagyulladás következett be, a gázpalack teteje hirtelen égni kez­dett. Mellette olt állt az oxigénnel szintén teljesen telített másik tar­tály. Csak pilla­natok műve volt a nagy erővel fel­törő láng, átforró- sította az oxigén­nel telt palackot is... Minden pil­lanatban bekövet­kezhetett a rob­banás. A szerelőcsar­nok dolgozói azonnal elhagyták munkahelyüket, az udvaron gyü­lekezve várták a tragikus következ­ményeket ... Ez azonban nem kö­vetkezett be. Cső­ke Lajos, idős la­katos a brigád tagja minden ve­szély ellenére az állványos fúrógép mögé húzódott es onnan erős víz­sugárral fecsken­dezte, hűtötte az oxigénpalackot, amely már any- nyira átforróso­dott, hogy a rája zúduló víz szinte pezsgett, habzott. A néhány pilla­natig tartó küz­delmet újabb lé­pés követte: Cső­ké Lajos oda­rohant a dissous gázt tartalmazó palackhoz és egy határozott mozdu­lattal elzárta raj­ta a szelepet. A kiállott izgalmak • •• után jól esett egy pár másodperces pihenő az udva­ron. De utána is­mét visszaszaladt a műhelybe, to­vább hűtötte az oxigénpalackot, majd azt is el­zárta. Az egész küz­delem nem tartott tovább 10 percnél. A dolgozók elis­meréssel vették körül a bátor munkást. Novak elvtárs a gyár igazgatója, aki ép­pen a szerelőcsar­nok közelében tar­tózkodott, azonnal összehívta a mű­hely dolgozóit. A brigád vélemé­nyét fejezte ki, amikor elismerés­sel szólott a több tízezer forint ér­téket megmentő Csőke Lajos laka­tosról. Az írásban ka­pott igazgatói di­cséret, a 600 fo­rint pénzjutalom mellé köszönet­ként mellékeljük írásunkat... dett feladatokat kell végrehaj­tania. összesen 140 ezer db tűzhelyet (a tavalyinál tíz­ezerrel többet) és 124 ezer db kályhát (a tavalyinál kilenc ezerrel többet) kér a népgaz­daság a Tűzhelygyártól. A termelés ez évi értéke mintegy 18 millió forint­tal magasabb, mint a múlt évben elért ered­mény volt. Ezekből kiindulva készült el a gyár ez évi vállalása, amely üzemrészenként össze­gezi a feladatokat. A vállalás kimondja, hogy a gyár dolgo­zói ebben az évben anyagta­karékossággal, a selejt csök­kentésével, új eljárások be­vezetésével, a termelőberende­zések jobb kihasználásval és még más intézkedésekkel több, mint 4 millió forintos megtakarítást érnek el. A ter­melési terv maradéktalan tel­jesítése mellett biztosítják, hogy a termelékenység 3,8 százalékkal növekedjen ebben az évben. Kimondották azt is. hogy a termelés növekedését teljes egészében a terme­lékenység emelésével biz­tosítják. Ezzel párhuzamosan 1,5 szá­zalékkal csökkentik a gyár előirányzott önköltségét. A munkások termelési ta­nácskozásokon vitatták meg a versenyvállalás tervezetét, majd javaslataikkal kiegészít­ve készítették el a gyár ve­zetői a végleges célkitűzése­ket. A brigádok, az egyes munkahelyek nevében számos felszólaló ismertette saját vállalásukat, javaslataikat. Ezek összegezése csütörtök délutánig már befejeződött. Igen sok munkásjavaslatot hasznosítottak a gyár éves versenyvállalásában, illetve az ennek végrehajtását alátá­masztó intézkedési tervben. A gyár év eleji eredményei már­is biztatóak, a kitűzött ver­senyfeladatok megvalósítását illetően. évben eredményt biztosító műszaki intézkedéseket. Ezek kereken 8 millió forintos megtakarítást biztosítanak maid. Anyagtakarékossásból mintegy 3,5, az újítók tevé­kenysége következtében 7,8 millió forint megtakarítással számolnak a gvárban. Egy millió forintot a rezsiköltségek csökkentéséből kívánnak el­érni. A már korábban elkészült műszaki intézkedési terv 70 témát ölel fel. A több mint 8 millió forintos ráfordítás mellett e feladatok végrehaj­tása egy feltételezett évre 11,5 millió forintos megta­karítást eredményez. Az in­tézkedési terv jelentősebb fejezetei közé tartozik a pakuratüzelés további széle­sítése. elsősorban a huzalműi lágyító kemencénél. Beveze­tik a csomózott bútorrugók .irhását, megoldják a he- gyezés nélküli rúdhúzást. A hideghengerműben az órarugók gyártását nö­velik. A kovácsoló gyárrészlegben a kemencék jobb hőhaszno­sítása, élettartamuk növelé­se szerepel az intézkedési tervben. Az energiaellátás javítása érdekében a generá­toroknál megoldják az auto­matikus adagolást és még számos más intézkedést tesz­nek. A gyár műszaki intézkedé­si tervében a 70 téma közül 8 témával a gyárfejlesztés szerepel, 19-el a technológia javítása, kísérleti kutatással pedig 21 téma. Egyéb fej­lesztési elképzelések 22 pon­tot ölelnek fel a tervből. A kivitelezés jelentős részét házilag oldják meg. A gyár szerkesztési -osztálya például kereken 11 ezer munkaórát fordít a kivitelezéssel kap­csolatos tervezésre, az ösz- szesen szükséges 17 400 mun­kaórából. A TMK gyárrészleg kö­zel 6 millió forint érté­kű munkát végez majd ei az intézkedési tervben fog­lalt feladatok megvalósítása érdekében. A gyár műszaki dolgozói­nak az a célkitűzése: úgy já­ruljanak hozzá az önköltség csökkentéséhez, hogy az. nagyobb mértékű legyen, mint amilyet az erre az év­re szóló népgazdasági terv előirányoz. Csak néhány éves múltra tekinthet vissza a Minszki Műszaki Automata Gép­sorok Gyára. Egész Európában kevés ilyen üzem működik. Termékei ,— a gépcsopor­tok és az utomata gépsorok — a Szovjet­unió minden részébe eljutnak. Képünkön: hamarosan útjára indul a gyárból egy újabb bonyolult gépezet, amely sok termelési folyamatot automatizál.

Next

/
Thumbnails
Contents