Nógrádi Népújság, 1961. szeptember (17. évfolyam, 70-79. szám)

1961-09-13 / 74. szám

1961. szeptember 13. NÓGRÁDI NÉPÚJSÁG 3 Több mint félmillió forint értékű ötvözőanyagot olvasztottak terven felül A SZOCIALISTA MEGŐRZÉSRE ÁTVETT ELEKTROMOS KEMENCÉBEN A VASÖTVÖZETGYÁRIAK főolvasztárok „Elfekvő" újítások Múlt év első negyedében határozta el a Zagyvarónai Vasötvözetgyár egyes számú nagykemencéjénél egymást váltó három olvasztárbri­gád, hogy az elektromos nagyol­vasztó egyenletes terme­lése és minél gazdaságo­sabb kihasználása érdeké­ben szocialista megőrzés­re veszi át a nagyértékű berendezést. A három brigád: Bolla Pál. Vajda Bertalan és Földi Fe­renc főolvasztárok vezetése­vei a két évre szóló szerző­désben vállalta, hogy az 1958—59-es évekhez képest a következő két esztendő át­lagában felére csökkenti az üzemzavar miatt termelés­ből kiesett órák számát, s így százezer kilowattóra villamosenergia megtakarí­tást ér el és évenként har­minc tonnával több ötvözőfé­met olvaszt a finom és nemes- acélgyártás számára. A három brigád vállalásá­Üjítási ankét a helyiiparban Megyei újítási ankétot ren­dezett tegnap délelőtt Salgó­tarjánban az SZMT tanács­termében a megyei tanács ipari osztálya. Az ankéton megjelentek a tanácsi köny- nyűipari vállalatok igazgatói, újítási előadói, kiváló újítók. A nyolc könnyűipari üzem­től közel 50 fő hallgatta meg Bozó Árpád, az ipari osztály műszaki csoportvezetőjének beszámolóját, a helyiipari újítómunka helyzetéről és feladatairól. A beszámoló ismertette a helyiipari újítómunka ered­ményeit, s azokat a hiányos­ságokat, amelyeknek a meg­szüntetésével tovább lehet jutni a mozgalomban. A hozzászólók vállalatonként tájékoztatták az ankét részt­vevőit az újítási feladatter- vek helyzetéről. Az ankét résztvevői meghatározták a helyiipari újítómunka soron- következő legfontosabb ten­nivalóit, valamint azt is, ho­gyan kívánják ezt végrehaj­tani. Szervezik a dolgozók képzését 151-EN TANULNAK AZ IDÉN A SALGÖTARJANI ÜVEGGYÁRBAN A Salgótarjáni Üveggyár­ban az idén is 151-en tanul­nak tovább. Ez majdnem hatvannal több, mint tavaly. Mikor az új tanévre való beiskolázást megkezdték, a szakszervezeti bizottság meg­beszélte a gyár párt és gaz­dasági vezetőivel, hogy a feladatok érdekében miként alakítsák ezt a tevékenysé­get. Varga Sándor SZB-fitkár és a szakszervezeti aktívák lelkiismeretes munkája nyo­mán csaknem hetvenen je­lentkeztek az általános is­kola különböző osztályainak elvégzésére. A műszaki káderfejlesztés­sel függ össze, hogy heten járnak különféle egyetemek­re, negyvenen technikumba, s tizenheten különböző mű­szaki tanfolyamokra. Az ad­minisztrációs munka tovább- javítása céljából tizennégyen gimnáziumba és heten mér­legképes könyvelői tanfo­lyamra járnak. Erősíteni kí­VÁNDOR FOTÓKIÁLLÍTÁS November 1-vel Mátrave- rebély,' Somoskőújfalu és Mátranovák kultúrotthonai- nak fotószakkörei termelő- szövetkezetekben készített felvételeikből vándorkiállí­tást szerveznek. A vándorki­állítás anyagát bemutatják a salgótarjáni járás körzeti mű­velődési otthonaiban. vánják az üzemgazdasági munkát is. . E célból három dolgozó üzemgazdasági tan­folyamra jár. nak igen nagy a jelentősége, mivel egyetlen kiesett óra alatt ötszáz kilogramm fém- sziliciummal marad adósa a gyár a népgazdaságnak, nem is szólva arról, hogy a le­hűlt kemence felfűtéséhez mintegy 1000—1500 kilo­wattóra villamosenergiára van szükség, noha ez az energia még nem a közvet­len produktív termelést szol­gálja. A gyár vezetőivel kötött és két évre szóló szerződés óta fél évet dolgoztak a brigádok az egyes számú kemence mellett, pontról pontra teljesítették szocialista kötelezettségválla­lásukat. Már a szerződést követő első félévben elnyer­ték a szocialista munka bri­gádja címet, s a másfél év alatt csaknem minden ol­vasztárnak odaítélték a ki­váló olvasztár oklevelet, vagy jelvényt. A most, szep­tember végén végződő hat hónapban különösen szép munkasikerekkel büszkélked­het a három brigád. Az üzemzavar miatt kiesett órák száma a harmincat sem éri el az egyes kemencénél, s ez a régebbi üzemzavarok ötven százalékát jelenti csak. Túlhaladta a harminc tonnát a terven felül gyártott jó minőségű öt­vözőanyag is, aminek ér­téke több mint félmillió forint. Megfelelően alakult a fajla­gos villamosenergia felhasz­nálás és megtakarítás is a szocialista megőrzésre átvett elektromos kemencénél. Sok szó esik mostanában az újítómozgalomról. Azért is, mert a műszaki fejlesztés előttünk álló feladatait e moz­galom nélkül megoldani le­hetetlen. De azért is, mert az immár hagyományossá váló újítási hónapot a Szak- szervezetek Megyei Tanácsa az idén is megrendezi. Isme­retes, hogy milyen nagyszerű sikereket ért már el me­gyénk is az újítómozgalom fejlesztésével. Mégis szólnunk kéll arról, hogy egyes helyeken és egyes esetekben a helytelen szemlé­let, a bürokratikus gyakorlat következtében erős gátak szabnak határt a jobb kibon­takozásnak. Vegyük csak példának azt, hogy mérnö­kök, technikusok több esetben olyan nagyjelentőségű újítási javaslatokat nyújtanak be, amelyek alkalmazásuk esetén a megye határain is túlterjed­nének, az egész népgazdaság­nak jelentős hasznot eredmé­nyeznének. Tóth Imre, az Áramszolgáltató Vállalat üz­letigazgatóságának fiatal mérnöke olyan zárlatirányjel- ző készüléket szerkesztett, amely lényegesen jobb, mint a külföldi. Üjítása nyomán könnyebb a magasfeszültségű vezetékekben bekövetkezett zárlatok helyének meghatáro­zása. csökken az áramszünet, amely a termelésben már milliókat ér. Megyénkben egyes helyeken alkalmazzák a nagyszerű újítást, sőt, egy­másután érdeklődnek az or­szág többi áramszolgáltató vállalatai is a készülék iránt. Mégis több hónap óta húzó­dik annak az országos ipar­ági bemutatónak a megszer­vezése, amelyen az ország villamosipari szakemberei előtt ismertetnék a készülék működését, ezt követően biz­tosítanák az üzemszerű gyár­tást és az újítás országos el­terjesztését. Az Áramszolgál­tató Miskolci Igazgatósága azonban — amely felelős a bemutató megszervezéséért — a jelek szerint nem tanúsít kellő figyelmet e nagyjelen­tőségű újítás iránt. Hasonló a helyzet Antóni Vilmos, a Zagyvapálfalvi Üveggyár fiatal mérnökének újításával kapcsolatban is. Antóni elvtárs olyan készülé­ket szerkesztett, amely a gáz­nak a kemencébe történő adagolását a mostanitól elté­rően nem meghatározott fél­óránként biztosítja, hanem automatikusan, a kemence hőmérsékletétől függően. Az új berendezés energiát taka­rítana meg, egyenletesebb hőmérsékletet és ezzel jobb minőségű üveget biztosítana, ugyanakkor kiküszöbölne egy egészségre igen ártalmas, ne­héz fizikai munkát is. Azon­ban két éve vár már arra, hogy a gyár műhelyében el­készüljön a berendezés és a gyakorlatban is kipróbálhassa újítását. A Tűzhelygyárban is talál­Még egyenetlenül dolgozik a tanácsi ipar A LEGFONTOSABB CIKKEK TERVÉT TÚLTELJESÍTETTÉK Mint arról már írtunk, a megye helyiipari vállalatai csak az élelmiszeripari vál­lalatok jó tervteljesítésével tudták kedvezően kialakítani az első féléves eredménye­ket. Azóta a lemaradó vál­lalatok közül csupán a Bá­nya- és Építőanyagipari Vál­lalat érte utói, sőt júliusban és augusztusban, túl is ha­ladta tervét, míg a többi le­maradóknak ez nem sike­rült. Még mindig az a helyzet, hogy a tanácsi könnyűipari vállalatok elmaradnak az élelmiszeripari vállalatok mögött. A könnyűipar első nyolc hónapi termelési érték­tervét 97,3 százalékra, míg az élelmiszeripar 104,8 százalékra teljesí­tette. A Patyolat továbbra is egyenletesen 100 százalékra teljesíti tervét. Ezek a szá­mok azt bizonyítják, hogy a rosszul dolgozó vállalatok még mindig erőtlenül pró­bálkoznak javítani munká­jukon. A Salgótarjáni Kéz­műipari Vállalat krónikus lemaradásban „szenved”, sőt a félévhez képest még rom­lott is az eredménye. Ugyan­ezt el lehet mondani — bár a törekvések itt már némi haszonnal jártak, — a Bútor­gyártó Vállalatról is. Ha a különösen fontos áruk gyártását vizsgáljuk, megnyugtató, hogy a legtöbb cikkből túlszárnyalták a ter­vet. Kenyérből például az év első nyolc hónapjában 12 210 tonna helyett 12 836 tonnát termeltek. A lakos­ság jó ellátását bizonyítja az is, hogy több a szikvíz és az üdítő ital is. Az előb­biből 150 hektoliterrel, az utóbbiból 220 hektoliterrel állítottak elő többet a ter­vezettnél. Égetett téglából 5,69 mil­lió helyett 6,85 mil­lió darabot gyártottak. Tetőcserépből 235 ezer darab helyett 265 ezer darabot. Aránytalanul sok a sodrony­fonat: az első nyolc hónaD- ra tervezett 19 tonna helyett majdnem 100 tonnát gyár­tottak. Elmaradt azonban a ruha­ipar, mert a tervezett 7 500 000 forint érték helyett csak 6 037 000 forint értéket állítottak elő. Bútorból sem készítették el az előirányzott mennyiséget, mert 5,4 millió forint helyett csak 5 millió forint értékű bútort állítot­tak elő. Ezek a számok azt bizo­nyítják, hogy a helyiiparban a tanácsi vállalatoknál még aránytalanságok mutatkoz­nak. Nem sikerült az első félév hibáit kijavítani. Bár a félévhez viszonyítva ösz- szességében növekedett' a ter­melékenység, azonban ez nem mondható el minden vállalatra. Legfontosabb fel­adat tehát az aránytalansá­gok megszüntetése, és az éves tervek eredményes tel­jesítésével jól előkészülni a jövő év feladataira. koztunk olyan esetekkel, amelyeket nem szabad szó nélkül hagyni. Szabó Béla már több újítással gazdagí­totta a gyárat. Jelenleg pél­dául másokkal együtt a gyár nikkelező műhelyében olyan javaslat kivitelezésén dolgo­zik, amely meggyorsítja, könnyebbé, egészségesebbé teszi az itteni munkát. Mégis nem kis problémával kell megküzdenie: szabadságot vett ki ahhoz, hogy a javas­lat megvalósításán teljes erő­vel dolgozhasson. Ugyanis felettese nem járul hozzá ahhoz, hogy mindennapi mun­kája mellett végezhesse el az újítás megvalósításával kap­csolatos feladatokat. Ugyan­csak ebben a gyárban for­dult elő, hogy Szőllős László, a gyár egyik fizikai dolgozó­ja már 1958-ban javaslatot nyújtott be a targoncák át­alakítására. A javaslat álta­lában helyes, némi módosí­tással hasznosítható lenne. Mégis immár három éve nem zárult le az ügy, húzódik, mert akiket illet, nem fordí­tanak kellő figyelmet a mun­kások javaslataira. Igen, a nagyobb jelentősé­gű, népgazdasági szinten is sok megtakarítást biztosító újítások mellett törődnünk kell az úgynevezett apró ja­vaslatokkal is. A munkások sok minden okos dolgot meg­látnak. Azonban nem mindig képesek arra, hogy teljes mű­szaki megalapozottsággal, esetleg rajzokkal is doku­mentálják javaslataik igazát. Ilyenkor lenne szükség egy- egy műszaki dolgozó hatékony támogatására. Elgondolkoz­tató választ kaptunk, amikor a napokban egyik vállala­tunk műszaki dolgozóját megkérdeztük, milyen segít­séget nyújt a munkásoknak. Mindenki tud róla a gyárban, hogy a saját javaslatai száz­ezreket érnek és elismerés­sel szólnak erről a tevékeny­ségéről. De amikor arról ér­deklődtünk, mit tesz azért, hogy a munkások apróbb ja­vaslatai is megvalósuljanak, bizony nem valami szívderítő választ kaptunk. Nem állíthatjuk azt, hogy ezek a példák, ezek az esetek jellemzőek. Hogy mégis szó- vátesszük őket, annak az a magyarázata, hogy szeretnénk felhívni az illetékesek figyel­mét: az újítómozgalom kam­pányszerűségének, egyes he­lyeken a mozgalom lebecsü­lésének megvannak a veszé­lyei. Fakad ez abból is, hogy egyes szakszervezeti bizottsá­gok az általánosan jó ered­mények mellett nem veszik észre az ilyen bosszantó kö­zömbösséget. Oka az is, hogy némely műszaki vezetők nem szívesen fordítanak időt arra, hogy elősegítsék az újítómoz­galom tömegméretű kibonta­kozását. A mátranováki bá­nyaüzem szakszervezeti bi­zottsága például feladatát jól látja el. A termelés, az ér­dekvédelem ügyeiben gyor­san intézkedik, szervez, felvi­lágosít és támogatja a gaz­dasági vezetést. Mégis az újítómozgalom talán itt a leggyengébb az egész szén­medencében. Furcsa kettős­ség ez, amelyet bizony nem lehet soká fenntartani. A szeptember és október hónapokban lezajló újítási hónap jó alkalom lesz arra, hogy az újítómozgalomnak ezeket a ferde kinövéseit le­faragjuk és mindenütt, min­den szakszervezeti bizottság­nál, valamennyi műszaki dol­gozónál a saját megérdemelt helyére állítsuk a mozgalom jelentőségét. A mozgalom fej­lesztése iránt támasztott kö­vetelmények mellett minden lehetőség is adott arra, hogy valóban a műszaki fejlesztés társadalmi bázisává tegyük, a munkások minél szélesebb rétegeit vonjuk be a moz­galomba és minél több mű­szaki dolgozó érezze azt a nagy felelősséget, amely eb­ben reá hárul. Balogh Gyula Képek az Acélárugyárból Csikány István lakatos ötletes szerkezetet készített, amelyet nagyszerűen hasznosítanak a csőhajlításnál. A hengerműi építkezésen is sikeresen alkalmazzák az elmés konstrukciót Valamikor szanaszét hevert az alapanyag, ma katonás rend­ben egymás mellett sorakoznak a Kovácsológyár tároló he­lyén Könnyeób a nyilvántartása, a kezelése és biztonságo­sabb a közlekedés is. Hasonlóan teremtik meg a rendet, a gyár más területein is TELEFON HULIGÁNOK Ijavítják az l-es és lll-as ^ kemencéket az Üveggyárban 9 A Salgótarjáni Üveggyár­ában javítják a finom fehér 5 üveget adó I-es és III-as fa- SJ zekas kemencéket. A tervek ^szerint a III-as kemence ^ szeptember 15-én, az I-es r kemence pedig szeptember ^ 25-én kerül befűtésre. ^ Az előiráinyzott javítási ^ időn belül számos olyan c munkálatot is elvégeznek, r amelyek jobb lehetőségeket ^ teremtenek majd az itt dol- ■; gozók számára. Elsősorban S az a törekvés, hogy az ex- § portra termelő kemencéknél 5 némi határidő megrövidítés § mellett jobb munkakörül- | ményeket biztosítanak. Sj Ml« » '■■■■" * ' lefont, hogy másokat bosz- szantsanak, sőt nem egy eset­ben durva, nyomdafestéket sem tűrő szavakkal sérteges­senek. Felhívnak egy szá­mot, de nem szólnak a kagy­lóba. Néhány perc elteltével ismét tárcsázzák a korábbi számot, s ha különösen hölgy jelentkezik a drót má­sik végén, trágár szavakkal kérnek randevút. Azután „elküldik” a feleket a hulla­háztól, a halottaskamrától a legkülönbözőbb helyekig... Sajnálatos tény ez. Sajná­latos azért, mert ezek a te­lefon huligánok különböző hivatalokban dolgoznak, s e nagyon is elítélendő huligán­kodásukat nem egy esetben talán közvetlen felettesük, vagy más kollégájuk előtt teszik, talán azok szórakoz­tatására, állami telefonon, hivatalos idő alatt. s r Halottam már utcai huligá­nokról, olyanokról, akik ta­lán kedvtelésből, de békés járó-kelőket inzultálnak. Hallottam olyanokról, akik a békésen szórakozó embereket bosszantják csipkelődő meg­jegyzéseikkel. Azután olya­nokról is, akik a mozikban előttük ülő lányok, asszonyok ruháját vágják ki ollóval. Másik csoportjuk a színház, vagy mozielőadások során a különböző magok ropogtatá- sával zavarja az előadást él­vező dolgozókat. Szóval vagy így, vagy úgy, de jelentkez­nek társadalmi életünkben, akik semmibeveszik a tár­sadalmi együttélés írott és íratlan szabályait. A huligánoskodás legújabb megnyilvánulásáról ezekben a napokban hallottam, sőt ma­gam is tapasztaltam. Van­nak emberek, akik kedvtelés­ből arra használják az egyéb­ként nagyon is hasznos te-

Next

/
Thumbnails
Contents