Nógrádi Népújság, 1961. szeptember (17. évfolyam, 70-79. szám)
1961-09-16 / 75. szám
NÓGRÁDI NÉPÚJSÁG . szeptember 16. jJL Határozat a második ötéves tervről Szocialista társadalmunk építése során nap mint nap érezzük a pártalapszervezetek irányítását és segítését munkánk közben. A munka végzése során mindig nagy erőt ad az a gondolat, hogy a pártalapszervezet ott él velünk, az alapszervezet kommunistái együtt küzdenek a többi dolgozókkal az új társadalom felépítéséért. A pártalapszervezetek pártunk alapját képezik. A pártalapszervezet az a kollektív erőcsoport, ahol a kommunisták egységbe kovácsolód- nak a közös eszme alapján, a közös cél érdekében. E közösségben formálódnak és edződnek az új embertípusok, akik munkájukkal megbecsülést szereznek dolgozó társaik előtt. Pártalapszerveze- teink munkáját ott érezzük az élet minden területén. A termelő üzemekben, állami gazdaságokban, gépállomásokon, termelőszövetkezetekben motorjai a termelést irányító munkának. A pártalapszervezet taggyűlése az a fórum, ahol megvitatják az adott termelő üzem, vagy hivatal jó, vagy rossz oldalát. Mozgósítja a párttagokat és pártonkívülieket egyaránt a hibák kijavítására, az eredmények továbbfokozására. A pártalapszervezeteknek minden termelő üzemben és hivatalban nagy része van abban, hogy jól vagy rosszul dolgozik, hogyan teljesítik a tervet, vagy hogyan foglalkoznak a dolgozók ügyeivel a hivatalban. Járásunk területén nagy részük van a pártalapszervezeteknek abban, hogy a nagy nyári aratási és cséplési munkálatokat a vállalt határidőre be tudtuk fejezni. A pártalapszervezetek voltak, amelyek a felhívás nyomán megszervezték a csatlakozást a versenyfelhíváshoz, tagjai voltak azok, akik mindent megtettek annak érdekében, hogy termelőszövetkezeteink mielőbb befejezzék az aratási és cséplési munkákat. A mostani időszakban. amikor újabb nagy csatára indulunk a mezőgazdaságban, az őszi szántási és vetési munkák időbeni elvégzésére, szintén nagy feladat hárul rájuk. E nagy munka elvégzéséhez nem elég, hogy csak a kommunisták dolgozzanak jól. Ehhez szükség van arra, hogy a párttag minden erejét megfeszítse, a széles dolgozó tömegek mozgósítására, a feladatok gyors elvégzésére. Hiába születnek jó tervek, jó elgondolások a munka végzésére, ha nincs megfelelő alap annak realizálására. A jó tervek gyakorlati kivitelezésében a kommunisták példamutatására van szükség. Alapszervezeteink mozgósítsák közvetlen a tervek megvalósításáért a párttagokat és pártonkívülieket. Nehogy úgy gondolja valaki, hogy a pártszervezetek csak azért vannak, hogy vezetőség'' ülést és taggyűlést tartsanak. A pártszervezet szervezeti élete lehetőséget ad arra, hogy fórumain a párttagság a tapasztalatok alapján véleményt mondjon a termelő üzem • vagy hivatal munkamenetéről, s az összegyűjtött tapasztalatok alapján a taggyűlés irányt szabjon a munka tovább viteléhez. Vannak egyesek ennek ellenére, akik lebecsülik a pártalapszervezetek helyi munkáját,, vagy annak döntését. Ezek az emberek mechanikusan ú°v gondolják, hogy a vezetőszervektől kapott utasítások merev végrehajtásával eleget lehet tenni a követelményeknek. Nem értik meg eléggé, hogy az alapszervezet az, amely az általánosan meghatározott elvek alapján a helyi viszonyoknak megfelelően határozza meg a kommunisták tennivalóit egy-egy feladat végrehajtásához. A pártalapszervezeteknek nemcsak a termelést irányító munkája határozza meg jelentőségét. Tevékenykednek az új embertípus kiformálásán, a marxista-leninista elSzerdán Salgótarjánban tanácskoztak a megye béke-aktívái. Mintegy hetven Nóg- rád megyei békeharcos hallgatta meg Lukács Tibornak, a jelenlegi nemzetközi helyzet egyik legfontosabb problémájáról, a német békeszerződés megkötéséről szóló beszámolóját. Lukács Tibor közvetlen élményei alapján számolt be a német békeszerződés megkötésének fontosságáról. A hozzászólások során háziasz- szonyok, idős békeharcosok A Hazafias Népfront által kezdeményezett könyvbarát mozgalom megszervezésével kapcsolatos teendőkről tanácskoztak csütörtökön a mozgalom fő szervezői: a megyei pártbizottság, nőtanács, népfrontbizottság a Mészöv., a KISZ-bizottság, a Magyar—Szovjet Baráti Társaság vezetői és képviselői. A tanácskozáson résztvett Mogyorósi György elvtárs, a Hazafias Népfront Országos Tanácsa Művelődési Osztályának munkatársa is, aki ismertette a tanácskozás résztvevői előtt a könyvbarát mozgalom országos jellegű elképzeléseit és feladatait. A résztvevők egyik legfontosabb feladatuknak szabták meg a könyvellátottság megjavítását és a könyvtárak szerepének megfelelő helyre állítását. Ennek érdekében tervet dolgoznak ki a könyvbarát mozgalom öt évre szóló programjáról. A program szerint 1965-ig 1200-ra kell emelni az ezer emberre jutó könyv arány-. vek széleskörű elterjesztésén, a materialista világszemlélet kialakításán. Ezt a rendkívül bonyolult, nem könyú feladatot a legrátermettebb kommunisták végzik. Nehéz lenne ennél szebb feladatot találni a sokoldalú munka végzése /során. E tekintetben is mind nagyobb feladat hárul pártalapszervezeteinkre. Ha mi azt akarjuk, hogy a munkák jobban menjenek a termelő üzemekben’ és hivatalokban, növelnünk kell párt- alapszervezeteink erejét, egységét. Csak akkor végezzük jól munkánkat, s akkor tudunk eredményeket elérni, ha erős pártszervezeteink vannak s ezek képesek arra, hogy a hozott határozat alapján mozgósítsák a dolgozó tömegeket az új társadalom felépítésének érdekében. Juhász Sándor a pásztói járási pártbizottság osztályvezetője mondták el, hogy továbbra ■ is fontos feladatuknak tartják a békéért való harcot és támogatják a Szovjetuniónak a német békeszerződés megkötésére tett javaslatait. A közeljövőben a megyében békegyűléseken, kis- gyűléseken és csoportos beszélgetések formájában beszélgetnek el az egyszerű dolgozó emberekkel a mai nemzetközi helyzet problémáiról, a békemozgalom időszerű feladatairól. számát. Jelenleg megyei viszonylatban 495, országosan 590 ez az arányszám. A könyvbarát mozgalom irányítását a pártbizottságok végzik majd, gazdája a nőtanács, MÉSZÖV és a népfrontbizottság lesz. Különösen fontos feladatnak tartják a helyi sajátosságoknak megfelelő könyvállomány kialakítását. így például mezőgazdasági járásokban, illetve községekben elsősorban mezőgazdasági jellegű szakkönyveket, mezőgazdasági témáról szóló szépirodalmat, modern politikai könyveket és a haladó magyar-szovjet és világirodalom legjobb alkotásait kell a könyvtáraknak beszerezniük. Ugyanígy ipari járásokban, községekben a munkához közelebb álló témájú könyvek beszerzésére kell törekedni. A mozgalom további célja. megszerettetni az olvasást, közel hozni a felnőtt lakossághoz a könyvet, különböző rendezvények, ankétok. író-olvasó találkozók könyvbálok stb. segítségével. A könyvtárak otthonosabbá tétele érdekében ahol csak lehet klubszobákat hoznak majd létre és szőnyeggel, függönnyel, virágokkal teszik csinosabbá a könyvtárakat és olvasóhelyiségeket. A könyvtárak felszerelésének, csinosításának biztosításához fel kell kutatni megfelelő anyagi forrásokat, így például a Művelődésügyi Minisztérium által biztosított állami könyvfejlesztési hozzájárulás mellett a tanácsok községfejlesztési alapját, a tsz-ek kulturális alapját, és a földművesszövetkezetek két százalékos ilyen célra szánt alapját a közös célra kell fordítani. Még számos hasonlóan fontos indítvány, elhatározás és tett született a könyvbarát mozgalom megindítását előkészítő tanácskozáson. Béke-aktíyaülés Salgótarjánban A könyvbarát mozgalom megszervezéséről tanácskoztak a tömegszervezetek vezetői Versenymozgalom A VIT TÁRGYSORSJÁTÉK JEGYEINEK TERJESZTŐI KÖZÖTT Az Intéző Bizottság határozata értelmében a KISZ KB. Titkársága versenyt hirdet a VIT-sors- jegy eladói között. Az eladásban eredményesen közreműködő KISZ-tagokat és A KISZ alapszervezetek és az úttörőcsapatok közötti versenyben az első három KISZ alapszervezet és az első három úttörőcsapat egyenként 1000—1000 forint jutalomban részesül. (Folytatás az 1. oldalról) A Központi Bizottság jóváhagyta a mezőgazdaság termelési előirányzatait. Megállapította, hogy ezekben figyelembe vették a termelési viszonyokban, valamint a mezőgazdaság szerkezetében bekövetkezett változásokat. A mezőgazdasági termelés növekedésének az irányelvekben lefektetett mértékét fenntartva, a tervben az állattenyésztés termelési előirányzatát kismértékben csökkentették, a növénytermesztési előirányzatokat pedig növelték. Népgazdaságunk jelenlegi körülményei között a Központi Bizottság szükségesnek tartja, hogy a tervidőszakban a növénytermesztés gyorsabban növekedjék, mint az állattenyésztés. Egyrészt az állatállomány a korábban tervezettnél alacsonyabb, másrészt a növénytermesztésbe fektetett anyagi eszközök gyorsabban térülnék meg. Ennek megfelelően a terv a korszerű gazdálkodás gyorsabb megvalósítására az irányelvekben előírtnál több műtrágyát, magasabb gépesítési színvonalat, nagyobb öntözési területet irányoz ele A Központi Bizottság hangsúlyozza annak fontosságát, hogy a terv a nemzetközi munkamegosztásra és elsősorban a testvéri szocialista országokkal való szoros együttműködésre épül és lehetővé teszi kereskedelmi kapcsolataink további szélesítését az egyenjogúság és kölcsönös előnyök alapján minden országgal. A Központi Bizottság reálisnak és célszerűnek tartja a második ötéves terv időszakára tervezett beruházásokat, amelyek lehetővé teszik a termelési előirányzatok teljesítését. A beruházási előirányzatok jelentős túlteljesítése az elmúlt két* évben a beruházások tervezett koncentrálása és a kivitelezéseknél elérhetőnek mutatkozó megtakarítások lehetővé, V ugyanakkor a honvédelem erősítésével összefüggő és más kiadásainknak a kongresszuson feltételezettnél gyorsabb növekedése szükségessé is tették, hogy a terv a beruházások teljes összegét némileg alacsonyabban irányozza elő, mint a kongresszusi irányelvek. Pártunk, híven a marxizmus—leninizmus elveihez, mint ahogy a múltban, úgy ma is szilárdan vallja: támogat minden olyan kezdeményezést, amely a béke megvédését és a népek közötti barátság fejlődését szolgálja. Súlyos bűnt követnénk el népünkkel, szocialista hazánkkal szemben, ha a nagy és legyőzhetetlen szocialista táboron belül, erőnkhöz mérten, nem tennénk meg mindent szocialista vívmányaink védelmének, népünk békés alkotó munkájának biztosítására. Ezért a Központi Bizottság helyesli, hogy második ötéves tervünk figyelembe veszi honvédelmünk megerősítésének szükségességét. A kongresszusi irányelvekkel egyező mértékben fog emelkedni a munkások és alkalmazottak, valamint a parasztság egy főre jutó reál- jövedelme, és a népi állam öt év alatt állami erőből, vaA Központi Bizottság utasítja tervező szerveinket, hogy a második ötéves tervről szóló törvényjavaslatot egy hónapon belül terjesz- szék az országgyűlés elé. A közérthetőség kedvéért a továbbiakban minden előirányzatot az ötéves terv időtartamára, tehát 1960-hoz viszonyítva kell meghatározni. Gyorsítsák meg 1962. évi nép- gazdasági tervünk kidolgozását, hogy az idejében az üzemek rendelkezésére álljon. A tervezés módszereinek állandó tökéletesítésével dolgozzák ki az átmenetet a második ötéves tervről a harmadikra. Folytassák a szocialista nemzetközi munkamegosztás követelményeinek számbavételével, 20 éves távlatra szóló népgazdaságfejlamint állami támogatásból és a lakosság megtakarításaiból mintegy 250 ezer lakás felépítéséről gondoskodik. A reáljövedelem növekedésével összhangban irányozza elő a terv a lakosság fogyasztási alapjának növekedését. Az eredetinél nagyobb mértékű fejlődést irányoz elő a középiskolai tanulók számának növekedésében és az egyetemek és főiskolák fejlesztésében, lehetőséget teremt ahhoz, hogy a dolgozó emberek minél nagyobb számban gyarapítsák szaktudásukat, esti vagy levelező oktatásban megszerezzék a fejlődés által megkövetelt szakismereteket. Mindezek figyelembevételével, a második ötéves tervet jellemző legfontosabb előirányzatokat a Központi Bizottság a következőképpen határozza meg: Kongresszusi Második irányelvek ötéves terv lesztési tervünk kidolgozását, munkálkodjanak annak tökéletesítésén és gondoskodjanak róla, hogy annak fő elgondolásai fokozatosan testet ölt- senek a közbeeső tervekben. A Központi Bizottság időszerűnek tartja, hogy emlékeztessen a kongresszusi irányelvek következő, változatlanul érvényes megállapításaira: „Hazánk gazdasági fejlődésének üteme a legközelebbi években nagymértékben függ attól, mennyire tudjuk megjavítani a tervezés, irányítás, általában a vezetés színvonalát.” A Központi Bizottság megvan győződve arról, hogy második ötéves tervünk az ország anyagi erőforrásaiban és lehetőségeiben kellően megalapozott, megvalósítása gyorsítja a szocializmus teljes győzelmét. A szocialista ipar termelésének növekedése 1965-re 1958-hoz viszonyitva, százalékban ........................... A mezőgazdasági termelés növekedése százalékban 1961—1965. évek65— 70 83— 87 ben 1954—1958-hoz viszonyítva ... A munka termelékenységének növekedése a szocialista iparban hét év 30— 32 30— 32 alatt, százalékban ............................... 37 — 40 40— 45 Beruházások öt év alatt, milliárd Ft. Nemzeti jövedelem növekedése hét 200— 205 180 év alatt, százalékban ........................... A dolgozók egy főre eső reáljövedelmének növekedése hét év alatt, 50 55— 60 százalékban ....................................... A lakosság fogyasztási alapjának nö26— 29 26— 29 vekedése hét év alatt, százalékban 40— 45 40— 42 A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának határozata a párt régi tagjairól A Központi Bizottság megállapítja, hog a párt az utolsó években a régi párttagok kérdésével eredményesen foglalkozott, megbecsülésüket intézményesen biztosította, s ezt mind a párttagság, mind a pártonkívüli dolgozók egyetértése kisérte: a régi párttagok ma már a közvéleményben az őket megillető erkölcsi és politikai megbecsülést élvezik. A párt régi tagjainak ügyeivel foglalkozó bizottságok munkájukat eredménynyel befejezték; a régi párttagok nyilvántartásba vétele megtörtént. Ennek következtében a régi párttagok bizottságai megszűnnek, és a továbbiak folyamán a párt régi tagjainak ügyeivel az illetékes pártbizottságok közvetlenül foglalkoznak. A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának határozata személyi kérdésekben A Központi Bizottság megválasztotta rendes tagjának Ajtai Miklós elvtársat, a Központi Bizottság póttagjának Bullái Árpád elvtársat; megválasztotta a Politikai Bizottság póttagjának Czinege Lajos elvtársat. Felmenti központi bizottsági titkári megbízatása alól Fock Jenő és Kiss Károly elvtársakat. Egyidejűleg állami vonalon történő kinevezésüket javasolja. Megválasztotta á Központi Bizottság titkárának Gáspár Sándor és Nemes Dezső elvtársakat. Nemes Dezső elvtársat felmenti a Népszabadság szerkesztő bizottsága vezető tisztségéből. A Népszabadság szerkesztő bizottsága vezetőjének Komócsin Zoltán elvtársat választotta meg. Jóváhagyja Benke Valéria elvtársnő kinevezését a Társadalmi Szemle szerkesztő bizottsága vezetőjének. A Központi Bizottság megtárgyalta az állami vezetés megerősítésének személyi kérdéseit is és javaslatait a Hazafias Népfront Országos Tanácsa elnökségével egyetértésben a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa, illetve az országgyűlés elé terjesztette. Az Elnöki Tanács határozata Kádár János elvtárs miniszterelnöki kinevezéséről és a kormány összetételének módosításáról úttörőket, KISZ alapszervezeteket, úttörőcsapatokat jutalomban részesíti. Verseny jutalomdíjak megyénk területén: 1. A legtöbb sorsjegyet eladó KISZ-tagok jutalmazása. 1. díj: részvétel a VIII. Világifjúsági és Diáktalálkozón. II. díj: kéthetes csehszlovákiai üdülés (expressz). III. díj: kéthetes magyarországi üdülés. 2. KISZ-alapszervezetek és úttörőcsapatok közötti verseny. A versenyértékelés egyéneknél az eladott sorsjegyek abszolút száma alapján történik. KISZ-alapszervezetek, úttörőcsapatok jutalmazásának alapját az egy KISZ-tagra, illetve úttörőre jutó eladott sorsjegyek darabszáma és a határidők betartása képezi. Az értékelést a KISZ illetékes szervei végzik. A jutalmak kiosztására december hónap folyamán kerül sor ünnepélyes keretek között. KISZ MEGYEI BIZOTTSÁG A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának és a Hazafias Népfront Országos Tanácsa elnökségének együttes javaslatára felmentette dr. Münnich Ferenc elvtársat a miniszterelnöki, Kádár János elvtársat az államminiszteri, Kállai Gyula és Apró Antal elvtársat a miniszterelnök első helyettese, Éiszku Béla elvtársat a belügyminiszteri, Kiss Árpád elvtársat a Tervhivatal elnöke, Sík Endre elvtársat a külügyminiszteri és Benke Valéria elvtársnőt a művelődésügyi miniszteri tisztség alól és kinevezte: Kádár János elvtársat miniszterelnöknek ; dr. Münnich Ferenc elvtársat államminiszternek; Apró Antal, Biszku Béla, Fock Jenő és Kállai Gyula elvtársakat miniszterelnökhelyettesnek; Papp János elvtársat belügyminiszternek; Péter János elvtársat külügyminiszternek ; Ajtai Miklós elvtársat miniszteri rangban a Tervhivatal elnökének; llku Pál elvtársat művelődésügyi miniszternek; Kiss Árpád elvtársat miniszteri rangban a Műszaki Fejlesztési Bizottság elnökének. A kormány új tagjai a hivatali esküt letették. Az alapszervezetek a párt alappillérei
