Nógrádi Népújság, 1961. szeptember (17. évfolyam, 70-79. szám)

1961-09-23 / 77. szám

4 NÓGRÁDI NÉPÚJSÁG 1961. szeptember 23. Szaktanáccsal, szemléltető eszközökkel segíti a művészeti csoportokat, művelődési otthonokat a Képművelési Tanácsadó Egy éve alakult a megyé­ben a Népművelési Tanács­adó. Munkája egyre jobban jelentkezik a művelődési ott­honok tevékenységében. Szak­tanácsokkal, szemléltető esz­közökkel segítik a művészeti csoportokat. További célkitű­zéseikről Bugán Józsefet, a Népműveléái Tanácsadó ve­zetőjét kérdeztük meg. — Hogyan látja a Nép­művelési Tanácsadó tevé­kenységét megalakulásá­nak egyéves távlatában? — Á Népművelési Tanács­adó az elmúlt év szeptembe­rében alakult azzal a céllal, hogy munkájával módszer­tani és szakmai segítséget nyújtson a falusi művelődési otthonoknak. Ez a módszer­tani segítség kiterjedt az is­meretterjesztő munkára, és a különböző művészeti ágak között végzett munkára. A Népművelési Tanácsadónak csak általánosan kidolgozott nem konkrétan meghatározott munkaterve volt, azért mert ilyen természetű munkát sem az országban, sem pe­dig a megyében eddig még nem végeztek. Éppen ezért legfontosabb feladatnak tar­tottuk a megye művelődési otthonait, azok munkáit megismerni. Több községben felmérést végeztünk és ezek a felmérések, amelyek kiter­jedtek a község gazdasági és politikai életére, megmu­tatták a község kulturális igényeit és ezeket az igénye­ket a község kulturális ve­zetőivel együtt közösen igyekeztünk kielégíteni. Év közben munkatervi feladato­kon kívül kaptuk a minisz­tériumból azt az utasítást, hogy át kell vegyük a me­gyei tanács VB. művelődési osztályától a népművelésben dolgozók továbbképzését. Ezért továbbképzési tanfolya­mokat indítottunk mind a függetlenített, mind pedig a tiszteletdíjas apparátus, vala­mint a művészeti szakágak vezetői számára. Ezeken a tanfolyamokon a résztvevők megismerkedtek a népműve­lés elméleti és gyakorlati kérdéseivel és az ott tanul­takat ebben a népművelési évadban fogjuk hasznosítani. Kiépítettük a szakreferens hálózatot. Minden egyes nép­művelési ágban az ismeret- terjesztésnek, a színjátszás­nak, a bábjátéknak, a családi és társadalmi ünnepeknek, a Háziasszony a technikumban népi táncnak tiszteletdíjas szakreferense van, akiknek az a feladatuk, hogy a köz­ségekben szaktanácsaikkal segítsék az illető terület mun­káját. A szakreferensek szak- bizottságot szerveztek maguk mellett. A szakbizottsági tagok az illető terület leg­jobb szakemberei és társa­dalmi munkában végzik sok­szor igen nehéz feladatukat. — Milyen lehetőséget lát a népművelési munka továbbfejlesztésére? — Ebben az évben különös gondot fordít a tanácsadó az ismeretterjesztés módszerta­nának kidolgozására és az is­meretterjesztő -előadások mind sokrétűbb szemlélteté­sére. A miniszteri rendelet értelmében önálló intézményt szerveztünk, a már korábban is működő szemléltető-tárat. A szemléltető tárból kölcsö­nözhetők azok az eszközök, amelyek az előadásokat szem­léletesebbé és élénkebbé te­szik. Filmek, motorok, gőz­gépek, transzformátorok, távcsövek, mikroszkópok, magnetofon, lemezjátszó és egyéb eszközök állnak az előadások szemléltetésének rendelkezésére. Tervünk az, hogy még ebben a hónapban egy önálló kiadványban je­lentetjük meg a tár anyagát és ezt minden olyan intéz­ménynek, ahol ismeretter­jesztő előadások, vannak, el­juttatjuk. Terve továbbá a tanácsadónak az, hogy in­tenzíven foglalkozik mező- gazdasági szakkörök létreho­zásával és ezeknek a szak­köröknek a tematikáját úgy állítják össze, hogy az a község nagyüzemi mezőgaz­dasági fejlődését elősegítse. Ugyancsak foglalkozunk a könyvtárak klubosításának lehetőségeivel, valamint az egyes művészeti ágaik tovább­képző tanfolyamait úgy szer­vezzük meg, hogy a tanfo­lyamon legkiválóbb ered­ménnyel végzettek megfelel­jenek azoknak a követelmé­nyeknek, amelyeket a nép­művelési intézet a működési engedélyek kiadásához kér. Fontos feladata lesz ebben az évben a tanácsadónak az is, hogy a járási művelődési otthonok területi munkáját elemezze, és gyakorlati ta­nácsaival segítse a járási művelődési otthonok munká­ját intenzívebbé tenni. A sofőr halkan szólt oda főnöké­nek. — Csak egy pillanatnyi türel­met kérek. Bené­zek* a gyerekekre. Az asszony ugyan­is technikumban van. De jövök azonnal, s indu­lunk tovább. És amíg oda van, elmondják, hogy nagyszerű felesége van en­nek az embernek. Hivatalosan sehol sem dolgozik, két gyerek, meg öreg, tehetetlen szülők istápolása nem engedi. A tsz-ben szokott segíteni olyankor, ha vár­ja őt a kapa nye­le, vagy egyéb sürgető munka. Iskolás nagy fia. leánya van már és az élet, az ő fejlődésük kívánta meg tőle, hogy tanulni kezdjen. Asszonynak, pláne húsz évi szünet után nem könnyű tanköny­vet forgatni újra. Ez a csendes, tö­rekvő háziasszony nem riadt a ne­hézségtől vissza. Sőt, a kezdeti hármasokba sem tudott belenyu­godni. Addig gür­cölt, birkózott a tananyaggal, míg a második félév­ben — az általá­nos iskola VII. osztályában — már ötösök sora­koztak egyre nö­vekvő számban a jelesedö bizo­nyítványban. A nyolcadik is így ment le, házi­munka, gyerek- nevelés, az öre­gek ápolása, tsz- segítés és közbeni a tanulás reggel, délben, este, ami'- kor csak idő volt, újra elővenni. Már hozzáértés­sel tudott a gyer­mekek füzetébe nézni, segített is olykor, ha nehéz volt a számtan- példa. És lassan körülötte máskép alakult minden. Beleszólt az üz­letben folyó vi­tákba, ügyes-bajos dolgokba, politi­kába. Már nem kapcsolta ki á hí­reket, meg a kró­nikát, érdekelték ismeretgyarapító előadások és áhí- tatos lélekkel ült le stoppolni, vagy vasalás közben figyelni a színhá­zi közvetítésre este. így érlelő­dött, bontakozott napról-napra lel­kében az éhség és szomjúság a szépre, jóra, hasz­nosra, tanulniva- lóra. Úgy. hogy fér­je csak meglepő­dő ft egy augusz­tusi vasárnapon, amikor bejelentet­te, hogy ő bizony tovább tanul, fel­jebb megy. Be­iratkozott a me­zőgazdasági tech­nikumba. Bírja, ahogy bírja, de tovább szeretne jutni, többet, még többet í tanulni. Már jár is a tech­nikumba, néha későre jár, nyolc is van, mire haza tud jönni. Nehe­zebb, bonyolultabb lett így otthon a munka, de egy fejjel magasabb­ra nőtt már, tíz árnyalattal vilá­gosabban lát min­dent. És számára új színben ra­gyog fel az élet. Ujlaky — Milyen társadalmi erőkre támaszkodik a ta­nácsadó? — Célunk ebben az évben, hogy a szakreferensi hálóza­tot megerősítsük, a szakbi­zottsági rendszert szervezet­té tervük. Hogy a szakbizott­ságok eredményes munkát tudjanak végezni, ahhoz szükséges, hogy a művelődési bizottságok minden szinten támogassák az ő szakértő munkájukat' — fejezte be nyilatkozatát 'Bugán elvtárs, a Népművelési Tanácsadó vezetője. HÁZIIPARI tanfolyam, CSONT-, FAFARAGÓ, SZOBRÁSZ TANFOLYAM ÉS SZAKKÖR BALASSAGYARMATON A Mikszáth Kálmán váro­si kultúrház az 1961—62-es' művelődési évben számos hasznos ismeretet elsajátító tanfolyamot indít. « A lányok, asszonyok részé­re indított szabás-varrás tanfolyam mellett háziipari tanfolyamon műanyag mun­kák, táskakészítés, filcmun­kák és a szövés legfontosabb tudnivalóit satá+ítják el a résztvevők. A csont-, fafaragó szob­rásztanfolyamon a csont- és fafaragás művészetét sajátít­ják el a tagok. Az elkészített szobrokból kiállítást rendez­nek a tanfolyam végeztével. Egymásra falóitok Magyar—szovjet baráti napot tartanak Tereskén Vasárnap Tereske község­ben magyar—szovjet baráti napot rendeznek. A baráti napot megelőzően az ünnep­séget rendező szervek, a Ha­zafias Népfront, a Magyar— Szovjet Baráti Társaság és más tömegszervezetek mel­lett a község lakossága is készül erre a napra. Csi­nosítják a házakat, a hely­beli színjátszók műsorral ké­szülnek. Tereske község ké­szülődés lázában van. A ma­gyar—szovjet barátsági nap­ra egyébként meghívtak a Budapestre akkreditált szov­jet nagykövetség képviselőit, akik a meghívást örömmel elfogadták, s bejelentették az ünnepen való részvételüket. Az ünnepség vasárnap dél­előtt 10 órakor veszi kezde­tét. A községi, valamint a járási vezetők ünnepélyesen fogadják a magyar—szovjet baráti napra érkezett ven­dégeket. Tizenegy órakor megkoszorúzzák a szovjet emlékművet, valamint a szov­jet katonák sírhelyeit. Ez­után megmutatják a vendé­geknek a termelőszövetkeze­tet, amely a rétsági járás­ban jó hírnévre tett már eddig szert. Délután 5 óra­kor kerül sor az ünnepi nagygyűlésre, amelynfek elő­adója Godó György, az MSZMP Rétsági Járási Bi­zottságának első titkára lesz. Az ünnepségen műsor kere­tében fellép a Balassagyar­mati Palóc Népi Együttes is. A múlt évben volt az első, az idén tartották a második \ KISZ-esküvőt Rákóczi bä nyatelepen. Fiatalok és idő­(sek sokaságától kísérve mondta ki a boldogító igent Bódi Katalin és Nagy Zoltán, az ifjú pár. Napközi iskola alakult- Balassagyarmaton A lók Balassagyarmaton tanu- és továbbtanulók száma 4064/ Éppen ezért a napközi otthon fejlesztése elsősorban a gyermekes szülőknek szív­ügye. Különösen azoknak, kiknél apa és édesanya mun­kában van s így a tanítási idő letelte után az esti órákig nem áll módjukban gyerme­kük felügyeletét ellátni. Bár a tanulók egy napkö­zibe való i telepítése még a múlt évben megtörtént, még mindig merültek fel nehézsé­gek, melyek a napközi to­vábbfejlesztését szükségessé tették.' Ugyanis a tanulók egy ré­sze a napköziből tanulási idő alatt eltávozott, különféle okok miatt. Mégpedig ma­gyar, orosz, fizikai, rádió, tánc, báb szakkörökre, sport­délutánra, sportszakkörre, út­törő, kisdobos foglalkozásra, iskolai rendezvények próbái­ra és így tovább. Sok panasz hangzott el a szülők részéről, hogy este gyermeke hazamegy és még nincs kész a felada­ta, nem tanulta meg a lecké­jét. A szülőknek pedig más munkája is van otthon, nem­csak a gyermeket előkészíte­ni a másnapi iskolai munká­ra. Ilyen meggondolások után merült fel az az elhatározás, hogy a napközis tanulókat a szülők érdekében egy iskolá­ba kell áttelepíteni. ,A háron) iskola szülőinek nagygyűlésén feltártuk a helyzetet és a szülők zöme megértette és magáévá tette az elgondolás megvalósítását, mely szüksé­ges és jó. Az illetékesek ala­pos megfontolás után a Baj­csy iskolát jelölték a napközi céljára azzal a megokolással, hogy a Rákóczi iskola előtt épülő autóbuszmegálló for­galma a tömegesen elvonuló tanulókat veszélyeztetné. A Bajcsy iskola udvarán át a ligeti kijárón viszont a ta­nulók a forgalomból kikap­csolódva nyugodtan közle­kedhetnek. A napközi a Baj­csy iskola igazgatása alá ke­rült. Itt 440 tanulóval, 11 cso­porttal indult útnak a hiá­nyosságok kiküszöbölésével a napközi iskola. Tervekről, feladatokról, a művelődés új hajlékában, — Nógrádmegyeren M 1TJÉG FRISS 4 festékillat a nógrádmegyeri szép, új művelődési otthon termei­ben, alig néhány hete zajlott le itt a díszes avatóünnep­ség, de azok, akik a község művelődési, kulturális életé­nek eddig is leglelkesebb moz­gatói voltak, már beszélgetik őszi, téli terveiket, azt: mi­lyen tartalommal töltsék meg az otthont? A nógrádmegyeri kulturális és ismeretterjesztő tevékeny­ség az előző esztendőkben is ért el figyelemre méltó ered­ményeket, most azonban szinte korlátlanul kitágultak a lehetőségek azok előtt, akik ügyüknek érzik a megyeri emberek szemléletének, tuda­tának formálását. A felelősségteljes feladatok­ról, az otthon munkájának tartalmat adó tervekről be­szélgettünk Csókáá, József is­kolaigazgatóval, a művelődé­si otthon igazgatójával. Csó­kás József pedagógus társai­val már eddig is rengeteget fáradozott azon, hogy a szel­lemi fény mind áthatóbb erejű legyen a községben, most különösen ez jellemzi a törekvéseket. — Egyik legfontosabb fel­adatunk — mondja —, hogy az ismeretterjesztő munka módszerében és színvonalában előbbre lépjünk. A községi KTSZ és a tsz ifjúsága részé­re igényként merült fel az idén a politikai akadémia mellett egy ifjúsági akadé­mia megszervezése. Ennek keretében erkölcsi, világné­zeti, technikai, történelmi, társadalomtudományi, zenei, esztétikai illik, nem illik is­mertetőkkel sietünk a fiata­lok segítségére, hogy az élet legkülönfélébb dolgaiban jár­tas, tájékozott emberekké fej­lődjenek. Hasonló a célunk, de elsősorban szakmai isme­retekre vonatkozóan a tsz akadémia létrehozásával. Itt a szövetkezeti parasztság a termelőszövetkezeti agronó- mus, valamint az iskola me­zőgazdasági tanárának közre­működésével kémiai és nö­vénytani ismereteket sajátít­hat el. Ebben a munkában az eddiginél gyorsabb és jobb eredményre vezető utakat ke­resünk a szakmai ismeretter­jesztő filmek alkalrfiazasával. Előző módszerünk, amikor minden előadást vetítéssel kí­sértünk, azt a tapasztalatot adta. hogy a film összefog­laló módszere általában töb­bet markolt, mint amennyit egy-egy témakörben az elő­adás már megtárgyalt. Éppen ezért most helyesebbnek lát­juk, ha például 5—6 állatte­nyésztési ankét szélesebb te­rületet felölelő anyagát sum- mázuk egy-egy film vetítésé­vel. — Hogyan illeszkednek a szakkörök az általános műve­lődési és ismeretterjesztő munkába? — Az elméleti ismeretter­jesztés csak úgy lehet igazán eredményes, ha a tanultak gyakorlati alkalmazásában is jártassá tesszük az embere­ket. Éppen ezért nagy fon­tosságot tulajdonítunk a me­zőgazdasági szakkörnek, amely motorja kell legyen a tsz akadémia életének s ahol a megbeszélt anyag gyakorlati kikísérletezése lehetővé válik. Ennek érdekében az iskola szerződést kötött a község termelőszövetkezetével, s ez mindkettőnk számára kölcsö­nösen hasznos. A tsz-től ka­pott kísérleti parcella egy ré­sze a szakkör tevékenységé­nek terepe lesz, ahol a tagok a korszerű mezőgazdálkodás, a tudományos művelés helyes­ségét eredményekkel doku­mentálhatják. A szakkör ve­zetését Molnár László mező- gazdasági tanár végzi. — A, LZ ÁLTALÁNOS mű­veltség fejlesztését segíti az elkövetkező hónapokban az irodalmi, valamint az ének, zene szakkör megalakítása. Itt a könyv és a dal, muzsi­ka barátai találkoznak, cse­rélnek véleményt olvasott, hallott művekről. Ebben a te­vékenységben a kör tagjai­nak nagy segítséget nyújt majd a magnetofon, amely­nek segítségével rögzíthetjük és újraíorgatásokon 'értékel­hetjük a jelentős művészeti megnyilatkozásokat. A nógrádmegyeri művelő­dési otthon körzeti jelleggel működik, ezért munkájával a környező községeknek is jó szolgálatokat tehet. Ezekre a szolgálatokra elsősorban Ma- gyargéc, Kisgéc, Benczurfalva tarthat számot, amelyekkel rendszeres tapasztalatcseréket tervez az igazgató. A tapasz­talatcserék főképp a művé­szeti munkában járhatnak sok haszonnal, éppen ezért az a cél, hogy a megyei művé­szeti csoportok példamutató együttesekké fejlődhessenek. A községi énekkarok már ed­dig is szép sikerekre tekint­hetnek vissza. A tavaszi já­rási seregszemlék idején a evermek. a felnőtt vegyeskó­rus, valamint a kamaraikórus elsőséget biztosított magának, az énekmozgalom Csókás Jó­zsefnél jő kezekben van ez­után is. Géczi Tiborné nevelő KISZ tánccsoport szervezésén fáradozik. A továbbfejlődés lehetőségei kínálkoznak a mű­velődési otthon keretében a gyermekművészeti csoportok­nak, a tánc és kisdobos zenei együtteseknek, valamint , a színjátszóknak, amelyek oko­san, erejükhöz mért egyfel- vonásosokkal már megkezd­ték előkészületeiket s '“’ZÓLNI KELL a műve­lődési otthon munkájában a klubélet kialakításának ter­veiről. Ezen a téren a köz­ségben élő bányaipari, üveg­gyári és tűzhelygyári mun­kások tartják kezükben a kezdeményezést. A munkás­klub keretében műszaki is­mertetőket tartanak, a klub technológiai vitafórum lesz, tagjai ezenkívül részt vállal­nak a művészeti tevékenység­ből s az otthonon belüli kul­túrált társasélet biztosítására rendező gárdát állítanak. A sokirányú tevékenység zavartalan menetét Csókás József igazgató lelkes munka­társakkal akarja biztosítani. Részt kért a feladatokból most is, éppúgy, mint az előző esztendőben, szinte az egész nevelőtestület. Borda István és felesége a színházi és ze­nei események szervezésében tevékenykedik. Az ismeret- terjesztő tennivalók irányítá­sát egyévtizedes tapasztalatok alapján Bratinka József vég­zi. Á KISZ-fiatalok politikai oktatását Géczi Tibor vállal­ta, a színjátszókét Ottó La­jos s jut rész másoknak is abból a munkából, amely Nógrádmegyer művelődési és kulturális életét az új otthon keretei között az elkövetkező hónapokban előbbre vinni hi­vatott.

Next

/
Thumbnails
Contents