Nógrádi Népújság. 1962. január (18. évfolyam. 1-9. szám)
1962-01-10 / 3. szám
1962. január 10. nógrádi népújság 5 ZÁRSZÁMADÁS ELŐTT $zo u dij utó dilin ál Már mind. több olyan témát tálal tollforgató ember elé ez élet, amelyekből az új arcú falusi közösségek nehézségeket leigázó diadalmas fejlődése bontható ki. És ha nincsen is ok még elhamarkodott áradozásra, azoknak, akik semmi jót nem kívántak, majd sanda kárörvendezéssel figyelték a megindulás hatalmas hitet és türelmet igénylő erőfeszítéseit, a kezdeti, sokszor kiábrándító buktatókat — azoknak most mi nevetünk a szemébe, hogy lám, mégiscsak az egymás kezébe kapaszkodók ereje volt nagyobb. De a ma is civakodó, dolgukat amolyan kényszeradta, félvállról vevő és eredménytelenségeiken csüggedező termelőszövetkezeteknek is meg lehet mutatni: a sikerért küzdeni kell, gondos, előrelátó, szorgalmas munka hoz csak mindenkit kedvre hangoló gyümölcsöt. És az egymás közötti emberséges jó viszony merész célok kitűzésére nyújt reális alapot! Mit ad az első zárszámadás? A drégelypalánki szövetkezeti parasztokat is megirigyelhetik néhány helyen a megyében. A Szóndy György Termelőszövetkezetben nem fehér holló az olyan tag, aki az elmúlt évi munkája nyomán 15—25 ezer forint értékű jövedelemre tart igényt most a zárszámadás előtt. A tagság zöme ebbe a kategóriába tartozik, ezért van az, hogy bárkivel találkozik az idegen ebben a szinte minden emberben feszítő holnapi tervekről. Ott kezdik, hogy 1960. augusztusában — akkor még nem volt tsz a faluban — három hét alatt „bement mindenki”, aki részese a mostani eredményeknek. Jó páran távoli városokban és építkezéseken vállaltak munkát, megijedtek a szövetkezéstől, hiszen Drégelypalán- kon ebben az időben oly kevés kézzel fogható alapja volt a közös gazdálkodásnak. Néhány ló és tehén a jobb módú gazdáknál csupán. A volt hercegprímást birtokhoz tartozó gazdasági épületek nagyobb része rommá lett, amit használni tudtak volna, abba a terményforgalmi vállalat jóval előbb behurcolkodott — ma is az övé. — Azért azon az őszön már közösen vetettünk — emlékezik a negyven esztendős elnök, aki addig 22 holdon gazdálkodott. — Nem volt könnyű dolgunk azokkal sem, akik beléptek. Képzelje, hogy még mindenki magának takarított be, a vetőmagot össze kelleft adnunk. Tavasszal háromszáz forintos fuvarba mehettek volna, akiknek lovuk volt, mi pedig csak Ígérni tudtunk nekik. És Kapás József elnök szavait támogatja a helyettese, Csósza István, a volt 20 holdas Korcsok József főkönyvelő, Menik József könyvelő, mindketten hasonló állású volt középparasztok. De Németh Lajos, az idős, köz- tiszteletben álló párttitkár is. olyan dolgokat tettünk és tervezünk, ami egyéni korunkban eszünkbe sem juthatott. Amit a közösség teremtett Sorolják, később be is mutatják. Korszerű és nagyszerű majort építettek egy év alatt saját erőből, meg állami támogatással. A ser- tésfiaztató készen állt, mire megkapták rá a hitelt; szarvasmarha és lóistállót, sértéshizlaldát építettek azután. Tizenhat méter mély nagyüzemi kutat vájtak tiszta sziklás talajban, dohánypajtát, 8 vagonos kukoricagór ét, szénapajtát, a határban nyári szállást építették a marháknak. Villamosították a tanyát és 300 méter vízvezeték hálózatba kötötték az egész gazdaságot. De már megvan az anyagjuk a víz torony építéséhez, amit az idén tavasszal létesítenek. S a csaknem egymillió forintot érő építkezéshez csupán 350 ezer forint hitelt vettek igénybe. Egyáltalán nem volt gazdasági gépük néhány ekétől boronától, kimustrált vetőgéptől eltekintve. Először a 24 kalapácsos, villannyal működő darálót, majd a fűrészüzemet hozták létre. Vettek egy Garant tehergépkocsit, egy szuper Zetort és egy Utos traktort a hozzátartozó munkagépekkel, nem beszélve fűkaszákról, szecskavágókról, tárcsákról, vízszivattyúkról, lószerszámokról, kocsikról. állítsak ki neki. Havonta 17 forint előleget fizetünk munkaegységenként, s van aki ezen a címen 1500 forintot is hazavisz, hát ahol 3—4 tag is dolgozik a családban! Persze, minden dolgos embert visszaveszünk. Jönnek is, még a szomszéd községből is ajánlkoznak már. A holnap Ígérete Regényt kellene írni ezekről a parasztokról A hitükről, az optimista kedvükről, a szorgalmukról. Meg a tervükről, hogy 1962-ben málnafeldolgozó nagyüzemet akarnak létesíteni, amiben a szomszéd községek termését is feldolgoznák. — Már a megyénél, a minisztériumban, mindenütt voltunk ebben az ügyben, s azt hiszem, ha most kifizetjük a 42 forintos munkaegységet, előlegezi az állam azt a kétmilliót. A hasznunk megháromszorozódik és pár év alatt megtérül a befektetés. Addig talpalok, míg meg nem lesz — mondja és nagy erővel vág a levegőbe karjával. Ennek az embernek, ezeknek az embereknek sikerülni fog! Sokat hallunk még a drégelypalánki termelőszövetkezeti parasztok gazdaságáról! Kondorosi János Legyünk a gazdálkodás mesterei Az új életkövetelmény, a felgyorsult fejlődés természetesen a nagyüzemi mezőgazdaságban okoz legégetőbb problémát. Azt kell megérteni és megvalósítani mielőbb, hogy a tegnapi parasztember mestere és technikusa legyen szakmájának. A 17—20 éves ipari tanulók mintájára már folyik a mezőgazdasági tanulóképzés is. Az ilyen korú fiúk és lányok szerződést kötnek a helyi, vagy környéki növénytermesztő, állattenyésztő, kertészeti, avagy gépészeti üzemmel, üzemággal, mesterek vezetése mellett szereznek gyakorlatot, télen pedig 2—3 hónapra beülnek a legközelebbi szakiskola padjaiba, ahol szaktanárok oktatják őket. Három év után szakmunkásvizsgát tesznek. Tehát e fiatalokból már szakmunkások lesznek. Ugyanezt a képesítést szerezhetik meg a felnőttek is kettős ezüstkalászos tanfolyammal. A me- mezőgazdasági tanulóknak ugyanazon kedvezmények járnak, mint az ipari tanulóknak. Legfontosabb e téren, hogy a fiatalok kiválasztását ne az „időtálló” adminisztráció, hanem a tsz vezetőség, a szülők és a pedagógusok együtt végezzék az eddigi nógrádi szokásoktól elté- rőleg. Részletesebb útbaigazítást a járási tanács mező- gazdasági osztálya ad. Ezüst- kalászos tanfolyamot is most kell kérni ugyanott és előre, mert a szervezés időt és szakembereket igényel. Egy fokkal magasabb képesítést nyújt a mezőgazdasági technikum elvégzése. Érettségi rangú oklevele a képesítéshez kötött állások betöltésére jogosít megfelelő gyakorlat után. Ilyen például a brigádvezető, vagy üzemág- vezető helye is. A technikum négy éves, de ide csak az általános iskola nyolc osztályának bizonyítványával lehet jelentkezni. Jó ezt tudni azoknak a felnőtteknek, akiknek még nincs meg a 7—8 osztályos bizonyítványuk, de 1963 januárra már felvételüket akarják kérni a technikum levelező tagozatára. A jáéási művelődési osztályok máris szervezik a kihelyezett technikumi levelező osztályokat Salgótarjánban, Pásztón, Szirákon, Balassagyarmaton, Rétságon és ezek megkönnyítik majd a felnőttek szakmai továbbképzését, a hetenként egyszeri tanítással, de szükséges, hogy a régi hatosztályos elemi iskolát egészítsék ki 7. és 8. osztály elvégzésével és késedelem nélkül jelentsék be ebbéli szándékukat az általános iskola igazgatójánál. így még 1962-ben megszerezhetik a 8. osztály bizonyítványát és augusztus 15- ig kérhetik felvételüket a technikum levelező tagozatára. A Nógrád megyei termelő- szövetkezetek abban is láttassák erejüket és előrelátásukat, hogy társadalmi ösztöndíjjal segítik tehetséges és hivatásos fiataljaik továbbtanulását. Takács Béla Szécsényi Mezőgazdasági Technikum szaktanára Mezőgazdasági könyvhónap lesz februárban faluban, mosolyogva nyújtja előre a kezét és szíves szóval invitálja portája felé egy pár pohár fekete otellóra. S ez több. mint a hagyományos vendéglátás: alkalom a mértéktartó büszkélkedésre az eddigiekről, méginkább az itt — Az is igaz, hogy az utolsók között írtuk alá, mert a mi egyéni gazdaságunk jó megélhetést biztosított itt a málnával, eperrel, fekete- ribizlivel. Most meg ugyanazt csináljuk nagyban, s ha egyelőre nehezebb is, már — Jó érzés áttekinteni mindazt, amit elértünk — mondja az elnök. — Sokan visszajöttek már, volt aki írást kért, hogy elhelyezkedhessen másutt, és egy-két hónapja azért jött hozzám, most meg visszakérő írást Az idén is megrendezik februárban, a mezőgazdasági könyvhónapot. Az idei könyvhónapot kedvezőbb körülmények között rendezhetjük meg, mint a korábbi hasonló akciókat, mivel a szocialista termelési viszonyok uralkodóvá váltak a zott .változást a falu életé- Ám akárhogyan piacol, ku- Többnyire úgy indul el az ború, az első világkataszt- bei, abból következtetjük, pecel, forgolódik, a birto- idegen, ismeretlen bizonyta- rófa. Zsindelyeink a kaszárhogy a fertályos . gazdák jó kok szorításában mindjob- lanságba a község, hogy nem nya tetejét... Ki szánt, vet része ezután sem birt a ma- ban fuldoklik a falu. A Bait- is sejti, hol vet horgonyt, már otthon, ha a falu színega ura lenni. Néhány esz- mer birtok új gazdája, a Az elemózsiás zsákban hét- virága elmegy? tendő, s a nagy áldozattal Fischer család már az ed- reváló szalonna, zsírozó, keszerzett parcellák megcsu- digi napszámbért is sokallja, nyér, ez minden a szerenszamlanak. A módosak ép- Olcsóbb, igénytelen munka- csepróbáláshoz. S útra kelpen erre lesnek. A „ron- erőt telepít a község nya- nek a lányok, asszonyok is, Akár a nagy érsekvadkerti gyosak élhetetlenségére...” iga- kára, s ezzel elkezdődik az hogy könnyítsék a család határ őszi szántás után, erőben való szegényre, s ősz- az idő, amit a vadkerti nép- gondját, s ha melléjük áll olyan barázdáktól húzdalt íik valóban a remény szivár- vándorlás korának jegyezhet- a szerencse a vadkertiek gyű- ma már az időtől Laczkó ványa, a földből megélhetés nénk fel. lekező tanyáján, a pesti, Dér Flórián arca. Hatvanegy éves kilátása. Úgy tűnik lassan: Boda Andrástól, a falu má- utcai - kocsmában, télvízig most, ő ajándékoz meg jobb a föld nyűge nélkül, sik krónika-mondójától tud- csak ritkán jutnak haza, leg- gyermekévei néhány efnléHogy 'boldogabb az, akiknek juk, hogy ezt az időt a feljebb aratásra. Járják a kével. Abból a korból, mímár semmi nincs, ha csak kolerától ritkított Ínséges pallérokat, gyűjtik a téli ki- dőn először maradt es&tenannyija lehet, ami kevés a községben az 1890. évtől szá- tartást, mert idénymunka az dőkre legények, emberek nélmegélhetésre, sok az éhhalál- molják. Az uradalmi bérnek építkezés. kül a falu: Ezt veszi kevés pénzen, tart- napszámosából az ipar nap- után is él. A népvándorló Flórián, mikor feldéremgett ja, javítja szakértéssel újabb számosának. A századfordu- idők regélőjét, Boda Andrást valami biztató, különös jó vásárig, s ad túl rajta. S lót előző évtized elején 80— is az hajtja a világba, hogy sugárzás Vadkert sötétjében mert ebben a munkában 100 ember, aki így keresi földre kuporgasson a keres- is. De akkorra már 93 fia nincs minden hozzáértés hí- kenyerét. A gyalogosok még ményből. Az ő sorsát a sze- pihent a falunak Doberdó ján a Vadkerf-tájéki, sőt hatalmasabb áradása azon- rencsések közt tartják szá; síkján, és a Visztula mentén, idők során egyenesen tudósa kan csak ezután következik, mon a társak, mert heti harlesz az állattartásnak, kisebb- 1900 táján a községnek már mine forintot is megkeres (Folytatjuk.) nagyobb haszonnal boldogul- több mint 40 százaléka fő- az éjjeli állványozással. ni' látszik. városi alkalmak után kutat. De már érik a nagy há- Barna Tibor mezőgazdaságban is. Az újonnan alakult termelőszövetkezetek jórésze túljutott a kezdet nehézségein és a mezőgazdaság dolgozói közül egyre többen ismerik fel, hogy csak szakértelmük bővítésével boldogulhatnak, hogy elméleti ismeretek nélkül lehetetlen lesz a gyakorlatban jól gazdálkodni. _ A könyvhónap előkészítése érdekében megyei, járási és helyi bizottságok alakítására került sor. Ezeknek a bizottságoknak a munkájában részt vesznek a tanácsok mezőgazdasági osztályai, a tömegszervezetek, a könyvtárak, és a könyvkereskedelmi szervek képviselői. A megyei bizottság megválasztására január 8-ig, a járási bizottság megválasztására jajiuár 16-ig, a helyi bizottságok megalakítására pedig január 25-ig kerül sor. A mezőgazdasági könyvhónap ünnepélyes megnyitói mellett könyvankétok, íróolvasó találkozók, kiállítások és könyvvásárok szerepelnek a könyvhónap programjában. Napirenden: állattenyésztési feladatok A megyei tanács mezőgazdasági osztálya még ebben a hónapban megrendezi a járási tanácsok mezőgazda- sági osztályvezetői és főállattenyésztői részére az állat- tenyésztés helyzetével foglalkozó értekezletet. Az értekezleten a második ötéves terv, illetve az idei tervév állattenyésztési feladatait .vitatják meg, különös tekintettel az átteleltetés kérdésére. A hugyagi tehenészeiben Negyvenhét tehene van a hugyagi Magyar Szovjet Barátság Termelőszövetkezetnek s az állomány az őszi hónapokban több, mint 12 liter istállóátlagot biztosított. A jól tejelő állatok közül a képünkön látható 21-es számú Pipacs hét esztendős, fejési átlaga eléri a 28 litert
