Nógrádi Népújság, 1961. szeptember (17. évfolyam, 70-79. szám)

1961-09-27 / 78. szám

1961. szeptember 27. NÓGRÁDI NÉPÚJSÁG 7 Á rémhír Amióta ember az ember, törekedett arra, hogy gondo­latának tartalmát embertársaival kicserélje, vagy legalább­is közölje. A beszéd kialakulása csak elősegítette ezt a fo­lyamatot. Az emberek tehát beszélő élőlények, méghozzá nem egyformán beszélő élőlények. Egyesek ezt a — csakis ■— emberre jellemző tulajdonságot — mármint a beszé­det — értelmes dolgok közlésére, embertársaik szórakozta­tására, stb. használják fel, semmiesetre sem mások bosz- szantására, nyugalmuk megzavarására, valótlan dolgok hí­resztelésére. Pedig vannak, akik ezt nem így veszik. Mondanak min­dent, benne „új dolgokat”, nagy dolgokat”, csak a valót nem. Van akiknél ez tudatos célzatú ellenséges aknamun­ka, csak azért, hogy az embereket 'nyugtalanítsák, félelem­ben tartsák. Mások azért, hogy mutassák „jól tájékozottsá­gukat”, a nagyot és a legfrissebbet akarják mondani. No és akadnak olyanok is, akiknél az ilyen „nagy dolgok” el­mondásán túl nem is sokkal telne többre. S most jönnek a jóhiszemű emberek, akik sajnos, elhi­szik, sőt, tovább adják, felnagyítva, vagy megcsonkítva, de semmiesetre sem dobják a beszéd szemetesládájába. Tanul­ságképpen az alanti eset a maga valóságában, de az eredeti elnevezéstől eltérek. Már délfelé járt az idő, amikor megkérdezték tőlem: „Maga biztos hallotta, vagy tud róla, igaz-e, hogy tegnap este Kacsarábli Benő nemsokára, hogy hazament, nagyka­bátját apróra felvágta? Hirtelen nem is tudtam, mit szóljak. A sajnálkozás és az ijedtség jelei el-eltűnő sárga és kék foltokban jelentkez­tek arcomon. Hogy lehet, — gondoltam magamban —, mi lehet az oka, hogy valaki a közelgő tél előtt nagykabátját ripittya.ro szedje. A megrázó hír hallatára a gondolatom tovább vittem és már ott tartottam, hogy mi lesz vele a té­len. Megfázik, megkaphatja a tüdőgyulladást és ha a télen meg is marad, de legyengült szervezete a tavaszi időválto­zást* már nem bírja el, meghal. E gondolatvitelben nem mentem tovább, hisz’ már nem is mehettem. Vissza hát a kiinduló ponthoz, a kérdés feltevéséhez. Megkérdeztem a legilletékesebbet, a nagykabát tulajdo­nosát. Igaz, hogy ... — Nem, ne is folytassa. — Node, amióta haraszt van és amióta ezt a szél fújja, csörög. — Igen. Ez igaz. De ez a hírverés csupán abból kelet­kezett, hogy az utóbbi időben, mivel kissé elhíztam, a kis- kabátomról levágtam egy gombot, hogy az asszony arrébb varr ja,' és be tudjam gombolni. Tudja, reggelenként már jól esik a kabátot begombolni, elég hűvösek már a regge­lek. Ennyi az egész. Ezekután megadhattam a helyes választ a kérdést fel­tevőknek. Először is nem nagykabát volt, hanem kiskabát. Má­sodszor, nem apróra vágták, hanem csak egy gombot vág­tak le egy kiskabátról, hogy arrébb varrhassák. Ügy gon­dolom, hogy van a kettő között különbség. Vagy talán a rémhírek kitalálóinak nincs? Nekik talán mindegy, hogy a fejüket megnyírják, vagy lenyírják, hogy a cipőjüket húzzák-e le, vagy a skalpjukat? ifálasszák csak mindkettőnek az utolját, és hagyják az embereket nyugton. — hege — 9ÉÉ mizserfa: a p. 3-as géppel ? felszerelt pásztafejtések tovább- J fejlesztéséről tartottak értekezle­tet az elmúlt napokban. Az érte- [ kezleten a P. 3-as gép eddigi I munkáját, fejlesztésének lehetősé­geit vitatták meg a bánya, a tröszt és a Kerületi Bányamű- 1 szaki Felügyelőség műszaki em­berei. KÜLFEJTÉS: Több napos szü­net után ismét megkezdték a szén termelését. Négy nap alatt i több mint 200 tonna szenet ter­meltek a dolgozók. Most nagyobb mennyiségű szénről távolították el a takaró réteget, s ez lehető- ) vé teszi az egyenletes termelést. SZILVÁSKŐ: a bányamentők | hősiesen küzdenek a bánya alap- I vágatában meglévő tűz elfojtá- ! sán. Ez a tűzfészek igen komo- ) lyan veszélyezteti a bánya terme- | lését, elfojtása éppen ezért sür- i gös. FOKGACS-LEJTÖS AKNA: Leg- I nagyobb probléma, régi fájó seb | gyógyítására került sor az elmúlt napokban. A bánya dolgozóinak j legnagyobb örömére kicserélték a ! régi, fabódés, teljesen korszerűt- | len szállító csilléket. összesen ■ csaknem 400 új csillét kaptak az [ üzem dolgozói. KISTERENYE: Rövidesen meg­kezdődik Tordas II. vágatainak átépítése. A korábbi tűz megduz- zasztotta a vágatokat, s a szállt- ! tás így komoly akadályokba üt­között. A TH-gyürüs biztosítás a zavartalan szállítást segíti majd elő. A vágatok átépítésével egy- időben megkezdik az I-es telepi szén feltárását is. Kennedy beszédet mondott as ENSZ közgyűlésén NEW YORK (MTI) Kennedy, az Egyesült Álla­mok elnöke hétfőn délelőtt félórás beszédet mondott az ENSZ közgyűlésén. A beszéd­ben békeszólamok és propa­gandakijelentések, valamint a Szovjetunió ellen intézett tá­madások keveredtek fontos beismerésekkel és tárgyalá­sokra való felszólításokkal. Beszédének első részében az elnök az ENSZ-titkárság kérdését érintette. Szerinte egyetlen államférfit kell az ENSZ-titkárság vezetésével megbízni és ezzel ismét el­utasította a hármas megol­dásra irányuló szovjet javas­latot. Hozzáfűzte azonban, hogy az ENSZ tagságában bekövekezett hatalmas válto­zás nyomán szükségesnek mutatkozik az ENSZ szervei­nek felülvizsgálása. Beszédé­nek legnagyobb részét Ken­nedy a leszerelés kérdésének szentelte. Elismerte, ,• hogy a leszerelés az egész em­beriség óhaja, éppen ez késztette a belgrádi kon­ferenciát arra, hogy az ál­talános, teljes és ellenőr- *zött leszerelés kérdését központi vitatémává te­gyék. Ugyanebben az értelemben egyezett meg — mondotta Kennedy — a Szovjetunió és Legfontosabb tennivalók és szakmai problémák megbeszélése a védőnők, gondozónők továbbképzésén A hét második felében [ kezdik meg szokás szerint 1 a megye védőnőinek és gon­dozónőinek a továbbképzését. A védőnők továbbképzésén megbeszélik a legfontosabb tennivalókat, a gyermekek és fiatal mamák és terhesanyák szakápolása, egészségügyi fel­világosítása érdekében. A gondozónők szakmai to­vábbképzésén a szakszerű és modern csecsemőnevelés tud­nivalóit sajátítják el a résztvevők. az Egyesült Államok néhány nappal ezelőtt a leszerelés kérdésének néhány elvében. Elvek azonban nem elegen­dőek — folytatta —, ezért az Egyesült Államok új le­szerelési tervet terjeszt elő. Erről a tervezetről az elnök azt mondotta, hogy „szűkíteni fogja a szakadékot a szovjet és az amerikai álláspont kö­zött”. Foglalkozott a beszéd a gazdaságilag elmaradott álla­mok megsegítése kérdésével, a gyarmatosítás problémái­val, és Laosz ügyével. Rá­térve a nyugatberlini válság­gal összefüggő kérdésekre, az elnök célzott rá, hogy a Szovjetunió ama el­határozása, mely szerint a Német Demokratikus Köztársasággal békeszer­ződést ír alá, még egyál­talában nem háborús ok. Hozzáfűzte azonban, hogy a nyugati hatalmak elhatároz­ták, minden eszközzel meg­védik állítólagos jogaikat. Nyugat-Berlin megközelítését illetően megvédik „létfon­tosságú érdekeiket, valamint Nyugat-Berlin szabadságát”. A helyzet élesedéséért — mint korábban — most is a Szovjetuniót próbálta fele­lőssé tenni, de végül is elis­merte a tárgyalások szüksé­gességét és a megegyezés le­hetőségét. A beszéd befejező részében az elnök ünnepé­lyes békeszólamait azzal a kijelentéssel tarkította, hogy az Egyesült Államok kellő fegyverekkel rendelkezik. Ezt a fenyegetést a legvégén újabb ünnepélyes békeigéret váltotta fel. (MTI) A iisíga gyarmati hatóságok letartóztatták V. Kigeri irodai királyt Az ADN jelentette, hogy Ruandában a belga igazga­tás alatt álló Ruanda-Urundi ENSZ-gyámsági terület egyik országában vasárnap a bel­ga gyarmatosító hatóságok — néhány órával hazaérke­zése után letartóztatták V. Ki- gerit, Ruanda száműzött ki­rályát, aki titokban vissza­tért hazájába. V. Kigerit ez év januárjában a belga gyar­matosítók által szított felke­lés száműzetésbe kényszerí­tette. Ruandában hétfőn tart­ják az első választásokat és egyúttal a népszavazást ar­ról, hogy a jövő évben füg­getlenné váló ország köztár­saság legyen-e, vagy király­ság. A hétfői választásokat több halálos kimenetelű in­cidens előzte meg és egész Ruandában igen feszült a helyzet. (MTI) >^y­Mintegy 250 bányász, műszaki és háziasszony adott vért a nagybátonyi véradási napon Szeptember 22-én nagysza­bású véradási napot tartot­tak Nagybátonyban. A német kérdés megoldása történelmi szükségszerűség A véradási napon mintegy 250 dolgozó adott vért. Ä véradási napon tömegével jelentkeztek az önfeláldozó bányászok mellett műszakiak és bányászfeleségek, háziasz- szonyok is a véradásra. Az üzemek csoportosan vonultak fel a nagybátonyi szolgáltató üzem irodaházába a véradási nap lebonyolítására. A véradás megkezdése előtt egészségügyi filmet vetítet­tek az életmentő vér jelen­tőségéről. A nagyon sikeres véradási nap lebonyolításá­ban jelentős szerepet vállal­tak a szolgáltató üzem veze­tői is, mindenekelőtt megszer­vezték az irodaházban törté­nő véradást, rendbehoztak néhány helyiséget az egész­ségügyi aktus sikeres meg­rendezése érdekében. KÉT NAGYÜZEM NŐI SZOCIALISTA BRIGÁDJAINAK TAPASZTALATCSERÉJE Két nagyüzem női szocia­lista brigádjai találkoztak a napokban a Salgótarjáni Acélárugyárban: a tűzhelygyá- riak és az acélárugyáriak. A tapasztalatcsere megbe­szélésen arról is tanácskoz­tak, hogyan veszik ki részü­ket a nők a szocialista ver­senyből, az agitációs és pro- propagandamunkából. A női szocialista munkabrigádok munkájának értékelésére a problémák és feladatok meg­határozására is sor került a sikeres találkozón. APRÖHIRDETESEK Eladó 2 szoba komfortos családi ház, háztartási árammal, telefon­nal.' Salgótarján, József Attila u. 37. Rokkant-telep. (471) Teljes hálószobabútor és egy kétrészes kombinált szekrény el­adó. Érdeklődni lehet a salgótar­jáni hirdetőben. (474) II. 1945 első feléig a postdami határozatok betartása viszony­lag biztosított volt. A nyu­gati hatalmak ebben az idő­ben tértek át a határozat pontjainak elszabotálására. Szabotálták a főbb gazdasági ágak központi német igaz­gatóságának létrehozását, az egyes övezetek pártjainak egyesítését, az össznémet szakszervezeti mozgalom meg­teremtését, melyek által a német munkásmozgalom nagy kárt szenvedett. Egyesítették Bizónia és Trizónia név alatt az általuk megszállt terüle­teket, ezáltal létjogosultságot adtak a nyugatnémet állam létrejöttének. Szabotálták az össznémet pénzreformmal kapcsolatos határozat végre­hajtását. önhatalmúlag létre­hozták a nyugatnémet már­kát, mellyel az NDK-nak igen sok gazdasági problémát okoz­tak. 1948-ban önhatalmúlag megszüntették a Szövetségi Ellenőrzési Tanácsot, helyet­te létre akarták hozni az úgynevezett főbizottságot, amely többségi döntéssel ren­delkezett volna. Ez már azt jelentette, hogy A NYUGATI VEZETŐK minden területen elindultak a nyugatnémet állam konk­rét megteremtésének útján. Amíg Kelet-Németországban a szovjet kormány pontról pontra érvényesítette mint győztes hatalom jogait, a potsdami értekezlet határo­zatait, addig a nyugat új lé­péssel gazdagította a szabo­tázs-akciót. 1948 őszén létre­hozták a parlamenti taná­csot, mely megszövegezte Nyugat-Németország alkotmá­nyát. Ez az alkotmány szen­tesítette a monopóliumok helyzetét és törvényes ke­retek között hagyta feléled­ni az ország új, fasiszta és revansiszta szervezeteit, egy- időben azzal, hogy a három nyugati állam megszállási rendszere továbbra is meg­maradt. Adenauer ekkor ke­rült hatalomra, akinek szál­lóigéje volt a potsdami Ha­tározat felrúgása. A nyugat­német állam létrehozása lé­nyegében egybeesik az ame­rikai imperializmus világ­hódító útjának, programjá­nak kifejlődésével, éppen ezért vált rendkívül veszé­lyessé létrejötte. A Szovjetunió kormánya nem nézhette tét­lenül az eseményeket, ezért 1949. október 7-én élve jogai­val. segítséget adott a de­mokratikus Németország, mint szuverén államnak a megala­kulásához. A demokratikus Németország megalakulásától napjainkig békepolitikát foly­tat és a Szovjetunióval egye­temben számtalan konstruk­tív javaslatot tett a német kérdés rendezésére. 1952-ben együttesen javasolták az össz­német választások megtartá­sát. 1954-ben javaslat szüle­tett az össznémet kormány­létrehozására. Mivel 1955. má­jus 5-én Nyugat-Németország belépett a párizsi keretszer­ződésbe, egyenértékű NATO tagállammá vált, szükséges volt egy ellenlépés megtétele. A demokratikus Németor­szág 1955. május 15-én be­lépett a varsói szerződés tag­államainak sorába. Ebben az új helyzetben javasolta a Szov­jetunió először, hogy a békeszerződést mindkét né­met állammal meg kell köt­ni, mellyel az akkor fejlő­désben levő feszültséget nagy­mértékben csökkentették vol­na. A békeszerződés meg­kötésével meg lehetett volna akadályozni a Wehrmacht új­jászületését, mely napjainkban mint Bundeswehr már konk­rétan is fenyegeti a világ bé­kéjét. A hitleri hadsereg több mint 104 tábornoka és ten­gernagya, köztük Heuschinger, Kanhuber és más ismert há­borús bűnösök vezeteik az új Wehrmachtot. A német kérdés sajátos vo­nása, hogy 17 évvel a há­ború befejezése után több mint 14 ezer angol, francia és amerikai katona tartóz­kodik a szocializmust építő Kelet-Németország szívében, 200 kilométerre a nyugat­német határtól. Érdemes em­líteni, hogy « BERLINT teljes egészében a szovjet csa­patok szabadították fel. Ber­lin négyhatalmi megszállásá­nak alapja abban keresendő, hogy Berlin lett a potsdami határozatok végrehajtásával megbízott szövetséges ellen­őrző tanács központja. Stá­tusza tehát függvénye volt a potsdami határozatnak. Fe­lesleges arról beszélnünk, hogy a szerződésszegők Nyu- gat-Berlin esetében ugyanazt tették, mint Nyugat-Német­ország esetében, azzal a cse­kély eltéréssel, hogy külön nyugat-berlini alkotmányt hoztak létre. Nyugat-Berlin sajátos vo­nása jelenleg abban van, hogy az amerikai és nyugatnémet imperializmus propaganda és kémközpontja. Több mint 70 kém és diverziós szervezet működik, akik emberrablás­tól kezdve politikai gyilkos­ságig bezárva mindennel fog­lalkoznak. Ezzel komoly ká­rokat okoznak a keletnémet államnak, ugyanakkor az NDK elleni gazdasági aknamunka központja is. Szabotázsakciók, csempészés, pénzhigítás és sok más módszert alkalmaznak!, mellyel a helyzet rosszab­bodását idézik elő. Mi a megoldás útja? Rend­kívül nehéz, bonyolult, de nem megoldatlan feladatok­ról van szó. A német kér­dés minden fontossága elle­nére alá van vetve a döntő kérdésnek, vagyis a két vi­lágrendszer erőviszonya ala­kulásának. A nyugatiak tár­gyaló készsége jelen esetben nem a kapitalizmus megjavu- lásában keresendő, hanem ab­ban a történelmi kényszer­ben, mely bekövetkezett a szocialista világrendszer lét­rejöttével, a kommunista mozgalom világméretű erő­södésével, a szovjet technika mérhetetlen fejlődésével, mely interkontinentális rakétákat, űrhajókat adott a világnak, melyekkel adott esetben bár­milyen távolságra csapást tud mérni az agresszorra, ha háborút próbálnának kirob­bantani. Ilyen körülmények között a második világháború­ban érdekelt kelet-európai államok fenntartják maguk­nak azt a jogot, hogy a béke biztosítása céljából szük­ség esetén KÜLÖNBÉKÉT kössenek mindkét német ál­lammal, Nyugat-Németország elutasítása esetén az NDK- val. Az érdekelt állam béke- tervezete szerint mindkét né­met államnak ki kell lépnie a katonai szövetségéből. Nem tarthatnak atom- és rakéta­fegyvereket, be kell tiltani a fasiszta, revansiszta. mili­tarista szervezeteket. Biztosí­tani kell a polgári demok­ratikus szabadságjogot, első­sorban Nyugat-Németország- ban. Ugyanakkor a tervezet javasolja, hogy mindkét né­met államot vegyék fel az Egyesült. Nemzetek szerveze­tébe, kivonva a külföldi meg­szálló csapatokat területeik­ről. A szovjet javaslatra nyu­gati hatalmak háborús fenye­getéssel válaszoltak, melynek következményeképpen szük­séges ellenintézkedések téte­lét kellett eszközölni a Szov­jetuniónak, továbbá szövet­ségeseinek. Újból rá kellett térni az (atomkísérletek fel­újítására, hogy a szocialista országok védelme hatékony legyen esetleges agresszió ese­tén. Mi az oka tehát a nyugati kardcsörtetésnek? A béke- szerződés megkötésével 17 éves politikai vonalvezetésük megy veszendőbe. Akarva nem akarva el kell ismerni, az NDK-t, mint szuverén ál­lamot. Berlin ellátását csak­is ezúton tudják biztosítani. A szerződéssel szertefoszla­nák azok az illúziók, melyek arról álmodoztak^ hogy az NDK-t beolvasszák a kapi­talista Nyugat-Németországba, feladva az összes szocialista vívmányokat. A szerződés megkötésével rendeződhetnek Berlin speciális problémái. Megszűnik a frontváros jel­lege és mint szabad város te­rületén nem működhetnek kém és diverziós központok. Ezzel nagymértékben csök­ken a konfliktusok lehetősé­ge. A Szovjetunió minden fe­nyegetés ellenére következe­tes politikájának vitelében, és ez év végéig megköti a béke- szerződést az NDK-val. Ez­zel egy hosszú türelmi, de a béke szempontjából rendkí­vül veszélyes problémát fog megoldani. E törekvésben nemcsak a szocialista álla­mok támogatják, hanem az aktív semlegességet folytató, az úgynevezett el nem kö­telezett államok döntő több­sége és ugyanakkor a kapita­lizmusban élő sok százmil­liós munkás, paraszt és be­csületes értelmiségi dolgozók is, kiknek a német kérdés, a berlini probléma rende­zése az élet nyugalma szem­pontjából ugyanolyan szük­séges, mint nekünk. Novak László

Next

/
Thumbnails
Contents