Nógrádi Népújság, 1961. augusztus (17. évfolyam, 61-69. szám)

1961-08-12 / 64. szám

2 NÓGRÁDI NÉPÜJSÁG 1961. augusztus 12. A szocialista brigádok az élen a bányászok centenáriumi versenyében Újabb 96 csapat versenyez a kitüntető címért A salgói bányászok kezde­ményezésére megindult cen­tenáriumi versenyben jelen­tős szerepet vállaltak ma­gukra a szocialista brigádok, valamini, a megtisztelő cím elnyeréséért versenyző kol­lektívák. A legutóbbi napo­kig 25 brigád nyerte el a szocialista címet, ebből 20 már az oklevelet is megsze­rezte. További 96 brigád több mint 1 300 tagja a cím elnye­réséért vetélkedik. Miüií ik a termelékenység, takarékoskodnak Mizserfán A mizserfai szocialista címért küzdő brigádok sike­reit mutatja, hogy a brigá­dok összesen 1 f 6,2 százalék­ra teljesítették termelési ter­vüket. Az egy főre eső telje­sítmény eléri a 76 mázsát, amely magasan meghaladja a bányaüzem termelésének átlagos szintjét. Ezek a csa­patok általában 2,1 százalék­kal csökkentették a szén pa­latartalmát. Az első félévben megtakarítottak több mint 660 köbméter bányafát és 850 kg robbanóanyagot. A mozgalomban résztvevő 13 brigád közül is kitűnik Do­monkos István és Kővári Jó­zsef csapata, amelyek a szo­cialista brigádok eredményei­ből a legnagyobb részt vál­lalták. Javul a minőség Ménkesen A ménkesi bányaüzem a szén minőségének javításá­ban első félévi eredménye alapján a jó helyezést elért bányák közé került. Hozzá­járultak ehhez a szocialista brigádok, amelvek elsősor­ban a minőség javítására irányították a versenyt. A gondos munkahelyi váloga­tással, a robbantólyukak he­lyes telepítésével, biztosítot­ták ezt az eredményt. Gon­dos munkájuk nagy hatással volt a bánya többi dolgozó­jára is. Ennek következmé­nye. hogy az »""éhként jó- minőségű szén palatartalma 1.96 százalékra csökkent az áprilisi 2,16 százalékról. Minden brigádtag tanul A szénmedence két szolgál­tató vállalata közötti versenyt a napokban értékelték. Az el­ső félévi teljesítmények alap­ján a versenyt a nagybátp- nyi Szolgáltató Vállalat dol­gozói nyerték meg. Ebben nem kis része volt annak a 13 brigádnak, amely jelenleg a cím elnyeréséért vetélke­dik, valamint annak a két brigádnak, amely már elnyer­te a címet és az oklevelet. Makalica József és Tóbi Pé­ter szocialista brigádjai tűn­nek ki a versenyző kollektí­vák közül. Külön figyelemre méltó, hogy termelési ered­ményeik mellett minden brigádtag szakmai tovább­képzésben és politikai okta­táson vesz részt. Ezenfelül 19-en technikumba, 16-an pedig általános iskolába jár­nak. A brigádok jelentős fel­adatot vállalnak a társadal­mi életben is. Műszakiak támogatása a versenyzőknek Mátranovákon a csipkési körlet az, amely az első fél­évben minden mutatóját túl­teljesítette. Ezen belül is je­lentős, hogy a baleseti gya­korisági számot a vállalt 10 százalék helyett több mint 28 százalékkal csökkentették. A bánya eredményeihez va­ló jelentős hozzájárulás alap ján ítélték oda a legutóbbi termelési tanácskozáson Vin- cze Károly és Vincze Béla csapatainak a szocialista cí met. A két brigád sikereihez hozzájárult, hogy Kertész Róbert bányamester patro­nálja ezeket a csapatokat. Rendszeres megbeszélést tart a brigádok tagjaival, szak mai tanácsokkal segíti mun­kájukat. Az eddig kialakult jó kapcsolatot továbbra is fenntartják, amely hozzáse­gíti majd a brigádokat az oklevél elnyeréséhez. Kísérleti üzemcsarnok épül a Vasötvözetgyárban Jelentős kísérletek a ferronikkel előállítására E hét elején mintegy 1,6 millió forintos költség­gel kísérleti üzemcsarnok építését kezdték meg a Vas­ötvözetgyárban. Mint ismere­tes, a hazai ötvözött acél­gyártás mind fokozottabban előtérbe kerül. E program végrehajtásában jelentős sze­rep hárul a Vasötvözetgyár­ra, amely eddig ntm rendel­kezett megfelelő kísérleti be­rendezésekkel. Az új üzem­csarnok a jövő év első felé­ben készül el. s hozzájárul majd többek között a bór- karbid gépesített üzemszerű gyártásának fejlesztéséhez és más fontos kísérletek lebo­nyolításához. Ugyanakkor fontos szerepet fog betöl­teni a távlati tervekben szereplő fémötvözetgyár- tás kísérleteinek megol­dásában is. Egyébként a most folyó kísérletek közül külön figye­lemre méltó az, amely a fer­ronikkel előállítására vonat­kozik. A nemzetközi kötele­zettségek teljesítése után most a hazai igények elépí­tésére folytatnak kísérletet a Vasötvözetgyár és a Budapes­ti Metallókémia műszaki dol­gozói. Eddig u"vanis az alap­anyagot elektromos kemen­cében melegítették fel, eb­ben történt az olvasztás is. Ezek a műveletek a felhasz­nált energiamennyiség több,' mint felét igényelték. Maga a redukció, a fér remikkel ki­nyerése pedig a szükséges energiának csak kisebb ré­szét követelte meg. A szak­emberek arra az elhatár^-- ra jutottak, hogy úgynevezett aknás kemencében végzik el az első műveleteket és csak a redukálás folyamatát az elektromos kemencékben. Az első kísérletek utolsó részét az elmúlt hét vé­gén hajtották végre a Vasötvözetgyárban, ame­lyek már igazolták az el­méleti feltevéseket. Augusztusiban újabb kísérle­tet hajtanak végre. Ennek eredményé4-«! ^üggően a jö­vőben ezzel az új eljárással készítik majd a ferronikkelt, amely jelentős villamosener­gia megtakarítást fog bizto­sítani. Üj élüzemek a vasútnál A napokban ítélték oda az illetékes szervek az egyes vas­úti szolgálati helyeknek az élüzem kitüntetést. Megyénkben a legjobb eredményt a kisterenyei cso­mópont érte el. Első félévi munkája alapján egymásután immár ötödször szerezte meg az élüzem jelvényt a Kistere­nyei Fűtőház. A fűtőház dol­gozói a múlt év hasonló idő­szakához viszonyítva hét mozdonyt takarítottak meg, ugyanakkor tizenhét százalék- kat több árut továbbítottak. A szénmegtakarításból szár­mazó eredmény megközelíti a 773 ezer forintot. Négy bri­gád nyerte el a szocialista címet és az összes dolgozók 40 százaléka kiérdemelte már a kiváló dolgozó jelvényt, vagy oklevelet. Két vezér- igazgatói elismerés után most szerezte meg először az él­üzem csillagot a kisterenyei vasútállomás is. Valamennyi mutatóban magasan túltel­jesítették az élüzem szint kö­vetelményeit. A két szolgála­ti hely vezetői, dolgozói már­is kidolgozták azokat az in­tézkedéseket, amelyek az él- üzemség elnyeréséhez a má­sodik félévben szükségesek. Vezérigazgatói elismerésben részesült a Hatvan—Salgótar­jáni Pálvafenntartási Főnök­ség, amely fontos feladatot teljesít a Hatvan és az or­szághatár között húzódó vas­útvonal karbantartásánál. Ugyancsak vezérigazgatói el­ismerést nyert a salgótarjáni vasútállomás. Az állomás dol­gozói az első félévben 330 irányvonatot indítottak Lökösháza felé, ezzel mintegy 792 ezer form­los megtakarítást biztosí­tottak a népgazdaság szá­mára. Kimagaslóan jó eredményt értek el a személy- és teher­vonatok menetrendszerű in­dításában, valamint az egy mázsa megmozdított árura eső költségekben. Kemény Sándor brigádja elnyerte a szocialista címet. Vezérigazgatói elismerés­ben részesültek még a balas­sagyarmati és a salgótarjáni fíítőházak is Levél egy igazgatóhoz emberség ügyében Emlékszel még arra a fo­gadónapra, amikor beléptem hozzád, s már a beszélgetés elején ingerült voltál? Pedig nem adtam okot erre. Meg­kérdezhettem volna miért, de nem tettem. Gondoltam, úgyis elég a bajod, a nagyüzem irá­nyítása, a sokféle emberek, meg... Hát ezért nem tet­tem. Igaz, ezután a kérés — amiért mentem — megkese­redett a számban. Nehezen jöttek a szavak. Pedig még segítettél is. Úgy mint, aki­nek terhére van ez a be­szélgetés; meg a többi is. Sie­tősen. Mikor munkát kértem, különféle rendeletekre hivat­koztál, amelyeket nem akarsz megszegni. Azzal védekeztél, mit szólnának az emberek, hogy egy nyugdíjas az üzem­ben lődörög. Ez egyszer mel­léfogtál. Az emberek, az üzem dolgozói nekem adnak iga­zat. Kevés már az erőm, de a fejemből, a kezemből nem szaladt el, amit megtanultam. Féléve küldtek nyugdíjba, de azóta mindennap felkeltem én is, mintha mennék újra az öntödébe. Aztán mikor megszólalt a duda, csak meg­simítottam a rossz táskát, s nem tudtam szólni. Minden reggel kitisztítottam a nyúl­ólat, pedig nem kellett volna. Ilyenkor eszembe jutottak a régi napok. A gyárépítés, az első csapolás, a munkasike­rek. Megkaptam a törzsgárda- jelvényt, s ekkor te arról be­széltél, hogy az idős szak­munkásokra mindig számítani lehet. Szépen szóltál, tetszett mindannyiunknak. Az öreg Jani bácsi — a szereidéből — megjegyezte: „Kedvemre be­szél, de jövök is, ha se­gíteni kell.” Ezek jutottak eszembe, mi­kor kiballagtam az irodából. Nem vagyok vitatkozás ter­mészetű, s nekem már meg­tanulni is késő lenne. Ma­radjon ez a fiataloknak. Csak azt nem értem, miért má­sítod meg a szavad? Úgy tu­dom, hogy az öntödében sok a hólyagos öntvény. Baj van a homokkal. Az a két-három fiatal műszaki — aki felelős azért a munkáért — már át­nézett egy halom szakköny­vet, de jól jönne nekik né­hány gyakorlati tanács is. Mert fontos ám a gyakorlat Mielőtt befejezném írásom, elmondok még egyet. Akkor régen, mikor dolgozni kezd­tem, meg később is, mindig félve néztem az iroda felé, mert ott ült az atyaisten. De­hogy mertem volna bemenni a méltóságos igazgató úrhoz. De most már te ülsz ott, édes fiam. Az apád is szak­munkás volt. S te meg ide­ges vagy, ha sokan meg­állítanak az üzemben. Miért? Hát manapság már nem lop­ják a szakmát. Az emberek jobban bíznak egymásban. Szava van a becsületnek ... A becsület, a gyár szere- tete vitt hozzád. Úgy érzem, hogy az a gyár az enyém is. Negyven évet dolgoztam ott, s ha egy nehezebb öntés ígérkezett mindjárt szóltak az „öreg” Nagynak. Nem dicsek­vés, csak kikívánkozott belő­lem. Úgy járkáltam a kupo­lák között, mintha a gyere­keim lettek volna. Boldog voltam, mikor egy-egy új pé­pet kaptunk, vagy felavattunk egy fiatal szakit. Most aztán semmi. Az ablakomból oda­látok a viliódzó kupolákra., szinte percre tudom, mikor csurran az első tégely vas. Nem megyek a gyár felé. Uj kapus van, nem akar been­gedni. Egy kis borocska mel­lett szántam rá magam a te meglátogatásodra is. Rosszul tettem? Nem. Úgy érzem, jót akartam vén fejjel is. Azt hittem elfogadjátok az öreg tanácsát, örültök is neki. Hát ne haragudj, hogy még egy­szer zavartalak. Üdvözöl apád öreg barátja: Nagy Józsi Ui.: Ezt a levelet nem Jó­zsi bácsi írta, de írhatta vol­na ő is. Szomorú, hogy vele így történt, s alig akartam elhinni, hiszen mindenfelé megbecsülik, szeretik és szí­vesen fogadják a nyugdíja­sokat. Pádár András Félévi számvetés... Az önköltség alakulása a Tűzhelygyárban Több mint 14 millió forintos költséggel készül a Nógrádi Szénbányászati Tröszt új irodaépülete. Az épület több mint 80 irodahelyiségből, ebédlőből, konyhából, tanács­teremből áll — idevonják össze a tröszt eddig szétszórt hivatalait. Az építők arra tettek kötelező Ígéretet, hogy a külső­ségekben is szép irodaépületet szeptember elején, a bá­nyásznapra átadják rendeltetésének. Örömmel értesültünk róla, hogy a Salgótarjáni Tűzhelygyárban az elmúlt fél­év során az önköltség ala­kulásában jelentős eredmé­nyeket értek el. A múlt évi 90,6 százalékos önköltségi szinthez képest folyamatos ja­vulás mutatkozott. Az első ne­gyedévben 86,2 százalékra, a másodikban 84,4 százalékra sikerült leszorítani, miközben a második negyedévben a tervnél is 3 százalékkal ked­vezőbb értéket értek el. Ezek az eredmények több tényező együttes hatására jöt­tek létre. A munkaszervezési hónap, melyet a Szakszervezetek Me­gyei Tanácsa kezdeményezett, nagy visszhangra talált a gyárban. 208 javaslatot és újí­tást nyújtottak be a dolgo­zók, amiből 23-at azonnal megvalósítottak. Még 141 ke­rül alkalmazásra a beadott ja­vaslatok közül. Milyen hatás­sal van ez az önköltségre? Csak az ez évben megvaló­sítható újítások 305 ezer fo­rint megtakarítást eredmé­nyeznek, ami megközelítőleg egy százalékkal javítja az ön­költséget Azt mondják itt a gyárban, hogy a munka- szervezési hónap még tart most is, mert a dolgozók közreműködését a termelés jobb megszervezésében kam­pányból állandó, tartós moz­gatómmá kívánják szélesíteni. Az újítóműhelyben száz­ezreket hozó újításokat való­sítanak meg. Saját tervezésű és saját kivitelezésű csőkor- láthajlító készült, amely több ember munkáját végzi el és a termelékenységet ennél a műveletnél nyolc-tízszeresére növeli. Még nagyobb tömegeket mozgatott meg a hideg- és melegüzem munkaversenye. A verseny megszervezésénél arra törekedtek, hogy az jelentő­sen elősegítse a gyár önkölt­ségi felajánlásának teljesíté­sét. Éppen ezért az elbírálás­nál legnagyobb súllyal esik latba a selejtarány, de sze­repel a pontok között a terv­teljesítés és a termelés prog­ramszerűsége, nem utolsó sor­ban a termelékenység. Az első félévre kitűzött 10 ezer forintos versenydíjat a hideg­üzem nyerte, de kis pont- különbséggel áll mögötte a melegüzem, ami azt mutatja, hogy ők is megtették a ma­gukét ebben a versenyben. A gyár vezetősége azokat a „rejtett tartalékokat” gaz­dasági lehetőségeket tárta fel és indította el a megvalósu­lás útján, amelyek eddig el­vesztek a több éves szerve­zetlenség Augias istállójában. Magyara Rerzső főkönyvelő elvtárs jegyzetfüzetében 24 pontot sorol fel, mikor hoz­zákezdett itt a munkához. Csaknem mindegyikben ben­ne van a „megszervezni”, „átszervezni” szó. Mert bi­zony sok mindent kellett itt megszervezni egy évvel ez­előtt, amikor a gyár mostani vezetői átvették a kormány­kereket. A pontokból azóta sok minden megvalósult, nagy részük- pedig most van szer­vezés alatt. Ulső lépés volt a bizony- lati fegyelem megszi­lárdítása a társadalmi tulaj­don védelme érdekében. A bezárt raktárból most csak megfelelő bizonylat ellenében lehet kivinni az anyagot, vagy a félkész terméket, mint az természetes. Korábban azon­ban az volt a természetes, hogy például a félkésztermék raktár mind a négy ajtaja sarkig nyitva volt, mindenki azt vitt ki rajta, amit akart, így természetesen a kivitt da­rabnak nem maradt nyoma papíron, a felhasznált érték nem terhelte a termék ön­költségét, az utókalkuláció megbízhatatlanná vált. Hogy ez a szervezetlenség milyen méretű volt, arra csak egy példa. Előfordult, hogy egyidejűleg 4 millió forint hiány és 5 millió forint több­let volt a raktáraknál. Most pontosan lemérhető, miből mennyit használnak fel. A lemezraktárban a lenyírógép is bent van, így a drága im­portlemezből csak pontosan annyit visznek el, amennyi szükséges. Az öntödében mér­legelik a felhasznált vasat. zr ivették a részüket eb­ből a műszakiak is. Érvé­nyesül szemléletükben a gaz­daságossági szempont. Töre­kednek a műszakilag helyes, de ugyanakkor minél gazda­ságosabb megoldásokra. Leg­jelentősebb újításuk a zo- mánclefőző. Évente sok drága importlemez ment selejtbe, ha zománca megsérült. Most a sérült zománcot lefőzik és a lemezt újra felhasználják. A főzés és újra zománcozás költ­sége csak kis töredéke an­nak a kárnak, amely a le­mez kiselejtezésével keletke­zik. Munkát és anyagot ta­karít meg az új eljárás, amellyel a mintákat úgy ál­lítják össze, hogy egy öntés­re több darab készül. A ki­mosó gép munkaerőmegtaka­rítást eredményez, a homok- fúvató gép a munkavédelmet szolgálja. Az anyagtakarékos­ság szempontjából jelentős, hogy belföldi lemezt is fel­használnak zománc alá. Munkások, műszakiak, ve­zetők szorgalmasan kutatnak olyan technikai és szervezési újítások után, amelyek csök­kentik a termékek önköltsé­gét, gazdaságosabbá teszik a termelést. De ezeket a rejtett tartalékokat nagyrészt már feltárták. Minden belső lehe­tőség persze még nem me­rült ki. A gyár későbbi évek­ben történő fejlődése például összhangban van a korszerűbb tüzelési eljárásoknak megfe­lelő tűzhelyek termelésére va­ló áttérés perspektívájával. De a gyár mostani termékei is igen fontosak. Mint az ország egyetlen ilyen jellegű tűzhelygyára, teljes termelés­sel sem tudja kielégíteni a belkereskedelem által támasz­tott igényeket. Az itt készí­tett Duna-szelep jó export­cikk, kedvező, mennyiségileg még ki nem merített elhe­lyezési lehetőségekkel. A Tűz­helygyár fejlődésére tehát szükség van, és ez meg is valósul bizonyára, amiben vi­szont további megnövekedett szerepük van maguknak a gyáriaknak. jV[ era lehet egy beszélgetés során elmondani egy gyár munkájának minden mozzanatát. Bele sem fér ez egy ilyen cikkbe, azonban lát­szik: dolgozók, vezetők igye­keznek a meglevő lehetősé­geket úgy kihasználni, hogy azzal a legnagyobb eredmé­nyeket érjék el. Goldperger István

Next

/
Thumbnails
Contents