Nógrádi Népújság, 1961. augusztus (17. évfolyam, 61-69. szám)
1961-08-05 / 62. szám
2 NÓGRÁDI NÉPÚJSÁG 1961. augusztus 5. Az Acélárugyár első félévi munkájáról Műszaki tanácskozáson tárgyalták meg az első félév eredményeit, tanulságait és a második félév feladatait az Acélárugyárban. A részben átszervezett vezetőapparátus tervszerű intézkedései már pozitívan éreztetik hatásukat. És ez azt is mutatja, hogy a határozott kezű irányítás. a fegyelem és rend szigorú megkövetelése a dolgozók többségének szimpátiáját váltja ki. Az igazságos eljárások, amikor a hibát elkövető embert beosztására való tekintet nélkül elmarasztalják, biztonsági érzetet teremtenek a munka végzésében. És mindez az erősödő bizalom gyümölcseként a termelés meny- nyiségi és minőségi felfejlődésében konkréten lemérhető. íme, az Acélárugyár első félévi tervét 101,7 százalékra, exporttervét 109 százalékra, termelékenységi és önköltségi mutatóit a tervezettnél jobbra teljesítette — hogy csak a legfontosabbakat említsük. És ez azt is jelenti, hogy az első félév eredményes gazdálkodása folytán az üzem dolgozóinak már eddig 6 napi fizetésnek megfelelő nyereség- részesedést lehetne kifizetni. Nem kis dolog mindez az évek óta nehézségekkel közdő Acélárugyárban. ahol még ugyanakkor a nagyarányú rekonstrukció is komoly figyelmet igényel, erőket köt le. A tanácskozáson a gyár egészének munkáját jellemző mutatókon kívül az egyes gyárrészlegek, üzemek tevékenységét is elemezték. Itt megmutatkozott, hogy van néhány olyan terület, amelynek irányító, szervező munkáján javítani kell. A vasöntödében nincs kellő összhang a párt alapszervi és a gazdasági vezetők között, ez a gyárrészleg — különösen az első negyedévi gyenge teljesítés miatt — lemaradt a többitől. Itt a vezetők későn észlelik a hibákat és keveset tesznek azok megelőzésére, éppen az egységes irányítás hiánya miatt. A huzalműben, a kovácsológyárban és a hengerműben legalább olyan nehézségekkel kell megbirkózni, mint a vasöntödében, de ezeknél az üzemeknél a kollektív összefogás, a benne rejlő erő átsegítette a dolgozókat a problémákon. Az acélöntöde féléves tervét teljesítette ugyan, de a második negyedévben 12 tonnával lemaradt az előirányzattól. Itt sem egészen egységes az irányító munka. Jóindulatú igyekezet és akaraterő is tapasztalható ugyan, de mindenki más úton akarja megszüntetni a hibákat, így szétforgácsolódik az erő és sok az egyhelyben topo- gás. A többi üzemek általában jó munkát végeztek és ott a legeredményesebben, ahol kellő előrelátással a termelés magasabb szintű, hosszab időre szóló megszervezésével és a dolgozók egészséges javaslatainak felhasználásával operáltak. A többségében pozitívan értékelhető üzemek módszereinek széleskörű elterjesztése, sőt azok továbbfejlesztése segíthet az eddig le- maradtaknak következő feladataik elvégzésében. Mert az eddigi ütemet tartani kell az Acélárugyárban, hiszen egyetlen dolgozónak sem közömbös, hogy az eredményes gazdálkodással év végére megkétszereződjék a nyereségként kifizethető összeg. A hasznos baromfitenyésztés lehetőségeiről tanácskoztak a megye agrárértelmiségi fiataljai Tapasztalatokat gyűjteni és kicserélni jöttek egybe a napokban a IVfagyarnándori Állami Gazdaságban Nógrád megye agrárértelmiségi fiataljai, hogy megvitassák az eredményes baromfitenyésztéssel kapcsolatos tennivalókat. Az Állami Gazdaság baromfitelepén a fiatal agronó- musok előtt Varga Éva telepvezető ismertette a magyar- nándori eddigi eredményeket. Az itteni telep 10 esztendővel ezelőtt alakult, eredeti befogadóképessége 13 ezer naposcsibe és 2500 darab tyúk volt. A telep elhelyezése a kisállattenyésztés, állategészségügy szempontjából nem a legszerencsésebb, a hegyektől körülzárt katlanban nagy a hőingadozás, magas a pára- tartalom, ezért az előző esztendőkben sokféle betegséggel kellett felvenni a küzdelmet. Az egyik legveszedelmesebb ezek közül a baromfinátha, ami még 1959-ben is 15 százalékos elhullást okozott. A különféle gazdasági épületek átalakításával a telep befogadó képessége jelenleg 17 ezer. de a naposcsibék sűrítésével 25 ezer darab is elhelyezhető. A betegségek leküzdésére igen érdekes és eredményre vezető próbálkozások történtek a Magyarnándori Állami Gazdaság baromfitelepén. A csirkéket alacsony hőmérsékleten már az első napoktól huzathoz szoktatják s négyhetes kortól állandó huzatban vannak. Ennek eredményeként a náthából eredő elhullás minimálisra csökkent s megelőző gondoskodással, gyógyszeres kezeléssel a többi betegségfélék terjedését is sikerült megakadályozni. A telepvezető beszámolt arról: munkájukat jelentősen könnyíti, hogy korszerű, nagyteljesítményű keltetőgépekkel rendelkeznek, ezek a szállítással kapcsolatos veszteségeket szüntették meg. A csibéket egynapos korban viszik a fertőtlenített ólakba. A neveléssel kapcsolatos eredmények ma már igen biztatóak. A gazdaság ezévi hústermelése 344 mázsa, ebből 36 mázsa tyúkértékesítésre jut, amit már sikerült is teljesíteni. A telepen jelenleg 16 ezer húscsibe és 5600 tenyészállat van. Egy kiló hús előállítási ára az elmúlt évi 20 forinton felüli összeggel szemben jelenleg 18 forint 36 fillér, de a még meglévő 16 ezer naposcsibe ezt az összeget jelentősen csökkenti. Hasonlóan csökkentek a jástermelés költségei is. toA tájékoztatót követő hozzászólások, neveléssel kapcsolatos megállapítások a nevelőhely kiválasztásának és a csibetáp összeállításának fontosságára hívták fel a figyelmet. A tanácskozás után a fiatal agronómusok megvizsgálták a legújabb típusú keltető-gépek munkáját s megtekintették a baromfitelepet, ahol újabb hasznosítható tapasztalatokkal egészítették ki ismereteiket. Bevált gyakorlat például a nevelő telepen az ablakok meszelése. A szűrt fény mögött az állatok kevesebbet futkosnak, gyorsabban növekednek. A tojástermelés serkentését úgynevezett napmeghosszabbítással érte el a telepvezető. A nap- hosszabbítást közönséges villanyvilágítás szolgálja a hajnali órákban. Az eredménye az, hogy reggel 8 óra tájon az eddigi 150 tojásátlaggal szemben 400 darabot is összegyűjtenek. A fiatal agrárértelmiségiek magyarnándori tanácskozása és telepszemléje jó szolgálatot tehet a megyei baromfi- tenyésztés fejlesztésében. Igen hasznosnak látszik az a módszer. hogy a szükséges tennivalókat havi ütemtervekben dolgozzák fel. Elsőízben júniusban adtak ki ilyen ütemezést és ez az egy hónap többet hozott megtakarításban, mint az előző 5 hónap. Igen jól haladt a pakura póttüzelés bevezetése, ami napi 8—9 tonna többlettermelést jelent. A műszakváltási időkiesés felére való csökkentésével 5—6 százalékos termelésemelkedés várható, ezért egyes gyárrészlegeknél főfeladatként szabták, meg a for- gógépátadást. Ennek mozgalommá válásában nagy szerep jut a szocialista munkabrigádoknak, párt- és szak- szervezeti aktíváknak. Az újítási mozgalom egyik legnagyobb lendítőkerék az előrehaladásban. A műszaki dolgozók fokozott segítségét jelenti a munkásújítók részére a most megalakult brigád, amely a rajzok, tervek, számítások elkészítésénél nyújt támogatást. De a műszaki jellegű intézkedéseken túl nagyobb figyelmet fordítanak a dolgozókkal való foglalkozásra is. A íe- gyeimezelflenkedőket felelősségre vonták, egyeseket elbocsátottak, a törzsgárdához tartozó becsületes munkásokat béremeléssel, jutalmazásokkal, dicsérettel állították példaképül a többiek elé. Fokozott figyelemmel csökkentették a balesetek számát, igazságos mérlegelés alapján osztották el a rendelkezésre álló lakásokat, csinosították, parkosították a lakótelepeket, és egyéb sor olyan intézkedést adtak ki. ami a dolgozók étkezésének, kulturális ellátottságának színvonalát emelte. Mindezek felismerése, tudatos továbbfejlesztése a számokban megmutatkozó termelési eredmények jövőbeni fokozását teszi lehetővé! Ez a fejlődés törvényszerűsége általánosan is, meg az Acélárugyárban is. A tanácskozáson elhangzott hozzászólások, javaslatok, az irányítás eddigi céltudatossága, a tapasztalatok helyes alkalmazására való törekvés garanciát nyújtanak ahhoz, hogy e fontos nagyüzemünk eleget tesz a népgazdasági szinten rá váró jogos követelményeknek. A mizserfai bányaüzem legjobb üzemrésze a Pálhegy II— III. akna dolgozói a napokban termelési tanácskozást tartottak. A tanácskozáson megállapíthatták, hogy mind a két körlet jó eredményt ért el. Az év első felében együttesen 12,2 százalékkal mintegy 13 700 tonnával teljesítették túl termelési tervüket. Ezzel párhuzamosan javult a szén fűtőértéke is: 31 kalóriával jobb szenet küldtek a felszínre, mint az előirányzat volt. Növekedett a két körletben az összüzemi teljesítés is. A Pálhegy II. bányában az egy dolgozóra eső műszakonkénti teljesítmény 657 kilogrammal volt magasabb, mint az előirányzat. A Pálhegy III. bányában a termelékenység 272 kilogrammal haladta meg a tervezettet. Mind a két bányában jelentősen csökkent az önköltség is. Az elért eredményekhez hozzájárult, hogy a szenelő- csapatok az év elején tett vállalásaikat hónapról hónapra teljesítik. Különösen kitűntek a szocialista címet elnyert brigádok. A jók között is a legjobbak közé küzdöt- ték fel magukat Kővári JóA KiSZ-élef hírei — A KISZ megyei bizottsága szervezésében augusztus közepén 150 fiatal vesz részt egyhetes tanfolyamon Salgótarjánban. Közülük kerülnek ki a következő oktatási év propagandistái. — A szorospataki vezetőképző táborban jelenleg a salgótarjáni járás 90 úttörőőrsvezetője vesz részt továbbképzésen. A két hét leteltével hasonló időtartamra Salgótarján város 100 úttörő- őrsvezetője foglalja el a tábort. — Az eddig is kitűnő munkateljesítményt nyújtó lu- dányhalászi termelőszövetkezeti kiszisták felvették Gagarin nevét, s brigádot alakítottak, amelynek tagjai példaképük szellemében végzik jövőbeni munkájukat. — Balatonszabadiban, teljesen új felszerelésű camping táborozáson vett részt az Acélárugyár legjobb 45 kiszistája. — Elkészült a jövő évi Lovász József kulturális seregszemle terve, amely az egész megye ifjúságának kulturális felkészülését segíti majd elő. A tervezetet 8-án megyei végrehajtó bizottsági ülésen vitatják meg. — Kisterenyéről, Pásztóról, Ba lassaqyarmatról, Pös ty énpusztáról és Salgótarjánból való úttörők jó munkájuk jutalmaként egyhónapos táborozáson vesznek részt Romániában a Constanza-i nemzetközi úttörőtáborban. Véget ért az üzemi leányfelelősök tanfolyama A hét elején Salgótarjánban rendezték meg 30 üzemben dolgozó leányfelelős továbbképző tanfolyamát. A megye nagyobb üzemeit képviselő salgótarjáni, nagy- bátonyi, balassagyarmati, szé- csényi és a bányaüzemeket képviselő lányok a KISZ legfontosabb feladatairól is tájékoztatót kaptak. Előadást hallottak a városi és üzemi KISZ szervezetek mellett működő lánytanácsi tevékenységről, az ízléses, modern otthonról, nemzetközi kérdésekről, valamint a szocialista erkölcsről is. Az üzemekben dolgozó lányok részére szellemi vetélkedőt, dal- és társasjáték tanulást is rendeztek, hogy a kiszes lányok szórakoztatását irányítani tudják majd a közeljövőben. zsef, Koplány István (dutkó), Domonkos István, Lécz József és Nádasdi István brigádjai. Számos műszaki intézkedés is segítette a gazdaságosabb széntermelést Nagy gondot fordítanak például a farablásra, az anyagmentésre. (Ez a munka még sikeresebb lenne, ha a Huszár-féle farabló szerkezethez elegendő alkatrészt kapna a bánya). Ügyelnek arra is, hogy olyan fejtési módokat honosítsanak meg, amellyel a legkisebbre csökkentik a veszteséget. A külszíni bánya termelése további fokozottabb feladat elé állítja a két körlet vezetőit, dolgozóit, valamint a vontatást. Ugyanis a külszíni fejtés napi 70 vagonos teljesítése miatt lényegesen több csillét kell biztosítani az eddigiektől. Ugyanakkor a külszíni bánya termelését a Pálhegy III. bányán keresztül szállítják el. Ezért a 950 méter hosszú lejtősaknát gumihevederes szállításra építették át. A gépműhely dolgozói egy hét alatt végeztek ezzel a nagy munkával és a szerelés miatt mindössze három napig szünetelt a bányában a termelés. A szállítás gépesítése folytán 20 dolgozót termelőmunkára helyezhettek át. A Pálhegy III. bányában további vállalások is születtek. A termelési tanácskozáson elhatározták, hogy az összüzemi teljesítményt 5 mázsával emelik a júniusi tervhez viszonyítvaEzzel utolérik a Pálhegy Il-es bánya teljesítményét. Ennek érdekében a szállító személyzet már közvetlen a munkahelyen váltja egymást. A termelékenységet növeli majd, hogy gépállás, vagy üresre- várás idején szállítják a munkahelyekre az anyagokat, szerszámokat. Mind a két bánya dolgozói azzal az elhatározással távoztak a termelési tanácskozásról, hogy a nógrádi szénbányászat 100. évfordulójára indított munkaversenyben tovább javítják a szén minőségét. olcsóbban és baleset- mentesen termelnek. Nyugdíjas tanácstag Csáki József népszerűségének és pár éves tanácstagi múltja eredményességének nemcsak az a titka, hogy szereti az embereket és szívesen áldoz, talpal, dolgozik értük. Jól is csinálja mindezt. Jók a módszerei és elképzelései, lassan, de egyre biztosabban elsajátított szakismerettel csinálja. Például — igaz, hogy idejéből jócskán futja — — nemcsak saját körzetében tart tanácstagi beszámolót. Részt vesz, szinte minden alkalommal az azonos problémákkal foglalkozó, közeli négy körzet rendezvényein is. Rájött arra, hogy a tanácstagnak nemcsak saját körzete gondja, baja lehet az egyetlen fontos, tudnia kell a környék gondjáról, bajáról, ahhoz, hogy hasznosan és megfelelően intéződjenek el a dolgok. így van ez a most napirenden tartott orvosi rendelő problémájával is, amiért a másik négy tanácstaggal közösen igyekeznek eredményesen harcolni. Csáki József élő, szeretetve méltó példája a közösségért élés önzetlen harcosának. Most, amikor a hatodik X is rajta van már az önéletrajzán, még most is fáradhatatlanul harcol, tevékenykedik, még pártmunkát segítő felelősségteljes munkát is vállal és mindezt az emberek érdekében, az ö életük szépítéséért. Most sem tartja magát fáradtnak, kimerültnek, sőt azt mondja, így van nyugalma, pihenése. Mert nyugalom nincsen belső megelégedettség nélkül, ő pedig csak így van megelégedve magával. Ujlaky Mária Régebben egy elhanyagolt, rendetlen körzet volt a Bartók Béla utca. Azt mondják a környékbeliek, ez azzal is magyarázható volt, hogy nem is ismerték jóformán a ta- tanácstagjukat, nagyon elfoglalt ember volt, nem tudott igazából törődni a tanácstagi teendőkkel. Most egy pár éve egészen új dolgok születnek itt a Bartók Béla utcában. Az új tanácstag, Csáki József, ez a Székelyföldről ideszármazott melegszívű ember annak él hogy minél több új, meg szép változás formálja szebbé az utca életét. A lupényi bányában edződött egyre példamutatóbb emberré, ott szokta meg, hogy igazán csak akkor szép az élet, ha nemcsak önmagunkért élünk. Most már visszavonult a munkás élettől, de a közösségről való gondoskodást azóta is szinte magát megsokszorozva végzi. Naphosszat zárva a virágokkal ékes udvar kiskapuja, mert a több évtizedes munkával megszolgált nyugdíjkor sem jelenti az otthoni tétlen pihenést Csáki Józsefnek. Még most is szálegyenes derékkal jár és — bár hatvan éves — még nem sikerült őszbe fordítania az előrehaladott gondokkal bőven megrakott kornak sem dús, fekete haját. Tévedés azt hinni, hogy abban látja legfőbb feladatát, hogy a tanácstagi rendezvényekre eljárjon. Ö a lakókhoz is sűrűn jár és az ott hallottaknak, látottaknak, a kért, követelt, vagy felvetett problémáknak a leglelkesebb szószólója. Már akkor, amikor megtudta, hogy az utca bizalmat szavazott számára. A mizserfai bányászok készülnek a 100. évfordulóra megkezdte példamutató ténykedését. Mikor meghallotta, hogy a bányatelepnek, de az egész környéknek, a belvárosnak problémája az akkor éppen becsukott közfürdő, minden követ megmozgatott annak érdekében, hogy mielőbb megnyissák. Már ha szólásra emelkedett valahol, mindenki tudta, hogy a fürdőről is szó lesz, annyit kilincselt, érvelt, harcolt a tisztaság e fontos forrása érdekében. Aztán amikor végre elérte célját, nem a pihenés babérjai következtek. Újabb és újabb harcokba vetette magát, mindig a körzet lakóinak legsürgetőbb problémái elintézése érdekében. Hol a tisztasági versenyről, hol meg az orvosi rendelő fontosságáról érvelt, vitázott, hadakozott. Mindezek közül talán az ment a legnehezebben, amikor nem felsőbb szerveknek, nem is vezetőknek, hanem a lakosság közreműködésére volt szüksége. Az utca parkosításával, csinosításával ugyanis sehogy sem tudott boldogulni. Nem vállalkoztak a lakók a körzet szépítésére, így aztán ö maga, meg az iskola tanárjai, diákjai kezdtek a nagy munkához, példátlan buzgalommal. Utána meg a már elkészült park megóvása került nagy munkájába. Mert hogy sokan tartanak baromfit ezen a részen, — ami éppen nem volna baj, — csakhogy nem különítik el az állatokat, így kárt tesznek a frissen zöldel- lő gyepszőnyegben, virágban. Emberekkel bánni, foglalkozni persze mindig is nehéz, de ö fáradhatatlanul lelkes ebben is. Úgy jellemzi magát, hogy benne van a vérében az, hogy emberekért dolgozzék és éljen. És járja a házakat, energikusan kopogtatva az ajtókon, leáll az utcán is beszélgetni választóival. Mindig tájékozott dolgaikról, bajaikról és el is érte azt, hogy bíznak önzetlen segítő kézségében, határozott Ígéreteiben. Felelőtlenül sosem szokott ígérni. De amit ö jogosnak lát, azért tűzön, vizen át harcol rendületlenül. Így volt például egy idős asszonyka nyugdíj-ügyével is. Az illető elérte már a nyugdíjhatárt, el is küldték vállalatától, de aztán végtelen huzavona kezdődött a nyugdíja kifizetésével, a paragrafusok csűrése csavarása, csak éppen az emberi szívek dobogását némította el az akták zizegése, mert megnyugtató döntést nem tudtak hozni. Nem úgy Csáki József, a kommunista tanácstag. Még bírósági döntéssel is szembeszállt, mert. igazságérzete arra sarkallta, hogy bátran tovább vigye a dolgot. Az asz- szonyka az ő segítségével újra elhelyezkedett, hogy kitöltse pár hónapját a nyugdíj biztosításához és ma már hatszáz egynéhány forintos nyugdíjának élvezése tudatosította benne, hogy minálunk minden problémával bátran lehet az egyszerű emberből lett vezetőhöz fordulni.