Nógrádi Népújság, 1961. szeptember (17. évfolyam, 70-79. szám)
1961-09-30 / 79. szám
2 NÓGRÁDI NÉPŰJSAG 1961. szeptember 30. Munkavédelmi tennivalók a Kisterenyei Állami Gazdaságban A Kisterenyei Állami Gazdaságban az elmúlt évhez viszonyítva megnőtt a balesetek száma és a balesetek súlyossága miatt emelkedett a munkából kiesett napok száma is. Azt jelenti ez, hogy az állami gazdaság a mező- gazdasági termelésben reá háruló, megnövekedett feladatok szervezésében, végrehajtásában nem számíthat biztosan valamennyi dolgozójára. Hiszen az az ember, akivel a baleset történik bizonyos időre és ahogy a statisztikai adatok mutatják, többnyire hosszú időre esik ki a munkából. Csak súlyosbítja a helyzetet az a tény hogy a gazdaságban az idén egy halálos kimenetelű baleset is történt. A Szakszervezetek Országos Tanácsa legutóbbi ülésén megállapította: a dolgozók testi épségének, egészségének védelme beleértve a mező- gazdasági üzemeket is általános fejlődést mutat. A fejlődés nagymértékben annak köszönhető, hogy pártunk iránymutatása alapján a kormány, valamint a Szakszervezetek Országos Tanácsának határozatai megszabták a munkavédelemmel, az egészségvédelemmel kapcsolatos legfontosabb tennivalókat. A gyárak és üzemek vezetőit kötelezték arra, hogy szigorúan követeljék meg a rendelkezések betartását. A szakszervezeti szerveknek pedig azt szabták meg feladatul: a politikai felvilágosító, nevelőmunka rendszeresebbé, tervszerűbbé tételével törekedjenek arra, hogy a gazdasági vezetők mellett maguk a dolgozók is — akikért végeredményben mindez történik — felelősséget érezze- nek saját maguk és munkatársaik testi épségéért. A Szakszervezetek Országos Tanácsának ülésén hozott határozatokat a Kisterenyei Állami Gazdaság gazdasági és szakszervezeti vezetőinek túlnyomó többsége ismeri, s megfelelő intézkedéseket tettek. hogy meg is valósítsák az ebből adódó feladatokat. Munkavédelmi intézkedési tervet készítettek, amelyben a SZOT határozata alapján azokat a legfontosabb tennivalókat rögzítették, amelyek a munkavédelem területén szükségessé váltak. Azonban a terv alig jutott valamivel tovább a szűkkörű gazdasági és szakszervezeti vezetőségen. A gazdaság dolgozóinak — akikkel végeredményben együtt kellene rendet teremteni most már végérvényesen ezen a terüle-1 ten. mert hiszen a jelenlegi körülmények az ö egészségüket, testi épségüket veszélyeztetik, bizonytalanná téve a mezőgazdasági termelést — csak igen kis része ismeri azokat az elgondolásokat, terveket, amelyeket a munkavédelmi intézkedési tervbe foglaltak. De nincs meg a következetesség a gazdaságban, az intézkedési terv végrehajtásában sem. Ami a havonkénti biztonsági szemléket illeti, a munkakörülmények, a munkaeszközök, gépek biztonsági felülvizsgálását rendszeresen megtartják. A szemléken történő megállapításokat, az eredményeket, s az előforduló hibákat jegyzőkönyvben rögzítik. Ezekben a jegyzőkönyvekben nagyon helyesen azt is meghatározzák, hogyan lehetséges a hibák elkerülése, s személyenként is felelőssé tesznek embereket azért, hogy a rendellenességek záros határidőn belül megszűnjenek. Azonbaji az ellenőrzés, így a hibák kijavítása elmarad. Kívánnivalót hagy maga után, és változtatni kell azon a módszeren is, amely a gazdaságban a balesetelhárítási oktatásban kialakult. Az üzemrész vezetőknél jegyzőkönyvek tanúsítják ugyan, a dolgozók aláírásával ellátva, hogy megtörtént az oktatás. Azonban az csak később derül ki, hogy ezek az oktatások felületesek, nem ismertetik a résztvevő dolgozókkal teljes részletességgel a tennivalókat a balesetelhárítás terén. Vannak termelési ágazatok, amelyeket részben, vagy teljesen elhanyagolnak. Tények bizonyítják, hogy a növénytermesztésben az előforduló balesetek súlyossága nem nagy ugyan, de gyakrabban megtörténik a baj, mint más területen és mégis a gépesítés dolgozóival, a fogatosokkal és más egyéb területen dolgozó emberekkel többet foglalkoznak, mint a növénytermesztés dolgozóival. A Mezőgazdasági és Erdészeti Dolgozók Szakszervezetének legutóbbi ülése nemcsak a Kisterenyei Állami Gazdaság munkavédelmi helyzetét elemezte, hanem igen hasznos tanácsokat, javaslatokat is adott a gazdasági és a szakszervezeti vezetőknek ahhoz, hogy ezen a területen a hiányosságokat pótolva előbbre léphessenek. Az egyik legfontosabb feladat a gazdaságban, hogy a gazdasági és szakszervezeti vezetők a dolgozókkal együtt vegyék elejét a gondatlanságból, vigyázatlanságból adódó baleseteknek. A szakszervezeti bizottságok a termelési értekezleteken, szakszervezeti üléseken túlmenően fejtsenek ki nagyobb mérvű nevelőmunkát. Széles körben ismertessék a dolgozókkal a munka- védelmi intézkedési tervet, s szüntelenül magyarázzák, hogy a mi államunkban legfőbb érték az ember, testi épségének és egészségének védelme mindannyiunk közös ügye. Mert csak így, az intézkedési i terv ismeretében mozgósíthatják őket annak végrehajtására. Ami a konkrétabb tennivalókat illeti, a szakszervezeti bizottság halogatás nélkül minden üzemegységben jelölje ki a megfelelő, hozzáértő munkavédelmi felügyelőket, s a gazdasági vezetőkkel karöltve biztosítsanak ezen emberek számára olyan munkakörülményeket, hogy ezek valóban segítsék a munkavédelmi tennivalók megvalósítását, összefogják, éllenőríz- zék a munkavédelemmel kapcsolatos határozatok végrehajtását. A munkavédelmi őrség szervezése már megkezdődött a gazdaságban s ezt tovább szélesítik. Az szükséges, hogy konkrétan kidolgozzák a munkavédelmi őrség feladatát és azok ismeretében teremtsék meg a feltételét is annak, hogy megfelelően végezhessék munkájukat. Rendet kell teremteni a balesetvédelmi oktatás terén is. A vállalat vezetősége és a szakszervezeti bizottság feladata, hogy gondoskodjon arról, irányító, vezető munkakörben ne dolgozhassanak olyan emberek, akik nem rendelkeznek munkavédelmi vizsgával. Érvényt kell szerezni a Kisterenyei Állami Gazdaságban is annak a határozatnak, hogy szigorúan felelősségre vonják a mulasztókat. A gazdaság vezetői, a szakszervezeti bizottság a szükséges anyagi juttatások megvonásával büntessék azokat, akik felelőtlenül kockára teszik saját maguk, s munkatársaik egészségét. Könyviár az öltözőben s Határőrök #*• bán. Attól a kötelességérzettől áthatva vigyázza országunk határát, hogy biztosítsa a mindennapi békés, zavartalan alkotó munkát. Tanácskozás a falusi dolgozók bel- és külföldi társasutazásainak szervezéséről A megyei pártbizottság ágit. prop. osztálya és az IBUSZ rendezésében tanácskozást tartottak a falusi dolgozók bel- és külföldi társas- utazásainak szervezéséről Salgótarjánban. A tanácskozáson résztvettek a megyei pártbizottság és a tömegszervezetek megyei képviselői, Elek TivaU3 CIPŐT VETT ANYUKA3A Gyermek magasszárú (skolacipő gumitalppal 31/34 35/38 76.50 Ft 96.50 Ft (461) dar elvtárs, a belföldi Idegen- forgalmi Hivatal vezetője, Bánszki Ferenc a belföldi Társasutazási osztály vezetője és Vágott István, az IBUSZ felügyeleti csoport képviselője, az IBUSZ felügyeleti és megyei vezetője. A tanácskozáson megbeszélték a falusi dolgozók téli, nyári utazásával kapcsolatos feladatokat. A tervek szerint elsősorban olyan, az utazásból kieső, nehezebb utazási lehetőségekkel rendelkező községekbe, helyekre történik autóbusz szervezés az ország és megye szép tájainak megismerésére, ahonnét eddig keveset utaztak az emberek. Az ősz végi és téli idényben számos helyen szer’§ § § § § veznek a megyéből társas- utazásokat. Ezenkívül január-S első felében, 500 jelentkező § esetén különvonatot indítanak^ háromnapos Budapestre való - ismerkedésre. A három nap programjában parlament és színház- látogatás, gyógyfürdés, városnézés, nagyüzemlátogatás és munkás-paraszt találkozó is szerepel. S A falusi dolgozók kérésérey ilyenirányú igények esetén^ külföldi társasutazásokat is i lehetővé tesz az IBUSZ. y A feladatok jó megszerve-§ zése érdekében több község- c ben utazási szervezőt' állíta- ^ nak be, aki az igények fel- § mérését és az utazás lebonyo- § lításával kapcsolatos felada- ^ tokát elvégzi és továbbítják az IBUSZ vezetőihez. ^ A MEDOSZ megyei bizottságának ülése Ülést tartott Balassagyarmaton, szeptember 28-án a Mezőgazdasági és Erdészeti Dolgozók Szakszervezetének Nógrád megyei Bizottsága. Az ülésen megbeszélték a Kisterenyei Állami Gazdaság és a Balassagyarmati Erdő- gazdaság munkavédelmi helyzetét-, s az ezzel kapcsolatos Az éberség, a figyelmesség egymaga nem elegendő. A jó, megbízható fegyver elmaradhatatlan társa a határőrnek. Ezért viseli nagy gondját. Két szolgálat között a kulturális életre is jut idő. A balassagyarmati határőrök a gimnázium leányaival alkottak közös tánccsoportot és sikeresen mutatkoztak be a Fegyveres Erők Napján rendezett ünnepségen. Készül a vacsora. Bőséges és ízletes. Biztosítja a határőrök nehéz szolgálatához szükséges erőnlétet. Épült az egyik karancs- < tbvi községben, pontosabban; Karanesságon, nem is olyan' nagyon régen egy igazán mo-i derű, gyönyörű kultúrotthon.', : Olyan tágas építmény, hogy a■ mozin, a színháztermen, öZtö-í . zőn, meg várócsarnokon ki-') vili ott kapott helyet a párt-- szervezet és az egyik tömeg-) szervezet is. ^ Csakhogy a könyvtárnak^ sehogy sem akar helye len-) ni ebben a falusi kultúr-; palotában. Először a párt-, helyiségbe tették ideiglenest időre. Onnét egy klubszobá-i ba került, de ott sem volt• lehetőség a maradásra. Mert) hogy — azt mondták — csú-\ fit ja az összképet a könyv-; szekrény, nem való oda a) modern bútorok mellé. Est betették az öltözőbe. Azóta isi alig használják, abba a sö-- tét, kicsi sarokba, kevés ol-t vasónak van kedve bejárni. ^ Pedig ennek a községnek at vezetői és elsősorban a mű-') velődéssel foglalkozó, képzett ^ emberek tudhatnák, hogy a ; könyvtár nem ilyen bánás-) módot érdemel. Nem hogyl csúfítaná azt a bizonyos klub-; szobát, hanem varázserővel\ vonzaná oda az embereket.) ha maradt volna. Hiszen egy; klubban lehet leginkább ol-) vasni, csevegni, vagy akár) ankétot rendezni. Nagyon fon-! . tos napjainkban a könyvek. , szerepe az emberek fejlődé-) sében. Falun egyre népsze-) , rűbb csemegének számítanak; a mezőgazdasági szakköny-> vek, a falusi szépirodalom.) egyre többet és többet ifite-j nyelnek belőle az emberek. ' Nem lehet ebbe, az ilyen; állapotba sehogy sem bele-) nyugodni. Tűrhetetlen, hogy) több mint 100 könyvtárnak) nincs otthona, megbecsülése; a művelődési házakban. Kelle-) ne, hogy lássák a vezetők és) kultúrmunkások egyaránt, . hogy az emberek tudatának) csiszolásában, a szocialista) embertípus életének helyes) formálásában jelentős szere-) pe van a könyvnek. Ahelyett,') hogy elbújtatják, jobban íen-j : nék ha embereket szervez-; nének a könyvtár csinosítá- • sára, szőnyeggel, virággal,. ' képpel és függönnyel fokoz-1 nák a könyvnek amúgy is1 nagy varázserejét, a szép és, ■ igaz szó mindenkihez eljuttatását. ! Lehelj liáriliXlyen óz Időjá- ! rás, a Afmtárőr rnindig telje- ! siti kötelességét. Szolgálatá- | nak minden pillanata fokozott j éberséget, nagy figyelmet kífeladatokat. A napirend elő-§ adója Bencsik István volt.§ Tolnai István, a MEDOSZK megyei bizottságának titkára ^ szóbeli tájékoztatót tartott azi elnökség korábbi — az ifjú- ^ sági munkáról hozott — ha-s tározatának végrehajtásáról; és megbeszélték a további $ feladatokat is 5 A későesti órákban idős veteránokkal találkoztak a íatárörök és más fegyveres testületek képviselői. Farkas Pál, Bojtos Sándor és Sukerek Lajos a párt- és a munkásmozgalom több évtizedes harcosai. Emlékeznek munkájukra. harcaikra.
