Nógrádi Népújság, 1961. november (17. évfolyam, 88-96. szám)

1961-11-05 / 89-90. szám

4 NÓGRÁDI NfiPÜJSAG 1961. november 5. Kommunista munkabrigád A Szovejtunióban nagyszerű a Sztankolnyija gyárban dolgo- kommunista munkabrigádok, mű- zik. A képek azt mutatják, hogy ködnek. Ezek közül mutatunk a brigád tagjai hogyan élik be egyet, amelyik Moszkvában, , életüket. Gubánov brigádjában mindenki tanul, maga a brigádvezető nem­rég kezdte meg a gépipari technikum 5. évfolyamát. A gyári kabinetben technikai irodalommal foglalkozik. Ugyanitt tanulnak a brigád többi tagjai is. J. Birjukov, V. Jemeljáncev és G. Ores­kina. Vagy sétálni az utcákon és a Moszkva folyó partján. .. A brigádba új ember ér­kezett... Jó tudnia, hogy baráti család­ba került, mely majd segítséget nyújt a szak­ma meste­révé válásá­hoz. A programvezérlésű észtéig apa dók mellett sokáig elidőztek a brigád tagjai... MŰKÖDIK A LETTORSZÁGI ATOMREAKTOR Alig több mint egy évvel ezelőtt a lettországi Szalasz- pilsz közelében lerakták a baltvidék első atomreaktorá­nak. alapjait. Az új tudomá­nyos központ most elkészült. Az ország mintegy 70 külön­böző vállalata készítette hozzá a berendezéseket és műszereket. A reaktor megfelel a mo­dem tudomány és technika legújabb víwnányaiak. Min­den folyamatot gépesítettek és automatizáltak. Automati­zált berendezés és ellenőrző műszerek tömege biztosítja a helyiségekben tartózkodó emberek biztonságát. A 3 baltvidéki köztársaság — Lettország, Litvánia és Észtország — tudósai ma már komoly tudományos kutatá­sokat végezhetnek az atomfi­zika területén. MONGOL FIATALOK segítsége az Állat­tenyésztésnek Az idén a főiskolák és technikumok hallgatóinak ez­rei indultak el az ország dé­li részébe, hogy új kutak építésével segítsék elő az ál­lattenyésztés további fejlő­dését. A mongol főiskolai hallgatóik a népi forradalom 40. évfordulójának tisztele­tére a Gobi-sivatag déli, kö­zépső és keleti részében 431 kutat építettek, illetve meg­javítottak Mert- céljaink szentek Érdekes beszélgetésre lettem figyelmes a napokban. Kis társaság beszélgetett és né­hány hangfoszlányt hallottam csupán. „Es képzeljetek” — folytatta megkezdett mondö- káját a társaság egyik tagja — „még azt is hallottam, hogy a Szovjetunióban novem­ber 7-e olyan nagy ünnep, mint nálunk a karácsony, vagy a húsvét. Az asszonyok süt­nek. 1 őznek és szűk családi körben is meg ünneplik ezt a napot. Hát mondjátok, nem érdekes?’’ Társaim talán még sokáig be­szélgettek, én azonban tovább mentem, de szüntelenül a kérdés csengett a fülemben, „Hát mondjátok meg, nem érdekes?” Elgondolkoztam. Hogyan adhatnék felele­tet kollégista társamnak arra a kérdésre, a.mit ugyan nem nekem, tett fel, de fele­letet vár ra. Ehhez mindenekelőtt számve­tést kell csinálnom magammal Tizennyolc éves vagyok, negyedikes gim­nazista. Mint társaim, én is tele vagyok ambícióval, ábránddal és nekem is vanak céljaim. A mi nemzedékünk már nem mond­hatja azt, hogy mi vívtuk ki magunknak a jogokat, az emberi megélhetést, a művelő­dési lehetőségeket. Nem. Ezt sem társaim, sem én nem mondhatom. Nekünk egy nagy, de szép feladat jutott: járni a megkezdett úton. Ez azonban nem elégíti ki az embert. Ha csupán a megkezdett úton, minden cél nélkül bolyongnánk, előbb-utóbb útvesztő­be kerülnénk. Kell, hogy legyen az em­bernek valami, ami a helyes útirányt meg­határozza. Ez az útirány vezet a célba. Az egyénen múlik, hogy eléri-e vagy nem. Egyéni célom, hogy nevelőnő legyek. Ne­velni szeretném az ifjú nemzedéket, hogy minél előbb találják meg az igazi „én”-jü- ket a társadalomban. Tanítani szépre és jóra, átadni nekik az élettapasztalatból va­lamit. Becsületes, igaz embereket nevelni, akik a társadalom építőivé válnak idővel. Természetesen, hogy az ember nevelni tud­jon, arra van szükség, hogy maga is olyan ember legyen, amilyet majd annak idején tanítványaiból kíván faragni. Az én célom azonban csak egy a sok kö­zül: ez érthető is, hiszen sokan vagyunk tizennyolc évesek, sokan vagyunk, akik most lépünk ki az ELETBE. Nem lesz könnyű dolog, hogy megálljuk szilárdan a helyün­ket és nem lesz könnyű „ember lenni min­dig, minden körülményben.” Pedig úgy gon­dolom, hogy ez az a cél, amely mindnyá­junkat vezérel, amely közös. A társadalom­iban megtalálni a helyünket, s olyan lég­kört kialakítani, hogy ott ne kisértsen a múlt áporodott levegője, nem. könnyű do­log. Csak rövid életpálya van még a há­tunk mögött, s előttünk áll az egész élet. Rajtunk múlik, hogyan irányítjuk, mert a feltételek megvannak ahhoz, hogy ne fus­sunk zátonyra. Igen, a feltételek megvan­nak, s egyesek hajója mégis zátonyra fut. Ez azonban csak elenyésző kisebbség. A többség megtalálja az igazi utat az életbe. Most már talán vissza kanyarodhatnék a kérdésre, melyre eddig nem válaszoltam. Nem, nem furcsa, hanem természetes do­log, hogy a Szovjetunióban olyan nagy sze­retettel ünnepelik november hetedikét. Ez a nap különben is sokkal nagyobb szerete- tet érdemelne, hiszen tulajdonképpen no­vember hetedikének és győzelmének kö­szönhetjük, hogy célokat tűzhetünk ma­gunk elé, és hogy nem gond a mindennapi kenyér. Csík Anna Á dolgozó nők érdekében ÜZBEKISZTÄN MESTERSÉGES TENGEREI Üzbekisztán és Kirgizia határán, a Ferganai-völgyben megkezdték egy csaknem 200 millió köbméter befogadóké­pességű víztároló építését. Ezzel 100 000 hektárnyi szűz­föld öntözése válik lehetővé. A mesterséges tenger kia­lakítása érdekében 68 méter magas és fél kilométer hosszú gáttal zárják el az egyik hegyi folyó medrét. A legközelebbi években Üzbekisztánban további 8 nagy víztárolót építenek, s ez­zel biztosítják félmillió hektár új földnek a vetésforgóba való bekapcsolását. Az új földe­ken gyapotot, gyümölcsöt és szőlőt fognak termelni. Az Októberi Szocialista Forradalom, a lenini párt megnyitotta a szovjet nők előtt az igazi emberi bol­dogsághoz vezető napfényes utat. A szabad munka fel­emelte, soménak, hazájának teljhatalmú urává, a kommu­nizmus aktív építőjévé tette a szovjet nőt. Természetes, hogy a prog­ram-tervezet is nagy figyel­met fordít a nők munkájára és mindennapi életére. A párt gondoskodik róla, hogy a nők boldog anyaságukat összeegyeztethessék a társa­dalmi munkában és a köz­életben, a tudományban és a művészetben való tevékeny, alkotó részvétellel. „A nőknek viszonylag könnyebb, s ugyanakkor elég jól fizetett munkát kell biztosítani” — mondja a pánt program­okmánya. A nők munkájának és éle­tének megkönnyítése elsősor­ban azt jelenti, hogy igyek­szünk minél jobban mente­síteni őket a házimunkától, gondoskodunk arról, hogy idejüket és energiájukat ne eméssze fel a mosás, a főzés, a takarítás. A legközelebbi jövőben a háztartásokban mindenütt elterjednek az ol­csó gépek, berendezések. A Szovjetunióban megnövelik a javítóműhelyek, mosodák, fodrászműhelyek stb. számát A szovjet állam különös figyelmet fordít a közétkez­tetési üzemek hálózatának bővítésére. Tíz-tizenöt esztendő le­forgása alatt a közétkez­tetés túlsúlyba került az otthoni főzéssel szemben. Ennek érdekében megnövelik a vállalatoknál, az intézmé­nyekben, a nagy házakban működő éttermek számát, s ami a legfőbb, megjavítják az ételek minőségét és csök­kentik az árakat. Az étter­mekben az ízletes és tápláló ebéd a családnak nem kerül majd annyiba, mint odahaza. A második évtizedben pedig megkezdődik a fokozatos át­térés a vállalatokban, az in­tézményekben és a kolhozok­ban az ingyenes közétkezte­tésre. SEGÍTSÉG HARMINC ORSZÁGNAK A Szovjet Vöröskereszt, csupán a legutóbbi öt eszten­dőben több mint 3Q ország­nak sietett segítségére. Ezer, idő alatt a Szovjet Vöröske reszt által Kínában, Koreá­ban, Vietnamban, Iránban, Etiópiában, Kambodzsában, Indiában és Afganisztánban épített egészségügyi intézmé­nyekben körülbelül egymillió beteget kezeltek. Rádióaktív izotópok a bányaiparban A szovjet bányaiparban az idén több mint 1000 olyan műszert alkalmaznák, ame­lyek a rádióaktív izotópok és a nukleáris kisugárzások felhasználásán alapulnak. Éppen ezek a műszerek te­szik lehetővé a földalatti munka teljes gépesítését. Néhány szovjet bányában a rádióaktív kisugárzások fel­használásával működő mű­szerek segítségével már auto­matizálták a szkipeskasok irányítását. Ezek a műszereik számlálják a csilléket és ellenőrzik a földalatti szállí­tás biztonságát. A darabosító üzemekben rádióaiktív izotópok segítsé­gével automatizálták az ér­cek őrlésének és flotálásanak folyamatát, a szén dúsítását. Leningrádban Gamma-Lu- mineszkáló automatákat ké­szítenek a jakutiai gyémánt­dúsító üzemek részére. Az automaták alkalmazása nö­veli az ércből kivont gyémánt százalékát. Erömiilépcsö a Vorotan hegyi folyó« Szovjel-Orményországban a Vorotan hegyi folyón 3 vizi- erőmű épül. Teljesítőképessé­gűk meghaladja a 470 000 ki­lowattot. Az erőműlépcső el­ső objektumának építését (20S ezer kilowatos lesz) már meg­kezdték. A Vorotan folyót 100 rneier magas gáttal zárják el. A víztárolóból 18 kilométer hosszú alagúton érkezik a-----------------<»­ví z az erőmű szabályozó me­dencéjébe, ahonnan 600 mé­ter magasból ferde csővezeté­ken zuhan majd a. turbina­lapátokra. Az erőmű a hétéves terv végéig elkészül és nagy le­hetőségeket nyit meg a dé'- örményországi bányaipar fej­lesztésére és a termékeny, de aszályos földek öntözésére.-------------­Sz ázezer tonna gyapot Dél-Kirgizia gyapottermesz­tői nagyszerű eredményt ér­tek el — 100 000 tonna nyers­gyapotot adtak át a felvásár­ló helyeken. Dél-Kirgiziában most sikerült először ilyen gyors ütemben betakarítani a gyapottermést. Különösen jó eredményeket értek el az Uzgen-kerület kolhozai és szovhozai, — határidő előtt teljesítetitek az évi tervet és ma már terven felül adnak át gyapotot az államnak. A pártkongresszus és az Októberi Forradalom évfor­dulójának méltó fogadtatásá­ért versenyezve Dél-Kirgizia gyapottermesztői vállalták, hogy az idén legalább 154 ezer tonna „fehér aranyat” adnak az országnak. Az SZKP intézkedésének rendszerében kimagasló helyet foglalt el az utóbbi években annak a közel 42 millió hektár szűzföldnek a feltörése, amely biztosította, hogy az országosan begyűjtött gabonamennyiség több mint 46 százaléka ma már ezekről a területekről kerül ki. Az újonnan művelésre vett földeken közel háromszorosára növekedett a betakarított szemestermény mennyisége

Next

/
Thumbnails
Contents