Nógrádi Népújság, 1961. augusztus (17. évfolyam, 61-69. szám)

1961-08-02 / 61. szám

1961. augusztus 2. NÓGRÁDI NÉPÜJSÁG 7 Jelképpé nőtt a szememben az az útmenti, háromszobás, fehérfalú ház, amit tán még a napokban is mésszel, mal- terrel csapkodnak. Ott áll az országút mentén, fehéren, üdén. Cseresznyefák — kicsit lépetten, barackfák — pufók gyümölcsökkel, zöld keretbe fonják. Fiatal festő vásznán láttam ezeket a színeket. Nyár. Üde- ség... Képzeleg az ember. Látni vélem már a doktort. Kint áll a tornácon. Szív egy nagy adag friss leve­gőt .. . Nem szereti a kloro­form szagát. Jönnek a gye­rekek a ház előtt. Illendően köszönnek... A doktor mo­solyog ... Szeméből vélem olvasni a diagnózist... Egy nagy, általános szimptóma. Csupa jó. Csupa megnyug­tató. Pirosság a dundi arcon. Barnára sült, izmos karok ... Nevetős nagy szemek ... Holnap. .. Vagy egy hó­nap ... Jön már a doktor úr... Az öreg paraszt tempósan keveri a meszet. Megpihen egy percnyit, lecsippenti a nadrágjáról a mészcseppet. . . Az arcán másfajták a színek. Mély tónusok... Kemény, éles vonalak ... Munkácsy? .. Derkovits?... Csak a fehér házfalak visszfénye rajzol rá Valami derűt. Az öreg kevergeti a me­szet. — Jön az új doktor... Nincs különösebb hangsúlya a mondatnak. Csak a mész fröccsen. A frissen húzott víz zubog belé. Néha megáll egy szusszanás- ra- A sapkája tele van ro­pogós meggyel. A szomját oltja vele. — Kóstolja csak! Biccent a sapka felé. Jó íze van a friss gyümölcsnek. S a szó? Keresetlen, kérés nélkül jött az öregből... — Ilyen háza volt az abo- nyi doktornak is. Rég volt... Most kerek húsz esztendeje. Akkor még a tanyán lak­tunk. Tíz kilométer volt a községig. A négy fiam — le­génykék voltak már. A csep lányom meg bölcsős... Ek­kor a-e! Amint mutatja a két nagy meszes kezével, az arcán fe­hérebben villannak a mész- cseppek. Mélyebbek a tónu­sok ... Keményebbek a vo­nalak ... — Szénát hordtunk aznap. Későn tértünk meg a tanyá­ra. Az asszony sírt... A négy fiam a bölcső körül állt, görbe szájjal. A csepp lány meg csak pihegett, mint a fé­szekhagyott kismadár. Megpihent a fehér mész is. Nem fodrozik a lapos desz­kaágyban ... A meggy sava­nyú lett... — A két karomon vittem a csepp lányt... Szaladtam vele Abonyig. A négy fiam meg utánam. Hej, az az abo- nyi doktor! Csak segíthetett volna... Mire odaértem — a csepplányt megfojtotta a torokgyík ... Pedig rászántam volna a két üszőt is! — Szerettük volna a csepp­lányt ... A négy fiú miatt. . . Most már mindegy. Az ono- kák — mind lány... Sző­kék ... Akár a kis pelyhes rigók... Különös rezgése lett a szó­nak ... A zöldkeretes képen aranyló színek játszanak . . . Fröccsen a mész. Frissen húzott víz zubog belé. Néha megáll az öreg egy szussza- násra... Pislog a sapka meggyre... — Nem is olyan savanyú! Kóstolja csak! Lassan kész a fehérfalú ház ... Jön a doktor ... Uj falak. Nagy ablaksze­mek ... Csupa nyári szín! Palettára kínálkozó! A képet a pufók gyümölcsű barackfák zöld keretbe fon­ják! Pásztor Ferenc (ÜZEMI MUNKÁSNŐK PAT­RONÁLJÁK A FALUSI ASSZONYOKAT Három termelőszövetkezeti I községben alakult meg eddig I a jobb munkára törekvő asz- ) szonyok kezdeményezésére a ! szocialista címért küzdő bri- j gád. A nógrádi, a széesényi és I a dorogházi falusi asszonyok ) munkájának elősegítését a i Salgótarjáni Tűzhelygyár és ! Üveggyár asszonyai vállalták I magukra. Elhatározták, rend- [ szeresen felkeresik a falusi j brigádokat, menetközben se- i gítik a felvetődött problémák megoldását, elvi és szakmai i útmutatást adnak a célkitű- [ zések sikeres megvalósításá­hoz. MŰSZAKI AKCIÓBIZOTT- SAG IS SEGÍTI A KISZ LAKÁSÉPÍTKEZÉSEKET A KISZ lakásépítési akció sikeres megvalósítása előse­gítésére terveket dolgozott ki a Hazafias Népfront mellett működő salgótarjáni műszaki akcióbizottság is. A műszaki szakemberekből 1 álló bizottság tagjai a terü- | letfelmérésben, az építési anyag biztosításában, a helyi- I anyag felhasználásában és a szakirányításban vállalnak te- i vékeny szerepet. A nyugati politika csődje Alapjainkban már a jó­™ znnahíaiil ítélő nVU~ gáti sajtóorgánumokban is mind gyakrabban esik szó a laoszi, kubai, nyugat­berlini kérdések kommentá­lásával kapcsolatban a nyu­gati politika csődjéről. Hogy ez a politika súlyos válság­ban van, azt évről évre többen és tisztábban ismerik fel a kapitalista világban is. Ez a válság nem nap­jaink jelensége, de évről év­re mélyül, szimptomái mind súlyosabbakká válnak, így egyre nyilvánvalóbb felisme­rése azok számára is, akik hosszú időn át nem akartak szembenézni a valósággal és igyekeztek nem venni tudo­mást az erőviszonyok válto­zásáról. A sikertelenség nyomja rá bélyegét e poli­tika minden megnyilvánu­lására: a távolikeleti és af­rikai eseményekre való rea­gálásuktól erőszakos szem­benállásukig a dél-amerikai népek szinte egységesen ki­alakuló állásfoglalásával, akik a jenki gazdasági mo­nopóliumok polipkarjaiból mindinkább igyekeznek sza­badulni. E politika kudarca mutatkozott meg mindennél lobban az esztelen kubai kalandban és ez nyilvánul meg a laoszi kérdésben is. Éppen a laoszi üggyel kap­csolatban állapítja meg ta­lálóan a National Herald Békegyűlés — lengyel vendégekkel Saigon A Hazafias Népfront Sal- \ gótarjáni Városi Bizottsága tovább folytatja a perifériá­kon tartandó isikeres ren­dezvényeinek sorozatát. Leg­közelebb, augusztus 6-án Sai­gon tartanak békegyűlést len­gyel vendégek részvételével. Eredményesen teljesítette tervét a megyei MÉH vállalat j. Jelentősen túlteljesítette a második negyedévi hulla- dékbeyűjtési és értékesítési tervét a Pest—Bács—Nógrád MÉH Vállalat. A 113,3 százalékra teljesített be­gyűjtési és 116,3 százalékra teljesített értékesítési tervének keretében feldolgozó iparunknak közel 25 millió forint értékű hulladékot és mellékter­méket adott át, ezen belül 57 ezer mázsa vasat, 2800 mázsa színesfémet, 6 ezer mázsa papírt, 7 ezer mázsa rongyhulladékot, vala­mint több, mint másfél millió forint értékű tollat és egy­millió 200 ezer forint értékű nyersbőrt. Nyereségtervét a vállalat 130 százalékra teljesítette, ugyanakkor a termelékenységet közel 10 százalékkal nö­velte, ráfordításait pedig több mint 6 százalékkal csök­kentette. A fenti tervteljesítésből a Nógrád megyei MÉH begyűjtő helyek az alábbi mennyiségekkel vették ki részü­ket: vas 8 ezer mázsa, fém 300 mázsa, papír 1260 mázsa, rongy 780 mázsa toll 103 ezer forint, nyersbőr 118 ezer forint értékben. A 25 millió forint értékű értékesítésből a Nógrád megyei telephelyeik részesedése 3 millió 300 ezer forint. A Nógrád megyei MÉH telepek a második ne­gyedévi tervüket cikkenként jelentősen túlteljesítették. . 1961 első félévében — az összesített adatok alapján — a vállalat átlagosan 20 százalékkal teljesített többet, mint az előző év azonos időszakában és ezzel ismét esélyese lett a kiváló vállalat kitüntetés el­nyerésének. Korszerű műszaki részleg a Salgótarjáni Álami Áruházban Már egy hete árusítanak a Salgótarjáni Állami Áru­ház átalakított műszaki rész­legén. Az itt vásárlók bi­zonyára emlékeznek arra, hogy a korábbi műszaki rész­leg már szűk volt a vevők számára. Mintegy 50 000 fo­rintos átalakítási költséggel újjávarázsolták a rádiók, tele­víziók, mosógépek, és motor­kerékpárok birodalmát. Az át­alakítással közel 3Ö négyzet­méter területet nyertek. Ez azt eredményezte, hogy az árut — az új kereskedelmi formának megfelelően — a közvetlen választás lehetősé­gének megteremtésével állít­sák ki. A régi pultot meg­szüntették. s így a vásárlók a polcokról emelhetik le a kívánt cikket. Á kenyérboít és a precizitás... Minden eddiginél újabb, de a gyakorlatban egyébként már ré­gen száműzött kereskedelmi mód­szert vezettek be a salgótarjáni kenyérboltban. Mindjárt hozzáte­szem, hogy szerencsére csak a Rákóczi úti, még pontosabban meghatározva, az IBUSZ melletti kenyérboltban. Többször feltűnt ugyanis már, hogy ebben a bolt­ban megáll a kiszolgálás, bár­milyen sokan is állnak sorba, ha újabb áru érkezik. Az első né­hány esetben úgy-ahogy elfogad­tam én is a magyarázatot, tudni­illik, hogy esetleg becsapják a kenyérgyár szállítói a kenyérbol­tot és egy kiflivel, vagy egy ke­nyérrel kevesebbet adnak a bolt részére, csak azért, hogy . . . - vajon ki tudja, miért? Ugyanis ezek a dolgozók is ugyanolyan becsületes munkások, mint mond­juk a bolt alkalmazottai. Az egészben az a furcsa, hogy amíg a boltvezető asszony számolgatja az árut, a másik két-három ki­szolgáló az istenért sem nyúlhat hozzá még a megszámlált és már a saját tálcán polcra tett áruhoz sem, akármilyen kényelmetlenül érzi is magát. Mert hiszen hogyne érezné ma­gát kényelmetlenül, amikor hu- szan-harmincan is sort állnak és várják kiszolgáltatásukat. A két- három kiszolgáló szinte nem tudja, mihez nyúljon. Ide-oda ténfereg, amíg végre elhangzik a beleegyező igen. S a megjegy­zések még nem Is tetszenek a vezetőnek, emiatt a maradi mód­szere miatt. Maradi, mert másutt, szerencsére, nem így és ilyen egyedülálló módszer szerint ve­szik át az árut. A Csemege-üz­letbe is hordanak kenyeret, pék­süteményt, de az eladás egy percre sem szakad félbe. Külön­ben is. Az egyszer megszámlált és polcra tett 75 sütemény het­venöt marad száz hasonló tétel további megszámlálásáig is. Ab­ból csak hetvenötöt tud és fog eladni a kenyérbolt másik dol­gozója is. Érhetetlen tehát, miért kell a sorbanállóknak tétlenül várniok. Vagy talán maguk a vásárlók Is kétes bizalmúak eb­ben a kenyérboltban? Nagy Ferenc A békegyűlésen a bánya­telep lakóinak részvételével beszámolnak a szocializmust építő eredményeikről és erő­feszítéseikről a Lengyel Nagy- követség munkatársai, illetve a Magyarországon tartózkodó lengyel vendégekből delegált küldöttség tagjai is. A béke­gyűlésen ismertetik a nem­zetközi helyzet időszerű prob­lémáit is. A vendéglátó Salgó bányatelepiek a bányászat 100. évével kapcsolatos problé­mákról is beszámolnak és ér­deklődnek a lengyel bányá­szat eredményeiről is. A tervek szerint egész na­pos majális egészíti ki a né­pek barátsága elmélyítése le­gyében megrendezett béke­gyűlési programot. A tömeg- szervezetek salgó-bányatelopi vezetői és képviselői július 27-én, csütörtökön tárgyalták meg a békegyűlés részletes programját. szemleírója, hogy az ame­rikai beavatkozás itt is ha­tástalannak bizonyult és csúfos kudarcot vallott. Ugyanakkor rámutat, hogy a nyugati hatalmak nehéz­ségeit, egyre megoldhatatla­nabbá váló dilemmáit nem valami múló jelenség, egyes személyek melléfogása, ha­nem politikájuk felépítése, a rendszerükben gyökerező szerencsétlen struktúrája okozza. Tanulságos, amikor a lap ezt a felépítést ele­mezve hangsúlyozza, hogy a kapitalista vezető hatal­mak a mai korszak legfon­tosabb kérdéseivel kapcso­latban állandóan változó magatartást tanúsítanak. Ügyetlen lényeges kér- désben sincs a Nyu­gatnak kialakult álláspontja, építő javaslata, céltudatos programja. Csak a leszerelés égető és az egész emberiség által lélegzetvisszafojtva fi­gyelt kérdésével kapcsolat­ban legalább ötször változ­tatták felfogásukat. amíg aztán — Kennedy legújabb bejelentéseit tekintve — a leszerelés kérdését az újra- felfegyverkezés erőfeszíté­seivé alakították át. Ez nem jelent alapjában véve túl­zottan nagy lépést számuk­ra, hiszen féllábbal akkor is az esztelen fegyverkezési hajsza talaján álltak, ami­kor népeik és a világ köz­véleményének megnyugtatá­sára a legkene+teliesehb békeszólamokat hangoztat­ták. Stratégiájuk lényegé­ben mindig arra irányult, hogy katonai nyomást pva- korolianak, hiszen a békés tárgyalások nem hoznak búsás osztalékot a fegyver- gyárosoknak. Számos nyugati lap álla­pítja meg, hogy a teljes si­kertelenség nyomja rá bé­lyegét az elmúlt évek nyu­gati politikájára. Elemzésük során rámutatnak, hogy ezt a sikertelenséget nagyrészt azoknak a forrásoknak ki­apadása okozza, amelyeknek segítségével hibás céljaikat szerették volna elérni. Ki­merültek azok a források, amelyekből a gyarmati há­borúkat táplálták, a meg­vesztegethető rendszereket támogatták. Fenntartották re­ménytelen szél kakas politi­kájukat például Kína vonat­kozásában, segítették az esz­telen kalandokat, mint a szuezi, vagy kubai, végül pedig megsokszorozták a szövetségeket, amelyek csak az elégedetlenséget növelik. Egyes nyugati kommentáto­A dél-tiroli kérdés Az utóbbi hűtek­ben Dél-Tirol­ban elkövetett sorozatos bomba- merényletek követ­keztében rendkívül kiéleződött a vi­szony Ausztria és Olaszország között. Dél-Tirolt 1919-ben csatolták Ausztriától Olaszországhoz. Az olasz kormány 1948- ban Dél-Tirolt most Bolzano - né­metül Bozen) tarto­mányt — Trento tar­tománnyal egyesí­tette s azóta a két terület „Trentino - Felső (Alto) - Adi­ge” elnevezéssel Olaszország egyik autonóm régióját ké­pezi. Míg Trento tartomány lakói jó­formán teljesen ola­szok, addig Dél- Tirol lakosságának mintegy 70 százalé­ka német anya­nyelvű. Ezért köve­telik a dél-tiroliak, hogy a tulajdonkép­peni Dél-Tirol, azaz Bolzano (Bolzen) tartománynak saját önkormányzatot biz­tosítsanak. A tfél-tiroliak tit­kos szervezete, ki­használva a nemze­tiségi ellentéteket — hivatalos olasz köz­lemények szerint ­az utóbbi időben, főleg a Német Szö­vetségi Köztársaság­ból származó rob­banóanyagokkal egy sor merényletet kö­vetett el. A rend helyreállítására Olaszország mint­egy 10 ezer főnyi katonaságot kény­szerült Dél-Tirolba vezényelni. Auszt­ria a dél-tiroli kér­dést az ENSZ elé kívánja terjeszteni.---------------------------------------—— NÉ MET SZÖVETSÉGI Salzburg^ K Ö ? T Á R S A S Á □ j I Innsbruck \] zi l\ 3% ' % ... ^ | 7"" Ed&tsrol ;; y# Y*l 7 t. 0 > ilrerrp «r*:­'ß' % ' 'V államhatár Mi RENT! NO- F ” i c-j-Af'ljc o/dsi euipnóm taricwány határa PQl u sít rák CCöjnu hatéba —i róií>g ni met ...J .tnnanualvű rok előtt már az is dereng, hogy az erők egyensúlya is eltolódott közben a szocia­lista tábor, a Szovjetunió javára, s ezt a tényt ma már nyugati körök is kezdik — ha némi rezignációval is — elismerni. 'T' alán mindennél job- ban, világosabban mutatja azonban a nyugati politika csődjét, teljes zsák­utcába szorulását, siralmas válságát, ahogy a nyugat­berlini kérdést immár he­tek óta körül köntörfalazzák. Hruscsov nyílt, világos, lo­gikus bejelentéseire, melyek minden jóakaratú, békesze­rető ember számára nyilván­valóvá tették, hogy legfőbb ideje több mint másfél év­tized után eltakarítani a háborús maradványokat, megszüntetni azt a gócot, mely Nyugat-Berlin problé­májával a világbékét fenye­geti — riadt kapkodás, kao­tikus hangzavar, tanáqsta- lanság, vagy dühös kard- csörtetés volt eddig minden válasz, beleértve Kennedy nagy reklámzajjal beharan­gozott szerdai beszédéit is. Joggal kifogásolják ezzel a beszéddel kapcsolatban a tárgyilagosabb nyugati han­gok is, hogy az elnök adós maradt benne az építő célú javaslatokkal. A háborús hisztériakeltés lármája. a felemelt katonai költségve­tés millióival való dobálózás vonul végig a beszéden, ami­nek a nyugati táborban is — melynek egysége egyre nyilvánvalóbban csak fikció — egyedül Bonn tapsol lá­zasan és fenntartás nélkül. Pedig szinte szükségtelen itt elmondani azt újra és újra, ami mananság már minden józanul gondolkozó ember előtt világos, hogy a béke­kötés ténye a német kérdés kapcsán nem jelenthet „fe­nyegetést” senki számára és a senki által nem veszélyez­tetett, ellenkezőleg, nemzet­közi garanciákkal körülbás­tyázott Nyugat-Berlin „sza­badságának megvédelmezésé- hez” nem kell fegyverke­zésbe ölt milliárdokat ki­venni az amerikai, angol, fvpr„-ia pgvszerű ember szá­jából. Mindez csak ürügy, mohón megragadott alkalom, hogy az amerikai gazdasági élet kátyúba került szekerét megvédjék az elsüllyedéstől s hathatós katonai program millióival próbálják injek­ciózni a válságba került gaz- rjseágot. ugyanakkor nem fe­lei tkezve mer a fegyver­gyártó mononóliumok búsás nrofitiáról. Mondanunk sem kell, hoffv ezek a mestersé­ges intézkedések nem a ki- honítakozáshoz vezető javas­latok az USA gazdasági problémáival kapcsolatban sem. Az igazi mjegoldást ki­látásba helvező iavaslatok- ka.l ugyanúgy adós maradt Kennedv beszéde, — mely­nek fegyverkezési adatai kö­zött szinte elveszett a tár­gyalások készségére utaló néhány mondat. — mint phnev a válságba süllyedt n,rugaíti politika a nemzet­közi életben is évek óta adós maradt minden konk­rét kedvezményezéssel, ki- hnnfakozást. enyhülést se­gítő. tárc-vplási alapot nyújtó iavaslat+al. És ez nem véletlen. A nyugati politika vál- sága mélyen benne gyökerezik a kapitalista rendszer általános válságá­ban. s szervesen összefügg azzal. Nevek, személyek változhatnak, vezetők kicse­rélődhetnek, hiába: az ön­magát túlélt, a népek felfo­gásával szembenálló, így gvökértelenné vált rendszer nem képes éoítő célú javas­latokat. életképes érveket, jó­zan. az élettel, haladással lépést tartó, a történelem áramával telített indítványo­kat hozni. Nem képes egy­szerűen azért, mert életkép­telenné vált, kiapadt, nincs már ereie és nincs igazsága, amit kifejezhetne. Nem, telik tői» más. mint makacs ra- nasrkodás ma már túlhala­dott módszerekhez, f eoyver- csörtetés, háborús hisztéria­keltés. míg a népek ereje, a közvélemény hangulata oda nem, kényszeríti a tárgyaló- asztal mellé. A FEHÉRFALU HÄ!Z

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents