Nógrádi Népújság, 1961. december (17. évfolyam, 97-105. szám)
1961-12-13 / 100. szám
NÓGRÁDI VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! Népújság 11 MSZMP NOGRÄD MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XVII. ÉVFOLYAM, 100. SZÄM ARA: 60 FILLÉR 1961. DECEMBER 13 Váljon a tömegek ügyévé a munkáterneny Somogyi Miklós elvtárs látogatása Salgótarjánban Somogyi Miklós elvtárs, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a SZOT elnöke tegnap, december 12-én látogatást tett megyénk székhelyén. A délelőtt folyamán megtekintette a salgótarjáni Zománcipari Műveket. A látogatás idején jelentették be a gyár dolgozói, hogy teljesítették egész évi tervüket Ekkor vették le a szalagról a 115. ezredik kész kályhát. Ezzel a Salgótarjáni ZIM eddigi működésének legmagasabb tervét teljesítette határidő előtt, 234 millió forint értékben. Délután a gyár vezetőivel, műszaki dolgozóival, a szocialista brigádok tagjaival, párt- és szakszervezeti vezetőkkel, aktivistákkal folytatott beszélgetést. A héten befejezzük valamennyi termelőszövetkezetben a mélyszántást December 1-vel megyénk termelőszövetkezeteinek és gépállomásainak traktorosai az év utolsó hónapját azzal kezdték, hogy lehetőség szerint az első tíz napban befejezik az őszi mezőgazdasági munkák utolsó szakaszát, vagyis az őszi mélyszántásokat. A mezőgazdasági munkák sikere a dolgozók hozzáállása és a helyes szervezésen túlmenően az időjárás viszonyaitól függ. December első tíz napjának időjárása sajnos, nem kedvezett kellőképpen a mezőgazdasági munkáknak. Mintegy 8500 hold, mélyszántást végeztek el a megye traktorosai, melyből a megye gépállomásainak traktorosaira 6500 kh jutott. A gépállomások közül a szé- csényi gépállomás traktorosainak eredménye a legmegfelelőbb. A végzett mennyiségből ugyanis 1150 kh-at a szécsényi traktorosok végeztek el. S ha ezzel a mennyiséggel nem is tudtak eleget tenni vállalt kötelezettségeiknek, a kedvezőtlen időjárást figyelembe véve mégis jó munkát végeztek, dicséretet érdemelnek. Az ossz’ normálhold teljesítésében is jó eredményt értek el a szé- csényiek, és ezzel biztosították, hogy megyei viszonylatban a berceli és erdőkürti gépállomások után az éves tervük teljesítését. Megyénk gépállomásai dec. 10-ig 96,1 százalékra teljesítették éves tervüket. Ez év őszén szept. 1-től dec, 10-ig 45 854 kh mélyszántást végeztek el a termelőszövetkezeteknek. A traktorosok zöme derekasan helytállt az őszi mun kákban is úgy a gépállomásokon, mint a tsz-ekben. Az ő munkájuk nyomán vált lehetővé, hogy az erdő- tarcsai Szabadság, a karancs- keszi Dózsa, a somoskői, Somoskőújfalui, szilváskői, zagyvarónai, karancsaljai, cser- hátszentiványi, felsőtoldi, ga- rábi, hasznosi, jobbágyi, kis- bágyoni, kutasói, szarvasge- dei és még sok más tsz-ben dec. 10-ig befejeződött ez az igen fontos mezőgazdasági munka. Annak ellenére, hogy a határt már vékony hóréteg borítja, a munkát tovább kell folytatni. Nem könnyű dolog ez és további áldozatvállalást követel traktorosainktól. Mintegy 8,5 ezer kh mélyszántást kell még biztosítani. A korábbi években is volt rá eset, hogy a munkákat december hónapban kellett végezni, viszont ebben az évben a munkák kis hányadát, mintegy 10—12 százalékot kell elvégezni. A tavalyi év során mintegy 40 ezer hold mélyszántás húzódott át az idei évre, mely nem kedvezett a kapásnövények ez évi termésátlagának. Ebben az évben lényegesen jobb a helyzet, s ha sikerül még tovább a munkát végezni, úgy adósság nélkül léphetnek tsz-eink az új év küszöbére. A legtöbb termelőszövetkezetben, ahol még a mélyszántás nincs elvégezve, viszonylag kis mennyiségek maradtak el. A ceredi Petőfi tsz-nek mintegy 15 holdja, Kisterenyének 30, Sziráknak 41, az erdőtarcsai Uj Életnek 20, a bokori tsz- nek 20 kh lemaradása van. Érdemes tehát mindent elkövetni, hogy ezeken a területeken is befejeződjön a munka. Tizenhétmillió forint földjáradékként Az idei tavaszon megvhnk földterületének döntő többségén termelőszövetkezetek alakultaik. A föld tulajdonjoga azonban a termelőszövetkezetekbe belépett dolgozó parasztoké maradt, ameIdei utolsó ülését tartotta az országgyűlési képviselők nógrádi csoportja Értékes és újszerű kezdeményezésről érkeznek hírek a Salgótarjáni Tűzhelygyárból. A munkaverseny jövő évi feladatait előkészítve, a népgazdaság és a gyár lehető legégetőbb kérdéseit vizsgálják ezekben a napokban. Mindenekelőtt azt szeretnék, ha megjavulna gyártmányaik minősége. De nem úgy általában, hanem egészen kézzelfoghatóan. Csak egy példát. A tűzhelyek egyes részeinek élettartama alig öt év, míg más részeké a 15 évet is meghaladja. A rendelkezésre álló fűtőanyag gazdaságos felhasználását sem biztosítják még minden esetben a gyár termékei. Arról is érkezett már levél a szerkesztőségbe, hogy a tűzhelygyár! TMK műhely dolgozói elhatározták: versenyt indítanak a szocialista műhely cím elnyerésére. Mindezek az elgondolások még a gyakorlati kivitelezés kezdetén vannak, de máris mutatják azt a változást, amelyre mindenütt, egész megyénkben szükség van, a szocialista munkaverseny tartalmának javítása érdekében. A verseny már elválaszthatatlanul hozzátartozik életünkhöz. A dolgozók magukénak érzik, mert jobb eredmények elérésére serkent, mert teljes erővel kibontakozik tenne a társadalom ügyei iránt érzett felelősség. Ugyanakkor a társadalom erősödése az egyes dolgozók anyagi és szellemi fejlődésének kulcsa is. A Minisztertanács és a SZOT együttes határozata külön fejezetben foglalkozik a munkaverseny jelentőségével, irányításának gyakorlati kérdéseivel. A határozat kimondja: „A munkaverseny ma már egyre inkább a legfontosabb népgazdasági célkitűzések megvalósítását szolgálja, ugyanakkor egyik leghatékonyabb eszköze a szocialista tudat formálásának is.” Ebből viszont az következik, hogy a mozgalmi- és gazdasági vezetők számára a munkaversennyel való foglalkozás nemcsak elemi kötelesség, erkölcsi- és politikai feladat, hanem egyben és elsősorban a lenini munkastílus és munkamódszer megvalósulását is jelenti. Olyan alapvető feladatokat tartalmaz ez a követelmény a vezetés megjavítására, amelyek teljes mértékben egybeesnek pártunk irányvonalával. A megye nagyarányú gazdasági fejlődése, a mostani ötéves terv feladatai egyre sürgetőbben követelik meg, hogy a dolgozók aktivitása jobban kibontakozzon. Felmérhetetlen jelentősége van annak a lelkesedésnek, erőnek és bizalomnak, amely a szocialista munkaversenyben megnyilvánul. De nem nyugodhatunk bele abba, hogy a gazdálkodás számos területén még mindig nem kap megfelelő irányítást/ támogatást életünknek ez a rendkívül fontos mozgalma. Ezt az óriási lehetőséget még nem mindenütt használják ki az új élet építésének emelőjeként Elég csak arra utalni, hogy ebben az esztendőben külön gondot okozott a szénbányászat vállalásának összeállítása. Egyes vezetők következetesen lefaragták a dolgozók vállalásait és igen nagy óvatosságról tettek tanulságot. Vagy vegyük példának azt, hogy az elébb említett tűzhelygyárban — az indokolatlan óvatosság Hétfőn, a késő délutáni órákban tartotta meg idei utolsó ülését az országgyűk • si képviselők Nógrád megyi i csoportja. Az ülésen Schucrí- mann Zoltán képviselő a balassagyarmati iparitanuló-isko- la igazgatója elnökletével előbb az oktatási reform végrehajtása első tapasztalatait, majd a megye közel 150 termelőszövetkezetében most készülő zárszámadási és pénzügyi tervekkel kapcsolatos problémákat, feladatokat vitatta meg a képviselőcsoport. Az oktatási reform bevezetésének első tapasztalatairól Németh László, a megyei tanács vezetője tájékoztatta a képviselőket. Elmondotta, hogy az egyik legnagyobb problémát a körzetesítéssel kapcsolatos közlekedési költségek jelentették. ezt azonban az országban elsőként a tanácsok kezdeményezésére társadalmi összefogással megoldották. Jakab Sándor képviselő, a megyei pártbizottság első titkára bejelentette, hogy az 1962 őszén kezdődő iskolai évben Salgótarjánban felsőfokú ipari technikum kezdi meg működését a Miskolci Egyetem fióktechnikumaként. A képviselőcsoport felhívta a megyei tanács oktatási szakembereinek figyelmét a felsőfokú technikum alapos előkészítésére. Sok szó esett egy mezőgazdasági felsőfokú technikum létrehozásáról is Balassagyarmaton. Krajnák Tibor, a salgótarjáni Bartók Béla általános iskola nevelője az iskolák életében, gyakorlati munkájában elért eredményekről szólt. Szóvá tette azonban, hogy a salgótarjáni pedagógusok elméleti, ideológiai képzése, de még szakmai továbbképzése is igen hiányos. Nem helyes és arányos a pedagógusok társadalmi munkavállalása sem. Egyesek túlterheltek, mások teljesen kivonják magukat a társadalmi munka alól. Az új oktatási törvény végrehajtásának első sikereiről, tapasztalatairól szóltak még Czottner Sándor, Mi- hályfi Ernő, Bódi Jánosné képviselők, Géczi János, a megyei tanács elnökhelyettese, Versényi György, a Madách gimnázium igazgatója, Németh Lálszló, a megyei tanács osztályvzeetője és Jakab Sándor, a megyei párt- bizottság első titkára, a csoport elnöke. Az ülés második részén Tóta Ferencnek, a megyei Megkezdték a leltározási munkát a tsz-ekben Megkezdték megyénk termelőszövetkezeteiben hétfőm reggel a leltározási munkákat. Sok termelőszövetkezetben pénzügyi szakemberek, termelőszövetkezeti dolgozók segítik elő a leltározási munkát, hogy sikeres legyen az előkészület a zárszámadásokra. A pásztói járásban például a járási tanács pénzügyi osztálya 12 pénzügyi szakembert adott e munka elősegítéséhez. A Földművesszövetkezetek Járási Központja pedig öt termelőszövetkezetnél segíti a leltározásokat. Folyik a gyermekbénulás elleni védőoltás December 11-én megkezdték megyénkben a gyermek- bénulás elleni kötelező védőoltást (Sabin-cseppek) adagolását. Az oltás folyó év december 16-ig tart. Oltásra kerülnek az 1959. január 1- től 1961. szeptember 31-ig született gyermekek. Az oltóhelyeket a körzeti orvosok jelölik ki. Az érdekelt szülőknek külön is küldtek értesítést. Minden szülő, még ba értesítést nem is kapott, feltétlen vigye be gyermekét az oltásra, mert az oltás befejezésével már pótoltás nem lesz. tanács elnökhelyettesének tájékoztatója alapján a termelőszövetkezetek zárszámadási előkészítő munkájában szerzett tapasztalatokat vitatták meg. A képviselők, — köztük Kristóf István, Czottner Sándor, Somoskői L. Árpád, — számos kérdésére válaszolt az elnökhelyettes, majd több javaslattal, saját tapasztalataikkal egészítették ki a tájékoztatót a megye ország- gyűlési képviselői. lyért minden esztendőben földjáradék illeti meg őket. Az elmúlt esztendei tapasztalatok azt bizonyítják, hogy termelőszövetkezeteink — kevés kivétellel — az előírásoknak megfelelően a bevitt földek minden aranykoronája után 5—10 kg búza értékének megfelelő pénzösszeget fizetnek földjáradékiként a szövetkezeti gazdáknak az év végén. Az elmúlt évben megyénk termelőszövetkezetei több mint 7 millió forintot fizettek ki földiáradékként rzriknak a tagoknak, akik főiddel léptek a termelőszövetkezetbe. Az idei évben ez a szám tovább növekszik. A pénzügyi tervek alapján a nógrád Gárdonyi Üj Élet Termelőszövetkezet több mint 17 ezer forintot, Örha- lomban 176 ezer forintof fizetnek ki földjáradékként zárszámadásikor a szövetke- kezeti gazdáknak. A megye termelőszövetkezeteiben pedig az idén földjáradékként kifizetésre kerülő összeg megközelíti a 17 millió forintot. (Nagy) Nyolcmillió négyzet'mél’er táblciiivegért’ A Zagyvapálfalvi Üveggyár dolgozói az év utolsó napjaiban is azért harcolnak, hogy eleget tegyenek termelési előirányzatuknak, s leszállítsák a kért 8 millió négyzetméter táblaüveget. Ebből a munkából derekasan kiveszi részét Bures Károly vágó, aki rendszeresen 100 százalék felett teljesíti tervét. miatt is — szinte hihetetlenül magasan túlteljesítették az ez évi versenyvállalást, így történt ez az Áramszolgáltató Vállalatnál is. Viszont, ha a helyiipart vizsgáljuk! azt találjuk, hogy amíg egyes vállalatoknál magas túlteljesítéseket értek el. más egységeknél egyszerűen tudomást sem vettek az év elején tett vállalásukról, az év első 9-10 hónapjában semmit sem teljesítettek abból. Még furcsábl^helyzetet találunk a mezőijpbaságbj|), különösen az állami gazdafli- gökban és a gépállomásokon. Ezekben a gazdaságokban és a termelőszövetkezetekben sem használják ki a »pdel- kezésükre álló lehetős*eket, tapasztalható a munkaverseny lebecsülése, »az értetlenség az emberek aktivitása iránt. Kétségtelen, hogy a szocialista munkaverseny jelentős fejlődésen ment keresztül az utóbbi négy-öt évben. Azonban mégsem vált teljesen tudatosan a szocializmus építésének kommunista módszerévé, nem mindig tervszerű, hiányzik a legfontosabb feladatok kijelölése. Erre utál, hogy még mindig nem szerepel a vállalásokban kellő súllyal o termelékenység, a technikai és a technológiai színvonal emelése, az üzemen belüli szállítás, a szervezettség, az anyag-, késztetés gyártóeszköz-gazdálkodás, vagy más egyéb fontos kérdés. Pedig ezek azok a leg- j fontosabb feladatok, amé- | lyekben a mostani figyelmeztető példák alapján gyorsan előbbre kell jutnunk. E kérdéssel függ össze, hogy a verseny nyilvánossága sem 1 elég színes és érdekes, túlnyomó többségében az eredmények százalékos ismertetésére korlátozódik. Kazáron például az ottani bánya vezetői közel 9 ezer forint értékű díszes versenytáblát csináltattak, amelyen bizony az eredmények közlése kevésbé mozgósító, a bányászoknak méltán jogos az a megjegyzése, hogy olcsóbban is lehet vonzó nyilványos- ságot biztosítani. Az ötéves terv második esztendejében minden gazdálkodási ágnak meglesz a maga megnövekedett feladata. Természetesen vállalatonként ez meglehetősen sajátos vonásokat foglal majd magába és ezek alapján kell majd eldönteni a munkaverseny célkitűzéseit is. Az SZKP XXII. kongresszusa a mi megyénk dolgozóira gyakorol1 hatásával a lelkesedésnek, az aktivitásnak, a tenniakarás- nak magas fokát váltotta ki. A műszaki vezetők melleit különösen nagy feladatokat ró ez a szakszervezetekre. Kétségtelenül megállapíthatjuk, hogy a szakszervezetek ebben az évben nem tanúsítottak megfelelő következetességet és kezdeményezést a munkaverseny fejlesztésében Sokkal több energiát fordítottak a vállalások megfogalmazására, mint a céltudatos irányításra, felajánlások teljesítésének biztosítására, a nyilvánosságra. Feltétlenül szükséges, hogy a mozgalmi és gazdasági vezetők levonják a megfelelő tanulságokat, igen kritikusan megtárgyalják a kormány és a SZOT közös határozatát Ismerjék fel, hogy a munkaverseny sokrétűsége, tartalmi gazdagsága a vezetés eredményességének, színvonalának komoly mércéje. Balogh Gyula