Nógrádi Népújság, 1961. október (17. évfolyam, 80-87. szám)

1961-10-04 / 80. szám

KRÓNIKA BALASSAGYARMAT ELETEBOL A munka szépsége Lendületesen halad az idei köz­ségfejlesztési terv végrehajtása. A villanyhálózat korszerűsítésére közel 200 ezer forintot áldoztak, a strandfürdő területén kabinok és zuhanyozó létesítése 76 ezer forintba került, a Sztálin liget rendbehozatalára pedig 40 ezer forintot fordítottak. * Egyenletesen, ütemesen termel a Nógrád megyei Sütőipari Vál­lalat balassagyarmati telepe. Az üzemegységek naponta 90 mázsa kenyeret és 28 000 db hagyomá­nyos péksüteményt gyártanak le. Ez a mennyiség a városi dolgo­zók igényein felül a környékbeli néhány község szükségleteit is képes részben kielégíteni. * A művelődésügyi állandó bi­zottság mellett 17 tagú gyermek­és ifjúságvédelmi albizottság ala­kult. Az albizottság — amely magában foglalja a különböző társadalmi és tömegszervezetek képviselőit - már megkezdte mű­ködését. Munkatervének kidolgo­zása jelenleg folyamatban van. * A Palócföld Termelőszövetkezet tagsága ólig 40 hold területről 62 q vörösheremagot takarított be. A terven felüli magfogás révén a termelőszövetkezet több mint 120 ezer forint plusz jövedelemre tett szert. * A város nagyobb létszámú üzemeiben, vállalatainál és intéz­ményeinél szeptember második felében nyilvános szabad párt­napokat rendeztek. Nagy érdek­lődés és feltűnő aktivitás jegyé­ben vitatták meg a nemzetközi helyset alakulását és a német problémával kapcsolatos fejlemé­nyeket. * A Városi Művelődési Otthon kebelében működő zeneoktatói munkaközösségbe közel 250 *?ő­vendék kérte hallgatóként való felvételét. A tanulók hegedű, zon­gora, tangóharmónika, ének és fúvóshangszer szakon szeptember hó 15-én munkához kezdtek. * Eves munkatervet dolgozott ki a Magyar-Szovjet Baráti Társa­ság Városi Elnöksége, amely a szeptember hó l-től 1962 augusz­tus 31-ig terjedő időszak tenni­valóit rögzíti. A program részle­tesen taglalja az ipÄr, a mező- gazdaság, a művelődésügy és a szemléltető tevékenység területén megvalósítandó sokrétű feladato­kat. Az illetékes közlekedésrendészeti szervek helyszíni szemle eredmé­nyeképpen úgy döntöttek, hogy az új taxiállomás helyét a jelen­leg épülő autóbusz pályaudvar területén, a Schuchmann-féle ház mögötti beszögelésben kell majd kiképezni. Előkészületek a pártoktatásra TVTéhány hét múlva meg- -L' kezdődik az 1961/62 pártoktatási év, s az alap­szervezetek többségében meg­indulnak a különböző fokú szemináriumok. Az MSZMP Politikai Bizottságának ápri­lis 10-i határozata értelmé­ben a pártpropaganda-munka homlokterébe a VII kongresz- szus határozatait és a ta­valy novemberi moszkvai nyi­latkozat téziseit kell állítani. Emellett természetesen ko­moly figyelmet kell majd szentelni az SZKP XXII. kong­resszusa anyagának, esemé­nyeinek elmélyült tanulmá­nyozására is. A propagandisták és a hall­gatók kiválogatása sikeresen befejeződött. Az elmúlt évi 34 szemináriummal szemben az idén 37 tanfolyam kezdi meg működését. Az alapfokú ok­tatás keretében 16 időszerű kérdések, 8 marxizmus—leni- nizmus I. évfolyam és 7 marxizmus—leninizmus II. évfolyam elnevezésű tanfo­lyam nyújt lehetőséget a hall­gatók politikai műveltségé­nek növelésére. Ezenkívül 6 szakosított tanfolyam (politi­kai gazdaságtan, magyar munkásmozgalom története, gazdaságpolitikai, stb.) is in­dul. A kiválogatás az önkéntes­ség elvének tiszteletben tar­tásával, az „inkább keveseb­bet; de jobban” célkitűzés messzemenő figyelembe vé­telével zajlott le. összesen 710 dolgozó nyilvánította kész­ségét a szervezett pártokta­tásba történő bekapcsolódás­ra, 124 fővel több, mint ta­valy ilyenkor. A város terü­letén lakó párttagok közel 60 százaléka fog részt ven­ni a különböző szeminá­riumok munkájában, 2 szá­zalékkal több, mint az el­múlt évben. A párt és a kormány helyes politikai vo­nalvezetésével való egyetér­tést bizonyítja az az örven­detes tény is, hogy a pár- tonkívüliek érdeklődése is­mét fokozódott: közülük több mint 400 jelentkezett szer­vezett' oktatásra, a tavaly őszi 300 fővel szemben. Lelkesítő eredmények Eredményes zárszámadás­nak nézhet elébe a tavaly februárban alakult Palócföld Termelőszövetkezet dolgos kollektívája. Az idei esztendő már igazán, kézzelfoghatóan bebizonyította a nagyüzemi gazdálkodás mérhetetlen fölé­nyét az egyéni erőfeszítések szűk korlátáival szemben. Az idei terméseredmények még a legderűlátóbb vérmes re­ményeket ' is túlszárnyalták. Az őszi árpa átlagtermése pél­dául 45 holdnyi területen 23 q volt. A kísérletként vetett szov­jet búzafajta is „kitett magáért”: 10 holdon 18.76 9-ás átlagterméssel ör­vendeztette meg a tagsá­got. A betervezettnél jóval maga­sabb hozamot adott a rozs, sőt a tavaszi takarmánynövé­nyek is. így azután nem csoda, hogy a termelőszövetkezet 10 va­gon kenyérgabonát tudott el­adni az államnak — az adó- gabonarészen kívül! Hogy ez milyen fejlődést jelent, ta­lán az a tény érzékelteti leg­inkább: tavaly ilyenkor a város területén egyáltalán nem volt lehetséges szabadon felvásárolni gabonát. A gé­pek alkalmazása kétségkívül nagymértékben járult hozzá a sikerhez. Elég utalni arra, hogy az aratandó terület 70 százalékán gépek vágták a rendet, s ezen belül 50 százalékos a kombájnaratás aránya. A korszerű, szórófejes, alag- csöves öntözőberendezés léte­sítése szintén hasznos befek­tetésnek bizonyult. Az idén még csak 25 holdnyi terüle­tet öntöztek segítségével, jö­vőre azonban már 40 hold termékennyé tételére is le­hetőség nyílik. Az öntözéses kertészet képes arra, hogy az egész város igényeit ki­elégítse majd zöldségféléből. A korai zöldhagyma termesz­tésében például olyan jó eredményt ér­tek el, hogy nemcsak a helyi, hanem a salgótar­jáni piacra is tudták be­lőle szállítani, bőséges mennyiségben. Augusztusban befejeződött a modern baromfiól építke­zése. A 6000 baromfi befo­gadására alkalmas létesítmény tárt ajtókkal „várta” első lakói}: a fürge naposcsibéket. Ezeket még ebben az eszten­dőben értékesíteni tudja a termelőszövetkezet, s ezzel komolyan hozzájárul majd a lakosság hússal való ellátá­sának megkönnyítéséhez. A KISZ oktatás keretén belül 17 tanfolyam nyert megszervezést, mint­egy 600 hallgatóval. A párt­oktatáson kívül a többi tö­megszervezet is gondoskodott arról, hogy tagsága, illetve annak zöme megfelelő szín­vonalú politikai továbbkép­zésben részesüljön. így pél­dául a pedagógusok részére indított — s a Nógrád me­gyei Tanács VB Művelődés- ügyi Osztálya által irányí­tott — különböző tanfolya­mokra 97 nevelő iratkozott be, amely az összlétszám 78 százalékát teszi ki. A Hazafias Népfront Vá­rosi Bizottsága mintegy 40 aktíva szervezett oktatását tűzte ki célul. Ugyanilyen létszámmal várható a dolgo­zó asszonyok és leányok be­kapcsolódása a Városi Nő­tanács által kezdeményezett esti tanfolyamok munkájába. Szakszervezeti vonalon 3 he­lyen indul továbbképzés kb. 50 résztvevővel, ezenkívül munkásakadémiákon is ké­pezi majd magát mintegy 100 dolgozó. A z MSZMP Városi Bi­zottsága szívügyének tekinti a tömegpropaganda­munka vitelét is. Ebből a meggondolásból kiindulva a Nyomdaipari Vállalatnál és a Mesterséges Megterméke­nyítő Állomáson előadássoro­zatot indít. A havonként egy­szer tartandó előadások ke­retében az említett szervek dolgozói időszerű politikai fo­galmakkal ismerkednek majd meg. A propagandisták felkészí­tése is szervezett formát ölt. Egy részük 10 napos bent­lakásos tanfolyamon vesz részt Salgótarjánban, emel­lett havonként egy-egy napos konferencia keretében kap­ják majd meg a szükséges tá­jékoztatást a feldolgozásra ke­rülő anyagrészekből. Tapasz­talatcsere jelleggel negyed­évenként tanácskozást is tar­tanak számukra, ahol meg­vitatják a menetközben mu­tatkozó eredményeket és hiá­nyosságokat egyaránt. Tikfóber végén ismét be­" népesülnek a szeminá­riumi foglalkozások tantermei. Többszáz kommunista és pár- tonkívüli részvételével lezaj­lanak az ünnepi évnyitók, hogy utána 7 hónapon ke­resztül egyre többen tanul­mányozhassák és ismerhessék meg a marxizmus—leniniz­mus alapjait, a tudományos szocializmus történelemfor­máló mély igazságait. Gyürky Zoltán .4 munkára ne­velés iskoláink egyik legfontosabb feladatai közé tar­tozik. A balassa­gyarmati Szántó Kovács János ál­talános gimná­zium fiú tanulói az Útfenntartó Vállalatnál ismer­kednek a fizikai munka szépségei­vel. Gáborik János a motorházat szem­léli. FENT: Padusil György és Pálí'ai- vi István gép alkatrészeket tisz títanak. OLDALT: A házi elektromos fúró- géppcl ismerkedik Tóth Ferenc. V\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\^^^ Tanácstalanság, késedelem - tervlemaradás Miért nem teljesíti tervét a Balassagyarmati Vasipari és Javító Vállalat? ]—I ÓNAPOK ÓTA hul- ' ' lámvölgyben ingadozik az egyik szolgáltató jellegű üzemünk: a Balassagyarmati Vasipari és Javító Vállalat termelése. Az első féléves terv 91.2 százalékos teljesí­tése után júliusban 83,2, augusztusban 93,2 százalékra teljesítette a tervet. A szá­mok szerint a vállalat veze­tői nem vonták le az első félév hibáiból a kellő ta­pasztalatot, mert továbbra is lemaradás mutatkozik. Vajon mi okozza a vas­ipari javítónál ezt az ered­ménytelenséget és tesznek-e intézkedéseket a hiányossá­gok megszüntetésére? Az első pillantásra úgy tűnik, hogy igen. A vizsgálódás, a vál­lalat vezetőivel történt be­szélgetések viszont azt bizo­nyítják, hogy a tettek kés­nek, vagy időben késnek, ami már magával hozza az „eső után köpönyeg” helyzet ki­alakulását. Ilyen esetek elő­fordultak a vasipari javító­nál is. A vállalat vezetősége nagyszerű érvként mondja el a lemaradás egyik okaként a gépkocsi oldalmagasító gyár­tásának megszűnését. Kissé furcsa ez az eset. mert egy, a vállalattól távozó dolgozó magával vitte e terméket új vállalatához. S ezért elsősor­ban a vasipari javító veze­tői a felelősek. Egy másik eset. Akadozott, majd telje­sen leállt a vállalatnál a postaládák gyártása. S még tehetne sorolni ilyen törté­neteket. Mindez az előrelá­tás, a céltudatos tervszerű­ség hiányára utal. Hiányzik a vállalat veze­tőiből az átcsoportosítási le­hetőségek számontartása és okos kihasználása. Furcsa az is, hogy egy-egy részlegnél bekövetkező létszámkiesés fel­borítja a tervszerűséget. Ez is az előbbi megállapításra utal. Ilyen eset történt a kárpitos részlegnél, ahol 60 ezer fo­rint termelési érték veszett el egy ember betegsége — s ahogyan mondják az üzem vezetői — a megfelelő mun­katerület hiányából eredő létszám elbocsátás miatt. Mi­kor kész tények elé kerül­tek a vállalat vezetői, a köny- nyebbik utat választották. A részleg munkája leszűkült, a vezetőség panaszkodott, majd belenyugodtak a „megváltoz- tathatatlanba”. A VÁLLALATI mérleg- beszámolóban „objek­tív” okok felsorakoztatásával indokolják a tervlemaradást. Azonban ezek az „objektivi­tások” azonnal másként lát­szanak,, amint más beállítás­ban is megvizsgáljuk. Az illetékesek előtt egy pillana­tig sem vitatott kérdés az építőrészleg csökkentése — ez már végrehajtásra várt ré­gebben —, s az is ismert, hogy a korábban jól jöve­delmező gépkocsi-ponyva­gyártás az év elejétől je­lentősen csökkent a vállalat tervében. így leírva és szemlélve ta­lán elfogadhatók lennének ezek az okok, azonban néz­zük a másik oldalát. Az idei tervek megtárgyalása alkal­mával már tudták a válla­lat vezetői, hogy az építő­részleg aránya a tervben csökkentésre kerül — mégis ezzel indokolnak —, s már az is megdönti igazukat, hogy a felügyeleti hatóság ennek figyelembevételével adta a terveket. A ponyvagyártás megszűnésekor a vállalat ve­zetői az AKÖV-ökhöz kül­dött - körlevéllel megoldott­nak vélték a gondot és vár­ták a tömeges megrendelé­seket. Csurrant-cseppent va­lami, az idő eltelt, mással meg már nem tudták pótol­ni az így kiesett termelési értéket. A tétlen várakozásból ere­dő hiányosságok, a szervezet­lenség, kapkodást, megalapo­zatlan elképzeléseket, terve­ket szülnek. Nincs a válla­latnak egy állandó termék­profilja, helyhiányról panasz­kodnak és mégis helyszük­séglettel járó profilbővítést akarnak végrehajtani. Hóna­pok óta tétováznak azon, hogy átvegyék-e a Villany- és Épü­letszerelő Vállalattól a mo­tortekercselő részleget — ami jól jövedelmez a vállalatnak —, s még most sincs meg­felelő döntés. Hasznos lenne a drótfonatgyártás bevezeté­se, viszont a vállalat veze­tőinek elgondolása szerint ki­vihetetlen. Okok és érvek, gondok é>: számok. Ezek mögött azon­ban egy vállalat élete lük­tet. Csaknem hatvan ember létérdeke és sok más em­ber érdeke a vállalat mű­ködése. Elsősorban a gazda­ságos működés. Eddig nem sikerült a gazdaságos válla­lati munkát elérni, hiszen alaprentabilitási tervüket csak 87 százalékra teljesítet­ték. A vállalat vezetői -a szolgáltatásokat okolják ezért. Véleményük szerint csak ab­ban az esetben lehet gaz­daságos náluk a termelés, ha legalább 70 százalékban termelő tevékenységet vé­geznek. Ezt senki sem vi­tatja el, csak úgy is csi­nálnák, ahogy ezt mondják. Azonban az érvek és állítá­sok ellenére is valóság ma­rad a lemaradás, mind a termelésben, mind a szolgál­tatásban. Tehat a belső szerve- ■ zetben az üzemen be­lül keressük azokat a fő oko­kat, amelyek ide juttatták a vál'alatot. A vezetés szín­vonalának hiányosságáról már szó esett. Beszélni kell arról is — s ez összefügg az előb­bivel — hogy a vasipari ja­vítónál évek óta nem törőd nek a vezetők és a mun­kások képzésével. Hiányzik a megalapozott előrelátó mű­szaki vezetés. Sem az igaz­gató, sem a műszaki ve­zető nem fordít gondot mű­szaki és közgazdasági önkép­zésre, s így nyilvánvaló, hogy a vezetésben a rutin kerül előtérbe, a tudományosan megalapozott módszerre! szemben. Ez pedig előbb- utóbb önteltséghez, szűklátó­körűséghez vezet. Meg kell említeni az újítómozgalom helyzetét is. A vezetés hiá­nyosságai ellen súlyos bizo­nyíték, hogy a munkások nem jelentik be az újításokat. Hi­ányzik az újítókkal való tö­rődés és végső soron elha­nyagolják a műszaki fejlesz­tés társadalmi bázisa által nyújtott lehetőségeknek a ki­aknázását. Ilyen felelőtlen munka következtében fordul­hatott elő, hogy Lengyel Ká­roly igen jelentős újítására sem fordítottak gondot. Pe­dig ezáltal elsődleges jogot formálhatták volna a koráb­ban már gyártott postaládák új és biztonságosabb zárszer­kezetének gyártására is. Már tárgyal a vállalat a jövő évi munkák érdeké­ben is, azonban valami bű­vös erőnél fogva nem tud­nak kiszabadulni a kicsinyes problémázgatás korlátái kö­zül. Mindezzel kapcsolatban felvetődik a pártszervezet, a felettes hatóságok felelőssége is. A pártvezetőség keveset tud segíteni, mert nem ren­delkeznek ehhez a megfelelő képzettséggel. A megyei ta­nács ipari osztálya több eset­ben használható tanácsokkal látta el a vállalatvezetést, azonban a vállalatnál ural­kodó szemléletből fakadó anarchia miatt kevés került megvalósításra. Nem helytálló a vállalatvezetés azon véde­kezése sem, hogy a terme­lési értéktervet csak összes­ségében kapják, s azt a vál­lalatnak kell felbontani. Nem lehet kifogás az ellen sení, hogy a terv nem reális, mert a vállalat vezetői tárgyalá­sok után aláírásokkal hagy­ták jóvá azt... A BALASSAGYARMATI Vasipari- és Javító Vállalat lehetőségei és adott­ságai sem rosszabbak, mint a másik két megyebeli társ- vállalaté. Az a lényeges, hogy miként forgatják a vezetők a.rájuk bízott értékeket. Úgy látszik, hogy a vasipari ja­vítónál ezt nem a fejlődés szellemében teszik, mert kü­lönben azzal dicsekedhetné­nek, hogy tervüket időről időre túlteljesítik. \ Pádár András

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents