Nógrádi Népújság, 1961. november (17. évfolyam, 88-96. szám)

1961-11-25 / 95. szám

1961. november 25. NÓGRÁDI NÉPÚJSÁG 5 HOL SZORÍT A CIPÓ, hogyan lesz jobb Berkenyén? Tizenegy esztendeje, amióta Berkenyén létrejött a gazdák szövetkezése, Berták Ist­ván személyében mai napig egy ember az elnök. Ez a kitartó elnökösködés azt mu­tatja, hogy a Petőfi Termelőszövetkezet tag­jai jó szemmel választottak annak idején, nem volt okuk megbánni a döntést. Igaz is: a tizenegy esztendő alatt mindössze kétszer tör­tént, hogy 30 forintnál keve­sebbet osztottak a munka­egységre, helyesebben, tavaly volt — és előreláthatólag majd a mostani zárszám­adáson lesz így, — az vi­szont már megtörtént, hogy 45 forinttal számolták az egységet. Hogy az utóbbi két esz­tendőben nem épp úgy ment minden, ahogy szeret­ték volna, nem az igyekeze­ten múlott, .hanem az idő mostohaságán, meg aztán a fejlesztéssel járó beruházások is meghúzták egy kissé a szövetkezet vállát. Tavaly például Zetort vettek, házat az agronómusnak, hizlaldát meg fiaztatót építettek saját erőből, az istálló teljes gé­pesítése. önitatóval, fejőgép­pel való ellátása, a tejsze­parátor beszerzése, szivattyú­ház, víztároló, 24 kalapácsos daráló elkészítése sem ment ingyen, a szecskavágó, siló­töltő, gabonafelfújó szintén nem ajándékként érkezett. Nem bizony. Csupán a gépek 350 ezer forint terhelést je­lentettek a tsz-nek. A tény azonban tény ma­rad, ha mégoly nyomós okok magyarázzák is. A munka­egység a mostani számolga­tások szerint kevesebbet ér Valamivel a tervezett 30 fo­rintnál, az áruértékesítési terv teljesítése sem minden­ben sikerül az idén, bár a 450 ezer forintos tervből ed­dig már mintegy 300 ezer forintnyit biztosítani tudott a szövetkezet. Ezen a téren a gondot a sertéstenyészet okozza. Nincs szakembere a gazdaságnak erre a területre s ezt így magyarázza az el­nök: — A berkenyiek valami­lyen okból restellik a sertés­sel való foglalkozást. így volt ez mindig, éppen ezért a szarvasmarha tenyésztés vi­rágzott nálunk. Most is 125 szarvasmarhánk van s ebből a 44 tehenünk fejési átlaga nem rossz. A sertéstenyésztés fellendítésére már többször idegenből jött emberekkel is megpróbálkoztunk, de azok olyan kívánalmakat és alap­szabályellenes feltételeket szabtak, hogy nem tudtunk megegyezni. Mi az eltelt két esztendő gyengébb eredmé­nyeinek okát jórészt abba» látjuk, hogy tavaly az apró­mag nem váltotta be a re­ményeket s a sok eső miaitt kint pusztult a takarmány, idén meg a szárazság volt a baj. — Mi tehát a teendő most? — Állattenyésztési téren elsősorban a sertéstartási problémát kell megoldanunk. Az eddigi tapasztalat az, hogy a fehér hússertés nem nekünk való. Éppen ezért most a kocaállományt a ná­lunk sokkal inkább bevált kornvaldokra cseréljük, a je­lenlegi 12 koca helyébe 30 kornvald anyát állítunk. To­vább fejlesztjük a szarvas- marha tenyészetünket, amely­nek tehenei az apadási idő­szakokban is 10 literes átla­got adnak. A szép jövede­lem biztosítása érdekében már most szerződést kötöt­tünk 30 törzskönyvezett nö­vendékmarhára s nevelünk két nagytejelőtől származó törzskönyvezett bikát. A nehézségekből való kilá-j balás másik lehetőségét ai kertészet fejlesztésében látja a termelőszövetkezet. A terü-j let kiválóan alkalmas erre s az eddiginél nagyobb ered­ményességet úgy akarja biz­tosítani, hogy a terület nö­velése mellett csökkenti a termelt növényféléket. A 20 holdon termelt uborka s azi 5—5 holdon termő paprika és zöldbab szerződés szerint a Dunakeszi Konzervgyárba kerül. A berkenyéi Petőfinél te- ] hát nincs különösebb, komo-J lyabb gond. Ha a sertéste­nyésztésnek is szakemberei lennének a gazdák, akkor az idei szárazság nehezen fog ki rajtuk, mert a növényter­mesztés terén így sem volt lényeges kiesés. Igaz, ez az emberek szorgalmának is je­lentős eredménye, amiről csak elismeréssel beszél az elnök. Azt mondja, náluk nem kell senkit munkára nógatni, ma­guk végezték a cséplésit is, de az őszi vetés jelentős ré­sze is kézzel történt, hogy idejében földben legyen a mag. Inkább az a gond Ber­kenyén, hogy mindig legyen feladat, mit tenni, különösen az asszonyoknak, akik az idén is rágták a fülét Bertók Istvánnak. ha nem tudott munkát adni. Okult ebből az elnök. éppen ezért jövőre nagyobb lesz a cukorrépa te­rület. ez tavasztól őszig ki­tart kapálni valóban. A 20 hold altmás most fordul ter­mőre, itt is lesz tennivaló. A termelőszövetkezetiek jó közösségi szellemére lehet kö­vetkeztetni a gazdaság veze­tőinek abból a tervéből is, amit az új esztendőben első­ízben akarnak megvalósíta­ni a háztáji földek körül. Az elgondolás az, hogy a ház­táji földet most minden tagnak a művelésre kiosztott kapás területtel adják ki, s a háztáji terület nagysága szerint a termésátlagból kap­ják meg részüket a gazdák. Ez a módszer csak a munka­fegyelem további szilárdulá- sát eredményezheti a szövet­kezetben. Nagyon egészséges az az álláspont is, hogy ahol je­lentős zömben asszonyok végzik a munkát, nő legyen a parancsnok is. Ez a berke­nyéi Petőfiben úgy érvénye­sül, hogy a két növényter­mesztési brigád élén Debre Antalné és Kasznár Jánosné áll s az a tapasztalás, hogy így sokkal egységesebben le­het az asszonyokra számítani. A szövetkezet elnökének és gazdáinak bizakodó a han­gulata s az a véleménye, ha a hibákon okulva látnak a további feladatok megoldásához, nemcsak elérhetik, ha­nem jelentősen túl is szárnyalhatják az előző esztendők eredményeit. Hogy megint a legjobbak között lehessenek, ennek ma már legtöbb adottsága a kezükben van. S hogy így legyen, — mindnyájuk közös érdeke. Gépefcet terveznek A nógrádgárdonyi Üj Élet Termelőszövetkezetben meg­növekedett feladatokat jelent az 1962-es tervkészítés. Az új gazdasági évet a termelő­szövetkezeti gazdák a csitári gazdákkal együtt kezdik. Az egyesüléssel közel 1800 ka- tasztrális holdra növekedett a termelőszövetkezet területe. Már az első gazdasági évben úgy határoztak a szövetkezeti gazdák, hogy olyan beruhá­zásokat eszközölnek, ame­lyekkel jelentős mértékben növelhetik a növénytermesz­tés hozamait, s a későbbi években a szövetkezeti gaz­dák jövedelmét. Azt tervezik, hogy gépeket vásárolnak: Szuperzetort pótkocsival, a hozzávaló munkagépekkel, egy DT—54-es traktort, s mi­vel igen nagy területen ter­melnek burgonyát, úgy gon­dolják jó szolgálatot tesz a burgonyaültető és a burgo­nyaszedő gép is. SZÉP EREDMÉNYEK SOMOSKÖN Kiváló terméseredményeket ért el az idei gazdasági év­ben a somoskői Zöldmező Ter­melőszövetkezet. Az első ka­szálásból a termelőszövetke­zetiek annyi szálastakarmányt takarítottak be, hogy az meg­közelítőleg az állatállomány egész évi szükségletét fedezi és így szálastakarmányt ér­tékesíteni is tudnak. Jól ala­kul a termelőszövetkezetben a munkaegység érték is, megközelíti a 40 forintot. Élesen takarékoskodnak a takarmánnyal A téli taikarmánygondok nem kerülték el Etesen a Haladás Termelőszövetkezetet sem. Nem kevesebb, mint 108 szarvasmarháról, 280 sertésről, 54 lóról és 470 juhról kell gondoskodniuk a tél folyamán. A termelőszö­vetkezetben időben biztosítot­ták a szükséges férőhelyeket. A sertésfiaztatót és a lovak szerfából épült szállását már téliesítet­ték. így az állatállomány elhelyezése nem okoz különösebb gondot. A szálas és aibtaktakar- mány ellátás azonban már nem ilyen biztató, bár o szövetkezet vezetői mindent megtettek annak érdekében, hogy a télen tartani tudják az állati hozamokat. A ked­vezőtlen időjárás igen meg- csappan tóttá a szálastakar­mány termést, de különösen az abraktalkanmány az, ahol igen gondos beosztásra, ta­karékosságra van szükség, hogy kitartsanak az újig. Szálastakarmányból 18 vagon áll az állatállomány rendel­kezésére. A felmérések sze­rint gondosan takarékoskod­va ez fedezi az állatállo­mány téli szükségletét. A termelőszövetkezetiek azon­ban csatlakoztak a cserhátsu­rányi Szabadság, vala­A JÓ KAPCSOLAT — Még csak mondja vala­ki, hogy nem jó a kapcsolat a termelőszövetkezet és a gépállomás között — kiabál­ta zavarosan Gubán Jóska traktoros az ötödik pohár bor után. A szövetkezet elnöke — már amennyire az alacsony pincében lehetett — kihúzta magát. Nagyon jól tudta, hogy ez a jó kapcsolat sen­ki másnak nem köszönhető mint neki, az elnöknek. Mióta Kovács László az elnök, so­ha sem feledkeznek meg a traktorosokról. Tavasszal, amikor a nö­vényápolással végeztek két birkát vágtak, s készítettek a traktorosok részére vacsorát. Természetesen e vacsorán részt vettek a növényápolás­ban dolgozó brigádok tagjai is. Aratás után aratóbált ren­deztek, amelyre két disznót vágtak, s e bálon ott volt/ a gépállomás színe-virága. A gépállomás igazgatója csak azért nem jött el, mert nem szerette ezeket a dinom-dá- nomokat. Nem egyszer hang­súlyozta: — inkább meleg ételt adnának a traktorosok­nak. Amikor az őszi kalászosok vetésével végeztek. Kovács László szövetkezeti elnök a mezőn kijelentette: — A becsületes traktoro­soknak, mindig lesz néhány pohár borunk. Ezt a néhány pohár bort jött meginni Gubán Jóska, s ezért dicsérte nagy hangon a szövetkezet és a gépállomás jó kapcsolatát. Pedig Gubán Jóska tudja csak igazán, mi- J lyen veszedelmes ital a bor. Nem egyszer aludt el a DTj vezetőfülkéjében, amiért fe­gyelmit is kapott a gépállo­más igazgatójától. De a szö­vetkezet vezetői ezt nem akarják tudomásul venni. Mióta forr a bor, az elnök gyakran jelenik meg a me­zőn egy-egy demizsonnal. Még szerencse, hogy eddig semmi baj nem történt. Néhány pohár bort ivott < még Jóska, s utána hetykén1 indult a mezőre. Az őszi ] mélyszántással foglalatosko-1 dott. Éjszakai műszakban ] dolgozott. Jól jön ez a kis1 melegítő — gondolta. Téve- ] deít. Négy-öt kerülő után ( olyan álmosság jött a szemé­re, amilyen még eddig soha. I Feje lecsuklott, s annyi ere- ] je sem volt, hogy leállítsa a i gépet. A hatalmas gép meg j csak ment egyenesen a patak ! felé. A patak laza partja be-1 omlott, s a gép elvesztette ] egyensúlyát, oldalra dőlt. Gubán Jóska fejsérülést szen­vedett. Reggel, amikor daruval új- \ ra talpra állították a nagy * gépet, a gépállomás igazgató­ja az elnök felé fordult: — No látod, ez az eredmé- ] nye, annak a fene jó kapcso- i latnak. Kovács nem válaszolt. A i bekötött fejű fiatal trakto­rosra nézett, s lehajtott fej- i jel, nehéz, nagy léptekkel megindult hazafelé. Kata János mint a gyomai és szarva­si járások versenyfelhí­vásához, s ebben a ver­senyben nemcsak azt vállalták, hogy időben elvégzik az őszi munká­latokat, hanem Ígéretet tettek arra is, hogy meg­felelő intézkedéseket tesznek az állatállomány átteleltetése érdekében. Az őszi vetések befejezése után a termelőszövetkezeti gazdák hozzáfogtak a kuko­ricaszár gondos betakarításá­hoz. Nemcsak a közös kuko­ricaterületről vágták le a szárat, hanem a háztájiban termelt kukoricát is gondo­san besilózzák. így most már 460 mázsával több silótarkar- mányuk van, mint amennyit eredetileg terveztek. A ku­koricaszárral egyidőben si- lózták be a répafejet, s egyéb melléktermékeket is. így számos-állatonként 35— 40 mázsa silóval rendel­keznek, és sokkal jobb a helyzet ilyen tekintetben, mint az elmúlt évben volt. Még gondosabban takaré­koskodnak a termelőszövet­kezetben az abraktakarmány- nyal. Itt is a versenyvállaláshoz tart­ják magukat, melynek értelmében a lovakkal és a juhokkal abrakot nem etetnek. Szükség van erre a takarékosság­ra, hiszen a kedvezőtlen időjárás, no meg a nem megfelelő talajelőkészítés 200—220 mázsa kukorica- terméstől fosztotta meg a szövetkezetieket. Igaz, a lovaikat erősen mun­kába fogták az ősszel. „Meg­illette” volna őket valami kis abrak. De ha nincs elegen­dő, nem etethetik a lovakkal Silóval és egvéb cukorgyári termékkel pótolják. Kerek egy vagonnal hoztak többet ezekből a melléktermékekből, mint amennyit terveztek. Ezek az intézkedések ter­mészetesen a télen tartanak, addig amíg szűkében vannak a takarmánynak. Ahogy a termelőszövetkezet . mezőgaz­dásza számolja, április ele­jén már zöldet etethetnek az állománnyal. Ugyanis most az ősszel 224 négyszögöl zöldtakarmányt vetettek szá­mosállatonként — 24 négy­szögöllel többet, mint amenv- nvit a versenyben vállal­tak — s a szöszös rozs, mert ez került elvetésre, már szé­pen zöldell. ínyencségek konyháján Ahol a magyar paprikából orosz zakuszka lesz A hatvani cukor- és konzervgyár 54 holdnyi területet uraló hatalmas ipari kombinát, valósággal külön, önálló város — a városban. A mi számunkra sokminiten mellett azért is érdekes és fontos, mert paradicsom, paprika, zeller, répa és gyü­mölcsfélék terén Nógrád megye jónéhány termelőszövet­kezete a gyár nagyszállítói sorába tartozik. Ez pedig mindkét fél részére hasznos és jövedelmező kapcsolat. Látogatásunk alkalmával a „házigazda” Decsi Ferenc igazgató és Béréi főmérnök tájékoztatott bennünket e kapcsolat részleteiről. Megtud­tuk, hogy a gyár évi kon- zervkészítménye az idén 1900 vagon', de jövőre már az új automatasorok segítségével 2700 vagon lesz. Ez a .gyár árufelvevő képességét is nö­veli, ami nem érdektelen köz­lés megyei termelőszövetke­zeteink részére. Az 1958-as értékesítési problémák után ma már a, jelenlegi konzerv- mennyiség is nehezen tudja követni az import igényeket. A nógrádi paprikából, sárga­répából, petrezselyemből, zel­lerből, vöröshagymából, para­dicsomból itt készül a Szov­jetunió részére többek között az az ételkülönlegesség, amely zakuszka néven ismeretes az itteniek előtt. — Nógrád megyével — tájékoztatnak kísérőink — régi kapcsolataink vannak, külö­nösen a paprikatermelő terü­leteken. A termelőszövetkeze­tek szilárdulásával ezek a kapcsolatok évről évre mind­jobban erősödnek, s most zöldborsóból például — te­kintve a megye északi fek­vését — az érési idő szét­húzása érdekében jelentősen növelni szeretnénk a szer­ződött területet. Az idei 339 holddal szemben jövőre 400 holdon akarunk borsót ter­meltetni, s 100 hold híján már meg is kötöttük a szerző­dést. Uborkából 250, papriká­ból 50, zöldbabból 50 holdon termeltetünk a Nógrád me­gyei termelőszövetkezetekkel, uborkából több mint kétsze­res, babból ötszörös terüle­tén az eddiginek. A gyár legjobb szállítói a pásztói já­rás tsz-ei, de a megye többi gazdaságára sem lehet pa­naszunk. Megtudjuk még, hogy a zöldborsóhoz hason­lóan a tervezett területre uborkából sem fejeződött be egészében még a szerződés- kötés, a konzervgyár keresi a vállalkozó kedvű gazdasá­gokat, s ígéri, hogy nem kötnek rossz „üzletet.” A rövid tájékoztató után Hiúnk meg egy felvételnyi időre a nógrádi gyümölcsök, zöldfélék feldolgozó gépei mellett is: Fent: A hatvani konzervgyár raktá-i raiban valóságos hegyek tornyosul­nak az Ízletes gyü­mölcskészítmé­nyekből. Középen: Pirit Ják a petrezselymet sárgarépát, zeller az ízletes zakusz­ka töltetét. A pap­rikába „pólyáit’* paradicsomos ké­szítmény igen. nép- j|j szerű a Szovjet unióban. Lent: A para.di­csomszószt gép ada­golja az üvegekbe, s a lezárt, konzerv már indulhat is a távoli fogyasztók­hoz.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents