Nógrádi Népújság, 1961. augusztus (17. évfolyam, 61-69. szám)

1961-08-26 / 68. szám

1961. augusztus 26.

NÓGRÁDI NÉPÜJSÁG

(

A SZERKESZTŐSÉG POSTÁJÁBÓL

Jogosan büntették-e meg Nagy Károlyné olvasónkat?

A bonni kormány újabb kihívó lépése

Nagy Károlyné salgótarjáni olvasónk a következő dolgot panaszolta el szerkesztőségünknek. Augusztus 19-én, szombaton Budapestre utazott 13 éves kisfiával, aki az úton rosszul lett, azonban már a vécéig nem tudott elmenni, a kocsi folyosóján hányni, kezdett.

Pár perc múlva a kalauz bement a fülkébe és az asz- szonyt 25 Ft-ra megbüntette azon a címen, hogy a kisfiú szemetelt. Mi elismerjük, hogy van arra törvény, hogy ha valaki szemetel, kártérítés és rendre nevelés címén megbírságolják. Azon sem csodálkoznánk, ha egy részeg embert megbüntetnek hányásért.

De azt már emberség kérdésének tartjuk, hogy a rosz- szul levő kisfiú szüleit egyszerűen megbírságolják.

— Ha én kalauz lettem volna azon a vonaton — folytatja olvasónk, — odamentem volna a gyerek édesanyjához és megkérdeztem volna, hajlandó-e helyrehozni a kisfiú hibáját, vagy megfizeti a kiszabott összeget. Legalább ennyit igazán megtehetett volna ez a kalauz is.

„Egy dolgozó nő” aláírással érkezett az alábbi levél, amelyben csakugyan jogos problémát vet fel ismeretlen levélírónk.

Az Acélárugyár központi épülete előtt már évek óta por, esőben sár, piszok és szemét csúfítja a közképet, pedig rengeteg határidő szabta meg a tűrhetetlen állapot megszüntetését. Mi dolgozók is szivesen segítünk, csak tenne már valamit a vezetőség a rendetlenség megszüntetéséért.

A gyártelepiek, sőt a sportrajongók, akik a futballpályá- ra a legmesszebb telepről is sár és por nélkül jönnek, itt, ezen a húsz méteres szakaszon kikáromkodják magukat, mert nyakig sárosaik, piszkosak lesznek.

Csakugyan: miért nem rendezik ezt a szabad teret, ha

egyszer a' dolgozók is szívesen segítenek a feladat megoldásában?

Fehérnemű kiállítás a Vásártéren?

Nem tudom elképzelni, hogy egyes lakók miért nem a tágas, és pormentes padláson szárítják ruhájukat. A poroló állványon valóságos női és férfi fehérnemű kiállítás van olykor, úgyhogy a szőnyeget nem is tudjuk a poroló állványon kiporolni.

Higyjék el, kedves rendbontók, senki sem kiváncsi a ruhanemű készletükre. Ne utánozzák az olasz városok szűk utcáin lakók szárítási módszereit. Véleményem szerint az olasz dolgozók szívesen szárítanák olyan kitűnő és tágas padlásokon ruhájukat, mint amilyeneket a mi népi demokratikus államunk biztosított minden bérházban lakónak.

Remélem a házirend-bontók is rádöbbennek arra, hogy amit csinálnak helytelen, rendellenes és- ízléstelen dolog — fejezi be levelét „Poroló” jeligével egyik vásártéri olvasónk.

A ZÖLDSÉGFÉLÉK ELTARTÁSA

Gyökérfélék: Homokba rétegezve, fagymentes, száraz pincében igen jól áttelelnek. A homokot minden évben meg kell újítani. Homok közé ré- tegezzük a petrezselymet, sárgarépát, zellert, tormát, téli retket és céklát.

Káposztafélék: A káposzta- féléket a padlásra, szalmára rakjuk, gyékénnyel betakarjuk, így sokáig eláll. Hasonlóképpen kell bánnunk a hagymával is, ha, koszurúba nem fonjuk. A kelkáposztát, bimbós kelt, karfiolt gyökerével a homokba ültetjük, így egész télen friss), egészséges főzelékül használhatjuk.

A karalábét legjobb fejével ülteni a homokba, gyökere felfelé álljon, így nem fog megfásulni.

Bonn (MTI)

A bonni kormány röviddel a három nyugati hatalom kormányaihoz intézett szovjet jegyzék átadása után újabb kihívó lépésre szánta el magát: a minisztertanács csütörtöki ülésén — mint egy kormányszóvivő közölte — Adenauer kancellár felszólította Ernst Lémmert, az össznémet ügyek miniszterét, hogy „tekintettél a berlini helyzet kiéleződésére”, tartózkodjék ezentúl állandóan Nyugat-Berlinben és „kísérje ott figyelemmel a helyzetet”. A kormányszóvivő azt is közölte, hogy ugyanezen

a minisztertanácsi ülésen Brentano külügyminiszter Washingtonból kapott értesítés alapján már tájékoztatta a kormányt a legutóbbi szovjet jegyzékről.

Lemmer közismerten szeBonn (MTI). Nagy felhördüléssel fogadta a nyugatnémet sajtó Nehru indiai miniszterelnöknek a nyugat-' berlini kérdéssel kapcsolatos legutóbbi nyilatkozatát.

„Nehru kétségbevonja a berlini jogokat”^ „Nehru a szovjet álláspont felé közeledik”, ilyen és ehhez hasonló címekkel számolnak be a lapok a nyilatkozatról. Kommentárjaikból pedig az az aggodalom csendül ki, hogy

Nehru szavai nagy súly- lyal esnek latba a semleges országok közvéleménye előtt

és így keresztezni fogják Bonnak az NDK ellen irányuló propaganda-akcióját.

India miniszterelnöke úgy nyilatkozott a német problémáról, hogy kevés köszönetét kap majd nálunk, — írja a Westfalische Rundschau, a kormánypárti Rheinische Post pedig „A legnagyobb mértékben riasztónak” minősíti az indiai miniszterelnök nyilatkozatát. Nehru magáévá tette azt a szovjet tételt, hogy két német állam létezik — írja a lap.

Az újság ezután így ír: Nehru nyilatkozata azért olyan riasztód mert hiszen Botin

1

éppen most nagyszabású propaganda akciót készül

mély szerint felelős a Nyu- gat-Berldnből irányított felforgató tevékenységért, így tehát az össznémet ügyek miniszterének Nyugat-Ber- linbe küldésével a bonni kormány ismét ország-világ előtt tanúságot tett arról, hogy minden bizonykodása ellenére a valóságban ő igyekszik minél jobban elmérgesíteni a helyzetet.

Világos,- hogy a bonni kormány Lemmer Nyugat-Ber- linbe küldését kihívó válaszul szánta a szovjet kormány jegyzékére, amely éppen Lemmer nyugat-berlini provokációs tevékenyégének haladéktalan beszüntetését követelte és rámutatott a felforgató tevékenység veszélyes következményeire.

Ugyanakkor — és ez nyilván nem véletlen —

a nyugatnémet politikusok néhány napig tartó visszavonulás után legkifejteni a semleges országokban, s nagy reményeket fűzött ehhez az akcióhoz.

ezt a reményt azonban Nehru-. nak ez az állásfoglalása most kártyavárként dönti össze.

A bonni külügyminisztéMoszkva (MTI). Készül a Vosztok—2. útját, Tyitov űrrepülését bemutató nagy, színes dokumentümfilm. Az új filmet 15 000 kész szalagból vágják össze. Harminc operatőr örökítette meg Tyitov felkészülését, visszatérését a Földre, megérkezését a moszkvai repülőtérre, diadalmenetét végig a Lenin sugárúton és t(ovább a Vörös térig; az ünnepi nagygyűlést és fogadást; az űrhajós sajtóértekezletét.

Moszkvában az Izvesztyija kiadásában napvilágot látott a „hétszázezer kilométer a világűrben” című gyűjteményes kötet, amely a Vosztok— 2. űrrepülésével kapcsolatos hivatalos közleményeket, fontosabb cikkeket, nyilatkoza-------------ut

óbbi beszédeikben ismét az erőpolitika jelszavait hangoztatják.

Adenauer Mannheimben -mondott beszédében ismét azt hangoztatta, hogy „a tárgyalások előfeltétele a katonai erő”, majd pedig arra célzott, hogy „a katonai erő növelése érdekében a nyugatnémet lakosságnak rövidesen újabb áldozatokat kell hoznia”.

Ugyanilyen húrokat pengetnek a jobboldali szociáldemokrata vezetők is. Fritz Erler, az SPD vezetőségi tagja ismét nyíltan hitet tett az erőpolitika mellett és ünnepélyesen megígérte, hogyha az SPD kormányra kerül, tovább folytatja majd a fegyverkezés politikáját.

„„Willy Brandt, ha kancellár lesz — mondta — be fogja tartani az Adenauer által vállalt külpolitikai kötelezettségeket”.

latkozatával kapcsolatban nem volt hajlandó állást foglalni. Azt hangoztatta, hjgy előbb be kell várni a nyilatkozat „teljes szövegét” majd fanyarul hozzáfűzte: az eddigi jelentések szerint feltehető, hogy Nehru téves tájékoztatás alapján tette meg nyilatkozatát.

tokát tartalmazza.

Olga Apencsenko újságírónő nemsokára megjelenő könyvének címe: „Nehéz az út a csillagokig”! A könyv ismerteti Gagarinnak és társainak mindennapi életét, felkészülését, tanulmányait, soksok színes kis epizódját;

A katonai könyvkiadó gondozásában jelenik meg bővített kiadásban Jurij Gagarin: „Üt a világűrbe” című írása. A Pravdában már közölt részleteken kívül helyet kapott a könyvben Gagarin katonaéletének terjedelmes ismertetése, sokkal több lett a fényképes illusztráció. Ugyancsak a katonai kiadó jelenteti meg a Tyitov útjáról készült cikkgyűjteményt „Űjabb repülés a világűrbe” címmel.

Jár-e félárú jegy Kiss Fercncnének?

■Kiss Ferencné csak pár hónapja dolgozik az egyik kisipari szövetkezetnél. Férje után eddig minden évben igénybe vette a szakszervezeti tagot megillető évi egyszeri félárú utazást Legutóbb, amikor Ipolytar- nócra utazott, a kalauz nem tartottá jogosnak félárú jegye megvételét és olvasónkat a teljes összeg megtérítésére kötelezte.

kiállíttatni.

Kiömlött a kristálycukor

Július 28-án átutazóban voltam Mátraszelén — írja Földvári aláírással egyik kedves olvasónk. — Az ön- kiszolgáló boltból egy idősebb bácsi jöt ki, csomaggal, szatyorral megrakodva. Alig haladt pár métert, az eladó utána szaladt és mérgesen mondta, menjen vissza, mer] nem jól számolták a vásárolt áru értékéi A bácsi készségesen vissza, ment. Az elárusítónő nagy idegességében mindent kikapA kalauz helyesen járt el, mivel olvasónk az előzőekhez hasonlóan a férje könyvébe vezettette a félárú kedvezmény igénybevételét, holott a férje utáni kedvezmény őt. mint dolgozót és szakszervezeti tagot már nem illette meg, saját szakszervezeti igazolványába, a saját nevére kellett volna a kedvezményt

kodott a szatyorból és így az egyik csomag, amiben kristálycukor volt, kiszakadt. A cukor kiömlött, a padlóról úgy sepergették össze és szemetesen kellett a bácsinak hazavinni, mert új cukrot nem kapott.

Szerintem abban nincsen semmi, ha a tévedést helyesbíteni akarják, de azt sokkal emberségesebben, barátságosabban kellett volna elintézni — fejezte be levelét olvasónk.

Nehru legújabb nyilatkozata kártyavárként dönti össze a bonni propagandaakcióhoz fűződi reményeket

rmm szóvivője Nehru nyiSzínesfilm készül Tyitov űrrepüléséről — új könyvek az űrhajósokról

Idős bácsi ül a tanácsház előtti padkán. Törölgeti izzadt homlokát. Egy házzal odébb a hűvösben pihennek hiritóba fogott lovai. Valami hivatalos emberek érkeztek a termelőszövetkezetbe, őket szállítja a hintó a nagy kiterjedésű falu különböző határ- készeibe. Pista bácsi leveszi kopott kalapját és végigsimogatja gyér haját. Nagy sóhaj tör ki a melléből.

— Mi baj van, bácsi? — kérdezem.

— Semmi — mondja ‘ zavartan —, csak elgondolkoztam.

— És min gondolkozott el? — faggatom tovább.

— Hát ezen a termelőszövetkezeten — majd hozzáfűzi —, szegények ezek, mint a templom egere.

— Miért mondja, hogy ezek, talán maga nem tsz- gazda? — vetem oda a kérdést.

— Az lennék, dehát nincs az ilyen tagságnak semmi értelme.

Megütközve hallgatom

Pista bácsi közönyös szavait, s olyan gondolatom támad, de rosszul is mehet ebben a szövetkezetben. Gondolataim folyását Pista bácsi szakítja félbe.

— Hát mondja, 17 forintért lehet dolgozni?

— Annyiért valóban nem — felelem.

— No látja, mi meg eny- nyit kapunk munkaegysér génként.

A Paris-Presse bírálja ai Egyesült Államok űrkutatási módszereit

Párizs (MTI). A Ranger 1. amerikai kozmikus laboratórium nagy garral beharangozott, de sikertelen fellövése után a degaulleista Paris- Presse tudományos munkatársa keményen bírálja az amerikaiak űrkutatási módszereit és megállapítja, hogy a Hold elérésére irányuló programjuk első szakasza az előké- születlenség miatt, vallott kudarcot. A meg nem felelő előkészületeket az magyarázza, hogy az Egyesült Államok egyes vezetői lázasan siettetik a tudósokat, hogy megpróbálják utolérni a Szovjetaniót. vagy legalábbis csökkenteni tudják a szovjet tudósok nagy tekintélyét. A kitűzött célnak azonban pontosan az ellenkezőjét érik el — állapítja

meg a lap. — Az amerikai balsikerek csak még inkább aláhúzzák, mekkora különbség van a két rivális között. Ezek a kudarcok nem szolgálják az Egyesült Államok, s általában a Nyugat érdekeit — írja. A Paris-Presse tudományos munkatársa elítéli az Egyesült Államok tudósainak kísérleteit körülvevő reklám- és üzleti légkört. Megjegyzi, hogy július 19-én például Grissom rakétautas felbocsátását azért kellett elhalasztani, mert felhők voltak az égen. Ezek ugyan nem akadályozták volna meg a kísérletet, de zavarták volna annak a televíziós magántársaságnak a felvevőit, amely megvásárolta a rakéta fellövéséről való filmezés kizárólagos jogát.

'-----------------^ ---------------------Oranban letartóztatták az algíri „rádió-puccs“ tetteseit

Párizs (MTI). Egyelőre meg nem erősített hírek szerint Oranban a rendőrség letar tóztatta az OAS-nek, az ultrák titkos fegyveres szervezetének egy csoportját. Úgy vélik. hogy személyükben rendőrkézre kerültek az augusztus 5-i algíri „rádiópuccs” tettesei. Az Oranban elfogott ultrák állítólag most a Sidi-Bel-Abbes közelében levő leadó felrobbantását, s ezzel az Orani rádióállomás elnémítását tervezik. A rendőrség. kezébe került a titkos szervezet egy katonai rádió leadója is.

Nem a 25 Ft kifizetése fáj ennek a mamának, hanerr sokkal inkább az, hogy em- bertelenüf, szívtelenül, a bírj ságolásért járó százalékot i szem előtt tartva ridegen in- tézte el ezt az egész ügyet az- a bizonyos kalauz.

Miért nem rendezik az Acélárugyár központi épülete előtti szabad teret?

Pisla bácsi bánata

— De ez biztos csak előleg — mondom határozottán. Pista bácsi zavartan tekint rám és így folytatja:

— Ügy mondják, csak előleg, de ki hiszi el, hogy év végén még munkaegységenként 18 forint értéket kapunk!

— Miért, olyan rosszul gazdálkodik ez a szövetkezet? — szegezem a kérdést Pista bácsinak.

— Azt már nem! — morMja sértődötten. — Az idevaló gazdák mindig híresek voltak szorgalmukról, s ez a szorgalom a közösben sem csökkent.

— Akkor meg mi a baj? Talán nem sikerültek a ter- másátlagok? — kérdezgetem tovább.

.— Nem mondhatnánk, mert a gabonafélék két-három mázsával többet adtak holdanként a tervezettnél. S ami még soha nem fordult elő — emeli fel Pista bácsi büszkén a fejét — augusztus hatodikára végeztünk a csépléssel.

— Azt mondta jobb a termés gabonából a vártnál, akkor mi nem sikerült, hogy ilyen elkeseredett? — faggatom tovább.

— Sikerült itt más is. Például az újburgonya. Kilencven mázsa termett holdanként. Előcsíráztatott volt —

teszi hozzá jelentőségteljesen.

Most már igazán nem értem Pista bácsi panaszkodását, sikerült a gabona, a burgonya, úgy néz ki, hogy általában jól mennek a dolgok, s ő mégis panaszkodik. Sehogy sem értem, hogy mindez miért? A csendet újra az öreg töri meg.

— háttá volna a bíbor- herénket! Négy mázsa magot adott holdanként. Hatvan holdunk volt belőle. A fehérherénk meg öt mázsát adott holdanként s azt negyven holdon termeltük. Azt mondják, van a, szövetkezetnek pénze bőven.

Egy kis hallgatás után újra elkezd az öreg beszélni.

— Jó itt az idén minden. Mákból is több ' mint 150 mázsát adunk el. A krurhp- link elsőrendű, a dohányunk, cukorrépánk szintén.

Hallva a dicsekvő szavakat, megütközve nézek az öregre. Minden jól megy, s ő mégis panaszkodik. Meg is jegyzem.

— Nincs itt semmi baj, maga mégis sóhajtozik!

— Dehogy nincs — vág közbe az öreg —, nézné meg a paprikánkat, káposztánkat. Nem ér egy jó szót se!

—t A többi majd csak pótolja az itteni kiesést — mondom határozottan.

— Megette a fészkes fene — veti közbe elkeseredetten —, csak legalább ne az országút mellett lenne. De így csak a falu szégyene. Ha én lennék az elnök, kiszántat- nám. Ki én! — teszi hozzá nyomatékkal.

— Biztos az állattenyésztésük sem sikerült — heccelem az öreget. Ezzel aztán betelt a pohár.

— A félévi hízóállatértékesítési tervet túlteljesítettük, ezt nekem elhiheti, én a vezetőkörökben forgok állandóan, nem tömöm be a fülem, amikor a hintóbán beszélgetnek. De szép is az állatállományunk! A sertéseknél elkészült az önetető, a borjaknál a nyári karám.

Érzi Pista bácsi is, hogy ellentétbe került saját magával. Szeretné valahogy kiköszörülni a csorbát.

— Ki tudja, hogy lesz itt év végén. A biztos az, amit az ember megkap, s a havi 30 munkaegységemre csak 510 forintot kapok. Igaz, kaptam már hat mázsa búzát, két mázsa árpát is, de hát tudja, hogy van a parasztember. Ha dolgozunk, hát lássuk is az eredményét.

Újra a kertészet jut eszébe, elborul az arca.

— ötven forint lehetett volna a munkaegység értéke, ha gz a szerencsétlen kertészet sikerül. Hát ne legyen joggal dühös az ember?

K. J.