Nógrádi Népújság. 1962. január (18. évfolyam. 1-9. szám)

1962-01-10 / 3. szám

1962. január 10. nógrádi népújság 5 ZÁRSZÁMADÁS ELŐTT $zo u dij utó dilin ál Már mind. több olyan té­mát tálal tollforgató ember elé ez élet, amelyekből az új arcú falusi közösségek ne­hézségeket leigázó diadalmas fejlődése bontható ki. És ha nincsen is ok még elhamar­kodott áradozásra, azoknak, akik semmi jót nem kíván­tak, majd sanda kárörvende­zéssel figyelték a megindu­lás hatalmas hitet és türel­met igénylő erőfeszítéseit, a kezdeti, sokszor kiábrándító buktatókat — azoknak most mi nevetünk a szemébe, hogy lám, mégiscsak az egymás kezébe kapaszkodók ereje volt nagyobb. De a ma is civakodó, dolgukat amolyan kényszeradta, félvállról vevő és eredménytelenségeiken csüggedező termelőszövetke­zeteknek is meg lehet mu­tatni: a sikerért küzdeni kell, gondos, előrelátó, szorgalmas munka hoz csak mindenkit kedvre hangoló gyümölcsöt. És az egymás közötti em­berséges jó viszony merész célok kitűzésére nyújt reális alapot! Mit ad az első zárszámadás? A drégelypalánki szövet­kezeti parasztokat is meg­irigyelhetik néhány helyen a megyében. A Szóndy György Termelőszövetkezetben nem fehér holló az olyan tag, aki az elmúlt évi munkája nyomán 15—25 ezer forint értékű jövedelemre tart igényt most a zárszámadás előtt. A tagság zöme ebbe a kategóriába tartozik, ezért van az, hogy bárkivel ta­lálkozik az idegen ebben a szinte minden emberben fe­szítő holnapi tervekről. Ott kezdik, hogy 1960. augusztusában — akkor még nem volt tsz a faluban — három hét alatt „bement mindenki”, aki részese a mos­tani eredményeknek. Jó pá­ran távoli városokban és építkezéseken vállaltak mun­kát, megijedtek a szövetke­zéstől, hiszen Drégelypalán- kon ebben az időben oly ke­vés kézzel fogható alapja volt a közös gazdálkodásnak. Né­hány ló és tehén a jobb módú gazdáknál csupán. A volt hercegprímást birtok­hoz tartozó gazdasági épüle­tek nagyobb része rommá lett, amit használni tudtak volna, abba a terményfor­galmi vállalat jóval előbb behurcolkodott — ma is az övé. — Azért azon az őszön már közösen vetettünk — emlékezik a negyven eszten­dős elnök, aki addig 22 hol­don gazdálkodott. — Nem volt könnyű dolgunk azok­kal sem, akik beléptek. Kép­zelje, hogy még mindenki magának takarított be, a vetőmagot össze kelleft ad­nunk. Tavasszal háromszáz forintos fuvarba mehettek volna, akiknek lovuk volt, mi pedig csak Ígérni tud­tunk nekik. És Kapás József elnök sza­vait támogatja a helyettese, Csósza István, a volt 20 hol­das Korcsok József főköny­velő, Menik József könyvelő, mindketten hasonló állású volt középparasztok. De Né­meth Lajos, az idős, köz- tiszteletben álló párttitkár is. olyan dolgokat tettünk és ter­vezünk, ami egyéni korunk­ban eszünkbe sem juthatott. Amit a közösség teremtett Sorolják, később be is mu­tatják. Korszerű és nagy­szerű majort építettek egy év alatt saját erőből, meg állami támogatással. A ser- tésfiaztató készen állt, mire megkapták rá a hitelt; szarvasmarha és lóistállót, sértéshizlaldát építettek az­után. Tizenhat méter mély nagyüzemi kutat vájtak tisz­ta sziklás talajban, dohány­pajtát, 8 vagonos kukorica­gór ét, szénapajtát, a határ­ban nyári szállást építették a marháknak. Villamosítot­ták a tanyát és 300 méter vízvezeték hálózatba kötötték az egész gazdaságot. De már megvan az anyagjuk a víz torony építéséhez, amit az idén tavasszal létesítenek. S a csaknem egymillió forintot érő építkezéshez csupán 350 ezer forint hitelt vettek igénybe. Egyáltalán nem volt gazda­sági gépük néhány ekétől boronától, kimustrált vető­géptől eltekintve. Először a 24 kalapácsos, villannyal mű­ködő darálót, majd a fűrész­üzemet hozták létre. Vettek egy Garant tehergépkocsit, egy szuper Zetort és egy Utos traktort a hozzátartozó munkagépekkel, nem beszél­ve fűkaszákról, szecskavágók­ról, tárcsákról, vízszivattyúk­ról, lószerszámokról, kocsik­ról. állítsak ki neki. Havonta 17 forint előleget fizetünk mun­kaegységenként, s van aki ezen a címen 1500 forintot is hazavisz, hát ahol 3—4 tag is dolgozik a családban! Persze, minden dolgos em­bert visszaveszünk. Jönnek is, még a szomszéd község­ből is ajánlkoznak már. A holnap Ígérete Regényt kellene írni ezek­ről a parasztokról A hitük­ről, az optimista kedvükről, a szorgalmukról. Meg a ter­vükről, hogy 1962-ben mál­nafeldolgozó nagyüzemet akarnak létesíteni, amiben a szomszéd községek termését is feldolgoznák. — Már a megyénél, a mi­nisztériumban, mindenütt vol­tunk ebben az ügyben, s azt hiszem, ha most kifizet­jük a 42 forintos munkaegy­séget, előlegezi az állam azt a kétmilliót. A hasznunk megháromszorozódik és pár év alatt megtérül a befek­tetés. Addig talpalok, míg meg nem lesz — mondja és nagy erővel vág a levegőbe karjával. Ennek az embernek, ezek­nek az embereknek sikerülni fog! Sokat hallunk még a drégelypalánki termelőszövet­kezeti parasztok gazdaságá­ról! Kondorosi János Legyünk a gazdálkodás mesterei Az új életkövetelmény, a felgyorsult fejlődés természe­tesen a nagyüzemi mezőgaz­daságban okoz legégetőbb problémát. Azt kell megér­teni és megvalósítani mi­előbb, hogy a tegnapi pa­rasztember mestere és tech­nikusa legyen szakmájának. A 17—20 éves ipari tanu­lók mintájára már folyik a mezőgazdasági tanulóképzés is. Az ilyen korú fiúk és lányok szerződést kötnek a helyi, vagy környéki nö­vénytermesztő, állattenyésztő, kertészeti, avagy gépészeti üzemmel, üzemággal, meste­rek vezetése mellett szerez­nek gyakorlatot, télen pedig 2—3 hónapra beülnek a leg­közelebbi szakiskola padjai­ba, ahol szaktanárok oktat­ják őket. Három év után szakmunkásvizsgát tesznek. Tehát e fiatalokból már szak­munkások lesznek. Ugyanezt a képesítést szerezhetik meg a felnőttek is kettős ezüstka­lászos tanfolyammal. A me- mezőgazdasági tanulóknak ugyanazon kedvezmények járnak, mint az ipari tanu­lóknak. Legfontosabb e té­ren, hogy a fiatalok kiválasz­tását ne az „időtálló” admi­nisztráció, hanem a tsz veze­tőség, a szülők és a pedagó­gusok együtt végezzék az ed­digi nógrádi szokásoktól elté- rőleg. Részletesebb útbaiga­zítást a járási tanács mező- gazdasági osztálya ad. Ezüst- kalászos tanfolyamot is most kell kérni ugyanott és előre, mert a szervezés időt és szak­embereket igényel. Egy fokkal magasabb ké­pesítést nyújt a mezőgazda­sági technikum elvégzése. Érettségi rangú oklevele a képesítéshez kötött állások betöltésére jogosít megfelelő gyakorlat után. Ilyen például a brigádvezető, vagy üzemág- vezető helye is. A technikum négy éves, de ide csak az ál­talános iskola nyolc osztályá­nak bizonyítványával lehet jelentkezni. Jó ezt tudni azoknak a felnőtteknek, akik­nek még nincs meg a 7—8 osztályos bizonyítványuk, de 1963 januárra már felvé­telüket akarják kérni a technikum levelező tagozatá­ra. A jáéási művelődési osz­tályok máris szervezik a ki­helyezett technikumi levele­ző osztályokat Salgótarján­ban, Pásztón, Szirákon, Ba­lassagyarmaton, Rétságon és ezek megkönnyítik majd a felnőttek szakmai továbbkép­zését, a hetenként egyszeri tanítással, de szükséges, hogy a régi hatosztályos ele­mi iskolát egészítsék ki 7. és 8. osztály elvégzésével és késedelem nélkül jelentsék be ebbéli szándékukat az általános iskola igazgatójá­nál. így még 1962-ben meg­szerezhetik a 8. osztály bizo­nyítványát és augusztus 15- ig kérhetik felvételüket a technikum levelező tagozatá­ra. A Nógrád megyei termelő- szövetkezetek abban is lát­tassák erejüket és előrelátá­sukat, hogy társadalmi ösz­töndíjjal segítik tehetséges és hivatásos fiataljaik to­vábbtanulását. Takács Béla Szécsényi Mezőgazdasági Technikum szaktanára Mezőgazdasági könyvhónap lesz februárban faluban, mosolyogva nyújtja előre a kezét és szíves szó­val invitálja portája felé egy pár pohár fekete otellóra. S ez több. mint a hagyományos vendéglátás: alkalom a mér­téktartó büszkélkedésre az eddigiekről, méginkább az itt — Az is igaz, hogy az utolsók között írtuk alá, mert a mi egyéni gazdaságunk jó megélhetést biztosított itt a málnával, eperrel, fekete- ribizlivel. Most meg ugyan­azt csináljuk nagyban, s ha egyelőre nehezebb is, már — Jó érzés áttekinteni mindazt, amit elértünk — mondja az elnök. — Sokan visszajöttek már, volt aki írást kért, hogy elhelyezked­hessen másutt, és egy-két hó­napja azért jött hozzám, most meg visszakérő írást Az idén is megrendezik februárban, a mezőgazdasági könyvhónapot. Az idei könyvhónapot kedvezőbb kö­rülmények között rendezhet­jük meg, mint a korábbi hasonló akciókat, mivel a szocialista termelési viszo­nyok uralkodóvá váltak a zott .változást a falu életé- Ám akárhogyan piacol, ku- Többnyire úgy indul el az ború, az első világkataszt- bei, abból következtetjük, pecel, forgolódik, a birto- idegen, ismeretlen bizonyta- rófa. Zsindelyeink a kaszár­hogy a fertályos . gazdák jó kok szorításában mindjob- lanságba a község, hogy nem nya tetejét... Ki szánt, vet része ezután sem birt a ma- ban fuldoklik a falu. A Bait- is sejti, hol vet horgonyt, már otthon, ha a falu színe­ga ura lenni. Néhány esz- mer birtok új gazdája, a Az elemózsiás zsákban hét- virága elmegy? tendő, s a nagy áldozattal Fischer család már az ed- reváló szalonna, zsírozó, ke­szerzett parcellák megcsu- digi napszámbért is sokallja, nyér, ez minden a szeren­szamlanak. A módosak ép- Olcsóbb, igénytelen munka- csepróbáláshoz. S útra kel­pen erre lesnek. A „ron- erőt telepít a község nya- nek a lányok, asszonyok is, Akár a nagy érsekvadkerti gyosak élhetetlenségére...” iga- kára, s ezzel elkezdődik az hogy könnyítsék a család határ őszi szántás után, erőben való szegényre, s ősz- az idő, amit a vadkerti nép- gondját, s ha melléjük áll olyan barázdáktól húzdalt íik valóban a remény szivár- vándorlás korának jegyezhet- a szerencse a vadkertiek gyű- ma már az időtől Laczkó ványa, a földből megélhetés nénk fel. lekező tanyáján, a pesti, Dér Flórián arca. Hatvanegy éves kilátása. Úgy tűnik lassan: Boda Andrástól, a falu má- utcai - kocsmában, télvízig most, ő ajándékoz meg jobb a föld nyűge nélkül, sik krónika-mondójától tud- csak ritkán jutnak haza, leg- gyermekévei néhány efnlé­Hogy 'boldogabb az, akiknek juk, hogy ezt az időt a feljebb aratásra. Járják a kével. Abból a korból, mí­már semmi nincs, ha csak kolerától ritkított Ínséges pallérokat, gyűjtik a téli ki- dőn először maradt es&ten­annyija lehet, ami kevés a községben az 1890. évtől szá- tartást, mert idénymunka az dőkre legények, emberek nél­megélhetésre, sok az éhhalál- molják. Az uradalmi bérnek építkezés. kül a falu: Ezt veszi kevés pénzen, tart- napszámosából az ipar nap- után is él. A népvándorló Flórián, mikor feldéremgett ja, javítja szakértéssel újabb számosának. A századfordu- idők regélőjét, Boda Andrást valami biztató, különös jó vásárig, s ad túl rajta. S lót előző évtized elején 80— is az hajtja a világba, hogy sugárzás Vadkert sötétjében mert ebben a munkában 100 ember, aki így keresi földre kuporgasson a keres- is. De akkorra már 93 fia nincs minden hozzáértés hí- kenyerét. A gyalogosok még ményből. Az ő sorsát a sze- pihent a falunak Doberdó ján a Vadkerf-tájéki, sőt hatalmasabb áradása azon- rencsések közt tartják szá; síkján, és a Visztula mentén, idők során egyenesen tudósa kan csak ezután következik, mon a társak, mert heti har­lesz az állattartásnak, kisebb- 1900 táján a községnek már mine forintot is megkeres (Folytatjuk.) nagyobb haszonnal boldogul- több mint 40 százaléka fő- az éjjeli állványozással. ni' látszik. városi alkalmak után kutat. De már érik a nagy há- Barna Tibor mezőgazdaságban is. Az újon­nan alakult termelőszövet­kezetek jórésze túljutott a kezdet nehézségein és a me­zőgazdaság dolgozói közül egyre többen ismerik fel, hogy csak szakértelmük bő­vítésével boldogulhatnak, hogy elméleti ismeretek nél­kül lehetetlen lesz a gyakor­latban jól gazdálkodni. _ A könyvhónap előkészí­tése érdekében megyei, járá­si és helyi bizottságok ala­kítására került sor. Ezeknek a bizottságoknak a munká­jában részt vesznek a ta­nácsok mezőgazdasági osztá­lyai, a tömegszervezetek, a könyvtárak, és a könyvkeres­kedelmi szervek képviselői. A megyei bizottság megvá­lasztására január 8-ig, a já­rási bizottság megválasztá­sára jajiuár 16-ig, a helyi bi­zottságok megalakítására pe­dig január 25-ig kerül sor. A mezőgazdasági könyvhó­nap ünnepélyes megnyitói mellett könyvankétok, író­olvasó találkozók, kiállítások és könyvvásárok szerepelnek a könyvhónap programjában. Napirenden: állattenyésztési feladatok A megyei tanács mezőgaz­dasági osztálya még ebben a hónapban megrendezi a járási tanácsok mezőgazda- sági osztályvezetői és főál­lattenyésztői részére az állat- tenyésztés helyzetével foglal­kozó értekezletet. Az érte­kezleten a második ötéves terv, illetve az idei tervév állattenyésztési feladatait .vi­tatják meg, különös tekintet­tel az átteleltetés kérdésé­re. A hugyagi tehenészeiben Negyvenhét tehene van a hugyagi Magyar Szovjet Barát­ság Termelőszövetkezetnek s az állomány az őszi hóna­pokban több, mint 12 liter istállóátlagot biztosított. A jól tejelő állatok közül a képünkön látható 21-es szá­mú Pipacs hét esztendős, fejési átlaga eléri a 28 litert

Next

/
Thumbnails
Contents