Nógrádi Népújság, 1961. november (17. évfolyam, 88-96. szám)

1961-11-15 / 92. szám

4 NÓGRÁDI NÉPÚJSÁG 1961. november 15. Pezsgő élet a gimnáziumban A salgótarjáni Madách Imre gimnáziumban elmélyült komoly munkát végeznek az iskola tanulói. Az élettel, a gyakorlati ismeretekkel történő barátkozás szinte minden órán érvényesül. Kémia órán minden új vegvülettel, elemmel gyakorlati és elméleti tanulás formájában is megismerkednek a gye­rekek. Képünkön az egyik kislány egy fontos kísérletet végez el önállóan A fizika órán tanultakat a szépen, modern eszközökkel felszerelt szertárban gyakorlati úton is ellenőrizhetik a tudomány várát ostromló fiatalok Bajockyné biológia óráján is szoros egységet alkot elmélet és gyakorlat, kitömött állatok, sokszoros nagyítású mikrosz­kóp és egyéb felszerelés szolgálja a tudományos gyakorlatot És a két óra közti szünetben az enyhe őszi napok jóvoltából a szabad levegőn frissíthetik magukat a gimnazista fiúk és lányok, egy kis testi és szellemi utánpótlás segítségével Kípzőnvésieii szálkor Balassagyarmaton Fellendülőben az élet a balassagyarmati Mikszáth Kálmán művelődési házban. Egyre-másra munkához kezd­tek a művelődési otthon szakkörei is. A csont és fafaragás mű­vészetével ismerkedők önálló szakköre mellett megnyitják a képzőművészeti szakkört is, amelyben a festészet alap­elemeivel ismerkednek a népszerű művészeti ághoz kedvet érző tehetséges fel­nőttek és fiatalok. ÜJ ISKOLÁBAN TANULNAK A SÁGUJFALUX GYEREKEK Ságújfalu lakói lelkesedés­sel vették ki részüket a most elkészült iskola építéséből. Az új kéttantermes nevelői és I igazgatói szobával ellátott is- i kólát 2Dö 000 forintból építet- | ték fel. Az építkezéshez meg­kapták a 120 000 forintos ál­lami hozzájárulást, emellett a község lakói társadalmi munkájukkal és készpénz fel­ajánlással pótolták az össze­get. Mintegy 75 000 forintot tett ki a lakosság nagyszerű támogatása, a többi költsé­get a községfejlesztési alap­ból fedezték. Az iskola építését tavasz- szal kezdték el, és most no­vember 7-e tiszteletére már át is adták rendeltetésének a 1 gyönyörű létesítményt. Most \ már az új épületben tanul- 1 nak a ságújfalui gyerekek. SZAVALÓ VERSENY i az acélárugyárban $ A Salgótarjáni Acéláru­I gyári Művelődési Otthon ren­dezésében jelentős esemenye volt a könyvbarát hónapok­nak a vasárnap megrendezett szavalóverseny. A jelentős kulturális ese- \ményt 115 résztvevő közre- l működésével bonyolították \le. Negyvennégy szavaiéból Í22-őt jutalmaztak szépiro- i dalmi alkotásokkal a műve­li lődési otthon vezetői. I A szavalóverseny egyik «kedves élménye volt az öt- J éves Gyarmati Agnes fellé- l pése. A kisóvodás három \meglehetősen hosszú verset í adott elő nagy sikerrel és xnagy tehetséggel. Az ügyes A kislányt külön is jutalmaz­nák. i December 3-án a művelő- \dési otthon újabb szavaló- 1 versenyt rendez, a győzte- f seket elismerő oklevéllel ju- i talmazzák. ÜJ HEGYLÁNCOT FEDEZTEK FEL A CSENDES-ÓCEÁNBAN Mint az amerikai földrajzi társaság közli, Alaszka és a Hawai-szigetek között mint­egy 1700 km hosszúságú hegyvonulatot fedezték fel. A hegyek 1000—2000 méter magasak és kb. 4000 méter mélységben fekszenek a Csendes-Óceánban. Eddig 34 tengeralatti hegycsúcsot számláltak meg. Tudatosságot a népművelésbe TTj embereket kell for- mélnunk. Olyanokat, akik majd aktív tényezőivé válnak az előttünk álló nagy1 feladatok megvalósításának. Olyanokat, akiknek belső énje diktálja majd az alkotó munka örömét. Ennek az eléréséért kell harcolnia a népművelőknek is. Hiszen a megyei párt és tanácsi határozatok, irányel­vek megjelenése már meg­szabta az utat, amelyen elin­dulva mind közelebb kerül­hetünk ennek az igénynek a megközelítéséhez. Nem vélet­len tehát, hogy a tudatosság fogalma kiterjed ma már a megye minden területére, s foglalkoztatja a népművelés munkásait. Tudatosan kell irányítani az emberek műve­lődését. Olyan ismeretekkel, képességekkel és készségek sokaságával kell ellátni az embereket, amelyek lehetővé teszik, hogy megfelelően tud­janak tájékozódni a világban az objektív törvényszerűségek felismerésével és alkotó fel- használásával. Egyben tuda­tosan kell irányítani az em­berek szórakozását is. Ma már az embereknek van, s a jövőben még több szabad idejük lesz Érzik mindenütt, hogy terv­szerűbb, hatásosabb, irányí- tottabb és tudatosabb mun­kastílust kell kialakítani a népművelésben. Hiszen a mai követelményeket már nem elégíti ki az alkalom­szerűség, a spontaneitás. Biz­tosabban, tudatosabban kell haladni a városi és falusi népművelési munkában egy­aránt. A közös munkánák, az egységes irányításnak kell jellemeznie a népművelést. A régi módszerek egy része elavult, újakat kell keresni. Ami régen még jó volt, az lehet, hogy ma már nem fe­lel meg. Ezért kell állan­dóan elemezni, keresni, ku­tatni az újat, amely eredmé­nyesebb a réginél. Örvendetes, hogy mind­ezek csírái már kezdenek kibontakozni nálunk is. A megyei irányelvekben meg­fogalmazott feladatok jelent­keznek a járásoknál és köz­ségeknél is, ami nagy ered­mény. Ez mutatkozik meg az egységes tervezésben, irá­nyításban, a felelősség növe­lésében, a tudatosabb és cél­ratörőbb tevékenységben. Miért helyes ez? Először: megnövekedett a népművelési munka szerepe. feladata. Ehhez szükséges a hatásfok állandó emelése, amely fokozott felelősséget is jelent egyben. Másodszor: észre kell ve­tetni azt a jelentős tartalmi változást, amely az utóbbi évek népművelési munkájá­ban az ismeretterjesztő tevé­kenység, az ismeretek gya­korlati alkalmazásában és felhasználásában megy végbe. Harmadszor: megfelelően kell ismertetni a népműve­lés és termelés kapcsolatát, a népművelés hatását a szak- képzettség növelésével és biztosításával a termelé­kenységre. Negyedszer: a tudatos irá­nyítás elengedhetetlen fel­tétele a megfelelő módszer megválasztása. A z eredmények jelent- keznek olyan terüle­ten is, hogy a művelődési otthonok igazgatóinak nagy része elemzőbben végzi mun­káját, s keresi, kutatja a megfelelőbb utat. Nem vé­letlen, hogy Karancsságon, lVíizserfán stb. községi terü­leteken a fiatalok és idő­sebbek szabad idejük nagy részét a művelődési otthon­ban töltik, hogy Nőtincs stb. községekben jól működik az ifjúsági akadémia stb. Szá­mos helyet lehetne még em­líteni, ahol hasonló eredmé­nyek mutatkoznak. A felso­rolás viszont nagyon hosszú lenne. Persze, a tudatosság még korántsem azzal az in­tenzitással nyomult a nép­művelésbe, amely jelentős eredmények elérését biztosí­taná. Ennek egyik oka az is, hogy az irányító munkában (mert a művelődési otthonok igazgatóinak is irányító munkát kell végezniök) nem sikerült még a szükséges színvonalat elérni pedig a nép­művelők feladata, hogy fel­keltsék az érdeklődést, s ehhez megfelelő módszereket keressenek. Éppen ezért a szerkezeti formákat megfelelő tartalommal kell megtölteni. Sajnos, azok legtöbb helyen még primitívek s hézagosak a kivitelezések is. A külön­böző foglalkozási formák tartalmának feltárása eléggé hiányos. Az ismeretterjesz­tés, a szakkörök, a klubok, a gyermekfoglalkazások stb.- kel sok helyen még mindig nem tudnak mit kezdeni, mert kevéssé ismertek. Ezért gyengébb a tömegha­tás is. A megismerés érde­kében szükséges, hogy a nép­művelés munkásai tanulmá­nyozzák a szakfolyóiratokat, keressék az új utat, elemző munkát végezzenek a köz­ségben, s ennek alapján bontsák fel az irányelveket. Meg kell keresni az általá­nosan ismertetett formákon belül azokat, amelyek meg­felelő tartalommal meg­töltve, hatásossá válnak. A művelődési otthonokon belül kell különösebb gonddal foglalkozni e formák tartal­mának feltárásával, s színe­sen, érdeklődéstkeltően hatni az emberekre. Lehetőséget nyújt ez a helyes arányok kialakítására is. Azaz: az is­meretterjesztésen belül a széles tömegeket mozgató és a speciális érdeklődésű for­mák megkeresése, s benne a tartalom megalapozása az egyes előadásokon, szö­vetkezeti téli estéken, aka­démiákon, tanfolyamokon keresztül. A szakköri foglal­kozások biztosítása, a kiállí­tások, kirándulások lehető­ségeinek megteremtése, a klubélet kialakítása, a gyer­mekfoglalkozások megszer­vezése, az öntevékeny művé­szeti munka kibontakozása, az egyéb rendezvények mind-mind az a terület, ame­lyeken belül meg lehet és kell választani a községek körülményeitől függő formá­kat. Az azon belüli tartalmi színvonalat megfelelő mód­szerek alkalmazásával kell növelni. T elentős eredménye lesz " e népművelési évnek, ha a járási és körzeti mű­velődési otthonokban emel­kedni fog a tartalmi munka színvonala. Megyénkben már vannak járási feladatokat el­látó művelődési otthonok és kialakultak már a körzetek is. A jövőben az az egyik igen nagy feladat, hogy ezekben a művelődési ottho­nokban tudatosan irányított munka folyjék, s hatásuk megfelelő eredményeket gyü­mölcsözzön a járás vala­mennyi művelődési otthoná­ban. A tudatos munka egyik fel­tétele, hogy a kulturális fel­adattal foglalkozók tekintsék azt szívügyüknek is, gond­dal, törődéssel foglalkozza­nak vele, énjükből fakadjon az alkotó munka öröme, s a hozzáértéshez, a tudatos irá­nyításhoz szerezzék meg az új helyzetnek megfelelő nép­művelési ismereteket. Balcza Lajos A falusi iskola politechnikája I Elég érdekes, mondhatni szemfüles módon lett a fes­tői szép Buják községnek po­litechnikai műhelye. A nem­rég odakerült Bana tanár­házaspár sok merész elgondo­lással, tervvel és ötlettel igye­kezett az iskola megszokott életébe eleven vért, lüktető energiát vinni. így például a talpraesett, nagyszerű igaz­gató asszony fejében született meg az ötlet, hogy minek nekik a hatalmas, egy-két ügyes beavatkozással modern­re varázsolható szeneskamra, mikor oda lehetne akár egy szép politechnikai műhelyt is teremteni. És a megszületett terv után életre hozták a megvalósulást is. A követelményeknek meg­felelő világos és tágas mű­helyt építettek, egy csomó kézi szerszámmal, meg gép­pel berendezve, az iskolaudvar mellé. A műhely születésénél majd a csinosításánál ott se­rénykedtek a honfoglaló gye- i rekek is. Festettek, meszel­tek, fürgén takarítottak, és utána szinte áttüzesedett mun­kalendülettel fúrtak, faragtak a nagyszerű alkotmányban. A falusi iskolában más jel- legűbb, az ottani környeze' termelőmunkájába bekapcso­lódó gyakorlatokkal viszik az iskolát közelebb az élethez, mint a városi iskolában. A bujáki gyerekek az év nagy részében, amíg csak lehet a szabadban tenni-venni, amíg csak akad munka kinn a határban, ott serénykednek a iskolának adott gyakorló kertben. Ebben az iskolai munká­ban elenyésző jelentősége van a pénznek, de meg-meg újuló büszkeséggel tartják számon a gyerekek és felnőttek azt is, hogy majd ezer forintot árultak ki a saját maguk ter­melte konyhakerti árukból, a múlt tanévben. Ahogy elbeszélget az em­ber ezekkel a gyerekekkel, azt tapasztalja, hogy majd­hogynem jobban szeretik ter­melő munkájukat az írás, ol­vasásnál. Szépséget és az al­kotó fantázia szabad szárnya­lását jelenti számukra a fi­zikai munka, a gépekkel, szer­számokkal való ismerkedés, általában a felnőtt élethez és munkához sokban hason­lító gyakorlati tevékenység. Különösen kedves és mara­dandó élményt jelent a gye­rekeknek, a tsz-be, meg az állami gazdaságba látogatás néhány órája, amikor a mun­kásélet teljes szépségével, a termelés felelősségteljes mun­kafogásaival ismerkedhetnek, és beszélgetnek magukkal a dolgozókkal is. Nagy dolog és felelősség- teljes feladat, amit most az országgyűlés által törvényerő­re emelt oktatási reform a pedagógusoktól elvár. Itt Bu­jákon a maga soklodalúságá- ban és felelősségében ismer­ték fel a pedagógusok, az igazgató és a két gyakorlati oktatást vezető tanár egyaránt a feladat nagyságát. Bana Miklós nevelő olyan kedvvel és lelkesedéssel fogott a mun­kához, hogy lelkesedése és munkaszeretete magukat a gyerekeket is magával ragad­ta. Óraszámban is elég sok lekötöttséget jelent a három osztály több csoportban tör­ténő gyakorlati oktatását ve­zetni, irányítani, de ezzel még csak megközelítően sem érzi befejezettnek tennivalóit. Nagy, vaskos könyveket, me­zőgazdasági szakkönyveket la­poz, tanulmányoz, hogy el­sajátíthassa a legfontosabb tudnivalókat a gyakorlati ok­tatás levezetéséhez. És mindezek mellett vál­lalta azt is, hogy továbbképzi magát, a főiskola fizikai műszaki szakára jelentkezett, hogy a korszerű követelmé­nyeknek megfelelő politech­nikai oktatás lelkiismeretes irányítójává váljon. Itt vannak aztán a ter­vek, az elképzelések, amelyek­kel azon munkálkodnak, hogy minél sokoldalúbb és ered­ményesebb lehessen a fiata­lok élettel való ismerkedése. Szülőket, gyerekeket egyaránt magával ragadott az a terv, amely szerint kisállattenyész­tést is beiktattak programjuk­ba. Nyúltenyészei kialakítá­sával kezdik ezt a tevékeny­ségüket, de baromfi-állomány megteremtését is tervbe vet­ték, hogy a gyerekek már itt az iskolában hozzáértéssel és szeretettel foglalkozzanak az állattenyésztés nagy szakkép­zettséget igénylő feladatával. A tervek szerint ez a kis­állattenyésztés a földműves- szövetkezet keretein belül mű­ködik majd, önálló elszámo­lási egység lesz a kis szövet­kezetben, sőt mi több a szö­vetkezethez hasonló intéző bizottságot is választanak majd gyerekekből, hogy az irányítás, vezetés szabályaival felelősségteljes feladataival is megismerkedjenek a fiatalok. Egyszóval terv és elképzelés lelkesedéssel egyetemben bő­ven van itt a bujáki isko­lában. Amikor az idő már terembe szorítja a gyakorlati munkában serénykedő tanu­lókat, akkor két csoportra válva a fiúk a már említett új műhelyben ismerkednek a szerszámokkal a lányok pe­dig kézimunkázással, sütés­sel, főzéssel töltik idejüket. Varrógépen tanulnak varrni, a kötés és horgolás alapele­meit sajátítják el, sőt mi több a népi hímzés hagyományait is felelevenítik majd a gya.- korlali órákon. Emellett ügyességi játékok készítésére is megtanítja őket a lányok oktatását vezető Turcsányi Jánosné tanárnő. Mindezeket figyelembe véve egyértelműen arról lehet be­szélni. hogy a bujáki iskola nevelői sok szép tervvel, ötlettel, becsülettel kezdtek hozzá az oktatási reform gya­korlati megvalósításához. Ujlaky Mária

Next

/
Thumbnails
Contents