Nógrádi Népújság, 1961. augusztus (17. évfolyam, 61-69. szám)

1961-08-23 / 67. szám

1961. augusztus 25. NÓGRÁDI NÉPÜJSÁG 5 SZÁNTSANAK A GÉPEK Az elmúlt évek tapasz-J talatai szerint a cséplés j befejezésekor bizonyos tö­rés állt be a gépállomások l munkájában és bizony né­ha több napos késéssel kezdtek a munkához a csépléstől felszabaduló, ta- ( lajmunkát végző gépek, j Bár az idén a csépléssel \ párhuzamosan jelentős mér- [ tékű talajmunkát is elvé­geztek gépállomásaink, a j munka további ütemét mégis úgy kell szervezni­ük, hogy a cséplés befeje- J zésével folyamatosan átáll- i janak a gépek a szántás- j ra. Most a cséplés! mun- ? ka befejezésével közel 240 gép szabadult fel, amelyek naponta 800 katasztrális ’ holdon végezhetik el a { mélyszántást, ha a gépál­lomások jól szervezik a j munkát. Augusztus 20-án a ga- { bonacséplés lényegében be­fejeződött megyénkben. A j 470 traktorból mintegy 420 j teljes egészében talajmtjn- kát végezhet. Tervszerű, szervező munkára van tehát i szükség, s főleg a brigádve­zető vállán nyugszik nagy ] felelősség, hiszen ők kinn a i határban mérik fel az igé- í nyékét, s látják azt is, a< gépállomásokon milyen le­hetőségek, gépek állnak aj termelőszövetkezetek ren- < delkezésére. Az tehát a; feladat, hogy a csépléstől < felszabaduló gépek a leg- j szükségesebb karbantartás ( elvégzése után, azonnal J megkezdjék a szántási J munkálatokat. Nem szabad azonban el- ] feledkezni arról sem. hogy' a munkájukat befejező J gépek _ bekerüljenek a gép- i állomásra. Vonatkozik ez J természetesen a termelő-, szövetkezet gépeire is, 1 hiszen az elmúlt évek ta­pasztalatai bizonyítják, j hogy milyen károkat, j munkakiesést jelentett ez j a gondatlanság. Mennyit ér ma a munkaegység Somoskőn? Két esztendővel ezelőtt, 1959 őszén 17 forintos munkaegy­séggel és mérleghiánnyal zárta gazdasági évét a somos­kői III. Pártkongresszus Ter­melőszövetkezet. Bizony ilyen körülmények között nem túl­ságos bizakodással tekintet­tek a holnap elé a kicsi gaz­daság emberei. Kedvetlenül ment minden, s ami ment, az sem túlságos hozzáértéssel. Éppen ezért nagyon is ért­hető volt 1960 tavaszán a szándék, hogy ÖSSZE KELLENE FOGNI az őszi napokban létrejött új szövetkezettel, a Zöldmező­vel. A gondolat megvalósí­tását nem sokáig majdolgat- ták), s az egyesülésnek, a tavaszi közös munkakezdés­nek az lett az eredménye, hogy már év végére, zár­számadás idejére eltűnt a mérleghiány és 36 forintot ért a munkaegység. A mai Zöldmező határa 674 hold, s a gazdaságot 82 közös birtokos munkálja. Öt­venöt nőtagja van ennek a termelőszövetkezetnek, még­sem mondhatni, hogy fenn­akadás lenne a munkában, mert az iparba járók is be­csülettel részt vállalnak a leg­nagyobb feladatokból. Ezen a nyáron több család is akadt, amely két-három kaszással látott aratáshoz, s ennek a munkával való időbeni vég­zés lett az eredménye. A somoskői Zöldmező a boldogulás lehetőségeit az ál­lattenyésztés fejlesztésében látja. Jelenleg 85 szarvas- marhája, 490 juha, 74 ser­tése van a gazdaságnak, s az a terv, hogy ezt AZ ÁLLOMÁNYT TOVÁBB NÖVELIK. Ehhez azonban az szükséges, hogy megoldhassák a vízhiány és az elhelyezés gondját, öt- . ven szarvasmarha jelenleg nyári karámban* van, s hogy megfelelő szállás legyen az állatok felett, sürgős épít­kezésre van szükség. Az épí­tési tervben szerepel most egy 60 férőhelyes istálló, s ezt még a nyári hónapokban feltétlenül el kellene készí­teni," mert egyébként a ta­karmányozásról bőséges meny- nyiségben sikerült gondoskod­ni. Az első kaszálás eredmé­nye 30 vagon lett, s a ter­ven felüli feleslegből 30 ezer forintra lehet számítani az értékesítésnél, — pedig az idén a háztáji gazdaságok ré­szére sem lesz már gond a téli ellátás. A termelőszövetkezet ebben az esztendőben 26 szarvas- marhára és 42 sertésre kötött hizlalási szerződést, s az ér­tékesítés igen szépen alakul. A 148 ezer forintos értékesí­tési tervből már eddig 70 ezer forintot sikerült teljesíteni a leadott sertésekből, tejtermé­kekből. A juhtartás terén elért ered­mény — 4,2 volt a nyírási át­lag — most azt a gondolatot érleli az illetékesekben, hogy a somoskői tsz-hez helyezik a járási kostelepet. Ha ez a terv megvalósul, még ebben az évben mintegy 150 törzs­könyvezett kos kerül a gaz­daságba. A termelőszövetkezet ma már ott tart a fejlődésben, hogy gépek vásárlására is anyagi lehetősége nyílt. Kü­lönösen jó segítséget jelent a vasúttól távol eső tsz-nek a talajmunkában és szállításban egyaránt hasznos Zetor, mert a 6 pár lóra eddig igen nagy megterhelés, páronként közel 60 hold jutott a munkánál. Most egy G-35-öst keres meg­vételre a Zöldmező, s ha sikerül beszerezni, GÉP VÉGEZHETI minden munka nehezét. A somoskői Zöldmező eb­ben az esztendőben 36 forint­ra tervezte a munkaegység értékét, de Angyal István ag- ronómus szerint már félév­kor 40 forintot ért itt min­den egység. Ilyen kilátások mellett jog­gal lehetnek jövőjükben bízó emberek a somoskői gazdák. Foho%ott gonddal, felelősséggel SZAKMAI TANÁCSADÓ >XX\XV\NNN>X>XN>^>^X\XNNXX\>^XV\NNX\XNXNNXXNXNX>>XVX Védekezzünk a borsózsizsik ellen AUGUSZTUS: építési hónap Az augusztusban tartandó építési hónap során számos termelőszövetkezetben meg­gyorsították az építkezése­ket. Az a céljuk, hogy szep­temberben már benépesít­hessék az új létesítménye­ket. Munkában az ácsbrigád, a dejtári József Attila Termelő- szövetkezetben. Két kukoricagórét készítenek el még au­gusztusban, így e létesítményekkel már 40 vagon kukori­cának biztosítanak helyet Bővül a 100 férőhelyes istálló is. S ha felhúzzák a falakat, még további 100 szarvasmarhát köthetnek be az istállóba A borsó és lencse eséplése már befejeződött megyénkben és a gazdaságok legtöbbjében nagy- mennyiségű borsót raktároztak takarmányozásra, a lencse pedig mint szerződött áru felvásárlásra került. Raktározott terményein- ket több kártevő károsítja, me­lyek közül a legveszélyesebb a borsózsizsik. A raktározott borsóban a bo­garak telelnek át, s tavasszal a borsó virágzása idején jelennek meg. Három-négy kilométer tá­volságról is felkeresik a borsó­táblát és a virágok porzóival és termőivel táplálkoznak, s tojá­saikat a félig fejlett zöldborsó hüvelyeire rakják le. A tojások­ból 6-10 nap múlva kikelő lár­vák azonnal berágják magukat a borsóhüvely héjába, majd meg­támadják a borsószemeket. A cséplés ufán még a lárva kicsi azonban fejlődésének megfelelően egyre nagyobb járatot készít a raktározott borsószemben. A lárva a borsószemben bábozójjik és a kifejlődésének ideje 40 nap. Egy- részük még ezévben, másik része csak tavasszal hagyja el a bor­sőszemet. Átlagos kártétele 14 Aranykalász Termelőszövet­kezet az elmúlt esztendőben még azok közé tartozott, ahol xíLaJai rossz volt a szövetkezeti gaz­dák munkához való viszonya, A jól végzett munka jutalma A z ipolytarnóci Béke Ter- melőszövetkezet csatla­kozva a csengeri és a tisza- löki járás versenyfelhívásá­hoz, befejezte augusztus 20-ig a cséplést és a nyári mély­szántással is végeznek e hó­napban. A termelőszövetke­zetben jól haladnak a mun­kálatok. A csépléssel egyide­jűleg megkezdték a sarjúka- szálást is. A jó munka jó eredményt is hoz magával. Ezt bizo­nyítja a Béke Termelőszö­vetkezet példája is. Áruter­melési tervüket az első fél­évre mind teljesítették, sőt. a kertészetből származó jö­vedelem jelentősen több lett, mint amennyit eredetileg ter­veztek. így növekszik a ter­melőszövetkezetben a munka­ROMÄN FA A VILÁG TÖBB MINT 40 ORSZÁGÁBAN Jelenleg Románia több mint 40 országba exportál pozdorjalemezt, parkettát, fa­lemezt, fumérlemezt, hordó­dongát, bútort, széket, fenyő­fa- és bükkfa-fűrészárut és más faipari cikkeket. ■ Az exportált faanyag érté­ke évről évre növekszik és ugyancsak évről évre gazda­godik az exportcikkek vá­lasztéka is. 1950-hez képest a faipari exportcikkek érté­ke 1960-ban 76,5 százalék­kal emelkedett. 1961 első fe­lében az exportra leszállított faipari cikkek értéke elérte az 1950-ben lebonyolított egész évi faipari export érté­két. Előlegosztás Kozárdon A kozárdi Uj Tavasz Ter­melőszövetkezetben ezekben a napokban kapják meg a szövetkezeti gazdák megérde­melt munkájuk után az elő­leget. A cséplést már el is felejtették. Régen túl vannak rajta, s most 123 mázsa ga­bonát osztanak ki előlegként a tagok között, a július végéig ledolgozott munkaegy­ségekre. A termelőszövetkezetben rendszeres a pénz előleg is. Tíz forintot fizetnek havon­ként. Az elmúlt hónapban kö­zel 20 ezer forintot osztottak ki munkaegység előlegként a 69 tagnak. Bagyinszki János fogatos igen szorgalmas tag­ja a közösségnek. Munka­egységeinek száma július vé­géig megközelítette a 260-at. Erre kapott előlegként több mint hat és félmázsa búzát és mintegy 2600 forint kész­pénzt vitt haza eddig. Kéri János tehenész 15 tehenet. 10 hízómarhát és öt borjút gondoz. Négyszáztíz egységet írtak neki jóvá július vé­géig. Erre kapott előlegként több mint 10 mázsa búzát és a készpénz, amit előleg­ként vitt már haza, meg­haladja a 4 100 forintot. A termelőszövetkezetben az első félév eredményei alap­ján minden bizonnyal növek­szik a betervezett munka­egység értéke, s így a szö­vetkezeti gazdák jövedelme is. Fejlődő állattenyésztés A salgótarjáni Uj Élet Ter­melőszövetkezetben az idén igen sokat fejlődött az állat- tenyésztés. A tehénállomány mellett növekedett a juhá­szat és a sertések szaporu­lata is. Az esztendő végére betervezett tehénlétszámot már most elérte a termelő- szövetkezet. A juhászat és a sertések száma azonban már meghaladta a tervezettet. A 120 darab sertés helyett a termelőszövetkezet már most 131 darabbal rendelkezik, s ebből 44 az anyakocák szá­ma. százalékra tehető, de előfordul, hogy^70 százalékos a kár. A fer­tőzött szemek csírázóképessége csökken, a borsó minőségének romlása is bekövetkezik. Az ilyen borsó táplálkozásra alkalmatlan, s az erősen fertőzött borsó ba takarmányozásra használják fel, a háziállatok megbetegedését okozhatja. Még az aratás előtt a borsóter­melő üzemekben vizsgálatokat vé­geztek, s az eredmény azt mu­tatta, hogy a legtöbb gazdaság­ban a fertőzés közepes, de he­lyenként ennél veszélyesebb is. A borsó és bükkönyzsizsik elleni védekezés a rendelkezések értel­mében kötelező. A védekezés el­végzéséhez a megye területén hét fertőtlenítő helyet állítottak fel, Varsányban, Pásztón, Ertíőtar- csán, Tereskén, Nézsán, Magyar- nándorban és Nógrádmarcalon. A zsizsiktelenltéshez szükséges anyagot a növényvédő állomás biztosítja. Igen jól halad a munka a szécsényi járásban, ahol a szö­vetkezeti gazdák megértették, a veszély megakadályozása csak úgy lehetséges, ha időben elvég­zik a fertőtlenítést. egység értéke is. A beterve- i zett 33.40 forint helyett je- c lenleg úgy állnak, hogy 37,40 í forint jut egységenként. I Nemrégiben a termelőszö- i vetkezet vezetősége úgy dön-1 tött, hogy kirándulást szer-\ veznek Mezőkövesdre a Zsóri 5 gyógyfürdőhöz. A kirándulás í költségeinek mintegy 60 szá- í zalékát a termelőszövetkezet \ fedezi. De nem egy, hanem v három autóbuszt foglaltak el 1 a szövetkezeti gazdák, idősek í és fiatalok, hogy részt vegye-1 nek e nagy élményt jelentő J kiránduláson. i Szenográdi Ferenc í Három hónap telt el azóta, hogy a megyei tanács végre- i hajtó bizottsága megtárgyalta f a gyengén gazdálkodó terme- h lőszövetkezetek helyzetét és ♦ jóváhagyta az intézkedési ter- i veket, amelyek célja az volt: l segítse a termelőszövetkezetek ♦gazdasági, politikai, pénzügyi l megszilárdítását. i Az intézkedési terveket a V termelőszövetkezetek mindé-, l nütt megtárgyalták és ko­♦ moly erőfeszítéseket tettek i annak érdekében, hogy meg­valósuljanak a jó javaslatok, j Tényként állapíthatjuk meg, < hogy ezekben a termelőszö- ? vetkezetekben az eltelt idő h alatt aktívabb lett a szövet­♦ kezeti élet, erősödött a szö- j vetkezeti demokrácia. Rend- 5 szeresebbek, szervezettebbek ♦ lettek a vezetőségi ülések, 1 közgyűlések, s aktívabbak a V szövetkezet sorsáért aggódó ♦ gazdák. Nem hagyhatjuk fi­♦ gyeimen kívül azokat az ered- l ményeket sem, amelyek gaz- l dasági téren, a növényter- f mcsztés és állattenyésztés te- írületén jelentkeznek. Az idén \ a gyenge termelőszövetkeze­♦ tekben is általában 3—4 má- »zsával magasabb kenyérgabo- {natermést takarítottak be, ♦ mint az előző években. A hor­♦ Dácsi Lenin Termelőszövet- i kezeiben az elmúlt évben ha- ízai búzafajtából 5,3 mázsa f volt a holdankénti termés. A í termelőszövetkezet az idén ^szovjet búzafajtát vetett, s f csaknem megnégyszereződött ♦ a tavalyi eredmény. Ami a i további növényféleségeket il- íleti, korai lenne jóslatokba J bocsátkozni, hiszen betakarí- | tásuk még hátra van. Any- ? nyit azonban már most is f megállapíthatunk: a gyenge ♦ termelőszövetkezetek zöménél i is meghaladják az elmúlt J esztendeit a növénytermesz- ftés eredményei. S az intéz- Ikedési tervek alapján sike- v rült kialakítani — az adott- f ságok figyelembe vételével a ♦ legmegfelelőbb állattenyész- í tési profilt is. i S mégis, ami a gyengén V dolgozó termelőszövetkezetek f erősítését, szilárdítását illeti, ♦ van néhány olyan tényező, i amely döntően befolyásolja a »haladást, s amelyekben az el- {telt idő alatt nem sikerült 1 jelentős változást elérnünk V azért, mert maguk a tér— f melőszövetkezetek sem ragasz­♦ kodtak ahhoz, hogy követke- J zetesen végrehajtsák az in­tézkedési tervben foglaltakat is a járási és megyei mező­it gazdasági osztályok sem se­gítették, ellenőrizték megfele­lően a tervek végrehajtását. Cj Itt van mindjárt az egyik f legfontosabb kérdés, a veze- í tés megoldása. Termelőszö- Yvetkezetek sorával bizonyít- fhatnánk: a gépek, a gazda­gsági épületek, s mindennemű I állami támogatás vajmi ke- c vés eredményt hoz, ha bi- i zonytalan, határozatlan a vé­li zetés. Másrészt, viszonylag V kevés ráfordítással is éréé­rt ményesen dolgozhat a terme­♦ lőszövetkezet akkor, ha kö- I vetkezetes a hozott határo- ö zatok végrehajtásában, a ter- f melőszövetkezet irányításában < a szövetkezeti gazdák válasz­totta vezetőség. Persze mosl helytelen lenne arra gondol­ni, váltsuk le a gyengén dol­gozó termelőszövetkezetek el­nökeit, vezetőségi tagokat mert nem biztos, hogy a sze­mélyi változással megoldód­na a termelőszövetkezet prob­lémája is. inkább az a te­endő, hogy tanítsuk meg' ve­zetni, irányítani a szövetke­zetek elnökeit, vezetőit. So­kat segítenek ebben a mun­kában azok a szakemberek — elnökök, mezőgazdászok, köny­velők — akik állami támo­gatással dolgoznak a gyen­gén gazdálkodó termelőszö­vetkezetek most már három­negyedében, s munkájukkal a szervezeti élet megszilárdí­tását, a brigádszervezetei munkáját, megerősítését segí­tik elő. Mert ami a brigádok, mun­kacsapatok, egyszóval a mun­kaerő-kérdést illeti, van ten­nivaló e téren is. Statisztika adatok bizonyítják, hogy £ jgyengén dolgozó tsz-ekbei az elmúlt félévben a nen dolgozó tagok számi jelentősen magasabb, min: megyénk termelőszövetkeze­teiben együttvéve. Persze a; idős, munkaképtelen tagol mellett magyarázható ez az­zal is, hogy ezekben a ter­melőszövetkezetekben éppei a gyenge, eredménytelen gaz­dálkodás következtében rend- szertelen és igen alacsony i munkaegység előleg, s több­ségükben nem érvényesítik i termelés növelésére ösztönzi jövedelemelosztási módsze­reket sem. Endrefalván, a: Aranykalász Termelőszövet­kezet az elmúlt esztendőbei még azok közé tartozott, aho rossz volt a szövetkezeti gaz dák munkához való viszonya későn, de jó néhány növény- féleségnél el sem végezték i megfelelő munkálatokat, egy szóval: gyengén gazdálkodott Az idei évben az Aranykalás: igen sokat erősödött, s eb ben része van annak is, hogj a termelőszövetkezet vezető sége helyesen alkalmazta munkára ösztönözve ezzel í szövetkezeti gazdákat, sőt méf a családtagokat is, a pré­miumrendszert. Természetesen a termelő szövetkezetek erősítéséről szilárdításáról beszélve nen lehet figyelmen kívül hagy­ni az olyan gazgasági ténye zőket, mint a megfelelő ve tésszerkezet kialakítása, £ gépesítés fokozása, az állat- tenyésztési adottságok helye kihasználása,, hogy csak né hányat említsünk. Az idei év­ben azonban ezekből a dől gokból már vajmi keveset va- lósíthatunk meg, azonban i helyesen leszűrt tanulságokat tapasztalatokat nagyszerűéi hasznosíthatjuk az 1962-es gaz dasági év tervének készítésé nél. Azonban ezzel is — min mindeh korábban hozott in tézkedéssel — csak akkor ér hetjük el célunkat, ha a já­rási és megyei szervek méí fokozottabbá teszik a gondos kodást, az ellenőrzést, s na­gyobb felelősséget is vállal­nak a gyengén dolgozó tér melőszövetkezetek megerősí téséért.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents