Nógrádi Népújság, 1961. augusztus (17. évfolyam, 61-69. szám)

1961-08-19 / 66. szám

„A Magyar Népköztársaság a szabadságjogokat a területén lakó minden dolgozó számára biztosítja“ í<i^í í*^=^ í«^^i í<^^) í*^“; í^í^) í<^^i r^r^i Í-=Í^ í*^^J t<í^ í<i^> „A Magyar Népköztársaságban a népgazdaság irányító ereje a nép államhatalma.” FÉNYAVATÓ ÜNNEPSÉG ÉS CSEHSZLOVÁK — MAGYAR TALÁLKOZÓ PÖSTYÉN-PUSZTAN A határmenti Pöstyén-pusz- ta termelőszövetkezeti tag­jai számára kettős ünnep az alkotmány idei évfordulója. Most ünnepük nagyszabású fény-ünnepély keretében a villany kigyulladását is. Csehszlovák villanyszerelő munkások _ augusztus 10-re vállalták, hogy teljesen in­gyen, az Ipolyon keresztül eljuttatják ide is az áramot. Hatszáz vezetéket cseréltek át vastagabb keresztmetsze­tűre, ezenkívül nagy trafót, árammérőt és kapcsolót is beiktattak a villanybeveze­tés biztosítása érdekében. A fény avató ünnepségre a villanyt szerelő csehszlovák munkásokat is meghívták. Járási tanácstag-asszony Minden évben más országban üdülünk Testvéri szövetség a szocializmus felépítésére „A Magyar Népköztársaság védi a házasság és a család intézményét.” A lakások 20 százaléka fiatal házasoké Családi pótlékot kapnak a tsz tagok is 3 gyerek után Jó munka volt A JÁSZBERÉNYI JArAS KÖSZÖNETÉ A NÖGRÄD MEGYEI TRAKTOROSOKNAK A Magyar Népköztársaság Alkotmánya leszögezi; ha­zánkban minden hatalom a dolgozó népé. Ennek a hata­lomnak pedig a politikai alapja a két alapvető osz­tály: a munkásosztály és a dolgozó parasztság egymáshoz való viszonya. Ez határozza meg, hogy országunkban mi­lyen a politikai helyzet, ezen a szövetségen épül fel mind­az a törekvés, amely a szo­cializmus felépítésére irá­nyul. A munkás-paraszt szövet­ség kiállta a történelem pró­báját, beigazolta a marxiz­mus— leninizmus ama tanítá­sát, hogy a munkásosztály a hatalomért folyó harcban és a hatalom szilárdításáért végzett munkájában együtt halad a dolgozó parasztság­gal, magával ragadja a falu­si lakosságot is. Abban a több mint négy évtizedes harc­ban, amelyet a munkásosz­tály hazai és nemzetközi te­kintetben a hatalomért foly­tatott és folytat, különböző tartalma volt ennek a szövet­ségnek, és mindvégig éles fegyvernek bizonyult a tőké­sek és földesurak ellen. Most, hogy az egész országban és megyénkben is befejező­dött a mezőgazdaság szocia­lista átszervezése, új tartal­mat kapott ez a szövetség, új feladatok kerültek fel­színre. Ma már ez a szövet­ség a szocializmus felépítésé­re kötöft szövetség lett. amelynek keretében a két alapvető osztály testvéri egy­ségben, szoros összefogásban munkálkodik országunk fel­virágoztatásán. Azzal. hogy a falun is győzött a szocia­lista termelési viszony, hogy a parasztság magáévá tette a munkásosztály és pártja politikáját, teljes egészében beigazolódott: mindkét osz­tálynak közösek az érdekei. A munkások és a dogozó parasztok is csak a szocia­lizmus körülményei között biztosíthatják maguknak a politikai, gazdasági és kultu­rális felemelkedést, a jólétet, a békét, a gyorsütemű tár­sadalmi haladást. A munkásosztály testvéri módon fáradtságot és áldo­zatot nem kímélve munkálko­dott azon, hogy a mezőgazda­ság is rálépjen a fejlődés igazi útjára, a közös nagy­üzemi gazdálkodás útjára. Ezzel megnyílt a lehetősége annak, hogy a falu — fel­használva a szocialista ter­melési viszonyok adottságait, — teljesítse azt a nemes hi­vatását, amely a lakosság, az ipar, az egész ország élelmi­szerrel, nyersanyaggal törté­nő ellátásában reá hárul. Ezt a kötelezettségét teljesítve a nagyüzemi mezőgazdaság már az idén beigazolta fölényét a régi kisparcellás gazdálkodás­sal szemben. Megyénkben még soha ilyen hamar ném végeztek az aratással, a csép- léssel. Szépen fejlődik az ál­latállomány, mind több árut ad a falu az országnak, ná­lunk Nógrádban is. Szilárdult a termelőszövetkezetek veze­tése, szélesedik a demokrá­cia, anyagilag is gazdagod­nak. fejlődnek a közös gazda­ságok. A szocializmus győzelme a falun egyben azt is jelenti, hogy most már alapjában egységes parasztosztálival van dolgunk, amely új fel­adatokat állít mind a mun­kásosztály. mind a termelő­szövetkezeti parasztság elé. Ennek az új helyzetnek rop- oant pozitív következménve, hoCT” hazánkban tovább szi­lárdult a dolgozó nép hatal­ma, a. népi, nemzeti egység. Megszűntek azok a kibékít­hetetlen ellentétek, amelyek a múlt rendszerben a hatal­mon lévő kizsákmányoló osz­tályok és a dolgozó osztályok között fennállottak. Felada­taink most már egyre job­ban az ideológiai és gazdasá­gi síkra terelődnek. Minde­nekelőtt azt jelenti ez, hogy szilárdítsuk tovább a szocia­lista termelési viszonyokat, használjuk ki teljes egészé­ben azt a lehetőséget, amely az új helyzetből adódik. Ez a munkásosztály és a termelőszövetkezeti paraszt­ság alapvető közös érdeke is. Az iparban és a mezőgazda­ságban a termelékenység sza­kadatlan emelése, a legkor­szerűbb eljárások meghono­sítása, az anyagi gazdagság mindenirányú fejlesztése biz­tosítja csak dolgozó népünk számára a - bőséget, a jólétet. Megnyíltak az igazi szo­cialista együttélés távlatai is. Teljes egészében feltárult annak lehetősége, hogy roha­mosan fejlődjenek a szocia­lista embertípust jellemző tulajdonságok. Ma már nincs gazdasági alapja a kizsákmá- rvolásnak, a mások rovásá­ra való gazdagodásnak, ál­talában azoknak a jellemvo­násoknak, amelyek a letűnt uralkodó osztályokat jelle­mezték. Azonban élnek és hatnak ezek maradványai. Viszont az új körülmények között már hatékonyabban, a társadalom nagy erkölcsi erejével felléphetünk az ön­zés, a fegyelmezetlenség és más nem kívánatos emberi tu­lajdonságok ellen. A szoci­alizmus győzelme falun azt is jelenti, hogy már nem a vagyon alapján kell megítél­ni az embereket. Most már itt is a munka, a közösség érdekében végzett tevékeny­ség az a legfőbb mérce, amelynek alapján az egyes emberek megítélésére sor kerülhet. Ezek az új gazdasági vi­szonyok, a szocialista ember­típus kialakulása a falun is széles medret nyitották a paraszti öntevékenységnek, a mezőgazdasági dolgozók ak­tivitásának. És erre nagy szüksé is van. Hiszen a szo­cializmus felépítésére kötött szövetség jelenti azt is, hogy tovább szélesedjenek a falu és a város közötti termelési kapcsolatok. A mezőffazdaság mind több gépet, műtrágyát, iparcikket és más fontos eszközöket kap a várostól. A falunak pedig mind több élelmiszerrel és nyersanyag­gal kell ellátni a munkás- osztályt, az ipart. Ennek a roppant erejű politikai szö­vetségnek gazdasági tekin­tetben is olyan távlatai és lehetőségei bontakoznak ki, amelynek alapján a két osz­tály egymás iránt és az or­szág ügye iránt érzett fele­lősségtől vezérelve meggyor­sulhat hazánkban a szocialis­ta építőmunka. Ez pedig tel­jes egészében megegyezik minden dolgozó alapvető ér­dekeivel, elképzelésével. A munkásosztály ’ és a ter­melőszövetkezeti parasztság hazánkban is végérvényesen felszámolta azokat a körül­ményeket, amelyekben a dol­gozó népnek csak a robot, a kizsákmányolás, a politikai jogi osztottság volt osztályré­sze. Ez a szoros és megbont­hatatlan szövetség viszont megnyitotta az útját, hogy hazánk is az emberi jólét legmagasabb pontjait érje el. Balogh Gyula Aratás-cséplés idején a szov­jet traktorosok dolgoztak először olyan jól átgondolt munkabeosz­tással, hogy az északabbra lévő területek dolgozói, aratás kezde­tén a délebbre lévő területekre vonultak segíteni, mivel ott előbb ért a gabona, mint náluk. A magyar traktorosok igen ha­mar megtanulták ezt az igen cél­szerű és helyes munkabeosztást, s ennek eredményeként a jász­berényi járásban már az elmúlt évben is dolgoztak aratás idején a jóval északabbra fekvő Nógrád megyei traktorosok. Ez a módszer kitünően bevált, s ebben az esztendőben még több segítséget nyújtottak az „észa­kiak” a jászberényi járás tsz- einek, mint tavaly. Mindjárt az aratás legelső nap­ján megkezdődött hat Nógrád megyei gépállomás gépeinek, dol­gozóinak bevonulása. A pásztói, klsterenyei, karancskeszi, szécsé- nyi, berceli és erdőkürti gépál­lomás egyaránt küldött segítsé­get a Jászságba. Érkezésük nagy örömet, lelkesedést keltett, sőt valóságos ünnepnapot jelentett a jászberényi járás községeiben. A „vendég traktorosok” az első perctől az utolsóig kiváló mun­kát végeztek. Nem kevesebb, mint 4,000 kh-at arattak le, illetőleg csépeltek el, mivel igen sok kom­bájnjuk dolgozott itt. i A nógrádiak lelkes és fáradha- í tatlan munkájának igen nagy n része van abban, hogy a jászbe- f rényi járás Szolnok megye hét já- i rása közül az elsőnek fejezte be 0 az aratást és a cséplést. De nem- a csak a learatott, illetőleg élesé- f pelt 4,000 kh lendítette előre a 1 jászberényi járás munkáját, ha-1 nem az az örvendetes körülmény f Is, hogy a nógrádiak példamutató 4 tevékenysége láttán az itteniek V is még serényebben igyekeztek a l munkában. I A Jászberényi Járási Párt Vég- » rehajtó Bizottság hálás köszöne- { tét fejezi ki a Nógrád megyei J Pártbizottság és a Nógrád megyei f Gépállomás Igazgatósága értékes 1 támogatásáért, amely lehetővé V tette, hogy ez a jászsági járás, at \ aratás kezdetétől fogva jól ki­használja az időt, és olyan ha­mar befejezze az aratást és csép­lést, amire még nem volt példa. Külön köszönet és elismerés illeti azokat a gépállomási dolgo­zókat, akik családjuktól és meg­szokott munkahelyüktől távol is kiválóan dolgoztak az idei bő­séges gabonatermés learatásáért és betakarításáért. Jászberényi Járási Párt Végre­hajtó Bizottság nevében: BÉRES JÓZSEF KnHurház-avató Nógrádmegyerben Augusztus 27-én kerül sor Nógrádmegyerben a gyönyörű, a község közös erejéből létesített új művelődési otthon avatására. Az új kulturális vívmányt 900 ezer forintos értékben teljes egé­szében a községfejlesztésből, és a község saját erejéből építették fel. Mintegy 40-42 százalékot tesz ki a község lakóinak társadalmi munka hozzájárulása. A művelődési otthon-avató ün­nepségen magyar-szovjet baráti est keretében ünnepelnek a nóg- rádmegyeriek. Az ünnepségre szovjet vendégek is érkeznek, és a szécsényi járási kultúrcsoport színvonalas műsorának bemutatá­sával nyitja meg és adja át ren­deltetésének a gyönyörű épületet. Űj Antalné keszegi paraszt- asszony már harmadik éve látja el becsülettel a járási tanácstagi teendőket. Kettős munkát végez, nem számít­va most ide azt, hogy há­ziasszony és négy gyermek anyja. Mindenekelőtt helyt áll, méghozzá becsülettel, dicsé­retre méltó helytállással munkahelyén, a termelőszö­vetkezetben. Nem kis dolog, amit ellát, hajnali háromkor kel, hogy elvégezze dolgát a tehenészet­ben és ott úgy dolgozik, hogy büszkén kikívánkozik belőle a vágy: minden arra járónak megmutatni a szé­pen gondozott teheneket, a rendben tartott istállót. Olyan talpraesett, ügyes és okosan gondolkodó asszony, hogy a termelőszövetkezet elnöke is nem egyszer igazat ad annak, amit ő javasol, nem egyszer fogadja el észrevételeit és szervezi meg úgy a munkát, ahogy Ujné ötletesen felve­tette. Mindezt annak igazolására kellett elmondani, hogy a jó vezető a munkában is helyt tud állni. Évek óta dolgozik, órákban ki nem fejezhető szabad idejét boldogan* ál­dozza fel társadalmi munká­nak, az emberek ügyes-bajos dolgai intézésének. Nem hallgatag a tanácsi rendezvényeken, ahol mindig van mindenről véleménye. De mégsem ez a lényege ta­nácstagi munkájának. Bármi­ről is legyen szó, Űj Antal­né. azt magában aszerint mérlegeli, mit tud hasznosí­tani termelőszövetkezetének, hogyan tudna lendíteni a kö­zös gazdaságon. Minden más valaki által felvetett ötleten azonnal elgondolkodik, so­sem akar úgy hazamenni a gyűlésről, értekezletről falu­jába, hogy valami hasznos dologgal ne gyarapodjon, amit aztán gyakorlatban va­lósíthat meg termelőszövetke­zetében. A járási tanácselnök a leg- talpraesettebb és az egyik legsokoldalúbb tanácstagot látja ebben a keszegi terme­lőszövetkezeti parasztasz- szonyban. Már ismeri őt a járás nem egy községének népe és igazi, közvetlen ba­rátja községe lakosainak. Az utcán közvetlen melegséggel beszél az őt megállító embe­rekkel és ha jogos az a pa­nasz, vagy kérés, amit biza­lommal tőle kérnek, hogy el­intézzen, akkor addig talpal és intézkedik, amíg megszer­zi választójának a jogos örö­met. így van aztán, hogy a tár­sadalmi úton történő állami vezetésben Üj Antalné igen szép eredményeket tud elér­ni. Közvetlen kedves modo­rának munkában való helyt­állásának köszönheti, hogy választói nagyon megszeret­ték és teljes szivükkel bíz­nak benne, amikor valamivel felkeresik. Holkó Ferenc és felesége ■már számos alkalommal járt külföldön. A Salgótarjáni Acélárugyárban dolgozó há­zaspár okos és ésszerű be­osztással tette lehetővé ma­gának, hogy többszöri cseh­szlovákiai kirándulás, rokon­látogatás és üdülés után az idén a gyönyörű Szocsi ten­gerparti üdülőben tölthesse nyári vakációját. Amikor arról beszélgetünk, hogy mi volt a számukra a legszebb, legemlékezetesebb élmény a Szovjetunióban, ak­kor mindenekelőtt azzal kez­dik: — Nagyszerű dolog, hogy a mi népköztársaságunk le­hetővé teszi bárki számára, hogyha kedve tartja, akár külföldön is üdülhessen. Nemrégiben még az is szinte elkápzáztató eseményszámba ment, ha valaki a magyar tengerrel ismerkedett, hiszen másfél évtizeddel ezelőttig munkásember, parasztember álmában sem mert volna gondolni, hogy üdülőben töltse agyonsanyargatott mun­kásévek után párnapos nyári szabadságát. — Most meg miénk a Mátra, miénk a Balaton, kedvünkre barangolhatunk J az ország bármely városában. \ és egy kis szorgos beosztás- J sál gyűjthetünk külföldi i utakra is. — Mi azt tervezzük, hogy j szinte minden évben — haj semmi komolyabb akadály t nem jön közbe — más ésk más országgal ismerkedünk, i A szovjet út valami csodála-j tosan szép volt, rengeteg J szovjet emberrel isimerked- i tünk meg, sok mindent lát­tunk, kirándultunk a gyöny ö-l rű Kaukázusba, láttuk i Moszkva, Kiev nevezetessé­geit, és csodálatosan jól j éreztük magunkat. — Mi tudjuk, csak a szó-) cialista Magyarországon le­het szó arról, hogy az egysze­rű emberek eljuthassanak oda, ahová azelőtt legfeljebb az álmok szárnyán repülhet­tek. És ez csakugyan így van, nemcsak papírra rögzített törvény, hogy nálunk joga és lehetősége van az üdülés­hez és pihenéshez a dolgozó embernek. Csak a megyéből százak töltöttek egy-két hetet a magyar tengernél, a Mát­rában, és úttörők ezrei tá­boroztak az ország legszebb, legfestőibb helyein. Holkóék számára is való­ság, megvalósult álom, hogy ilyen csodaszép terveket ké­szítsenek a jövő esztendőre, hogy csakugyan eljuthat­nak szerte a nagyvilágba. ^ -------------­A megváltozott életkörül­mények, a jó munkafeltételek gyakorivá teszik a fiatalon kötött házasságokat is. Tör­vény biztosítja, hogy a 18. életévét betöltött magyar ál­lampolgár házasságot köthet minden külön kihirdetgétés nélkül. A Hazafias Népfront, a KISZ és a tanácsok sokféle formában tesznek javaslato­kat a házasok gondjainak csökkentésére. így például a lakásgondok további javítását, a lakásproblémák megoldásá­nak gyorsítását célozza a KISZ által kezdeményezett lakásépítési akció, amelyet Salgótarján új városrészében, a Béke-telenen valósítanak meg. Itt mintegy ötven fia­tal házaspár jut rövidesen, viszonylag kedvező feltételek mellett kényelmes, modern lakáshoz. Az új, nemrégiben kiadott családi pótlék rendelkezés is a házasság, család védelmét, segítését célozza. Az új ren­delkezés szerint magános nő­nek egy gyerek nevelésére is biztosítanak családi pótlé­kot, s kedvezően alakult a többgyermekes családok pót­lékkal tprténő megsegítése. Nem régi keletű az a ren­delkezés, mely szerint a ter­melőszövetkezeti tagok is kapnak három gyerek után családi pótlékot. Három gyermek után 210. négv gyer­mek után 280, öt gyerek után 350, hat gyermek után 420 forint értékben kapnak csa­ládi pótlékot, ami jelentősen elősegíti a gyermekek öltöz­tetését. iskoláztatását. Az idén is tovább szélese­dett a bölcsődék, napköziott­honok intézménye. Csak Sal­gótarjánban három bölcsödé és kilenc napközi gondosko­dik a gyermekek napköziber történő elhelyezéséről. De vi­déken a nyári időszakra ide­iglenes gyermekmegőrző he­lyeket, napköziotthonokat lé tesítenek és mind gyakrabbí válik a tsz-ek szociális alap­jaiból történő, vagy állam: hozzájárulással létesítendő ú. óvodák, bölcsődék, napközi­otthonok felállítása. ____ ____ „A Magyar Népköztársaság biztosítja a dol­gozóknak a pihenéshez és üdüléshez való jo­gát."

Next

/
Thumbnails
Contents