Nógrádi Népújság, 1961. december (17. évfolyam, 97-105. szám)

1961-12-16 / 101. szám

1961. december 16. NÓGRÁDI NÉPÜJSÁG 5 Másfél év alatt ezer malac, félmilliós jövedelem a sertéstenyésztésből Örhalomban a Hazafias Népfront Termelőszövetkezet-, ben úgy készítették el az 1962-es gazdasági év terveit, hogy abban már helyet kap­tak azok a törekvések, ame­lyek megyénk mezőgazdasá­gára 1962-ben jellemzőek lesz­nek. Igen nagy gondot for­dítottak a termelés egysze­rűsítésére, elsősorban azokat a növényféleségeket terme­lik, amelyeknek régi hagyo­mányai vannak Örhalomban. A legnagyobb lépést azon­ban mégis az állattenyész­tés, ezen belül is a sertés- tenyésztés jelenti, hiszen itt rövid másfél esztendő alatt teremtettek a semmiből fél­millió forintos jövedelmet a szövetkezeti gazdák. Örhalomban a korábbi években nem volt alapja a sertéstenyésztésnek. A ter­melőszövetkezet is másfél Megkezdték a naposcsibék keltetését Magyarnándorban A Magyarnándori Állami Gazdaságban már hozzáfog­tak a jövő évi naposcsibék keltetéséhez. A napokban helyeztek el 10 ezer darab Varga Mihály, a nógrádgár- donyi TJj Elet Termelőszö­vetkezet egyik igen szorgal­mas tagja. Hosszabb ideig beteg volt ugyan, de munka­egységeinek száma így is el­éri az esztendő végén a 350-et s a termelőszövetkezetben mintegy 38 forintot ér egy- cgy munkaegység. tojást a keltetőgépel^ben. E hónap 22-én másik 10 ezer darabot, 29-én pedig újabb 10 ezer darab tojás keltetését kezdik meg. A csibék janu­árban kelnek ki és többségü­ket a Pásztói Állami Gaz­daságba szállítják. A társgazdaság januárban 20 ezer darab naposcsibét kap. Egész évben pedig 60 ezer darab csibét szállíta­nak ide a magyarnándori ak. A pásztóiak hathetes előnevelés után továbbítják a jószágokat más állami gaz­daságokba és termelőszövet­kezetekbe. évvel ezelőtt 40 anyakocával kezdte meg a rendkívül jól jövedelmező állatfaj tenyész­tését. Ma a termelőszövetkezetben TOO sertést számlálnak, s az eltelt másfél év alatt mintegy ezer darab mala­cot neveltek fel. Ebből több mint félszázat te­nyészállatként értékesí­tettek. A termelőszövetkezetben az idén sikerült jelentősen meg­rövidíteni a hizlalás idejét: az értékesített 7—8 hónapos állatok elérték a 105—110 kg-os átlagsúlyt, s így jelen­tősen kevesebb költséggel hiz­lalnak meg egy-egy sertést, mint a régi megszokott mód­szerrel. A jövő évben a terv sze­rint 250 hízottsertést és 105 tenyészsüldőt értékesítenek a tenyészállatforgalmi vállala­ton keresztül. A kiterjedt állattartáshoz biztosítják a' szövetkezetben a megfelelő férőhelyeket is A meglévő fiaztatók, süldő­szállások mellé — amelye­ket saját erőből épített a szövetkezet — most két 120 férőhelyes hizlaldát építenek,, amelyhez 88 ezer forint hitéit kaptak. Mezőgazdasági szakkörök a falusi tömegnevelés szolgálatában Egymillió forint terven felül Az állami gazdaságok kö­zött folyó nagy őszi verseny­hez csatlakozott annak ide­jén a Szécsényi Tangazda­ság is. Vállalták, hogy idő­ben, s jó minőségben elvég­zik az őszi betakarítási, szántási, vetési munkálatokat. A tangazdaság a versenyben vállalt feladatoknak határidő­re eleget tett. November 5­Föidművesszövel'kezel'i kisvendéglő nyílf Ecsegen Alig egy hónap telt el az ecsegi kisvendéglő megnyitá­sa óta, de már úgy megsze­rették a községbeliek az íz­lésesen berendezett helyisé­get, mintha évek óta hasz­nálnák. Az Ecseg és Vidéke Körzeti Földművesszövetke­zet csaknem 200 ezer forin­tot költött arra a régi épü­letre, amelyből kultúrált szó­rakozó helyet alakítottak. Más községekből is átjárnak Ecsegre szórakozni, mert az emberek jól érzik magukat a családias környezetben. A szövetkezet vezetősége rövidesen főzést is indít, bár egyelőre kísérletképpen csak egy tál ételt lehet majd kapni. A forgalomtól függ, hogy a jövőben mennyire bővítik az ételféleségek vá­lasztékát. Ha a község dolgo­Ceglédi látogatók Salgótarjánban és Mátraverebélyen Kedves vendégek érkeztek csütörtökön délelőtt Salgótar­jánba. A ceglédi Dózsa Népe Termelőszövetkezet 60 idős tagja látogattá meg a megye- központot. Régi vágyuk tel­jesült a ceglédieknek, akik sokat olvastak a város és a vidék munkásmozgalmi ha­gyományairól, s látni szeret­ték volna a várost, beszélni akartak az emberekkel a régi emlékekről. . A vendégek meglátogatták a Salgótarjáni Üveggyárat, ahol elbeszélgettek az idős dolgozókkal. Bejárták a vá­ros nevezetességeit, majd a munkásmozgalmi múzeum­ban megtekintették a for­radalmi múltról tanúskodó emlékeket. Délután elutaztak a mátra- Verebélyi Március 15. Ter­melőszövetkezetbe, ahol ki­cserélték a nagyüzemi gaz­dálkodás tapasztalatait. Az egynapos látogatásról gazdag élményekkel, elégedetten utaz­tak el megyénkből az idős termelőszövetkezeti tagok. 7.ói a jövőben igénylik az előfizetéses étkeztetést, sze­retnék ezt is megoldani ré­szükre. A salgótarjáni járási pártbizottság egyik kibővített ülésének anyagát lapozgatom. Rövid, egyszerű mondatok tanúsít­ják: a járás termelőszövetke­zetei megint erősebbek, iz­mosabbak lettek, mint egy esztendővel azelőtt. De talán nincs még egy olyan termelő- szövetkezete a járásnak, ahol olyan szembetűnő lenne a változás, mint a dorogházi Május 1. Termelőszövetkezei esetében. Tavaly ilyenkoi még mélységes aggodalom­mal tekintettek a szövetke­zet vezetői, a szövetkezeti ta­gok a zárszámadás elé• vajon sikerül-e tisztán, minden hiány nélkül zárni az esz­tendőt? Most viszont azt szá­molgatják esténként, a szö­vetkezeti irodán, s azt latol­gatják a tagok is, a beterve­zett 39 forintot kapják-e munkaegységként, vagy sike­rül valamivel feljebb tor­nászni magukat? S ezt a számvetést az teszi igazán értékessé, hogy nem nélkü­lözheti a reális alapot. A szö­vetkezetben azt tartják: be­csületesen dolgoztunk az idén, meglesz az eredmény is. Nagyon hasznos, tanulsá­gos dolog mindezekről a dol­gokról beszélgetni, mindeze­ket megvitatni a szövetkezet vezetőivel, a szövetkezeti ta­gokkal, különösen akkor az embe* mellé szegődik a sze­rencse s mondjuk afféle kis- gyűlést rögtönöznek a tagok vagy egy szűkebb értelemben vett vezetőségi ülés kellős közepébe toppan. Mert ami az utóbbit illeti, az irodán — bár estébe hajlott már a téli nap — nemcsak a köny­velő körmölt, papírlapok fölé hajolva. Zsolnai István, a me­zőgazdász, Nagy Joáchim, a pártittkár mellé kisvártatva ig befejezte a mélyszántás! munkálatokat is. A felméré­sek alapján mind magasabb terméseredményeket takarí­tottak be az eredetileg ter­vezettnél. Határidő előtt, no­vember 16-ra teljesítette a tangazdaság tejértékesítési tervét is, mintegy 366 ezer liter tejet adtak az állam­nak. A növénytermesztés és az állattenyésztés nagyszerű eredményei ftették lehetővé, hogy a Szécsényi Tangazda­ságban holdanként ezer fo­rinttal magasabb a jövede­lem az . idei évben, mint ahogy azt tervezték, s így terven felül egymillió fo­rint tiszta jövedelmet hozott az idei gazdasági év a tan­gazdaságban. A mezőgazdasági szakkör a falusi tömegnevelés fontos formája. Ismeretterjesztő jel­legénél fogva feladata a szö­vetkezeti parasztok nagyüze­mi szemléletének kialakítása, szakismereteinek bővítése, a tudomány által igazolt új ter­melési eljárások elterjesztése: a szövetkezeti gazdaság fej­lesztése. Ez évben a szakköri mun­ka szép kezdeti eredmények­kel járt. Két állattenyésztési és növénytermesztési szakkör több mint 100 termelőszö­vetkezeti taggal ismertette meg a gazdálkodás új fogá­sait. A Somoskőújfalui ter­melőszövetkezeti szakkör pél­dául — kísérletező munká­jával — hozzájárult a szán­tóföldi pillangós növények hozamának növeléséhez. Az előző évi 15 mázsával szem­ben az aszályos év ellenére is 20,8 mázsát termeltek hol­danként. Hasonló eredmé­nyekkel büszkélkedhetnek a szécsényi, az őrhalmi és a karancsaljai szakkörök. A szakkörök — hibáik ellenére — jól szolgálták eddig a szö­vetkezetek gazdasági fejlesz­tését. Az eredmények mellett azonban még több fogyaté­kossággal bir a szakköri munka. Több szakkör pél­dául nem végzett kísérleti munkát, csupán a szakelő­adások megtartására korlá­tozták tevékenységüket. A termelési kísérletek bemuta­tásához nem kérték a szak- középiskolák és kísérleti in­tézetek szakembereinek segít­ségét. A szakkör által elért eredményeket nem ismertet­ték meg a széleskörű tagság­gal és a környező szövetke­zetek parasztjaival. Nem szer­veztek tapasztalatcsere láto­gatásokat a kísérleti gazda­ságokba és a szaktanácsadó bemutató üzemekbe. Ezekért a mulasztásokért felelősek a járási mezőgazdasági osztá­lyok és a községi népmű­velési intézmények is, mert kevés gondot fordítottak a szakkörökre, nem ellenőriz­ték rendszeresen tevékeny­ségüket. Több helyen a szö­vetkezeti vezetők sem gon­doskodtak lehetőségeikhez mérten a szakköri munka zavartalanságának biztosítá­sáról. A megyei tanács mezőgaz­dasági és művelődésügyi osz­tálya — az 1961. évi ta­pasztalatok alapján — új ala­pokra helyezte a szakköri munkát. A második ötéves terv gazdaságpolitikai célki­tűzései megkövetelik a szak­körök további fejlesztését. Ezért már a következő gaz­dasági évben 25 szakkör szol­gálja a termelés fejlesztését és a tömegnevelés céljait. A szakkörök feladatul kap­ták, hogy a termelőszövet­kezetek gazdasági lehetősé­geivel összhangban levő elő­remutató kísérletezéseket vé­gezzenek, amelyekkel rövid idő alatt nagi/obb eredmé­nyek érhetők el. E kísérle­teknek elsősorban a lénye­ges üzemfejlesztési feladatok megoldására kell irányulni ok és elő kell segíteniük a szak­munkásgárda kialakulását. A kísérletek által lehetőséget kell teremteni a régi és az új közötti összehasonlítás­ra. Természetesen a kísérte tekben olyan módszerek sze­repeljenek, amelyek helyes­ségét már a tudomány be­bizonyította, azonban még nem eléggé ismertek és szé­leskörű alkalmazásukra még nem került sor. A jövőben egyre nagyobb szükség van arra, hogy a szakkör vezetői és a szak­köri tagok minél többször lá­togassanak el a környező kí­sérleti tájintézményekbe, szak- tanácsadó és bemutató üze­mekbe, kiállításokra és gyak­ran vegyenek részt tanulmá­nyi kirándulásokon, tapasz­talatcseréken. Gondoskodni kell arról is, hogy a szö­vetkezetek tagsága megismer­je a szakkörök munkáját és eredményeit. A szakköri te­vékenységet állandóan segí­teni és ellenőrizni kell a já­rási mezőgazdasági és mű­velődésügyi osztályok, a szö­vetkezeti vezetőségek által, na jobb eredményeket várunk ezek tevékenységétől. A dön­tő feltételek adottak ahhoz, hogy a jövőben a szakkö­rök még hatékonyobban se­gítsék elő a falusi tömeg- nevelést és termelési célki­tűzéseink megvalósítását. Lantos László Salgótarjáni járás: AHOL BEFEJEZŐDTEK Balassagyarmati járás: AHOL KÉSNEK a szövetkezeti építkezések A salgótarjáni járásban már teljesítették a termelő­szövetkezeti építkezési ter­vet. Az idén ebben a járás­ban 8 millió 278 ezer forin­tot fordítottak új építkezé­sekre, felújításokra és javítá­sokra. Ezévben csaknem 20 ezer férőhellyel szaporították a gazdasági épületek számát. Megépítettek 15 szarvasmar­ha istállót, 24 sertésfiaztatót. hizlaldát, 6 baromfiólat és 6 juhhodályt. Ezenkívül fel­épült két magtár 20 vagon befogadóterülettel, 12 kuko- ricagóré, 50 négyzetméternyi üvegház és 8 nagyüzemi kút. Az építkezéseken szép munkát végeztek a házi épí­tőbrigádok is. Az építési terv 40 százalékát — három és megérkezett Bakos István, az elnökhelyettes is. Egy esztendei munkájukat vitatták, amelyben ha vol­tak is visszásságok, előfor­dultak is hibák, mégis csak azt eredményezte, hogy a szövetkezetiek így kezdhetik majd az évvégi beszámolót: a Május 1. Termelőszövetke­zet maradéktalanul teljesítet­te 1961-es gazdasági tervét. A növénytermesztés több mint 540 ezer forintot jöve­delmez, s a tervezettnél 150 ezer forinttal hoz többet az állattenyésztés. Ezek a szá­mok . már a kész tényeket rögzítik, csak sejtetni enge­dik — tudva az előzménye­ket is —, azt a nem egészen sima utat, amelyen a szö­vetkezet mégis ideérkezett. m mezőgazdász magya­rázta: — Tengernyi volt itt az előítélet, s kevés a fogé­konyság az új iránt. Olyan felemás helyzet alakult ki. nagyüzemi keretek között kisparaszti gondolkodásmód, kisparaszti termelés. S példákat, érveket hoz szavai bizonyítására. Egé­szen azonban akkor értettem meg a dolgot, amikor később a jövő évi tervekről kezd­tünk beszélgetni. Arról, hogy kitárultak a lehetőségek a termelőszövetkezet előtt oly­annyira, hogy a jövő évben 10—12 százalékkal nő a nö­vénytermesztés hozama, s az állattenyésztésben csaknem 50 százalékkal emelhetik a hozamokat. Akkor szólt köz­be a beszélgetésbe Pádár Jó­zsef, a termelőszövetkezet egyik igen szorgalmas, lelki- ismeretes tagja: — Azért mégsem úgy gaz­dálkodunk, ahogy mi aka­runk ... — mondotta. Terve­ket szabnak ránk, s ezt tel­jesíteni kell. Jó, nem azért szól az ember, mintha nem értené meg, miért van erre szükség. De azért azt is néz­ni kell, megéri-e ezt, vagy azt termelni, hizlalni a ter­melőszövetkezeteknek? Itt vannak például a hizottserté- sek. Hatszáz forintot kaptunk volna párjáért, ha a tavasz- szal értékesítjük a malaco­kat ... Nem telt bele sok idő, a mezőgazdász számokkal bizo­nyította eme álláspont hely­telenségét. S mégis érdemes vele foglalkozni, mert mi más, ha nem az ilyen önző, kistulajdonosi gondolkodás- mód vezette az embereket, amikor nem tettek elegendő vetőmagot a földbe, nem igen akartak barátkozni a gépek­kel. Csak akkor csodálkoz­tak, amikor nem lett meg a várt eredmény. S a pártszervezet érdeme éppen abban van, hogy nem­csak feltárta a gazdálkodás maradi módszereit, hanem igyekezett segíteni is, hogy ezek minél előbb átadják he­lyüket az újnak. A párttit­kár egy fél esztendeig kilin­cselt a felsőbb szerveknél, hogy szakembert küldjenek Dorogházára, mert anélkül, ha nem is áll meg a tudo­mány. nem haladnak úgy, ahogy kellene. így került a szövetkezetbe Zsolnai Ist­ván. a mezőgazdász. Sok-sok tapasztalattal, hozzáértéssel látott munkához, kezdte ren­dezni a szövetkezet dolgait. S bárkivel is beszéltem a szö­vetkezetben, senki sem mu­lasztotta el megjegyezni: Zsolnai Istvánnal nagyon so­kat nyert a közösség. Mun­kájának nagy része van ab­ban, hogy idáig jutottak. Ö azonban nagyon szerényen, de nagyon tárgyilagosan ítéli meg a dolgokat. Nem egye­dül ő, a vezetőséggel, a szö­vetkezeti tagokkal együttesen érték el ezeket az eredmé­nyeket. S ez így igaz. A pártszervezet az, amely nagyon sokat segített, hogy átszervezzék, megerősítsék a vezetést is. Katona Károly, az elnök fiatal, talpraesett ember. Most azonban, hogy Zsámbékon tanul, Bakos Ist­ván irányítja a közösséget. De a szövetkezet gondjainak megbeszélése így is rendsze­ressé vált. S ami nagyon fon­tos: a határozatok kötelezők, a szövetkezeti vezetőkre, és a tagokra egyaránt. Itt, Dorogházán egészen sa­játos a szövetkezeti tagok összetétele, minegy 90 száza­lékát bányászfeleségek al­kotják. Nos, az idén az asz- szonyok igazán derekasan megállták helyüket. A köny­velő kimutatásokat hoz, hogy tavaly ezeknek az asszonyok­nak talán még 50 százaléka sem vett részt rendszeresen a közös munkában. S ma ta­lán 13 van olyan a szövetke­zeti tagok közül, akik nem teljesítettek az idén egyet­len munkaegységet sem. S ez a változás nemcsak azzal magyarázható, hogy az idén először, a szövetkezetiek minden hó­napban rendszeresen előleget kapnak, — mert tudják, mi­ből fizetni —, a ledolgozott munkaegységek után. Egy új munkaerkölcs van itt kiala­kulóban. S ha még akadnak is vitás kérdések, tisztázat­félmillió forint értékben — a házi építőbrigádok végez­ték el. Jelentős összeggel já­rultak hozzá az építkezések­hez is a járás szövetkezetei. Csaknem 2 millió forintot adtak saját erőből. A balassagyarmati járás­ban még nem sikerült befe­jezni az idei szövetkezeti építkezéséket. Lehetséges, hogy néhány kisebb munka áthúzódik a következő évre. A csaknem 12 millió forint értékű építkezésből az év vé­géig 11 millió megvalósul. A járás szövetkezetei 75 épít­ménnyel gazdagodtak ebben az évben. A házi építőbri­gádok itt csaknem a felét végezték el a munkának. Sa­ját erőből 2 245 000 forintot adtak az építkezésekhez. lan dolgok, a szövetkezeti gazdák egyre inkább úgy te­kintik a szövetkezetei, mint két kezük munkájának ered­ményét, mint saját gazdasá­gukat. A termelőszövetkezetnek van egy asszony brigádja, amely a tavasszal versenybe indult a szocialista cím el­nyeréséért. Feladatukat nagy­szerűen teljesítették, becsüle­tesen dolgoztak egész évben, minden bizonnyal elnyerik, — meg is érdemlik — a szo­cialista címet. Nos, ennek a brigádnak a vezetője Pintér Joáchimné egyik szombat délután, amikor azok a nagy nyári melegek voltak, össze­akadt a mezőgazdásszal. — Hej, Juli néni — sóhaj­totta —, de jó lenne megön­tözni azokat a palántákat, elviszi ■ mind ez a rekkenő hőség. Pintérné akkor nem szólt semmit, de azért egész dél­után nem hagyta nyugton a gondolat. Hiszen nemcsak arról van szó egyszerűen, hogy megmaradnak-e a pap­rika, meg a paradicsom pa­lánták. Sokkal több itt en­nél a tét: sikerül-e, bevál­nak-e azok az új módsze­rek, amiket a brigád a mező­gazdász irányításával veze­tett be a kertészetbe. Vasár­nap hajimlban zörgette fel az asszonyokat: — Öntözni kellene a pa­radicsoma:. a paprikát — szólt be az ablakon. Egyetlen asszony sem. mon­dott neki nemet. Mire a nap felkelt, már hazafelé tartot­tak a földről. E zéri volt igaza a mező­gazdásznak. amikor azt mondta: az eredmé­nyekért nem egyedül őt il­leti az elismerés. Mindenért közösen dolgozott meg itt a vezetés, a szövetkezeti tagság. Vincze Istvánná 1# ■■ ■■ ■ I fi ■ f m Közösen mindenkiért

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents