Nógrádi Népújság, 1961. december (17. évfolyam, 97-105. szám)

1961-12-23 / 103-104. szám

I 12 NÓGRÁDI NÉPÚJSÁG 1961. december 23. ,/\iLA,,/\ili/V/\ikÁ,/'.*/v’Auk»A’<\ii/>'A1JuA*/\y|iA’AjLA’AjiA'AJuA*. Baráti beszélgetés képzőművészekkel a megyei pártbizottságon jenek meg a munkásokkal, életükkel, munkájukkal, problémáikkal. Szóba került, hogy a cso­port politikai és művészeti kisugárzását csökkentették elsősorban a csoport magvát képező művészek közti belső ellentétek, amelyek főként egészségtelen szakmai. mű­vészi féltékenységből, vetél­kedésből eredtek. A kérdés fontosságát mi sem jellemzi leginkább, mint. az, hogy a megyei képzőművész csoport az ellenforradalom után szin­te az ország első művészi kollektívája volt, amely megkezdte alkotó munkáját, kiállása nyilvános és egyér­telmű volt az MSZMP poli­tikája, a szocializmus építé­se mellett. A második ötéves terv sikeréért A napokban elkészült „A második ötéves terv sikeré­ért” című üzemszervezési ki­advány, amely' nagy segít­séget nyújt a termelőszövet­kezeteik termelési üzemszer­vezési feladatainak megvaló­sításához. A kiadvány tar­talmazza a megye mezőgaz­dasági fejlesztésének leg­fontosabb gazdaságpolitikai célkitűzéseit s ismerteti azo­kat az új agro- és zootech- nikai módszereket, amelyek­kel növelni lehet a növény- termesztés és az állattenyész­tés hozamait. A kiadványt a megyei mezőgazdasági osztály és a megyei üzemszervezési ( y szakbizottság szerkesztette. g vXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXVXVXXVOCNNXXNXXXXXXXXXXX''' ! MUNKÁSASSZONYOK í A LUDÄNYHALÄSZI | SZOCIÁLIS OTTHONBAN ! \ Szombaton salgótarjáni 1 munkásasszonyok látogattak j el a Ludányhalászi Szociális j Otthonba. ! Az üveggyári munkásasszo- ! nyok már hónapokkal eze- :lőtt elhatározták: védnöksé- í get vállalnak a szociális in- í tézmény felett. Azóta rend- ! szeresen tartják a kapcsola- ; tot a szociális otthon lakói- ! val, most pedig az asszony- ! küldöttség ajándékokkal ked- ; veskedett az otthon öregjei- ; nek és hosszasan elbeszél- ; gettek velük a mai munkás- ! élet problémáiról, a gyárban ! dolgozó asszonyok életéről. t * \ — Szerdán délelőtt érté­! kelte a KISZ megyei végre- ! hajtó bizottsága a 1 mezőgaz- ; dasági ifjúsági , munkaver- ; senyt. Odaítélték a verseny \ díjait. j — A tervezett 25 tervdo- kumentáció helyett eddig 35 létesítmény dokumentációját S juttatta el a megyei terme- \ lőszövetkezeti Beruházási Iro- Jda az építő vállalatoknak, í — Jövőre 70 százalékos ^gépesítési aránnyal dolgoznak {megyénk mezőgazdaságában a gépállomások. ^ — Az újesztendő első be­$ mutatójaként a Mindent a % mamáért című zenés vígjá- ^ tékot tűzi műsorra január- £ ban a Déryné Színház. % — Az elmúlt héten Balas- ^ sagyarmaton ankétot tartott ^ a Nógrádi Népújság. Az an- ^ keton megjelent dolgozok f alapos véleményt nyilvánítot- ?tak a lap munkájáról. El- ^ mondták arról is véleménvii- ^ két, hogyan gondolják a to­2 vábbi tevékenységet. y f — Jövőre csillagászati szak- $ köre is lesz a Salgótarjáni £ Acélárugyárnak. Már folynak í a tárgyalások az Uránia csil­lagvizsgálóval egy körülbe­lül tizenegy-tizenkétezer fo­rint értékű teleszkóp megvá­sárlásáról. — Karácsony első napján, december 25-én lesz a Sal­gótarjáni Bányász Művelő­dési Otthonban a Keresek va­lakit című vidám, zenés já­ték döntője. Közreműködnek: a Fővárosi Operettszinnáz művészei. — Befejezte szerda reggel éves tervét a nagybátonyi bá­nyaüzem is. Éves mennyisé­gi előirányzatukon felül még közel 4 ezer tonna szenet küldenek a felszínre a nagy­bátonyi bányászok. — A Kilián mozgalom ke­retében már 125 mátrano- váki tanuló nyerte el a moz­galom III. fokozatát. — Ingyenes véradók szer­vezésével is foglalkoznak év­végi taggyűléseiken a szécsé- nyi járás vöröskeresztes alap­szervezetei. Ezenkívül éves munkájukat értékelik. —. Tíz tsz akadémia mű­ködik a rétsági járásban. Az akadémiákon a termelőszö­vetkezeteket érintő fontos szakmai és egyéb fontos problémákkal foglalkoznak a tsz-tagok. — Nógrádmegyerben mint­egy 500 ember vett részt a vöröskereszt év végi taggyű­lésén, amelyen a község egész­ségügyi problémáival is fog­lalkoztak. — A munkásfiatalok közül 625-en dolgoznak munkabri­gádban az iparmedencében. A fiatalok 65 ifjúsági bri­gádban tömörülnek. — A salgótarjáni járás út­törői 2650 facsemetét ültet­tek el ebben az évben. .42 úttörők ezenkívül 9 ezer mun­kaórát dolgoztak egyéb tár­sadalmi megmozduláson is. rajzolódik elénk az egész ünmepfcomplexum, amelynek a lényege a megszabadulás, helyesebben , a kiszabadulás a rabságból, vagy ahogyan a római kor problémáját lát­tok Vergiliusnál: a megbé-. kélés korszakának a várása. A körítés, a különböeő vallá­sokban és mitológiákban felgyülemlett elképzelések, a karácsonyfa és ennek más változatai . nem mások, mint a nyomorgó és kizsák­mányolt, tudatlanságban tar­tott nép számára olyan esz­közök, amelyekkel a társadal­mi valóságtól könnyen elte­relik a figyelmüket, egy tá­voli ködös, jobb jövő remé­nyében. A messiás-gondolat (a meg­váltásé, 3. megszabadulásé) a zsidó prófétáktól ered. Azokban az országokban, amelyeket a rómaiak meghó- dítoittaik, megsemmisítették a régi politikai rendszert, a társadalmi viszonyokat. A helytartók mindig az állam rovására igyekeztek meggaz­dagodni és ugyanakkor mindig igyekezték a „mindig erősebben működő és mindig feszesebbre csavart adóprést az államkincstár javára” al­kalmazná. Engels írja „A ko­rai kereszténység eredete” című könyvében, hogy „az általános jogfosztottságnak és a jobb rendszer lehetőségeit illető reményekről való le­mondásnak ezekben a leigá- zott államokban megfelelt az általános apátia és demo- raüzálódás.” Ilyen körülmények között a próféták, akik tömegesen támadtak ebben az időszak­ban, könnyűszerrel és ered­ményesen hirdethették ta­nításaikat. Fokozottabban áll ez a zsi­dókra. Történeti fejlődésük egész sora hozzájárult, hogy a Messiás-gondolatot kiala­kítsák népükben, azért a Messiásét, aki megválthatja az egész zsidó népet. Igen nagy jelentősége volt a mes­sianizmus elterjedésének Jú­deábán, mert a rómaiak a zsidók monotheisztikus hitét sem engedték gyakorolni és udvariakkor a legkülönfélébb gazdasági követelésekkel is zaklatták őket. Millas Burrows nálunk is nemrégen megjelent könyvé­ben (A holttengeri tekercsek) ennek a kérdésnek igazolásá­ra számos idézetet olvasha­tunk, amelyek vallási kön­tösben ugyan, de politikai célzattal készültek. „íme, Te vagy az istenek vezére, a legdicsőbbek királya, minden szellem ura — uralkodó vagy minden teremtmény felett... nincs^ ki vitézségeddel szembeszállni tudna . . . minden dicsőség Téged illet, Haragodtól függ a lesújtó ítélet- - . Ezek a részek világosan megmutatják, hogy az isten magasztalása csaknem min­den egyes alkatommal azo­nos annak a megelevenítésé- vel, hogy az elnyomás alól rfiilyan formában szabadul­hatnának fel. Reményük ugyan egyelőre erre nincsen, mert a római birodalom ha­talmas és jól működő állam- gépezet, de minél erőszako­sabb a rómaiak uralma, an­nál erősebb bennük a vágy a felszabadulásra. Ez a tár­sadalmi alapja a próféták működésének. Összefoglalva a természeti társadalmi jellegnek a ta­lálkozása hozza tehát létre az ünnep mai formáját. Az ünnep a tudomány világá­ban vallásos jelentőségét már régen elveszítette. Ma, amikor tárasadakni szempontból nincs szükség arra, hogy az osztályharcot a karácsonyi megbékéléssel lep­lezzük, mert ez társadal­munkban egyszer s minden­korra megszűnt, a karácsony az egyetemes béke jelképé­vé emelkedett. B. J. „Egek, harmatozzatok onnan felülről, és a felhők folyjanak igaz­sággal, nyíljék meg a föld, hogy a szabadulás felvirul­hasson. (Ezsaiás 15:8.) Karácsony előestéjén az emberek megajándékozzák egymást és díszes karácsony­fát állítanak. Általában azt tartják, hogy ez az ünnep keresztény eredetű. Pedig a karácsony is,‘ mint annyi más keresztény ünnep, po­gány eredetre vezethető visz- sza. Induljunk ki magának a szónak a jelentőségéből. A karácsony szó szláv eredetű, de a magyarral egyező jelentőségű értelem­ben ma már egy-két szláv nyelvjárásban található meg. Karácsony szavunk abban a jelentésben, ahogyan mi használjuk ó-orosz nyelven korocsuny, bolgár nyelven kracsiuny téli napfordulót, a krasin melléknév, amelyből a szó ered, a legrövidebbet jelenti. A téli napforduló ideje december 21. Ekkor legrövidebbek a napok és leghosszabbak az éjszakák. A téli napforduló és ezzel a természet újjászületésének megünneplése a legtöbb ősi népnél megtalálható. Hiszen a tél fordulása mintegy azt jelképezi, hogv a napisten (a rómaiaknál Apolló' a per­zsáknál Mithrás), győz a sötétség és a hazugság vi­lágán, az élet a halál felett: a világ újjászületik. (Fran­ciául a karácsony noel, nait- re=születni igéből.) A rómaiak ezeken a na­pokon (december 17-től hét napig, tehát a legrövidebb napokon) ünnepelték a Sa- tumáliákat. Saturnus volt az az isten, akinek uralkodása idején a földön aranykor volt, mert az emberek nem Ismerték a háborút, nem ke­reskedtek, nem rabolták ki egymást, tiszta erkölcsűek voltak és a föld gyümölcsei­vel táplálkoztak, amelyeket a föld szabadon és minden kényszer nélkül adott. A Saturnus tiszteletére rende­zett ünnepségeken a rómaiak ezt az aranykort igyekeztek visszaidézni. Ezeken a napo­kon mindenki örült, mula­tott, a rabszolga a rabszolga- tartóval egy asztalnál ült. jelképezve azt, hogy az aranykorban nem volt az emberek között különbség. Megajándékozták egymást, házaikba zöld ágakat és égő fáklyákat vittek, ame­lyek a téli napforduló ide­jén megújuló életet jelké­pezték. Ezek az ünnepek különle­ges jelentőségre emelkedtek Augusztus császár uralkodá­sa idején, amikor a világ a rómaiak babonás jóskönyvei szerint az ezredik évhez kö­zeledett. Sibylla jóskönyve a világot négy, vas, réz, ezüst és arany korszakra osztotta, és most következett az ez­redik év, az aranykor eljö­vetelének éve. A római bi­rodalom népeit lassan száz éve pusztították a polgárhá­borúk, állandó volt a ren­detlenség és zűrzavar. A polgárháború után és a vi­szályokat megúnt nép köny- nyen hitelt adott ezeknek a jóslatoknak. Ezt a hangula­tot fejezi ki a római iroda­lom nagy költője Vergilius is a IV. eclogában. „Itt az idő, amit a cumaei Sibylla jövendölt, Átalakult a világ, új s nagy korszak születeiufik. Visszajön újra a Szűz, meg az ősi Saturnus uralma, Mert csoda új ivadék száll a földre alá a nagy égből. Csak te segítsd e fiút a világra, te tiszta Lucina; Véle fog a vaskor mielőbb feledésbe merülni Es az arany születik; már itt van uralmad Apollo — Itt az Idő, Jupiter nagy kincse, kegyeltje az égnek, Késedelem nélkül töltsd be fényes hivatásod.” A keresztény ecloga ma­gyarázata Vergiliusban mes­siás hirdetőt akart látni. Az a gyermek, akinek születését az új évezred beköszöntésé­nek jóslatával ünnepli a köl­tő, a kereszténység megváltó gyermekének képével olvadt össze a középkori olvasó előtt. Ezt a látásmódot még jobban segítette az, hogy az egyház a IV. században a mai értelemben vett kará­csony ünnepét, január 6-ról december 25-re helyezte, arra a napra, amikor a po­gány Rómában Mithrász ün­nepét ünnepelték. Éppen ezért a karácsony a Satur- uáliák és a Mithrász ünne­pek pogány szokásait nem­csak megtartotta, hanem ma­gába is olvasztotta. Van egy másik magyará­zat is a karácsonyfa erede­tére. Attis frigiai isten volt és frigiai sapkával a fején ábrázolták. ö a természet istene, aki csodálatosan szü­letett a szűz Nanától. Vad­disznó okozta sérüléseibe halt bele, de az istenek fel­támasztották, és halála után még a feltámadás előtt átváltozott karácsonyfává. Az eddigi fejtegetések azonban nemcsak a kará­csonyfa eredete szempont­jából érdekesek. Az eddig elmondottakból világosan ki­Megjeleni- a Palócföid ani-ológia egyfelvonásos drámával, Vi­ze László, Bobál Gyula, Gantner János, Avar Pál el­beszéléssel, Csanády János, Győry E'ezső, Csdlkász István versekkel, Szabó Károly és Avar Pál műfordításokkal, Habanyi Zoltán humoros írásokkal szerepel. A kriti­kai rovatban bírálatot olvas­hatunk a megyei kiállítások­ról Láncz Sándor és Lehőcz Mária tollából, Kelemen Im­re Bartók Béláról, Versényi Gvörgy Mikszáth Kálmán­ról írt megemlékezést. Az antológia Vita rovatában Szuly Gyula cikke jelent meg, a Nógrádi tájak, nógrádi emberek című rovatban Né­meth László és Bugán Jó­zsef írtak. A könyvismerte­tések Galina Nyikolájeva: Útközben, és Gerelyes Endre: Kövek között c. könyvéről szólnak. Az antológia részle­tes bírálatára lapunk későbbi számában visszatérünk. Még szebb kiállításban, mint tavaly, három színnyo­mású borítólappal, sok ol­vasnivalóval, neves művé­szek festményeinek .és gra­fikáinak reprodukcióival megjelent a nógrádi írók és művészek antológiája, a Pa- lócföld. A százhatvan oldal terjedelmű — folyóirat for­májában megjelenő — anto­lógiát nagy érdeklődés előz­te meg, s már az első be­nyomások azt bizonyítják, hogy az olvasók nem fognak csalatkozni. Oldalain az idén már or­szágosan ismert nevű, me­gyénkből származó irók, költők is jelentkeztek, mint Gerelyes Endre, Vihar Béla. Jobbágy Károly. Az antoló­gia Irodalom rovatában az előbb említettek elbeszélés­sel, illetőleg versekkel, Vár­szegi György versekkel és elbeszéléssel, Pesold Ferenc elbeszéléssel, Barna Tibor íTiuziezití’iiíZieziiíTiií’iií’iiíVzzKíí Az MSZMP Nógrád me­gyei Bizottsága a napokban baráti megbeszélésre hívta össze megyénk képzőművész csoportjának vezetőit. A megbeszélést az tette szükségessé, hogy a megyei képzőművész csoportnak egyenes irárivú fejlődé'-e, amely 1957-től 1959-ig ta­pasztalható volt az utóbbi időkben, bizonyos vonatko­zásban megtört. A csoport tagjainak kiállított munkái nagvon jelentős művésze* j; mesterségbeli fejlődésről tesznek tanulságot, mégis a tagság egv részénél a mesrve életétől való elfordulás je­lei mutatkoztak. Egves mű­vészek, — akiknek pedig nap­ról napra szinte fülébe dü­börög á gvár moraja. — té­maválasztása nem terjedt túl a csendéleteken, és tájképe­ken. Észrevehető volt az. is, hogy a művészek egymás munkája, élete, emberi ma­gatartása iránti érdeklődése lanyhult, a csoport egysége megálltával bizonyos, hogv a csoport őszinte, az egymást táimogaitni-segíteni akarás légkörében folytatja műkö­dését. Bírálat érte a Megyei Ta­nács Művelődési Osztályának a művészeti életet irányító politikáját. ténykedését is, amely elmaradt a kívánt színvonaltól, s a művészekkel sem tudott megfelelő kon­taktust teremteni. Ebből a szempontból is termékeny­nek bizonyult a beszélgetés A tanácskozáson elhatá­rozták. hogy fejlesztik a kapcsolatot azokkal a buda­pesti művészekkel, akik az idén nyáron a zagyvarónai művésztelepen dolgoztak. Az így megerősödő művészcso­port nemcsak saját maga látja ennek a hasznát, de a fellendülés erjesztője lehet az egész megye kulturális életében. A pártbizottság képviselői azt kérték a művészektől, hogy ne csak egy-két ember, hanem lehetőleg minél töb­ben vállaljanak felvilágosító munkát: tartsanak előadá­sokat, magyarázzák a napja­ink szocialista művészetének megértéséhez szükséges tud­nivalókat. Törekedjenek ar­ra, hogy az emberek mind többen meg is értsék azt, amit műveikkel közölni akarnak velük. Éljenek rendszeres szervezeti életet, értékeljék egymás munká­ját, időnként tűzzék napi­rendre egy-egy művész munkáját. A megyei képzőművészek ma már olyan tekintélyt sze­reztek magúiknak országszer­te, hogy rövidesen sor ke­rül arra, hogy művészileg és politikailag legérettebb tag­jait felveszik a Magyar Kép­zőművész Szövetség tagjai sorába. Arra is készülniük •kell, hogy jövőre kiállítással mutatkozzanak be Budapes­ten. A vita során felmerült, hogy egyes művészek nézetei szerint Nógrád megyében nagyon megnehezíti az alko­tómunka kifejtését a megfele­lő feltételek, mint például a műtermes lakások hiánya. A felszólalók közül többen el­mondották: a műtermes la­kások hiánya valóban' érezteti hatását, de ez nem jeleníti azt, hogy enélkül nem lehet alkotni. Hazánk sok nagyhí­rű képzőművésze pályája je­lentős szakaszában nem ren­delkezett műteremmel, mégis, — gyakran sokkalta nehe­zebb körülmények között, mint ahogy mai művészeink élnek — halhatatlan műve­ket hoztak létre. A megyei művészek kívánsága ennek ellenére jogos, és megálla­podás is történt, mely sze­rint már 1962-ben két mű­termes lakást építenek Sal­gótarjánban. Megállapodás történt a tekintetben is, hogy a művészek belépnek egy-egy szocialista brigádba. A pár! nem azt kéri a művészektől hogy kizárólag üzemi témájí képeket, munkásokat fesse­nek, formáljanak, hanem csupán azit, hogy ismerked­HÍREI= KARÁCSONY Ft-tól Gyapjúsál 87,— Selyemsál 18,— Nyakkendő 16,— Férfi ing 57,— Kombiné 80,— Alsónadrág 30,— Flanell alsónadr. 58,— Női nadrág 34,— Férfi pizsama 135,— Női pizsama 130,— Férfi hálóing 85,— Női hálóing 95,— Kötött kesztyű 45,— Bőrkesztyű 59,— Férfi zokni 25,— Műselyem harisnya 25,— Nylon harisnya 65,— Retikül 80,— Kompakt 25,— Manikűrkészlet 85,— Fényképezőgép 160,— Villany kávéfőző 100.— Villanyvasaló 74,— Kukta főző 190,— A FÖLDMŰVES-

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents