Nógrádi Népújság. 1962. január (18. évfolyam. 1-9. szám)

1962-01-06 / 2. szám

1962. január 6. NÓGRÁDI NÉPÚJSÁG 5 Nagyobb gondot a termelőszövetkezeti gépek javítására A gépállomások és az ál­lami gazdaságok mellett ma már a termelőszövetkezetek­ben is jelentős számú trak­tor és munkagép dolgozik. A termelőszövetkezetek többségében megszerették a traktorokat, s az adott lene- tőségeken belül törekednek is további gépek vásárlására, — ez év végére a traktorok száma eléri a 190 darabot, a most készülő 1962-es tervek szerint pedig tsz-eink többsé­ge további traktorok megvá­sárlására készül. A traktorok számának nö­vekedése a tsz-ekben termé­zetszerűen felveti a szakszerű javítás és folyamatos szervízszerü karbantartás problémáját. Rendelet értel­mében a tsz-ek erő- és mun­kagépeinek javítása elsősor­ban a gépállomások felada­tát képezd. Ez érthető is, hisz a gépállomások több mint 13 éves fennállásuk óta megfelelő gyakorlatra tettek szert és többségükben kor­szerű műhelyekkel, szerszá­mokkal és egyéb javítást szolgáló berendezésekkel ren­delkeznek. A tsz-ek gépeinek javítása és szervízszerü karbantartá­sának eddigi tapasztalatai azt bizonyítják, hogy a gaz­daságok egy része nem veszi igénybe megfelelőképpen a gépállomás ezirányú szolgál­tatásait. Bár jelenleg a tsz- ek állományában lévő gépek­ből 110 darabra a tsz-ek és a gépállomások megkötötték a karbantartási szerződést, a gépek folyamatos havi kar­bantartása mégsem tervszerű és nem a szerződésben foglal­tak szerint történik meg. Több tsz abba a hibába esik, mivel a gépe még új, hogy azon nem szükséges rend­szeresen a szervízszerü kar­bantartást elvégezni, így azo­kat a szerződésnek megfelelő a gépállomásra nem viszi be. Különösen vonatkozik ez olyan tsz-ekre, ahol egy vagy két traktorral rendelkeznek, pedig ezeknél, ha a gép ko­molyan meghibásodik, ott nagyobb problémát jelent, mint ahol több gép is van. A Pásztói Gépállomáshoz tartozó tsz-ek közül szeptem­ber hónapban például nem küldték be szervizre trakto­rukat a szurdokpüspöki, job­bágyi. ecsegi, felsőtoldi tsz- ek. A leszerződött 14 gépből 8 gépen végezték el a kar­bantartást. Rosszabb az arány a rétsági járáshoz tar­tozó tsz-ek esetében, ahol a szervízszerü karbantartás a gépek csak mintegy 40 szá­zalékén történt meg. A tsz gépek eddigi javítá­sának tapasztalatai során Egyhetes tanfolyam a növénytermelési brigádvezetők számára Még e hónapban egyhe­tes tanfolyam indul járáson­ként a termelőszövetkezetek növénytermelési brigádvezetői részére. A tanfolyam tema­tikájában szerepe] többek között, a legelőjavítás, a ta­lajvédelem. az állványos szénaszárítás és a simazinos kukroricatenmesztés problé­mája. Az említett kérdések­kel kapcsolatban megvitatják az új tervév mezőgazdasági feladatait. A tanfolyam se­gítséget nyújt ahhoz, is, hogy minden termelőszövet­kezetben megismerjék az előttük álló feladatokkal kapcsolatos leghaladóbb munka-. illetve termesztési módszereket. meg kell állapítaná, hogy a gépállomások munkájában is akadt több hiányosság, mely esetenként nem tette vonzó­vá a tsz-eknél a javítási és karbantartási munkák igény­lését. Előfordult ugyanis a Kisterenyei Gépállomáson, hogy 1961. szeptember 13-án a márkházi úttörő Tsz Utos traktorát a szerződésben rögzített napon nem vizsgál­ták felül és azon a karban­tartást nem végezték el. Hasonló eset fordult elő a Tolmácsi Gépállomás részé­ről, amikor a romhányi II. Rákóczi Tsz traktorán nem végezték el a javítást. Több esetben, amikor nem karban­tartásról, hanem javításról van szó, előfordul, hogy mű­helyszerelői vagy egyéb ok­ból, a meghibásodott traktor javítása több napra is elhú­zódik. De felvetődtek számlá­zási problémák is, melyeket ugyan a gépállomások utó­lag helyesbítettek, de mégis vitára adtak okot. Ezek a hiányosságok a jö­vőben nem jelenthetik azt, hogy a tsz-ek gépeinek javí­tása és karbantartása csak másodrendű kérdés legyen akár a tsz-ek, akár a gépál­lomások hibájából. A gépja­vításokkal kapcsolatban az elkövetkezendő 2—3 héten még sok szó esik a tsz-ek és a gépállomás között. A napokban ugyanis a gépállo­mások főmérnökei, a járási tanácsok tsz gépesítéssel megbízott dolgozói minden tsz-t felkeresnek, hogy az 1962-es évre a gépek javí­tására és szervízszerü kar­bantartására a szerződése­ket megkössék. Ez alkalom­mal közösen a gazdaságok vezetőivel minden gépet megvizsgálnak. Ez a vizsgá­lat hivatott arra, hogy a gé­pet fő, illetve folyó javítás­ra leszerződje a tsz, ameny- nyiben annak műszaki ál­lapota azt a jövő év során indokolttá teszi. Ugyancsak ez alkalommal történik a rendszeres szervízszerü kar­bantartások szerződésének megkötése is. A nagyobb tsz-ek, ahol több gép is van és megfelelő szerelővel is rendelkeznek, a havi szervízszerü karbantar­tásokat házilag is el tudják végezni. Feltétlenül indokolt azonban, hogy legalább ne­gyedévente a gépállomás mű­helyében történjék meg a magasabb fokú karbantar­tás. Több tsz-nék már eddig is a patronáló üzemek nyúj­tottak segítséget a traktorok karbantartásában. Ez igen helyes volt, s ahol továbbra is lehetőség van erre, ott él­jenek is ezzel a lehetőség­gel. A cél elsősorban az, hogy a gépek karbantartása füg­getlenül attól, hogy ki végzi, tervszerű, folyamatos le­gyen. A napi karbantartás mellett, mely a traktorvezető legelemibb kötelessége — igen fontos és elengedhetetlen a havi karbantartás. Ne sajnálja egy tsz sem azt az egy napot, amikor a trak­tor emiatt áll, mert ez bősé­gesen meghálálja magát. Traktorainkat, gépeinket akkor kell védeni, amikor még újak és csak kisebb hi­bájuk van. Az a tsz trakto­ros, aki szereti a gépét és igazi kenyérkeresőjének te­kinti azt, elsősorban maga szorgalmazza, hogy gépe ha­vonta átessen a szervízszerü karbantartáson. Csakis így tudjuk elérni a gépek jobb kihasználását, műszaki álla­potának megóvását. Tető alatt a csecsei új művelődési otthon Régi vágya volt a csécsei- eknek már, hogy megépíthes­sék azt az otthont, ahol a község művelődni vágyó fia­taljai, öregei rendszeresen összejöhetnek, tanulhatnak, szórakozhatnak. Az öreg is­kola esztendők óta szűknek bizonyult a különféle kul­turális tevékenységek befoga­dására, éppen ezért egysé­ges volt az elhatározás az elmúlt esztendőben, hogy meg kell ragadni az építés minden rendelkezésre álló le­hetőségét. A községfejlesztési összegek, a villamosítási hozzájárulások, helyi anyagok, tanácsi hozzájárulások segít­ségével és mintegy 20 000 forint értékű társadalmi munkával ma már tető alatt van a 200 férőhelyes korszerű művelődési otthon, amelyben az enkélyes nagy­terem mellett klubszobáról is gondoskodtak az építők az időtöltő hasznos szórakozá­sokra, beszélgetésekre. A csécsei új művelődési otthon építkezésein már a belső munkálatokat végzik s az otthon ünnepélyes meg­nyitására előreláthatólag az év első felében kerül sor. Megindult a negyedik utódellenőrzéei csoporthoz tartozó üszők és bikák felvásárlása Megkezdődött a megyében a negyedik utód ellenőrzési csoporthoz tartozó üszők és bikák felvásárlása. Ez a te­vékenység megelőzi azt a hosszabb időre szóló nagy munkát, amellyel az erre il­letékes szervek megyénknek A tsz-ek megsegítéséről tanácskoztak a jogi szakemberek A jogász szövetség és a Hazafias Népfront Nógrád megyei Bizottsága mellett működő jogi akciócsoport közös rendezésében megbe­szélést tartottak csütörtökön Salgótarjánban. A jogi szakemberek meg­beszélték a termelőszövet­kezetek jogi problémáival kapcsolatos teendőket és hosszasan fejtegették, hogyan, milyen módszerekkel segít­hetnék elő a termelőszövet­kezetek megszilárdítását, a tsz-tagok jogi felvilágosítá­sát. Kidolgozták az 1962. évre szóló ilyen irányú munka­tervüket, majd számos konk­rét feladatot szabtak meg és javaslatot fogadtak el a ter­melőszövetkezetek megszilár­dítását elősegítő program ki­bővítésére. biztosítják a jövőben a faj­tiszta, betegségektől mentes szarvasmarha-állományt. Éppen ezért fontos, hogy a termelőszövetkezetek és az egyéni gazdák ne zárkózza­nak el az ehhez az utód el­lenőrzési csoporthoz tartozó jószágok felvásárlása elől. Minden jószág eladásával megkönnyítik a itenyészállo- mány mielőbbi kialakítását, az utód ellenőrzési munka célkitűzéseinek sikerét. Tisztasági őrjárat földművesszövetkezeti italboltokban — Adja ide! — Nem! — Mondom, hogy adja ide! — Nem adom! — Nem lesz semmi baja, csak adja ide! — Nem! — Utoljára kérem! Az ember tétovázva a zse­bébe nyúl és egy noteszt húz elő. — De ... ebben semmi sincs... — makogja. — Nem is azt kértem, ha­nem amit a másik zsebébe dugott. De mert be akart csapni, most már nem kell. A párbeszéd a cserhát- halápi italboltban hangzott el nemrégiben, a bolt kezelője, Koreny János és a MÉSZÖV vizsgálóbizottsága között. A kérdéses zsebben meghúzódó noteszben pedig azoknak a nevei találhatók, akiknek Koreny hitelben adott itlalt. Egy „dokumentum” azonban mégis a vizsgálóbizottság ke­zéhez jutott: barna csomagoló­papíron néhány név s az ősz- szeg, amellyel tartoznak. Az italbolt kezelője várhatja a közeli leváltást. De ha a hitelezés ilyen sú­lyos következményekkel jár, miért ment bele ebbe a min­denképpen rossz üzletbe Ko­reny János? Talán nem tudta, hogy ez tilos? Hogyne tudta volna. A SZŐ VOSZ rendeletét, amely szerint a hitelt adót azonnal le kell váltani, értekezleteken, körlevelekben sokszor ismer­tették az italbolt vezetőkkel. S a vizsglóbizottság ebben az esetben emberségesen bánt volna a „lágyszívű” kezelő­vel szemben, miután négy gyermeke van, ha az megbá­nást mutat és nem súyosbítja hibáját hazugsággal. Ugyanígy járt Nagybár­Kulturális bizottság a nőtanács mellett Héttagú kulturális bi­zottságot alakított szerdán (január 3-án) a Nógrád me­gyei nőtanács. A bizottság tagjai az öt járás és Salgó­tarján város minden kultu­rális megmozdulásán részt vesznek, félévenként ülésez­nek és a közös jó munka ér­dekében szoros kapcsolatot tartanak fenn a járási taná­csok művelődésügyi osztályá­val, a járási nőtanáccsal, va­lamint a TIT-tel. Az alakuló gyűlésen a bi­zottság irányelveket dolgozott ki az ez évi kulturális mun­katerv elkészítéséhez. A gazdag programban irodalmi és zenei estek, filmankétok, ruha, kalap, frizura bemuta­tók szervezése szerepel. A rendezvényeket a megye községeiben a helyi adottsá­goknak megfelelően tartják majd meg. Az újonnan alakult bi­zottság feladatául tűzte ki még az „Ismerd meg hazá­dat” mozgalom keretében azt is: a magyarországi társas- utazásokra minél több részt­vevő szervezését és a me­gyében működő bábcsportok segítségét. Érdekes újításként bemutatókat tartanak a há­ziasszonyok számára a kü­lönböző családi ünnepségek (névadó, születésnapi, házas­ságkötési) terítési rendjéről, hogy az ilyenkor szokásos vendéglátások kulturáltabbá, ízlésesebbé váljanak. Értékelik a tavalyi agropropaganda munkát Értekezleten vitatják meg a megyei szaktanácsadó és bemutató üzemek vezetői és a járási agropropagandisták a tavaly végzett munkát, il­letve az agropropaganda 1962 évi feladatait. Az értekez­leten, amelyet jövő héten csütörtökön délelőtt rendez a megyei tanács mezőgazda- sági osztálya Salgótarjánban, Jelűnek Tibor megyei főagro- nómus mond értékelő beszá­molót. Talajvédelmi képes album készül Cigány-ankéf a szécsényi járásban A szécsényi járás cigány szülőivel kiépítendő kapcso­lat további javítása érdeké­ben cigány-ankétokat szer­veznek a járás különböző tö­megszervezetei. A cigánylákta területeken megszervezendő ankétokon a cigányságot érintő kérdé­sekről, kulturális és egész­ségügyi problémákról, vala­mint a gyermeknevelés leg­fontosabb tudnivalóiról ta­nácskoznak majd az ankét résztvevői. Rövidesen megjelenik a megyei tanács mezőgazdasá­gi osztályának kiadásában a Talajvédelmi képes album. Ez a hasznos kiadvány ké­pekkel illusztrálja a talaj­erózió különféle tüneteit és az ellene való leghatásosabb védekezési módszereket. A füzetnagys ágban készülő ki­advány csaknerh 50 darab képpel illusztrálja a talaj­védelmi munkát. Egy ilyen kiadvány régóta várat magára, mert köztudo­mású, hogy megyénk talaj- viszonyai, domborzati fekvé­se megkívánja a fokozott ta­lajvédelmet. A Talajvédelmi képes album az illusztrá­ciók mellett talajvédelmi szaktanácsokat, azaz egyes talajfajták javításával kap­csolatos módszereket, a ta­lajfajták kedvező kémhatá­sának kialakítására vonatko­Körzeti értekezletek A rétsági járásban most folynak a községi Hazafias Népfront-titkárok és elnökök részére a körzeti értekezle­tek, amelyeken az országos tanácsülés anyagát és az eb­ből adódó feladatokat tár­gyalják meg. A két hét alatt lezajló gyűlésekből az elsőt e hét szerdáján .tartották Alsópe- .'tényben, amelyen Nógrád- sáp, Legénd, Nézsa, Keszeg. Ösagárd és Felsőpetény köz­ségekből vettek részt a Ha­zafias Népfront titkárai és elnökei. zó javaslatokat tartalmaz. E nélkülözhetetlen és a szö­vetkezeteknél több évre szó­ló könyvecske e hónap vé­gén kerül ki a nyomdából. kányban Gál Pál, aki szintén nem akarta megérteni a ren­delet fontosságát. Mert nagy baj és könnyelműség, ha a családapa a kocsmába hordja meglévő keresetét, de még nagyobb, amikor már a kö­vetkező hónapit gurítja le a torkán. Társadalmunk zül­löttjei ezek, s nekik segítsé­get nyújtani bűncselekmény­nek számít. F ülönös törekvésről tesz tanúságot Oláh István, a nógrádsipeki földművesszö­vetkezeti italbolt kezelője is. Ha megyénkben ilyen verseny indulna, ő vinné el a pál­mát „a legpiszkosabb italbolt” cím elnyerésével. A sarkok­ban pókháló díszeleg, a poha­rak csorbák, az üvegek „in- kongnitóban” sorakoznak a polcokon: címkéjük mást mond, mint amit tartalmaz­nak. Egyházasgergén is van mi­vel „dicsekedni”. A nemrég még új pult rothadófélben van, mert a csap meghibáso­dott és az asztalba folyik a víz. Az 1914 óta felső pado­zat nélküli padlást ebben az évben hozták rendbe, s az onnan lehordott szemét a je­lek szerint ugyancsak számos évet tölt el majd az udva­ron. A folyóvíz szivattyújának fogantyúja három hónapja, hogy elromlott és azóta vö­dörben mosott pohárból isszák a málnát, sört, bort a jó egy- házasgergeiek. Mindezek be­tetőzéséül a WC-be jobb, ha be se néz a vendég. Egyik fülkéjében — ha máshova nem fér — fát tárol a boltvezető, a másik szennyezettségével riasztja vissza az odatéve- dőt. Sajnos, a helyzet Dejtáron sem különb. Balga Sándor, az italbolt kezelője, elég „balga” ahhoz, hogy hanyagságával vendégeiből elégedetlenséget, a vizsgálóbizottságból rosszal­lást váltson - ki. Herencsényben viszont bi­zonyára azért olyan nagy a rendetlenség az iltalboltban, a raktárban, mert. a kezelő plakátszegeléssel "van elfog­lalva. A falakból tenyérnyi sem látszik ki, a régi és még régibb elavult szövegek­kel ékeskedő papírlepedőktől. A pókok viszont a sarkokban nyugodtan szövögethetik há­lóikat ... Tme az „őrjáraton” ta­A pasztaltak közül né­hány példa. S ezek után en­gedtessék meg nekünk, hogy feltegyük a kérdést: Miért nem váltja le a földműves­szövetkezet ezeket a szövet­kezet jóhírét rontó italbolt- kezelőket? * — kemény — Az öreg fogofos Jó munkásnak ismerik Kozma János farkast a nagy- lóci Munkás-Paraszt Szövet­ség Termelőszövetkezetben. János bácsi fogatos volt a gazdaságban, de nagyon nyomja már a 74 év, s így az utóbbi időben az istálló­ban szorgoskodik. Gondját viseli a lovaknak. Egyelőre még nagy szükség van eb­ben a szövetkezetben a lo­vakra, mert a gépesítést csak az idén kezdik el. Eddig is jó szolgálatot tett a 43 da­rab ló a különféle munkád­nál, a fuvarozásnál egyaránt. János bácsi csaknem 300 munkaegységet gyűjtött össze az elmúlt évben, s ahogy hírlik: az idén sem szeretné . alább adni. Képünkön: éppen a ked­venc lovait itatja Kozma Já­nos bácsi.

Next

/
Thumbnails
Contents