Nógrádi Népújság, 1961. szeptember (17. évfolyam, 70-79. szám)

1961-09-27 / 78. szám

4 NÓGRÁDI NÉPÚJSÁG 1961. szeptember 27 Mindenkinek, aki szereti a művészetet Az már-már szinte köz- hely, hogy Nógrád me­gye központjának, Salgótar­jánnak gyorsiramú fejlődése a kulturális igények — egye­lőre csak részben kielégített - növekedésével járt. A dol­gozók anyagi kiegyensúlyozott­sága, a szép lakások gyara­podó száma, egész életünk színhelyének szépülése, a szó esztétikai értelmében is, a figyelmet az élet más nagy kérdései mellett a szép, a művészetek felé irányítja. Már korábban, éppen az említet igények tapasztala­tán, felvetődött egy olyan klub megteremtésének gondo­lata, amelynek tagjai ked­vűkre művelődhetnének, hó­dolva a művészetek, számuk­ra legvonzóbb ágának. A gon­dolat, az ötlet azonban so­káig megvalósítatlan maradt. Megváltozott a helyzet, ami­kor a salgótarjáni Bányász Művelődési Otthon állt a kez­deményezés élére. Tanácsko­zásra hívtak meg művésze­ket, mint Iványi Ödön, Czin- ke Ferenc festőművészeket, Szüts Pál zeneművészt és má­sokat. Estébe nyúló viták so­rán állították össze a klub szervezeti fölépítését, éves programját, egész sokoldalú működését. A Művészbarátok Klubja zenei, irodalmi és képzőmű­vészeti előadások rendezésé­vel akarja tagjai műveltségét emelni, egyben magasszínvo­nalú szórakozást nyújtva, íme a program néhány érde­kes pontja. A zeneművészeti előadások közt: A zene és társadalom, a zene és a tár­sadalom közti ezerszálú kap­csolatot bogozza, Az opera- irodalom gyöngyszemei a színpadi ének- és zeneművé­szet történetével, mestereivel és remekeivel ismerteti meg a tagokat. Megszólalnak a hangversenyeken a klasszikus muzsika mesterei is, de lesz előadás a dzsesszről, a népi és a cigányzenéről is, megis­merkedhetnek a modern mu­zsika mestereivel és legki­emelkedőbb alkotásaival is. \ képzőművészeti elő- adások közül különös érdeklődésre tarthat számot a Művészet és álművészet című, amely segíteni fogja hallga­tóit, hogy megkülönböztet­hessék a valódi műalkotást a giccstől, még akkor is, ha az a legkörmönfontabb formájá­ban jelentkezik. A Fotó és festmény című előadás a két művészeti műfaj közti kü­lönbséget demonstrálja, felvo­nultatva az egyik legfiatalabb művészet, a művészi fényké­pezés kiváló alkotásait is. A Dekadencia a képzőművészet­ben című előadás a kapita­lizmus rothadását jelző for­mabontás kezdetétől a ma nyugati festészetének non­figuratív alkotásainak elemzé­séig viszi el a hallgatót. Iz­galmasnak ígérkezik a Nyílt tárgyalás a giccsről, amelyen művészek, esztétikusok és a hallgatóság részvételével meg­vitatják a művészet salakjá­nak, a giccsnek nemcsak is­mérveit, hanem káros hatását az emberek szemléletére, gon­dolkodására. Nagy érdeklő­désre tarthat számot a mo­dern építészetről és lakberen­dezésről szóló előadás. Az irodalom kedvelőinek olyan előadásokkal kedves­kednek, mint Irodalom és ponyva, — Szeretlek! — sze­relem a költészetben, meg­hívják az „Űj írás” című folyóirat szerkesztőit, Fekete gyémántok címmel a bányá­szatról és bányászokról szóló elbeszélésekből, < versekből rendeznek irodalmi estet. Szatírát írni nem nehéz cím­mel szatirikus, humoros mű­vek kerülnek előadásra. Mai magyar antológia és világiro­dalmi antológia címmel ko­runk magyar és világiro­dalmának szemelvényeit mu­tatják be. Irodalmi esten sze­repelnek a Palócföld szer­kesztői és szerzői is. Az egyszerű felsorolás is sejteti, hogy nagyon izgalmas, érdekes ez a program. Hoz­záfűzhetjük azt is, hogy .az előadók jónevű nógrádi és budapesti előadókból kerül­nek ki. S ez még nem min­den: a klub tagjainak olyan érdekes élményekben lesz ré­szük, mint találkozás a bu­dapesti Fiatal Művészek Klubja tagjaival, szellemi ve­télkedések, vidám műsorral egybekötve, házi hangverse­nyek, találkozások írókkal, kritikusokkal. Tervezik kultu­rális közlöny kiadását, amely­ben a tagok írásait, rajzait is közölnék. Különleges kedvez­mény, hogy minden évben ér­tékes képzőművészeti alkotá­sokat sorsolnak ki a tagság között. iveire e sorok az újság ha- sábjain megjelennek, sokan valószínű már meg­kapták az ízléses meghívókat. Az üzemekhez, hivatalokhoz viszi a posta a jelentkezési lapokat, amit bárki, ha be akar lépni a klubba, kitölt­heti. Nyomják az október 7-i megnyitó plakátjait, szervezik a műsoros estet. Egyszóval: lázas tevékenység zajlik azok kedvéért, akik szeretik a szé­pet, a művészetet. HÁZIBETEG ÁPOLÓNŐ MINDEN KÖRZETI ORVOSI RENDELŐBEN Minden körzeti orvos mel­lé házi betegápolónő beállí­tását vette tervébe a Megyei Tanács VB egészségügyi Osz­tálya. Áz ápolónők munkába ál­lítását már megkezdték. Fel­adatuk, hogy a körzethez tartozó súlyosabb fekvő be­tegeket otthonukban meglá­togassák, gyógykezeltetésüket, ápolásukat szakszerűen el­végezzék. A nagyszerű rendelkezés minden bizonnyal meggyor­sítja a betegek gyógyulásá­nak időtartamát is. NŐI ÚJÍTÓK AZ ÚJÍTÁSI HÓNAP EREDMÉNYRE VITELÉÉRT Számos' lány és asszony is töri a fejét, hogy ésszerűsí­téssel, újítással tegye olcsób­bá és eredményesebbé a ter­melést. A Salgótarjáni Tűz­helygyárban például 8, az Acélárugyárban 27 női újító járul hozzá újításokkal és munkával az újítási hónap sikereihez. Népek barátsága hetét rendeznek Nógrád megyében A Megyei Nőtanács és a Szakszervezetek Megyei Ta­nácsa nőbizottsága rendezésé­ben „Népek barátsága hetét.” rendeznek október 2-a és 9-e között a Nemzetközi Demok­ratikus Nőszövetség Budapes­ten megtartandó tanácskozá­sa alkalmából. A népek barátsága hete alatt az asszonyok termelés­re, munkafegyelemre való mozgósítása mellett más or­szágok asszonyai életének, harcainak ismertetését is ter­vezik. A munkát a békéért foly­tatott harc jegyében szer­vezik meg, békegyűlése­ket, csoportos beszélge­téseket, élménybeszámo­lókat és filmankétokat is tartanak. A Budapesten ülésező Nem­zetközi Demokratikus Nőszö­vetséget, Salgótarján és a kör­nyék termelőszövetkezetei­nek valamint a bányatelepek asszonyainak küldöttsége üd­vözli majd október 7-én. A tanácskozáson résztvevő kül­földi vendégekből a megyébe is hívnak majd küldötteket. A program szerint Salgó­tarjánban nagygyűlést, az Acélárugyárban a kínai nép életéről szóló élménybeszá­molót, az Üveggyárban ugyan­csak élménybeszámolót tarta­nak majd. A tűzhelygyári asz- szonyok a Szovjetunió balett­művészetének anyagából ren­deznek kiállítást. Az orvos és műszaki értelmiség részé­re Afrika életéről szóló él­ménybeszámolót tartanak majd. Járási fotókiállítást rendeznek a Palóc Múzeumban A Balassagyarmati Palóc Múzeumban a fotó szakkör rendezésében járási fotóki­állítást rendeznek. A kiállítás anyagát a já­rás fényképezéssel foglalkozó dolgozóinak legszebb alkotá­sait jól állítják össze. Meg­rendezésére az év novembe­ÍÖNYVÉSBOLTBAN ízléses kirakat vonja ma­gára a figyelmet a Rákóczi úton. Balassagyarmat egyet­len könyvesboltjában elég nagy a forgalom. Diáklányok hanglemezt válogatnak, egy idős bácsi Victor Hugó: Nyo­morultak című műve után érdeklődik. Sajnálkozó a vá­lasz. Benn a raktárban nagy a felfordulás. Szinte furcsának tűnik az üzlet rendje után ez a rendetlenség. — Még tart a tankönyv vá­sár — mondja Bartha Mik- lósné, a bolt vezetője. — Ez a munka még eltart néhány hónapig. Közben arról beszélgetünk, hogy a legjobb könyvekből is elég jó az ellátás. Sokan ol­vasnak, sok a vevő. A köny­vesboltnak is kialakult már a maga olvasó törzsgárdája, amelyhez egyre több idős paraszt bácsi is csatlakozik. Egyelőre éz a gárda nagyobb­részt még tanárokból, orvo sokból áll. — Igyekszünk minél több vidéki embert, tsz-parasztot, asszonyokat is bevonni a könyvszeretők táborába — magyarázza Bartháné. — Bol­tunk földművesszövetkezeti könyvesbolt, s mi látjuk el a balassagyarmati és a rét­sági járás községeit is áruval. Kiderül az is, hogy szor­galmas vásárlók járnak be Ordaspusztáról, Bércéiről is. A könyveket azonban vidék­re is kiszállítják a különböző bizományosok. Jól működik a csaknem 80 tagú bizomá­nyos gárda is. Egyre több termelőszövetkezeti gazdálko­dással foglalkozó szakkönyvet adnak el. Sajnos, horgoló­könyvekből nem tudják az igényeket kielégíteni, mert ezt nem kapnak jnár régeb­ben. Sok vevője akad a kü­lönféle sorozatoknak is. — A népszerű Kincses so­rozatot 57-en vásárolták meg. Legtöbb előfizetője van az Aranykönyvtár sorozatnak. Csaknem kétszázan kedvelik ezeket a könyveket. Sokan megrendelték az Én Könyvtáram, a Milliók Köny­ve sorozatot, az Űj Magyar Lexikont is. Többen vásárol­ják az Értelmező Szótár kö­teteit is. A balassagyarmati Földművesszövetkezeti Köny­vesbolt dolgozói is jól hozzá­járulnak áldozatos munká­jukkal az új ember formálá­sához, könyvkultúránk ter­jesztéséhez. rében kerül sor a Palóc Mú­zeumban. Á legjobb képeket sorrend szerint díjazzák is. Másutt is megrendezik a különböző nemzetiségű asszonyok életéről szóló élménybeszámolókat. A salgótarjáni járásban Fe­hér Klára írónő meghívásá­val könyvankétot tartanak, Karancslapú j tőre pedig kül­földi asszonyokat hívnak majd meg. Pásztón békegyűlést, a balassagyarmati járásban iro­dalmi estet, Magyarnándor- ban, Szécsényben és Rétságon külföldi vendégek részvételé­vel békenagygyűlést, Nógrád községben pedig a kolhozok életének anyagából összeállí­tott kiállítást rendeznek majd a népek barátsága hete alatt. A békegyűlések, csopor­tos beszélgetések szeptem­ber 25-én meg is kezdőd­tek a megyében. Járásonként átlag 6 béke­gyűlést tartanak majd. A be­szélgetések, békegyűlések al­kalmával külön foglalkoznak az asszonyok a német kérdés megoldásával, a német béke- szerződés megkötésével is. Ezenkívül még számos ér­dekes program is szerepel a népek barátsága hetének idő­tartama alatt a városokban és a megye községeiben. A mesék világa elevenedik meg a Kaukázus titok­zatos hegyei közt. Itt ölelik a szik­lák a Rica-tó kék vizét. Kilátó a Kaukázus rengetegére. Az ötven méter magas torony földszintjét vendégfogadónak képezték ki Mintegy 9 ezer forint értékben vásárolnak játékot a bölcsődék számára A bölcsődék játékállomá­nyának felfrissítése, a gyere­kek szórakozásának biztosí­tása érdekében az idén meg­történt a bölcsődék játék­állományának kibővítése. A megye 12 bölcsődéjébe 8740 forint értékben vásá­rolnak játékot az idén. Ki­számították azt is, hogy egy gyerekre hány forint értékű játék jut a vásárlások al­kalmával és megállapították: 21 forint ez az arányszám. A bölcsődék játékállomány felfrissítése, . korszerű, hasz­nos;, minden igényt kielégítő játékokból történik. .XXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXX' N\\\\\\\\Yx\'Nk\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\^^ A Csavargóval Karancsságon Amióta művelődési otthona van Karancsságnak, mozgal­mas esténként az országút- menti újtelep környéke. Kü­lönösen, ha olyan esemény van a láthatáron, mint ezen a vasárnapon, amikor a Dé­ryné Színház vendégeire vártak. Bőséges még az idő előadás előtt, a klubteremben üldö­gélünk az otthon igazgatójá­val és tervekről folyik a dis­kurzus. Arról, mit ér Ka­rancsságnak ez az épület, mi volt már eddig a haszna ta­vasz óta, hogy megnyitotta ajtaját, s mi lesz ezután fő­leg az emberek tudatának egészséges formálása terén, ha megkezdi működését a Termelőszövetkezeti Akadé­mia, a fotoszakkör, a színját­szó, tánc és énekegyüttes. A tervek már készek, jóváha­gyásra várnak, s aztán majd megmutatják: méltó volt a község az otthonra. — x — Kinn, az előcsarnokban, már kezdésre várnak a tűz­oltók. Nemcsak hivatalból látogatói ők a rendezvények­nek, de itt lennének művelő­dési vágyuktól indíttatva is örömest. — A Dérynét, — mondja barátkozó szándékkal az egyik — nagyon szeretik és szíve­sen várják nálunk. Igaz. a Kilóg a lóláb nem valami jó volt még, de a többi igazán nagyon tetszett. Elhozta a színház a Bánk bánt, a Sze­ress belém című vígjátékot s most újra ellátogatott. Egyet­len szék nem marad üresen az előadásokra, még a szom­széd községek is átjárnak ide. S valóban 'tömöttek most is a sorok, amikor előadásra gördül szét a függöny. — x — Victor Eftimiu román író „Csavargó” című darabját elevenítik a művészek. A bi- zar komédia egy királyság­kori román kisváros korrupt, karrierista, rangkóros kispol­gári körének életébe enged betekintést. Azt mondja el, hogy egy csavargó vándor- színész vízből való megmen­tését hogyan váltja népszerű­ségre a város borhamisítója a polgármesteri pozíció meg­szerzése érdekében s megkós­toltatja a darab egy pohár vízbe sűrítve a választási kortesfogások minden ízetlen­ségét. Eftimiu komédiát akart ír­ni, de ez a szándék nem, egy­séges és nem töretlenül ér­vényesül. A komédia helyett kivált az első felvonás ese­ményeinek bontakozásánál csupán bohózatot kapunk, igazi karakterek, jellemkari­katúrák helyett külsődlegesen ható torzrajzokat s a komi­kum csupán az eltúlzott hely­zetek furaságából teremtődik. Hogy mégis vérbeli íróval van dolgunk, élesszemű meg­figyelővel, aki a felületi be­mutatásnál jóval többre ké­pes, az a darab második fe­lében válik nyilvánvalóvá. A cselekmény mulatságosságát itt már a jellemek fonáksá­ga táplálja, s épp ezért az arcélek határozottabbá lesz­nek, elsősorban Filimon sző­lősgazdánál, a Csavargó fi­gurájánál, Leon patikusnál és Georgenél s a játék a ko­média magaslatáig érkezik. Nagy kár, hogy a címszerep­lő jellemét mindvégig valami tisztázatlanság takarja, így a morális igazságok hatása so­kat veszít erejéből s a szer­ző láthatólag a végső megol­dásba, a borhamisító polgár- mesterré választásába bele­nyugszik, sőt, a nézőt is bele­nyugtatja a komédiák egész­séges színpadi igazságszolgál­tatásának elvetésével. A közönség még így is pompásan élvezi a pergő tempójú, jó előadást, az együttes vérbő komédiázó kedvét, amelyből elsőként Sallay Tibort, a Csavargó formálóját kell említeni. Szí­nészi skálájának szélessége a figura össztettségében kitű­nően érvényesül. Igen szelle­mes karikatúrát rajzolt Leon patikusról, külső és belső jel­legzetességét megmutatva Bo- dó György, kedvesen mulat­ságos úrhatnám polgár Fü- löp Sándor alakításában a jo­viálisán kedélyes Fülöp Sán­dor és egészséges, mértéktar­tó komédiázást kaptunk George szerepében Zana Jó­zseftől. A darab nőalakjai akár egy Moliére vígjáték­ban, elnagyoltak, inkább esz­közök a szövevényben, szük­séges mellékesek. Hogy a fe­leség megjelenítőjétől, Sólyom Idától ennél lényegesen töb­bet kaptunk, az az ő javára írandó. Bodó Judit, Aliz alak­jában kívánalom szerint ele­get tett a bágyadt feladat­nak. Kalmár Tibor rendezői munkája ötletes előadást te­remtett s mindent egybevet­ve derűs órákat biztosított a közönségnek. ... a közönségnek, amely ritka szép fegyelmezettséggel tapsolta percekig az előadás után is a színpadot s ezt kö­vetően a művelődési otthon előtt jóidéig értékelte a lá­tottakat. Az egyik beszélgetés így hangzott: — Én komolyabb dolgot vártam ... — Komolyabbat, komolyab­bat! ... — rohanják meg sza­vakkal egyszerre többen is az elégedetlenkedőt. — Hát neked csak az a színház, ha hörögnek a színpadon? ... Derűs zaj a társaságban. — Kell nekünk a nevetés is, nemcsak a tragédia ... S lassan egy nevezőre jut­nak az elcsöndesülő éjszaká­ban. Arra, hogy: kell nekik a színház. Mindegy a műfaj, csak tanulságos és szép le­gyen a játék. A SZÉP KAUKÁZUS

Next

/
Thumbnails
Contents