Nógrádi Népújság, 1961. november (17. évfolyam, 88-96. szám)

1961-11-11 / 91. szám

1961. november 11. NÓGRÁDI NIPÜJ8AS 5 A tervteljesítés eleven eszköze legyen a mezőgazdaságban is a munkaverseny MEGYEBIZOTTSÄGI ÜLÉS A MEDOSZ-NÁL Zárszámadás előtt Keszegen A mag 400 katasztrális hol­don még október hónapban földbe került. A traktorok, amelyek az ázott, barna föl­det hasítják, már mélyen szántanak a tavasziak alá. Őszintén örülnek az ilyen eredményeknek a keszegi Dó­zsa Termelőszövetkezetben, hiszen ilyenkor mindig új erőre kap bennük az erősen megtépázott reménység is. Mert az ősszel ez a mostoha időjárás ugyancsak próbára tette azokat a termelőszövet­kezeteket is, amelyek eszten­dők óta szilárdan állnak a lábukon, biztosan haladnak előre. A Dózsa Termelőszö­vetkezet meg a gyengék kö­zé tartozik. Fokozottabb erő­feszítéseket követelt tehát a termelőszövetkezet vezetőitől, a brigádvezetőktől, hogy a vetés mielőbbi befejezése ér­dekében munkára mozgósít­sák a szövetkezeti gazdákat. Mert az idei őszön nagyon nagy szükség volt arra, hogy a gépek mellett dolgozzanak, szórják a magot a szövetke­zet fogatos vetőgépei is. Azért akadnak, akik aggá­lyoskodnak, elégedetlenek a munkával. — A Pölösre azért kíván­csi vagyok ... Hoz-e vala­mit? — mondja egy tagba­szakadt, erősen őszülő gazda. Fogatos a szövetkezetben. — Elvetettünk, s így most már termést is várhatunk — magyaráz a szövetkezet me­zőgazdásza. Aztán a brigádvezető szól. — Nem várhattunk vele. Nyári szántás volt, dixtiller járta meg a földet, így ve­tettünk. Az idő sürgetett. Nem akarunk jövőre olyan zár­számadást, mint az idei... Ahogy fog3mak az eszten­dő napjai, úgy esik egyre több szó a szövetkezeti gaz­dák körében a zárszámadás­ról. Egyre többen teszik fel a kérdést Keszegen is: ho­gyan zárjuk az esztendőt, mit kapunk az év végén? S a kérdésekre válaszolnia kell a termelőszövetkezet vezető­ségének. Válaszolnia nagyon őszintén, feltárva a tényeket, mert ezt tőlük azok a szö­vetkezeti gazdák, akik egész esztendőben becsületesen dol­goztak a közösben, elvárják. S a válasz nem biztató. A keszegi Dózsa Termelőszövet­kezet jelentős összegű mér­leghiánnyal zárja az eszten­dőt. Dehát mást nem is ered­ményezhetett az erélytelen, gyenge vezetés, a termelés szerkezetének aránytalansága, az állattenyésztés elhanyago­lása, a termelőszövetkezeti gazdák nagy részének hely­telen hozzáállása a közös munkához. A termelőszövetkezet elnö­két nemrégiben leváltották. Nemcsak azért jutott erre a Sorsra, mert felelőtlen, hozzá nem értő intézkedésekkel oko­zott kárt a termelőszövetke­zetnek, hanem a nyár folya­mán pénzügyi szabálytalansá­gokra is bukkantak Kesze­gen. A most megválasztott új elnök becsületes, rendes gaz­da. Munkája azonban még­sem hozott változást egyik napról a másikra. Hiszen azt a sok bajt, rendellenességet, amelyet egy esztendőn át te­téztek» most nem lehet egy­kettőre jóvá tenni. Meg az­tán őszintén szólva az új el­Érdekes és egyben rendkí­vül jelentős fejlődési lehető­ség nyílt a kisállattenyész­tés terén az új gazdasági esz­tendőre a diósjenői Üj Ba­rázda Termelőszövetkezetben. A gazdaság, — amely adottságaival igen alkalmas víziszárnyasok nevelésére, — elhatározta, hogy a jövőben komoly, nagyüzemi formában foglalkozik baromfi, elsősor­ban kacsaneveléssel. A meny- nyiségi tervek mellett a mi­nőségi eredmény is fontos célkitűzése a szövetkezetnek nők járatlan is a vezetésben. Nem igazgatott ő soha több mint ezer holdas birtokot. Se­gíteni kell őt a munkában, hogy minél előbb megtanul­ja a vezetést. S Vincze Péter mellett, aki két-három hó­napja még a Kossuth Ter­melőszövetkezetet irányította Tereskén, most mint mező­gazdász dolgozik Keszegen a Dózsa Termelőszövetkezetben — sokat tanulhat. Rájöhet arra az örökérvényű igazság­ra: ha erősödik a vezetés, erősödik a termelőszövetke­zet is. Bizonyos változtatást esz­közöltek a tervkészítéskor az 1962-es vetésszerkezet kiala­kításában is. S ezt a válto­zást olyan növényféleségek javára eszközölték, amelyek termelése csaknem teljesen gépesített, s így kevesebb kézi munkaerőt igényel. Pon­tosan az idei tapasztalatok bi­zonyítják e változás szüksé­gességét, hiszen az idén a termelőszövetkezetnek jelen­tős termelés és jövedelem ki­esése mutatkozik éppen azért, mert munkaerő hiányában nem dolgozták meg meg­felelően a munkaigényes nö­vények területét. A kukorica például a 12 mázsa holdan­ként. átlag helyett mindössze két mázsát adott. S a bur­gonyatermés még a 20 má­zsát sem érte el egy-egy ka- tasztrális holdon. A rossz ta­lajelőkészítés, a kései vetés igen alacsonyra szorította a gabonafélék hozamát is. A zabból például ugyanannyit arattak a szövetkezetiek, mint amennyit a vetéskor a földbe szórtak. Az állattenyésztésben 180 ezer forint bevétel kiesés mu­tatkozik. A termelőszövetke­zet vezetői már a tervezés­nél komoly hibát követtek el, amikor olyan állatok ér­tékesítését tervezték be, ame­lyek felnevelése nem volt biz­tosítva. Egyrészt azért, mert nem teremtették meg az össz­hangot az állatállomány és a takarmánybázis között, más­részt hiányzott a hizlaláshoz szükséges alapanyag is. A rendetlen, rendszertelen ta­karmányozás mellett csak te­tézte a bajt az állatgondo­zók rossz munkája. Gyakran váltották egymást az embe­rek, s előfordult az is, hogy az állatgondozók otthagyták munkájukat, nem törődve az­zal, hogy elmarad az állatok gondozása, etetése. Ilyen kö­rülmények között természe­tesen nem lehet mást várni, alacsony állati hozamokat, s a jövedelem helyett ráfize­tést, Biztató azonban, hogy a termelőszövetkezet vezető­sége igen helyesen vonja le a következtetéseket' az idei esztendőből, s az 1962-es ter­vek készítésekor már ilyen hibákat nem követtek el. Pél­da erre, hogy a 90 hízott­sertés és 40 vágómarha hiz­lalásához szükséges alapanyag mintegy 60 százalékát Saját erőből( biztosítják. Ezekről a tényekről kell beszámolni a termelőszövet- • kezet vezetőségének a zár- számadási közgyűlésen nagyon őszintén, nagyon reálisan ele­mezve a termelőszövetkezet idei gazdálkodását. Ismertes­sék azokat a szervezeti, gaz­dasági intézkedéseket is, ame­lyek megvalósítása jelentősen előbbre viszi majd a szövet­kezeti gazdálkodást. A ter­melőszövetkezet pártszerveze­te pedig a gazdasági meg­s ennek érdekében a megye első tojókacsa törzstelepét akarja kialakítani. Az első 1000 darabból álló törzsállo­mány már ősz óta a gazda­ságban van, s a tervezett to­vábbi 1000 kacsa megfelelő elhelyezésére most épül a 2 ezer férőhelyes korszerű szálláshely. A tojókacsa törzstelep a jövő esztendőre magas jö­vedelmet Ígér a diósjenőiek- nek s ezt a jövedelmet na­poscsibék vásárlásával és ne­velésével is növelni fogja a termelőszövetkezet. erősödés mellett lankadatla­nul küzdjön a termelőszövet­kezet politikai megszilárdítá­sáért. Mert ez a munka kell, hogy képezze az elkövetke­zendő időkben a legfontosabb feladatukat. Az újonnan meg­választott pártvezetőség ma­gyarázza meg a szövetkezeti gazdáknak: a termelőszövet­kezet akkor lesz életképes, a hozott intézkedések akkor érik el hatékonyságukat, akkor tudnak előleget fizetni, s ak­kor lesz magasabb a munka­egység részesedés is» ha a szövetkezeti gazdák becsüle­tesen elvégzik a rájuk váró munkát a közösben. Mert az idén a több mint 160 ter­melőszövetkezeti tagból alig 20—30-ra lehetett számítani, így volt ez még most az ősz­szel a vertesnél iis és nem volt jobb a helyzet nyáron sem a nagy munkák idején. A szövetkezeti tagok a meg­engedettnél nagyobb háztáji területük gondjaival voltak elfoglalva» s ha idejük en­gedte, inkább átjártak a szom­széd község határába dolgoz­ni. Ilyen körülmények között aztán nem sokat várhatnak a zárszámadástól, mert a közös­ben csak a közösen végzett munka hozza meg a várt ered­ményt. Ezt kell megmagya­rázni, de úgy, hogy megért­sék azok 'is, akik most ké­telkednek, | bizalmatlanok , a szövetkezettel szemben. Erre nemcsak azért van szükség, mert a keszegi Dózsa Terme­lőszövetkezet termelésére is számít államunk. A szövet­kezet erősödése, szilárdulása azért is fontos, hogy úgy éljenek a keszegi termelőszö­vetkezeti gazdák is, mint azokban a szövetkezetekben élnek a tagok, ahol rend­szeresen elvégezték egész esz­tendőn át a rájuk váró mun­kát. Az utóbbi időben rendkí­vül sokat hallani a faluban Böskéről. így a Böske, úgy a Böske, éppenhogy csak kell a Böske. Pedig nem mindig volt ez így. Volt idő, amikor megfordultak Böske után, hogy végigment a falu fő­utcáján. — Ez igen, ha az enyém lehetne — mondta sóhajtva nem egy falubeli. De ez csak óhaj maradt, mert Bibók Pista bácsi az ő Böskéjét a világért sem adta volna sen­kinek. Amikor megalakult a falu­ban a termelőszövetkezet Böskének — a szép zsemlye­tarka tehénnek — új kérője akadt: a szövetkezet elnöke. — Ha eladja, Pista bácsi, megvesszük a Böskét — mondta az elnök egy alka­lommal. Pista bácsi arca hol el­vörösödött, hol elsápadt. — Nem eladó, senkinek sem eladó — mondta riad­tan. — Ha nem eladó, hát nem eladó — nyugtázta az elnök és továbbment a következő tehenes gazdához. Pista bácsi meg bement az istálló­ba, megsimogatta Böske nya­kát, s úgy mormolta: — Nem adlak, senkinek nem adlak. A tehén mintha értette volna szavait, nagy, vizenyős szemével hálásan tekintett öreg gazdájára, s recés nyel­vével végignyalta Pista bácsi kezét. Nem is lett volna talán semmi baj Böskével, ha egy idő után nem apad el a teje. De hát elapadt, s azt sem le­hetett remélni többé, hogy kis borjúval örvendezteti meg öreg gazdáját. Pista bácsi egyre szomorúbban járt Böske körül. Százszor Az állami gazdaságok, gép­állomások és erdészeti üze­mek komoly vállalást tettek az idei tervek túlteljesítésére, a minőség javítására, a ta­karékosságra és a költségek csökkentésére az év elején. Ezek a vállalások együt­tesen csaknem 10 millió forintot jelentenek éves viszonylatban. Az első háromnegyed év eredményei alapján, a lehe­tőségek okos kihasználásával teljesíthetik mezőgazdasági üzemeink az év hátralévő részében az éves vállalást. Jelentőségteljes az a meg­állapítás, hogy az idei év az első, amikor a mezőgazdasági üzemekben tételesen kidol­gozták és összegszerűen ága­zatokra is lebontották a vál­lalásokat. A jövőben több gondot kell fordítani még az üzemekben meglévő le­hetőségek — munkaszer­vezés: újítások, szocialis­ta brigádmozgalom — alapos elemzésére, mert ez megkönnyíti a válla­lások elkészítését. A jövőben ezt a szakemberekkel közö­sen szükséges elvégezni a szakszervezeti bizottságoknak még a tervek ismertetése előtt. Több mezőgazdasági üzem­ben például a pásztói és er­dőkürti gépállomáson, vagy a Magyarnándori és a Pásztói Állami Gazdaságban nagysze­rűen hasznosítják az eredmé­nyek érdekében a szocialista brigádmozgalom mozgósító erejét. Megyénkben jelenleg két szocialista és 26 e címért küzdő brigád dolgo­zik a mezőgazdaságban. Jól alkalmazzák egyes üzemek az anyagi ösztönzés más mód­megbánta, hogy nem adta a szövetkezetnek, amikor kér­ték. — Majd eladom az Ál­latforgalmi Vállalatnak — gondolta. S elhatározását csakhamar tett követte. A kirendeltségen csak az egyik átvevőt találta. — Van egy gyönyörű tehe­nem, szeretném vágóba el­adni — mondta félénken. — Szép tehenet nem vehe­tünk vágóba — hangzott az átvevő határozott hangja. De nem járt jobban a ki- rendeltség vezetőjével sem. — Milyen az a tehén? — kérdezte. Pista bácsi gondolta, ha a szép nem kell, azt kell mon­dani, hogy sovány, csúnya. — Hát nem a legszebb, bizony dörögnek a csontjai. — Ilyen tehén persze hogy nem kell — mondta a ki­rendeltségvezető, majd hoz­zátette: — Hizlalja meg, vagy ha nincs takarmánya, adja el a tsz-nek. Pista bácsi leverten ült fel a hazafelé tartó vonatra. Hát kit lát az egyik fülkében, mint a helybeli tsz elnökét. — Mi járatban, Pista bácsi? — kérdezte az öre­get. — A Böskét jöttem kí­nálni. — No és eladta? — Nem! — Megvesszük mi, éppen ma kötöttem pótszerződést 20 szarvasmarni hizlalására. A háztájiból vásároljuk fel az alapanyagot. Ez az öreg tehén éppen arra való Meg is egyeztek. Igaz, Pista bácsi kerek kétezer fo­rinttal kapott kevesebbet Böskéért. Meg is jegyezte magának örökre, a tehenet is akkor kell adni, amikor kérik. Kata János szerét is. Az első félévben például 48 kiváló dolgozó ok­levelet és 74 jelvényt adtak ki. Azokban az üzemekben, ahol a jó eredmények szü­letnek, állandóan felszínen tartják a kitüntetések elnye­résének feltételeit, amelyek teljesítése hasznot hoz mind a dolgozónak, mind az üzem­nek. Újabb esztendő tanulságai­val lettek gazdagabbak ter­melőszövetkezeteink, s az 1961/62-es időszak gazdasági tervei ezeknek a tapasztala­toknak figyelembe vételével formálódnak. A cél: a nagyüzemi műve­lési módszerek minél fokozot­tabb érvényesítése: Ennek ér­dekében az őszön igen sok tsz táblásítási munkát vég­zett területén, s igyekszik a talaj- és éghajlati adottsá­goknak leginkább kedvező nö­vény és állatfélékkel foglal­kozni. A két termelőszövetkezet, amelyikhez legutóbb elláto­gattunk a szécsényi II. Rá­kóczi és az érsekvadkerti Tar­tós Béke Tsz-el egyesült Ma­gyar—Csehszlovák Barátság volt. — Hogyan lesz Szécsény- ben? — erre kértünk választ Sümegi János elnöktől.. — A II. Rákóczi Tsz a ben- czúrfalvai termelőszövetkezet tagságával és területével megnövekedve már 4060 hold hasznosítására állította össze gazdasági terveit. A szako­sítási elgondolásoknak meg­felelően üzemegységekre oszt­va alakul a növénytermelés és állattenyésztés. Nagy elő­relépést jelent nálunk, hogy a 700 holdas kenyérgabona területéből 250 holdon nagy­hozamú külföldi búzafajtákal vetettünk. A szakosítási el­gondolások szerint a vető­burgonyát a külső üzemegy­ségek termelik, s ugyancsak ott kerül kialakításra a nagy­üzemi, 45 holdas gyümölcsös. A tervben az állatokat na­gyon kiszolgáljuk, több min: 400 szarvasmarha abraktakar­mányáról kell gondoskodni. Jelentős területű takarmány­borsó, silókukorica, őszi keve­Nagy feladat hárul a szak­emberre, a szakszervezeti bi­zottságokra, a jövő évi tervek teljesítését elősegítő munka­verseny megszervezésében is. Még jobb eredményekről is beszélhetnek majd a mező- gazdaságban, ha a jövőben jobban felhasználják a dol­gozók kezdeményezését, alko­tó tenniakarását. rék mellett a régivel és a felülvetéssel 400 holdon ve­tünk pillangósokat, s az a célunk, hogy premizálás for­májában a háztáji állatok szükségletét is biztosítsuk. Fontos szerepet játszik ter­vünkben a gépesítés tovább­fejlesztése. A meglevő gépek­hez vásárolni akarunk egy lánctalpas, egy K 25-ös trak­tort, egy eszközhordozót, te­hergépkocsit, s a munkagé­pekkel, a burgonyavető, sze­dő, a két arató, kévekötő gép pel, a silókombájnnal, vala­mint az új istálló fejőgépe­sítésével az emberi erőt igyek­szünk megkímélni. Érsekvadkerten a két szö­vetkezet egyesülésével a me­gye legnagyobb területű, mintegy ötezer holdas gaz­daságává növekedett Magyar Csehszlovák Barátság Tsz ter­veiről az új elnök, Tóth Ist­ván ezeket mondja: — Töbtv, mint 1500 hold őszi gabonát vetettünk el, s az eddigi 600 holddal szem­ben 910 hold a búzaterüle­tünk. Külföldi fajtából 16 má­zsás átlagra számítupk, hazai búzából 9 mázsa szerepel a tervben. A tavalyi 20 hold­dal szemben a termelőszö­vetkezet kertészete 70 hold­ra nő, s ezen az eddigi ta­pasztalat szeilint jól jöve­delmező szántóföldi zöldség­féléket termelünk. Fejleszt­jük a tsz áilatgazdaságát is. A jelenlegi 103 tehén 130 darabra nő, s a szarvasmarha­állományban 1982. év végén 409 darabot akarunk szám­lálni. 500 sertésünk, 610 ju- hunk lesz az állományban, s egyik régi tanyaépületünk­ben 20 ezer férőhelyes ba­romfiólat létesítünk. A ter­vek szerint az esztendőben 160 hízómarhát, 300 hízott­sertést, 20 ezer baromfit ér­tékesítünk. —— ---------<% o %»------------------­Kacsa t örzstenyészet Diósjenőn Vincze Istvánné------------ -------------­Tö rténél’ Böskéről Két gazdaság terveiből

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents