Nógrádi Népújság, 1961. október (17. évfolyam, 80-87. szám)

1961-10-07 / 81. szám

Köszöntjük a tizenkét éves NDK-t! Egy falu lakói a színpadon 1782-ben Bauerbachba, egy kis thüringiai falucskába egy idegen érkezett. Senki sem ismerte a fiatal, sápadt arcú nyúlánk férfit, aki egy há­zacskában megszállt és nap­pal alig mutatkozott az utcán. A falusiak csak azt tudták erről az idegenről, hogy egész idejét írással tölti, sőt, még éjszakánként sem mozdul el kézirataitól. Csak sokkal később tudták meg, hogy Friedrich Schiller volt ez a férfi, aki a württem- bergi herceg pribékjei elől menekült. A herceg harag­ját a költő Mannheim-ben röviddel azelőtt bemutatod darabja, „A haramiák” kel­tette fel. Friedrich Schiller abban az időben nem is gondolhatta hogy kereken 180 évvel ké­sőbb bauerbachi vendéglá­tóinak utódai oly módon fog­ják emlékét tisztelni, aho­gyan ő azt megálmodta: év- ről-évre összejöttek férfiak, asszonyok, sőt gyermekek is, hogy Schiller tollának leg­szebb remekét, a „Teli Vil- mos”-t falujukban eljátsszák. Szabadtéri színpadot építet­tek, — ehhez az állam min­den elképzelhető segítséget megadott, — a közeli meinin- geni színház színészeitől, dra­maturgjaitól és rendezőitől kértek tanácsot, hónapokon keresztül minden szabad órá­jukat feláldozva próbáltak Friedrich Schiller iránti meg­becsülésük jeléül. Egy favágó játszotta Teli szerepét, a ta­nító alakította Melchthel-t, Gessler szerepében egy vas­utas lépett fel, s az egész da­rab rendezője parasztember volt. Az 1959-es bemutatót két és félezren nézték meg, és a közönség lelkesedése a kö­vetkező előadásokon sem csökkent. Azok között, akik a játékot figyelmesen, kriti­kus szemmel nézték, sokan voltak olyan munkások és parasztok, akik üzemeikben és falvaikban szintén öntevé­keny színjátszók és nem utolsó sorban azért jöttek el. hogy a bauerbachiak teljesít­ményét sajátjukon mérjék le. így rakta le egy falu az NDK első munkás és paraszt szín­házának alapköveit, amelynek példáját még sokan követték. Nem lesz görbe hát az aratásban A szocialista nagyüzemi mezőgazdasági termelés nagy­teljesítményű mezőgazdasági gépek Németországban még soha nem látott mérvű alkal­mazását hozta magával. A mezőgazdaság szocialista szektora 1959-től 1956-ig 74 360 traktort, 12 370 gabo­nakombájnt, 9640 burgonya- betakarítót és 22 285 istálló- trágyaszórót kap. Ezek a gé­pek vetéstől aratásig gör­nyedt háttal dolgozó parasz­tok és mezőgazdasági mun­kások egész seregét helyette­sítik. Segítenek a parasztok­nak abban, hogy többet ter­melhessenek, több és olcsóbb árut szállíthassanak a piacra. Az NDK hétéves terve — a béke tér e A Német Demokratikus Köztársaság hétéves terve, mely 1959-től 1965-ig tart, fő céljának tekinti a termelé­kenység és a termelés maxi­mális emelését, hogy ezzel megteremtse a teljes szocia­lista átalakulás anyagi alap­jait, és egyben kielégítse a lakosság növekvő igényeit. A hétéves tervben az ipari termelés 88 százalékkal fog növekedni. Az NDK a világ legnagyobb barnaszén termelő állama: termelését 1965-ig évi 278 millió tonnára növeli. Az áramtermelés csaknem két­szeresére: 63 milliárd kilo­watt órára emelkedik. Nyersvasból 21 millió tonna, acélból 4,6, kőolajból pedig legalább 1 millió tonnát ad az ipar a népgazdaságnak. A vegyipar is megkétszerezi termelését: értéke 18 milliárd márkára nő. A gépiparnak 1965-ig 110 000 szerszámgépet kell gyártania. Politechnikai oktatás az NDK-ban Magyar párt- és kormányküldöttség az NDK évfordulójának ünnepén Biszku Bélának, a Magyar Szocialista Munkáspárt politi­kai bizottsága tagjának, a miniszterelnök helyettesének vezetésével csütörtökön ma­gyar párt- és kormánykül­döttség érkezett Berlinbe, hogy részt vegyen a Német Demokratikus Köztársaság ki­kiáltásának 12. évfordulója al­kalmából rendezendő ünnep­ségeken. A küldöttség tagjai még Kisházi Ödön munka­ügyi miniszter, Mihályfi Ernő, a Magyar Népköztársaság E’- nöki Tanácsának tagja, a „Ma­gyar Nemzet” főszerkesztője és Rostás István, a Magyar Népköztársaság berlini nagy­követe, aki a Bad Schandau-i határállomáson csatlakozott a delegációhoz. A szocialista társadalom célja a szellemi és fizikai munka közötti szakadék át­hidalása. E cél érdekében ve­zették be a tízosztályos ál­talános politechnikai közép­iskolát, amely valamennyi gyermek számára kötelező. 1964-ig minden gyermek ilyen új iskolába, vagy pe­dig a 12 osztályos általános képzést nyújtó középiskolá­ba fog járni, amely a poli­technikai középiskola kibő­vített 12 osztályos formája. Az új politechnikai neve­lés középpontjában a terme­lésben eltöltött heti egynapos gyakorlati foglalkozás áll. amely 7—12 osztályig kötele­ző. A termelésben töltött ta­nítási napra a diákokat olyan szakokon készítik elő, mint „bevezetés a szocialista ter­melésbe az iparban és a mezőgazdaságban”, „műszaki rajz” valamint, „kézimunka”. Az előkészítésben nagy sze­repe van a természettudomá­nyi ismeretek gyakorlattal összekötött oktatásának. Az iskola minden problé­májának megoldásában részt vesznek a megválasztott szülői munkaközösségek és a politechnikai tanácsok, ame­lyeknek tagjai tanítók, mun­kások, mérnökök és terme­lőszövetkezeti parasztok. A JELEN IS A NAGYÜZEMI MEZŐGAZDASÁG MELLETT SZÓL A lakosság sokféle módon juttatja kifejezésre helyeselését a berlini intézkedésekkel kapcsolatban. Képünkön: bájos stewardessek forró kávét, édességeket és kis ajándéko­kat nyújtanak át a Deutsche Lufthansa nevében a berli­ni szektorhatáron szolgálatot teljesítő népi rendőrök egy csoportjának 1965-ig hatalmas létesítmé­nyek változtatják meg egész városok és vidékek arculatát. Az NDK délkeleti részében épülő lübbenaui és vetschaui nagy erőművek 2300 mega­wattnyi teljesítményükkel több áramot fejlesztenek majd, mint az 1936-ban az NDK területén működött va­lamennyi erőmű együttvéve. A vetschaui és lübbenaui erőművek naponta 70, egyen­ként 1000 tonnás szenesvonat rakományát fogják felhasz­nálni. A termelt energia egy ré­szét az NDK nyugati terüle­tére szállítják, ahol a világ­Gramm és Milliméter AZ ANYAGTAKARÉKOSSÁG MÓDSZEREI ÉS EREDMÉNYEI A NÉMET DEMOKRATIKUS KÖZTÁRSASÁGBAN A két különös fickó neve nem szerepel semmilyen lakó- / nyilvántartásban, még sincs a Német Demokratikus Köz­társaságban egyetlen munkás, mérnök, vagy gazdasági ve­zető sem, aki ne ismerné őket. Ma itt, holnap ott, ke- resztül-kasul utaznak a köz­társaságon, egyszer ebben az üzemben, másszor azon az építkezésen tűnnek fel. A ne­vük „Gramm” és „Millimé­ter”. Ahová megérkeznek, azt kutatják, hogy a termelésben takarékosan gazdálkodnak-e az anyaggal, és arra ösztö­nöznek, hogy minden tartalé­kot igénybevegyenek a nyers­anyagok gazdaságos felhasz­nálására. 1960 novembere óta teszik ezt, azóta, amióta az NSZEP központi orgánuma, a Neues Deutschland szer­kesztői világra hozták őket. Gramm és Milliméter idén indultak második útjukra. Hetekig tartózkodtak a köz­társaság különböző üzemei­ben, szocialista brigádokkal és munkaközösségekkel az anyagtakarékosság egyre újabb lehetőségeit gondolták ki. Május 1-ig, a második út végéig a Neues Detuschland- ban több mint 200 népi le­velező számolt be e fáradó-, zások eredményeiről. Amikor Gramm és Milliméter a nem­zetközi munkásosztály napjá­nak előestéjén mérleget von­tak, elkönyvelhették: csak­nem valamennyi anyagtakaré­kossági kötelezettség válla­lást és javaslatot megvalósí­tották. Ezek 133 872 020 márka hasznot hoztak. A sok ezer tonna acél, fa, színes fém és más anyag mellett, 10 millió márka devizamegtakarítást eredményezett a népgazdaság számára. Különösen jelentős az a tény, hogy sok üzem összesen 5 millió márka ér­tékű anyagot azonnal vissza­szolgáltatott az államnak, hogy másutt, új gyártmányok céljára ismét felhasználhas­sák. Grammnak és Milliméter­nek időközben új ötlete tá­madt. Május 26-án volt egy­éves évfordulója annak, hogy a párt 1960-ban a nyersanya­gok gazdaságos felhasználá­sára hívta fel a munkásokat, mérnököket és gazdasági funkcionáriusokat. Gramm és Milliméter segítőikkel együtt — a béke-kerékpárosok nagy teljesítményei által ösztö­nözve —13 szakaszos köruta­zásra indultak az NDK min­den területén keresztül. Ezen az- úton az egész köztársa­ságban ellenőrizték, hogyan biztosítják magukat az üze­mek gazdaságilag a nyugat­német háborús uszítok zavaró kísérleteivel szemben. Meg­vizsgálták, mi lett az elmúlt hetek számos jó javaslatából, és hogy az üzemek gyorsan visszaadják-e a megtakarított anyagot további felhasználás­ra az államnak. Üdülés az Elbán A Szabad Német Szakszer­vezeti Szövetség üdülőszolgá­lata tavaly első ízben az évi szabadság eltöltésének új, érdekes módjára nyújtott lehetőséget. Sok százan töl­töttek 14 kellemes napot az üdülőhajón, mindössze 90 márkért, amiben benne van a hajójegy, a szállás és tel­jes ellátás. Potsdamból in­dul a csinos motoroshajó, és miután kicsit körülhajózott néhány csendes havellandi tavon, az Elba-Havel csator­nán keresztül folytatja útját Magdeburg felé. A 80 utast szál­lító „úszó üdülő” a többi kö­zött kiköt még Wittenberg- ben, Meissenben és Drezdá­ban. Az idilli fekvésű Bad Schandau fürdőhelyen azután befejezi az utat, utasai pedig még hét szép napot töltenek el a Szász Svájcban, a Sza­bad Német Szakszervezeti Szövetség egyik szépen be­rendezett üdülőházában. A munka termelékenységé­vel a mezőgazdasági termelő- szövetkezetek a középparaszti gazdaságokat már most túl­szárnyalták, bár a munka szövetkezeti megszervezése, a munkamegosztás és szakosí­tás tulajdortképpen még csak most kezdődik. Megvizsgál­ták 14 tsz és 140 egyéni gaz­daság adatait. Megállapítot­ták, hogy a termelőszövetke­zeteknek hektáronként ga­bonánál az egyéni gazdasá­gok munkaidejének 49 szá­zalékára, cukorrépánál és burgonyánál pedig 70 száza­lékára volt csak szükség. Az új nagy gyárakat a technika, elsősorban az elek­trotechnika legmodernebb vívmányaival szerelik fel. Ezért az elektrotechnika terü­letén különösen gyors hala­dás szükséges; így az odera- frankfurti félvezetőgyárat már 1962-ben üzembe helye­zik. A félvezetők alkalmazá­sa az elektrotechnika minden területén teret, anyagot és elektromos energiát takarít meg. Ipari építményeknél az üveg, mint építőanyag egyre nagyobb szerepet játszik. Vi­lágos műhelyekben sokkal jobban megy a munka. Ezen­kívül kiterjedt üvegfelületek ipari építményeknek moder­nebb formát kölcsönöznek. Ezért Torgauban szintén 1962-ig felépül az NDK leg­modernebb — biztonsági üveg, vastagüveg és ragasz­tott üveg gyártására berende­zett — síküveg-kombinátja. A gyár kapacitása évi 11 millió négyzetméter üveg, az NDK 1958. évi síküvegterme­lésének a kétharmada. A „Scwarze Pumpe” barnaszén kombinát, amelynek első üzemrészei már működnek, elkészülte után évi 40 millió tonna barnaszenet dolgoz majd fel briketté, olajokká, fe­nolokká, gázzá és elektromos energiává Nincs NDK-polgár, aki a stalinstadti vaskohó kombiná­tot ne ismerné. Ez a kombi­nát, az ipari építőmunka egyik csúcsteljesítménye, most acélművel és finomlemez- hengerművel bővül. Az acél­mű termelési volumene 1965- ben meg fogja haladni az NDK-ban 1959-ben működő összes acélművek kapacitásá­nak felét. Az új hengermű 1965-ben ötször több finom­lemezt gyárt, mint az NDK jelenlegi hengerművói együtt­véve; berendezése teljesen gépesített és automatikus lesz. Az oderamenti Schwedt város közelében épülő kő­olajvállalat munkatermelé­A Lauchhammeri Nagykokszoló, ahol először állítanak elő barnaszénből kohókokszot A hétéves terv nagy építkezései híres Leuna-művek giganti­kus új üzemmel bővülnek. A vetschaui és a lübbenaui erőművek azonban kelet felé is szállítanak energiát, és pe­dig Gubenba, ahol 150 hek­táros terepen az új műszál­kombinát épül, amely elké­szülte után Európa egyik legnagyobb műszálgyára lesz. Modern termelési eljárások alkalmazásával a munkater­melékenység Gubenban roha­mosan fog növekedni. A cél a jelenlegi műszálgyártási termelékenység háromszoro­sának az elérése. kenysége az ötszöröse lesz a vegyipar jelenlegi átlagos munkatermelékenységének. E szovjet segítséggel épülő kő­olaj feldolgozó gyárban vég­ződik az a kőolaj-távvezeték, mely a bakui szovjet olajvi­déket az NDK-val összeköti. Schwedtben épül fel ezen­kívül Közép-Európa legmo­dernebb papírgyára is. Ez na­ponta 700 tonna papírt és kartonpapírt fog termelni.

Next

/
Thumbnails
Contents