Nógrádi Népújság, 1961. augusztus (17. évfolyam, 61-69. szám)

1961-08-26 / 68. szám

NÓGRÁDI VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! Népújság AZ MSZMP NÓGRÁD MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XVII. ÉVFOLYAM 68. SZÁM, ARA: 60 FILLÉR 1961. AUGUSZTUS 26. Egyetemi fiatalok ankétja volt A Magyar Kommunista If­júsági Szövetség Nógrád me­gyei Bizottsága e hét péntekén délelőtt 10 órakor Salgótar­jánban, a megyei tanács nagy­termében hívta össze azokat a Nógrád megyei fiatalokat, akik az ország felsőoktatási intézményeiben — egyetemen, főiskolán — tanulnak. A ta­lálkozón Jakab Sándor elv­társ, a Magyar Szocialista Munkáspárt megyei bizott­ságának első titkára, ország- gyűlési képviselő szólott a fiatalokhoz. Jakab Sándor beszédét széleskörű vita kö­vette. UJabb feladatok a gépállomásaink előtt TÖBB MINT 1000 HOLD APRÓM AGTERMÉST CSÉPEL A BERCELI GÉPÁLLOMÁS A legutóbbi jelentések ar­ról adnak számot, hogy gép­állomásaink augusztus 20-ig mintegy 87,4 százalékra tel­jesítették nyári tervüket. Idő­ben végeztek az aratással és csépléssel, s több mint 130 ezer normálholdra tehető az a talajmunka-mennyiség, ame­lyet eddig elvégeztek. Az utolsó tíz napban megközelí­tette a 22 ezer normálholdat a nyolc gépállomás által el­végzett összes munka meny- nyisége. Jelentős előrehaladás történt a nyári szántásokat illetően is, hiszen valamennyi gépállomás vállalta, hogy augusztus végéig befejezik a nyári közép- és mélyszántáso­kat. Az Érsekvadkerti Gépállomás a legutóbbi jelentések szerint mintegy 4 ezer katasztrális holdon végezte el a körze­téhez tartozó termelőszövet­kezeteknél a közép- és mély­szántást. A Tolmácsi Gép­állomáson is jó a munka me­nete, mintegy 3200 kataszt­rális holdon végezték el a szántást. A gabonacséplés befejezése után gépállomásaink egyik legfontosabb feladata, hogy biztosítsák a szántások za­vartalan menetét, s megfe­lelően felkészüljenek az ősz­re. A Berceli Gépállomáson a héten már befejeződött a gépállomás javító műhelyé­ben azon gépek karbantar­tása, amelyek az őszi mun­káknál jönnek számításba, hi­szen az ősz nagy feladato­kat ró a gépállomás dolgo­zóira. Mintegy 1100 katasztrális hold aprómag terméséi kell elcsépelniök, s jelen­tős mennyiséget tesz ki a gépállomás körzetéhez tar­tozó termelőszövetkezetek­nél a silózásra kerülő ku­korica mennyisége is. Ezenkívül ki kell elégíteniük — a viszonylag kevés munka­gép ellenére is — a termelő- szövetkezetek szántási igényét. Sokat segíthetnek ilyen té­ren azok a gépek — tizen­kettő van belőlük —, amelyek a termelőszövetkezet tulajdonát képezik, s amelyek a nyáron azonban igen keveset szán­tottak. A gépállomásoknak eddigi teljesítményük alapján meg­van, a lehetőségük arra, hogy jó munkaszervezéssel, a gé­pek megfelelő üzemeltetésé­vel sikeresen végezzék el az őszi feladatokat is. Arra van szükség, hogy növeljék a gépek kapacitását olyanfor­mán is, hogy minél több gép dolgozzon kettős műszakban. Szeptember első felében elkészül a baromfiól Kazáron A kazán Zöldmező Terme­lőszövetkezetben augusztus vé­gén, szeptember elején befe­jezést nyer egy kétezer férő­helyes baromfiól építése, amelyet a termelőszövetkezet házi építő-brigádja készít. A termelőszövetkezetben Maradéktalanul teljesítették vállalásaikat a jubileumi versenyt kezdeményezd sajgói bányászok Április végén, amikor a nógrádi bányászkodás üzem­szerű megindulásának száza­dik évfordulójáról medence- szerte emlékünnepséget tar­tottak a nógrádi bányászok, akkor jelentették Salgóbányá- ról a szénmedence legöre­gebb még szenet adó bányá­jából, hogy a két évforduló alkalmából jubileumi mun­kaversenyt kezdeményeznek. A salgói bányászok verseny- felhívásához a nógrádi szén­medence tizennégyezemyi bá­nyásza csatlakozott néhány nap alatt, s május eleje óta a szénfejtésben és a bá­nyászkodás gazdaságosságá­ban kitűnő eredmények szü­letnek. A Nógrádi Szénbányá­szati Tröszt egésze például a jubileumi múnkaverseny kez­dete óta havonta egy-egy millió forint költségmegtakarí­tást ér el a szén termelé­si költségeinek csökken­tésével. Egyenletesen teljesítik vál­lalásaikat a nógrádi bányá­szok százéves jubileumi ver­senyét kezdeményező salgói bányászok,, akiknek javasla­tára ebben a munkaverseny- ben, már nem a termelési mennyiségek, hanem minősé­ge és a termelési költségek­ben elért megtakarítások alapján döntik el az elsősé­get a nógrádi szénmedencé­ben. A salgói bányászok — akik saját bányaüzemeik százéves fennállását is ün­nepük a bányásznapon — május egytől a bányásznapig esedékes tervük teljesítése közben a szén fűtőértékének másfél százalékos túlteljesí­tését, az összüzemi teljesít­mény huszonöt kilogrammal való növelését és mintegy kétszázezer forint költség­megtakarítást vállaltak. A május óta tartó jubile­umi munkaverseny kedd dél­ben kiadott második számú jelentése arról számol be, hogy kalóriatervüket az el­múlt csaknem négy hó­nap átlagában közel két százalékkal, több mint ötven kalóriával teljesí­tették túl. A kitermelt szén termelési költségeit 250' ezer forinttal csökkentették, összüzemi tél- jesítménytervüket is mintegy negyven kilóval tetőzték meg. A bányában dolgozó munkáscsoportok közül Var­ga Géza, Müllei István, és Hulitka Tibor vezető vájárok munkacsapatai már az idei egész éves tervük befejezésé­nél tartanak. Varga Géza és Müllei István 9-9 fős csapata az új Medvesi-lejitősakna fel­tárásán dolgozik. Különösen Varga elővájási csapata ke­rült most nehéz körülmények közé. A három harmadban dolgozó csapat tagjai most a bányásznapi őrség idején tel­jesen bazaltban dolgoznak, ami az egyébként is nehéz bányamunkában a legnehe­már korábban megépítet­tek egy baromfiólat, amelyben 1500 baromfi­nak biztosítottak férő­helyet. Ebben, az idén több mint tízezer csibét neveltek fel a hozzáértő gondozók, amely­ből igen jelentős jövedelme származott a termelőszövet­kezetnek. A kétezer férőhe­lyes baromfióllal az a cél, hogy lehetőséget teremtsenek a tenyésztörzs kialakításához, amely amellett), hogy növeli a termelőszövetkezet áru- baromfi értékesítését, tenyész- tojásokat is biztosít valame­lyik közeli keltető állomás­nak. . Most a nagy nyári munkák akadályozták az építkezés meggyorsítását, azonban már túl vannak a munkák zö­mén, s úgy tervezik a szö­vetkezetiek, hogy a baromfi­ját még szeptember első fe­lében átadják rendeltetésé­nek. A szegcsomagolóban Tanácselnökök és iskolaigazgatók közös tanévnyitó értekezlete A napokban a járási szék­helyeken és a városokban megtartották az iskolaigaz­gatók szokásos tanévnyitó értekezletét. Az idén újszerű módon meghívták az értekez­letre a tanácselnököket, kul- túrházigazgatókat és népmű­velési szakembereket is. A sikeres Salgótarján váro­si értekezlet után Szécsény- ben és a salgótarjáni járás­ban is sor került a megbe­szélésre. Szécsényben a múlt. év eredményeinek és hiányos­ságainak értékelése után megbeszélték a jövő tanévvel kapcsolatos oktató és népmű­velési munka feladatait, az általános és felnőtt oktatás sikeres • lebonyolításával kap­csolatos teendőket. A jövő évi feladatokat a megyei pártbizottság irányelveinek megfelelően végzik majd. Megszabták az ismeretterjesz­tő és népművelési munka leg­alapvetőbb teendőit is. Hásonló szellemben tanács­koztak a salgótarjáni járás iskolaigazgatói és népműve­lési szakemberei is. Fontos feladatul szabták meg az is­kola és az élet kapcsolatá­nak szorosabbra fűzését, a ta­nulmányi színvonal állandó emelését, a tanulók szociális tudatának, világnézetének és jellemvonásának megalapozá­sát,. s nagyobb gondot fordí­tanak. az idén a közösségi életre és munkára nevelésre Hazai és külföldi megren­delésre gyárt különböző mé­retű szöget a Salgótarjáni Acélárugyár. A jó minőségű termékeket ízléses csomago­lásban továbbítják a keres­kedelemnek. Valet Lászlóné és Tahony József né kartondoboz készí­tők naponta több ezer dobozhoz készítik elő a karton­lemezt. Kispál Józsefné és Novak Éva az exportra szeg csomagjainak címkézését végzik. készített Sajátítsuk el as új technikái! Hacsak arra gondolunk, hogy a jövőben az élet szinte minden területén további tért hódít majd a technika, ak­kor még nagyobb felelősség­gel vetődik fel e fontos fel­adat megoldása. Tovább gé­pesítik a szénbányákat, rövi­desen üzembe lép az új hideg- hengermű, amelynek kezelése mindössze 15 technikusra há­rul majd. Folytatódik a gé­pesítés az ipar egyéb ága­zataiban is. Mindezek paran- csolóan írják elő, hogy a vál­lalatok gazdasági, műszaki és mozgalmi vezetői megfelelő tervet dolgozzanak ki a szak­mai képzésre, biztosítsák va­lamennyi szerv jó, hatékony együttműködését, a tanulás tartalmi és szervezeti vonat­kozásainak rendszeres értéke­lését, ellenőrzését. Kétségte­len, hogy ma már egyre többen tanulnak, hogy meg­nőtt az érdeklődés a tovább­képzés iránt, nagyobb a ta­nulási kedv. Ez azonban nem adhat okot az elbizakodott­ságra, hiszen éppen az élet igazolja, hogy a szakkáder- képzés elmaradt a technikai haladás által támasztott egy­re növekvő igények mögött. A tanulás, az általános és szakmai műveltség színvona­lának emelése társadalmi és egyéni érdek, illetve köteles­ség is. A társadalom számá­ra a magasabban képzett szak­emberek a sok millió forin­tos beruházással fejlesztett termelő berendezések jobb ki­használását jelentik. Az egyénnek a nagyobb képzett­ség fokozottabb erkölcsi és anyagi megbecsülést biztosít. Igaz viszont az is, hogy a tanulás, különösen a min­dennapi munka mellett, nem könnyű dolog. Ezért elenged­hetetlen, hogy a gazdasági és mozgalmi vezetők személyes példamutatásuk biztosítása mellett megteremtsék azokat a feltételeket, amelyek a za­vartalan önképzéshez szüksé­gesek. Törvényeink messzeme­nő kedvezményt biztosítanak a tanulásban résztvevő dolgo­zók számára. Ezek megtar­tása mellett azonban elenged­hetetlen, hogy a vezetők rendszeresen és minél sűrűb­ben érdeklődjenek a tovább­tanuló dolgozók gondjai, prob­lémái iránt, igyekezzenek mi­nél kedvezőbben megoldani azokat. A fokozottabb anyagi és erkölcsi’ megbecsülés mel­lett a tanulmányi idő egy- egy nehezebb szakaszában igen nagy' szükség van a baráti szóra, a bátorító hang­ra, az emberi megértésre. A vállalat igazgatója és főmér­nöke az első számú felelős abban, hogy olyan légkör ala­kuljon ki, amely segíti, tá­mogatja a továbbképzésükön fáradozó dolgozókat. A rekonstrukció utján vég­rehajtott műszaki fejlesztés tehát megszabja a feladato­kat a szakkáderképzésben is. De ha a rekonstrukció már ilyen határozottan állít elénk követelményeket, akkor ez méginkább így lesz a ké­sőbbiekben, az automatizálás térhóditásával. Az igény to­vább fog növekedni a több oldalúan képzett magasfokú ismeretekkel rendelkező szak­emberek iránt, akik nemcsak birtokában vannak az új tech­nikának, hanem képesek an­nak továbbfejlesztésére is. Mostani feladataink végre­hajtása csak kezdeti lépések­nek számítanak. Hasznosít­suk a most induló oktatási évet minél sikeresebben e ne­mes feladat, e leggyorsabban megtérülő beruházás érdeké­ben. Balogh Gyula Napjainkban egyre égetőbb a szakmai képzettség színvo­nalának emelése, a szakkáder- képzés tartalmi és szervezeti feladatainak jobb megoldása. Ismeretes, hogy a tőkés vi­szonyok között a technikai haladás, a gépesítés, az auto­matizálás nem a társadalom, hanem a profit növelésének érdekében történik. Ezért a munkanélküliség növekedését, a munkásosztály további el- nyomorodását vonja maga után. A szocializmus viszo­nyai között a termelési kul­túra fejlesztése a dolgozó nép javát szolgálja, mert legfőbb célja a nehéz, fizikai munka megkönnyítése, a termelé­kenység szakadatlan emelése, a termékek egyre növekvő bőségének biztosítása. Azon­ban a technikai haladás ná­lunk sem mentes bizonyos el­lentmondásoktól, amelyeket napjainkban a mi megyénk­ben is tapasztalhatunk. Az egyik ilyen ellentmondás a rohamosan fejlődő . technika és a dolgozó szakmai kép­zettségének színvonala között jött létre. Annak ellenére, hogy a gyárak, a bányák, az építőipar vezetői és dolgozói egyre többen és egyre maga­sabb színvonalon tanulnak, rpégis elmaradás tapasztal­ható az egyre növekvő igé­nyek mögött. A munkások, a műszakiak teljes egészében egyetértenek a technikai, műszaki fejlesz­téssel. Aktív támogatásuk következménye, hogy me­gyénkben is egyre több új gép lép munkába, meghono­sodnak a fejlettebb termelési módszerek és eljárások, meg­van a törekvés a termelés, a vállalati gazdálkodás színvo­nalának állandó emelésére. Ha azonban azt is figyelem­be vesszük, hogy például a szénbányászatban az összes műszaki dolgozóknak csak 30 százaléka, a helyiiparban pe­dig kevesebb mint 20 szá­zaléka rendelkezik megfelelő képzettséggel, akkor le kell vonnunk a megfelelő követ­keztetéseket. Nem kisebb fel­adat annak megszüntetése sem. hogy például a Salgó­tarjáni Acélárugyárban több mint 2100, a Salgótarjáni Üveg­gyárban pedig 1200 dolgozó­nak nincs meg a nyolc ál­talános iskolai végzettsége. Igaz az, hogy számos ipar­ágban igen sokan vesznek részt állami oktatásban, a vállalat által rendezett kü­lönböző tanfolyamokon, fel­használják a mérnök- és tech­nikus továbbképzés egyre bő vülő lehetőségeit. A technikai színvonal nö­vekedésével együtt a válla­latok gazdasági és mozgalmi vezetői már számos intézke­dést tettek a szakmai kép­zettségben jelentkező igény kielégítésére. Azonban két üveggyárunk, a szénbányá­szat és más iparágak pél­dája is bizonyítja, hogy a szakmai képzés és tovább­képzés még nem került az őt megillető helyre. Nem nyert teljes megértést, hogy napjainkban a technikai ha­ladás kulcskérdése, a meg­levő technika legteljesebb ki­használásának elsőrendű fel­tétele a szakkáderképzés meg­gyorsítása, színvonalának eme­lése. Az e kérdésben tapasz­talható lebecsülésre, tervsze- rűtlenségre utal a Salgótar­jáni Üveggyárban üzembe he­lyezett automatagépek keze­lése. Itt ugyanis a géphez értő szakemberek munkáján múlik, hogy a nagy értékű be­rendezéseket jobban kihasz­nálják. Es így van ez nz ipar mi.. rüle; űn is. zebbnek számító feladat. Hu­litka Tibor vájár hatodmagá­val a szilváskői körletben fejtésben dolgozik, s átlagtel­jesítménye 115-118 százalék között ingadozik az év egész átlagában. Hasonló jó ered­ményekkel dolgoznak Róna és Salgóbánya többi szenelő és elővájási csapatai is.

Next

/
Thumbnails
Contents