Nógrádi Népújság, 1961. augusztus (17. évfolyam, 61-69. szám)

1961-08-26 / 68. szám

1961. augusztus 26. NÓGRÁDI NtPÜJSÄG 3 Még a bányásznapig pótoljuk adósságunkat Molnár Lászlónak, a kisterenyei bánya főmérnökének nyilatkozata A Kisterenyei Bányaüzem irodafalán több elismerő ok­levél arról beszél, hogy a kisterenyei bányászok eddig még csaknem minden évben kiváló eredményeket értek el, termelési sikerekkel köszöntötték a bányásznapot. Eb­ben az évben azonban elmaradtak tervük teljesítésében, s az egyik legrosszabbul dolgozó bányák közé tartoz­nak a szénmedencében. Munkatársunk kérdést intézett Molnár Lászlóhoz, a bánya főmérnökéhez: Űjabb építkezéseket kezd meg a Tanácsi Építőipari Vállalat A Tanácsi Építőipari Vál­lalat globálisan határidőre be­fejezte a termelőszövetkezeti létesítmények közül a szerfás rendszerűek építését. A kü­lönféle anyagellátási nehéz­ségek ellenére is sikerült jú­lius 31-re átadni ezeket az építményeket. Az ősz folyamán az el­maradt termelőszövetke­zeti építkezések befejezé­se mellett sok egyéb léte­sítményen kezdik meg a munkát. Mivel a munkák legnagyobb részét a salgótarjáni járás­ban végzik, a súlypontot a pásztói járásból áthelyezték ide. Persze emellett a megye minden területén végeznek munkákat. .Mihálygergén to­vább folytatják egy félbeha­gyott ötven férőhelyes tehén­istálló építését. Ez a téliesí­tett rendszerű létesítmény 700 ezer forintos beruházással készül. Már hozzáfogtak a közel egymillió forintos beru­házással készülő cserhát­halápi művelődési otthon megépítéséhez. Még ez évben szeretnék át­adni. Zagyvapálfalván párt- székházat építenek. Többféle munkát végeznek a Salgótar­jáni Acélárugyár részére is. Az üstlágyító alapját sza­kaszos alapozással készí­tik el. Munkásfürdőt építenek, kor­szerűsítik a gyári vendég- szállót. A vállalat dolgozói­nak tervszerű munkáját még akadályozza az, hogy a na­ponta igényelt 20—30 TEFU kocsi helyett rendszeresen csak 5-6 jelenik meg a fu­varozás elvégzésére. HEVERŐ FORINTOK Rozsda marja, nem ragyog... Képünkön: A fűvel és fával körülvett drága gép igazán nem ragyog. mar Megfiatalodnak a százéves nógrádi bányák — TÖBB MINT 55 EZER MÉTER KORSZERŰEN BIZTOSÍTOTT VÁGAT — — 700 FOLYÓMÉTER FRONTFEJTÉS — — ŰJ BÁNYAMOZDONYOK, BÁNYACSILLÉK — “ Mi az oka a Kisterenyei Bányaüzem lemaradásának? — A Kisterenyei Bánya­üzem az elmúlt évben, 1960- ban, átlagosan 89 vágón sze­net termelt naponta. Az üzem ez évi feladatai megnöveked­tek és éves átlagban 100 va­gont kell termelnie naponta. Az üzem az elmúlt év IV. negyedében a tervét nem teljesítette, így a számokból látható, hogy ez év folya­mán, a megnövekedett ter­melési feladat, és az ezzel kapcsolatos intézkedések, és munkák az üzem dolgozóitól, és műszaki vezetőitől igen ko­moly erőfeszítéseket igényel­tek. A megemelkedett terv tel­jesítésének előfeltételei biz­tosítva voltak, de közvetlenül az év elején a tordasi bánya I. siklója végén tűz kelet­kezett, amelynek , lokalizálása, majd elfojtása 6 hét meg­feszített munkáját vette igény­be. A tűz eloltása végül csak a víz külszínről való bevezetésével sikerült. A bá­nyába bevezetett nagytömegű víz eloltotta a tűzfészket, de a későbbiekben hónapokon át további problémákat okozott. A környező rétegekbe beszi­várgó víz a duzzadásra haj­lamos kőzeteket telítette, és ezzel nagy nyomást váltott ki. amelynek hatása a tűz fészkétől távoli vágatokban is jelentkezett. A tűz következ­tében a tordasi üzemrész az I. negyedéves tervét csak 88 százalékban teljesítette. így az egész kisterenyei üzem is csak 96.4 százalékra, napi át­lagban 92,6 vagont termelve teljesítette a, tervét. A II. negyedévben a kis­terenyei bányaüzem túltelje­sítette tervét, és napi átlag­ban 100 vagont adott. A ter­melési terv mellett az egyéb gazdasági 'mutatók is ked­A XI. Magyar Bányász­nap és a nógrádi bányász­kodás 100. évfordulójának közeledtével egyre fokozódik szénmedencénk bányászai­nak munkaversenye. Egyet­len bányaüzem dolgozói sem szeretnének szégyenkezni ezen a napon: valamennyien tervük túl­teljesítésével kívánnak ünnepelni. Elősegíti ezt a munkaver­senyt a sálgóiak kezdemé­nyezése után a mátranová- kiak felhívása, amelynek ér­telmében szénmedencénk dolgozói hétfőtől bányászőrsé­get tartanak a bányásznap tiszteletére. A bányászőrség kiemel­kedő teljesítményét két él­üzemünk, a szorospataki és a kánvási bányák dolgozói érik el. Mindkettő jóval 100 . százalék felett teljesíti ese­dékes havi tervét, s adnak terven felül jó minőségű délnógrádi szenet népgazda­ságunknak. A szorospataki bányászok már azt is jelentették, hogy eleget tettek nyolc hónapi mennyiségi elő­irányzatuknak, s így az éves terv teljesítésében jelentős előnyre tettek szert. A tröszt egésze — mélymű­velésben — eddig 101,3 szá­zalékra teljesítette tervét. A hiba azonban ott van, hogy vezőek voltak, különösen jó eredmény, volt, hogy az üzem önköltségében tonnánként több mint 7.— forintot ta­karított meg, és az előírtnál 70 kalóriával jobb minőségű szenet termelt. Július hó 1-től kezdve is­mét nagy munkába fogtunk Kisterenyén. A közeli évek­ben kimerülő Tekevölgyi, és Pőcsházai bányaüzemek ter­melésének pótlására szüksé­ges!, hogy a tordasi bánya — amelynek jelentős szén- vagvona- van —, a jelenlegi termelési kapacitását 60 szá­zalékkal növelje. Ehhez a munkához az előfeltételek nagy részét ez év folyamán kívánjuk megteremteni. A tordasi termelési kapa­citás emelése érdekében el­sősorban a főszállítóvágatok átépítéséhez láttunk hozzá nagy erővel, továbbá meg­kezdtük egy 13 millió forin­tos beruházási munka, a tor­dasi nyugati bányamező fel­tárási munkáit. Tordason átépítésre kerül a lejtősakna 240 folyóméter, a III. sz. alapközle — mely­nek állapota már eddig is korlátozta á termelést — 200 folyóméter hosszban TH-gyű- rűvel. Átépítjük még a lej­tősaknai rendező, és a ki­törés vágatát is 150 folyó­méter hosszban. E vágat át­építési munkálatokkal egy­idejűleg megkezdtük a 600 méter hosszú nyugati alap­vágat kiképzését is beton- idomkő falazattal. Mindezek a rendkívüli mun­kálatok július hónap elején indultak be. A munkákhoz szükséges létszám nem volt biztosítva, és az átépítési és beruházási munkákhoz kény­telenek voltunk a szénterme­léstől elvonni létszámot. A főszállítóvágatok átépítési munkái, és a termelés leszál­a külfejtésnél dolgozók csak 62.3 százalékot tudnak fel­mutatni. A termelési sikerek mel­lett az egész szénmedencé­ben megkezdődött az előké­szület az ünnepségekre. Sal­gótarjánban már befejezés előtt áll két kiállítás rende­zése. Augusztuís 29-én a Bá­nyász Művelődési Otthonban nyitják meg azt a kiállítást, amely a szénmedence száz­éves fejlődését mutatja be kénekben, grafikonokban 1861-től napjainkig. A kiállí­tás bemutatja bányászaink harcát a .bányabárók és a Horthy-fasizmus ellen. Augusztus 27-én Salgótarján­ban. a városi művelődési ott­honban nyílik meg Szabó István Kossuth-díjas szobrászművész és Czlnke Ferenc.- Derkoviís-ösztön- díjas festőművész kiállí­tása. Szobrokban, képekben ábrá- zoliák a múlt és a jelen bá­nyászát. Véglegessé vált az ünnepi program is. Szeptember 2-án este koszorúzás! ünnepséget rendeznek bányászaink, s tábortüzek gyúlnak a város különböző pontjain. Szep­tember 3-án reggel zeneszó köszönti Salgótarjánt, s az ünnepi nagygyűlés után vi­dám sport- és kultúrműsor szórakoztatja majd szénme­dencénk dolgozóit, a város lakóit. lítása kölcsönösen hátráltat­ták egymást. így a tordasi üzemrész július hónapban ter­vét csak 88 százalékra teljesí­tette. Ennek következtében lett a kisterenyei üzem terv­teljesítése is csak 95 százalék — 97 vagon naponta. A Kisterenyei Bányaüzem csigakúti és újlaki akna­üzemei július hónapban is teljesítették tervüket, és az üzem a minőségi termelés te­rén sem maradt le, mert ezen a téren további 100 ka­lóriával javította az átlagos kalóriáját. — Mit tesznek a lemaradás pótlása érdekében? — Legfontosabb feladatunk volt. hogy a rendkívüli mun­kához szükséges létszámot biztosítsuk, ezért a szomszé­dos üzemektől, Aknamélyítő Vállalattól 25 fős létszámot vettünk át, és július hó vé­gén beérkezett 22 fő fiatal, most végzett vájár Nagy- bátonyból. A tordasi javítási munkák­ra pontos ütemtervet készí­tettünk. amelynek betartását naponként ellenőrizzük. A tor­dasi termelés továbbra is je­lentkező akadályoztatása miatt szükséges, hogy az újlaki és csigakúti. továbbá pócsházi aknaüzemeink fokozottan tel­jesítsék tervüket, ezért ezen üzemrészek ürescsillével való ellátását. nagyobb számú munkahelyének megtelepítését főfeladatunknak tekintjük. A normarendezés során je­lentkezett. a dolgozóktól füg­getlen munkaidő kieséseket igyekszünk teljes mértékben kiküszöbölni." A szállítóvága­tokban a vágatok, és a szál­lítópályák állapotának állandó •javítására erősítettük a fenn­tartói létszámot.- Ebben hogyan támaszkod­nak a bányászok munkaver­senyére? — A július havi termelési tanácskozásokon, melyen a II. negyedév munkáját érté­keltük, részletesen ismertet­tük a dolgozókkal az üzemre, váró feladatokat. Kértük vé­leményüket és javaslataikat, melyeket részben már meg­valósítottunk. A bányásznapi versenyben — mely egybe- kapcsolódík az idén a nóg­rádi bányászkodás megindu­lásának 100 éves évfordulóját ünneplő versennyel —, külö­nösen a csigakúti és újlaki aknaüzemek dolgozói értek el jó eredményt, Gordos bíró János, Máté katona Mátyás és Muflár József brigádjai haladnak az élen, — mondotta Molnár László főmérnök. Még egy évtizeddel ezelőtt is egyik legnehezebb fizikai munka volt a bányászkodás. A korábbi időkről nem is szólva. Most egyre több gép segíti a bányászok munkáját, s ma már számtalan munka- folyamatot — amelyet régen az ember végzett, gépek vé­geznek el. A lovakat villa­mos és Diesel mozdonyok, a csilléket kilométereken ke­resztül elnyúló gumiszalagok, a csákányokat fejtőkalapá­csok, fejtőgépek, a kosarakat és lapátokat rakodógépek váltották fel. A fő, és szál­lító vágatokban — a jelenlegi helyzetben több mini 55 ezer méter hosszúságban korszerűen biztosított vágatok, TH gyűrűk, Moll-ívek, beton­idomok vették át a fa he­lyét. A régi kis szenelő munkahe­lyekkel szemben 700 métert meghaladó frontfejtésekből jövesztik bányászaink a sze­net. S a legtöbb frontfejtést korszerűen, acéltámmal biz­tosítanak, a szállítást min­denütt gépesítették. Mind ez azt jelenti, hogy évről-évré, hónapról-hónapra fiatalodnak a nógrádi bányák, új köntöst öltenek magukra kívül és be­lül egyaránt. f A szénbányászati tröszt eb­ben az évben is tekintélyes összeget fordít a bányák fel­újítására, a rekonstrukciós munkák elvégzésére, beruhá­zásra. A beruházási és felújítá­si költség összege 1961- ben mehaladja a 104 mil­lió forintot.------------­A többi között tovább foly­tatják a bányavágatok kor­szerűsítését. Még ebben az évben 7 új bányamozdony ér­kezik a szállítás megjavításá­hoz. Hatszáz új csillét állí­tottak forgalomba. Befejezik a Gáti IV. lejtősákna részle­ges üzembehelyezését, egy év­vel a határidő előtt. Befejeződik a ménkesi bánya rekonstrukciója, ugyanezt a munkát vi­szont az elmúlt hetekben Katalin-bányán kezdték meg, ahol egy személyszállító füg­gőakna építésével 20 évre va­ló szénvagyont tárnak fel. Tovább folytatják a II. félév­ben a nagybátonyi központi műhely építését. A beruházá­sok nyomán a széntermelés­nek az év végére előirány­zott 38 vagonos növekedésé­vel szemben már az első fél­évben 35 vagonos emelkedést értek el napi átlagban, amely igen jó teljesítésnek számít. ---------------­Eg y jól működő gyártelepről Száztizenöt szá­zalékon felül tel­jesítette termelési tervét júliusban, megyénk egyik legkisebb, minisz­tériumi felügyelet mellett dolgozó ipari üzeme, az ÉM Könnyűbeton és Szigeielőipari Vállalat Szurdok- püspökiben levő telepe. Ezt meg­előzően a féléves terv teljesítése is csaknem elérte a 102 százalékot. A múlt esztendőben tizenkét napi fi­zetésnek megfele­lő nyereségvissza­térítést kaptak a dolgozók. A tavaly eszter­gályosból kineve­zett gyárvezető­vel, Szircsák And­rással és a szak- szervezeti bizott­ság titkárával, Mihalovics János­sal való beszélge­tésből kiderül, hogy milyen fon­tos és az ország­ban jelenleg egye­dülálló munkát végeznek itt. Ko­vaföldet bányász­nak, amit a be­tonszérűn, télen pedig forgódobok­ban szárítanak, lisztfinomságú- ra őrlik, s öm­lesztett állapot­ban szállítják a budapesti gyárte­lepre. Ott további feldolgozás során termolittéglát ké­szítenek belőle, amely kiválóan alkalmas 900 fok melegségig hőszi­getelésre. Por­alakban alkalmaz­zák még a kovát üvegcsiszolásra és tűzbiztonsági por­oltókészülékek­hez is. Kisebb mennyiségben termelnek tufái, is, ami a festék­gyárak egyik nél­külözhetetlen alapanyaga. Mindössze .hat­van munkás fog­lalkozik a kiter­meléssel, őrléssel, szállítással és a gépek karbantar­tásával. A bányá- szást 3 tagú bri­gádok végzik, jól dolgoznak, a nor­mát túlteljesítik, s kezük nyomán évente másfélezer vagon kovaföldet szállítanak el. A jók között is ki­tűnik Kiss Gyula, Gulyás Zoltán és .Juhász László bá­nyász. Kovács Jó­zsef és Laclos Jó­zsef kóvaföld-őrlö és Molnár Imre vagonrakó. Az elmúlt év­ben exportáltak termékeikből Len­gyelországba. Csehszlovákiába és kapitalista or­szágokba is. Az idén is várnak külföldi megren­delésre. piert büszkék arra. hogy termékeik ' minősége ellen, eddin vem emel­tek kifogást. Szeptember közepére elkészül a tanácsi vállalatok bérszabályzata A tanácsi ipar vállalatai elkészítik bérszabályzatukat. A helyiiparban is végrehaj­tották a normák felülvizsgá­lását, s a kialakított bérek után most sor kerül a bér- szabályzat rögzítésére is. A Könnyűipari Minisztérium Helyi ipari Főosztálya vala­mint a HVDSZ elnöksége rendelete előírja, hogy a ta­nácsi vállalatok szeptember 15-ig készítsék el bérszabály­zatukat. Eddig *nem volt egyetlen helyiipari vállalatnak sem bérszabályzata. így először kerül sor e fontos okmány elkészítésére. A szabályzat­ban minden munkaterületre rögzítik a kialakított béreket. Minden vállalatnál kibővített szakszervezéti ülésen vitatják meg a szabályzatot. A válla­lat vezetőjének és szakszer­vezeti titkárának, jóváhagyó- lagos elfogadása után, a dol­gozókkal termelési tanácsko­zásokon ismertetik a szabály­zatot. Legfrissebb Divatbemutató lesz szep­temberben a Salgótarjáni Jó­zsef Attila Művelődési Ott­honban. Az Állami Áruház­zal való közös rendezvényen neves táncdalénekesek is köz­reműködnek. Az ÉMASZ ostornyeles neonvílágítást szerelt Salgó­tarjánban az új park köré. Szép termelési sikerek a szénbányáknál KÉSZÜLNEK A NAGY ÜNNEPRE SZÉNMEDENCÉNK DOLGOZÓI Az emberek örömmel ve $ szik tudomásul, ha a mű- északi fejlesztés során olyan f intézkedéseket tesznek mű- % szaki vezetőink, amelyek elő- % segítik a termelékenység nö- í vetését, megkönnyítik a ne- fhéz fizikai munkát. Nem tet- é szik azonban a dolgozóknak é az olyan jelenség, amelyeket é minden előzetes meggondo­lj lás nélkül, teljesen ész- ^ szerűtlenül kívánnak végre- % hajtani, amivel csak meg- i drágítják a termelést. •j így vannak ezzel a nagy- é bátonyi Szolgáltató Vállalat 'f, dolgozói is. Hónapok óta a é legkülönbözőbb — de jogos 'é— megjegyzések hangzanak ij el egy úgynevezett dió-vib- 5! rátör, avagy az újítás után í „öszvér esített” rezonens-rosta é tárgyában.' Az . történt Nagy- é bátonyban, hogy az illetéke- é sek, tehát a helyi vezetők é megkérdezése nélkül leszál­í lították a Zagyvapálfalvi Bá­nyagépgyár által legyártott re- zonens-rostát, azzal a céllal, hogy azt az osztályozóra sze­reljék be. Ennek a rostának a súlya meghaladja a 70 má­zsát, teljesítménye pedig óránként alig 4 vagon. Az értéke pedig félmillió forint! Ez eddig úgy-ahogy rendben is lenne. De az már semmi esetre sem, hogy ezt a ne­héz gépet a mi osztályozóink nem bírják, s hónapok óta ott hagyják heverni az idő­járás minden viszontagságá­nak kitéve! „Rozsda marja, nem ’ragyog’', s súlyos ez­reket hagyunk heverni a fű között. Sorsáról senki sem törődik — kivéve a Szolgál­tató Vállalat dolgozóit, veze­tőit, akik időben jelezték, de az illetékesek nemigen akar­ják a jelzést tudomásul venni! S. L. un

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents