Nógrádi Népújság, 1961. július (17. évfolyam, 52-60. szám)
1961-07-22 / 58. szám
1961. július 22. NÓGRÁDI NÉPÚJSÁG 3 i. Egyre komolyabb feladatok megoldására képesek TANÁCSKOZTAK A BÁNYÁSZ UJlTÖK Az 1961-62-es oktatási év művelődési irányelveiről Munkával és szorgalommal teli félév újítási eredményeiről, tanulságairól tanácskoztak a hét elején Salgótarjánban bányáink gazdasági és szakszervezeti vezetői. Jóleső érzés volt hallani, hogy a tröszt az elmúlt félév folyamán is komoly lépéssel haladt előre a műszaki fejlesztés területén. Egyre több munkafolyamatot gépesítenek, s az automatizálás is mind szebb eredményeket produkál. Hiszen a gépi fejtés már másfél százalékát teszi ki az össztermelésnek, a gépi rakodás 25 százalékát, a munkahelyi szállítás pedig majdnem 60 százalékát. Ezekben az eredményekben testet öltenek azoknak az embereknek a fáradozásai is, akik mindig újabb, modernebb, könnyebb megoldásokon törik a fejüket. Az újítógárda jól szerepelt a trösztnél az első félévben is. Ezt igazolja az értekezlet előtt megnyitott újítókiállítás minden darabja is. A legkisebb ésszerűsítéstől a több tízezer forintos gazdasági eredményt hozó újításig mindmind a lelkes újítók szorgalmát, segíteni akarását bizonyítja. A bányák újító-' gárdája az utóbbi néhány évben egyre emelkedő teljesítményt mutat, s egyre komolyabb feladatok megoldására lesz alkalmas. Addig, míg 1959-ben 953 javaslatot nyújtottak be, már 1960-ban 1448-at, amelyből 551-et fogadtak el. Az idén az első A Zagyva II-nél, az új üzemnél sok műszaki probléma vár megoldásra. Ennek ellenére Bakos József és munkatársai azon fáradoznak, hogy a gépek zökkenőmentesen termeljenek. Képünkön Bakos József és társa égó fával a megrepedt üveg egyenletes húzását biztosítja Angyal László, a Zagyva II. mfcz'«ki dolgozója mintát vesz az új kemence keverékéből. üröm a tiszta táblaüveg. A húzás után daru segítségével helye. lyezik el a jó minőségű táblaüveget félévben a mozgalom értékében is tovább növekedett, s a javaslatok konkrétabbak, jobbak. Mutatja a beadott 527 javaslat, amelyből 246-ot fogadtak el. Az első félév újítómunkája előreláthatólag 4 millió forintot eredményezett. A bányáknál folyó újítási mozgalom az évek folyamán mind jobban és jobban alkalmazkodik az üzemi követelményekhez. Az újítók mind több és több olyan feladatot oldanak meg, amelyek a fejlődés útjában állnak. A bányász újítók tevékenysége egyre céltudatosabb, amelyet elősegítenek a jól összeállított újítási feladattervek is. A trösztnél egyre nagyobb jelentőséget tulajdonítanak az újítómozgalomnak, s ezt módszeresen segítik elő. A törődés hozza magával, hogy fokozatosan növekszik az újítók létszáma. Eddig közel 2000 fizikai dolgozó foglalkozik újítómunkával, míg a műszakiak 25 százaléka vesz részt a mozgalomban. Bár a létszámmal kapcsolatban még akad tennivaló — hiszen a fizikai dolgozók létszámának csupán 12 százaléka újító —, az eredmények ennek ellenére is szépek. Főképpen szükséges lesz a későbbiekben növelni a vájárok kezdeményező készségét. Az elmúlt félév újítási munkájának tapasztalatai azt mutatják, hogy bár az egyes üzemek jelentős munkát végeztek, még tovább kell javítani a mozgalom tömegesítését, az újítási 'propagandát, fokozni a tapasztalatcseréket. Nagyobb gonddal kell még az elbírálásoknál, és a munkaköri kötelesség helyes megállapításánál is eljárni. Az első féléves újítási versenyben a legtöbb javaslatot a salgótarjáni és a Nagybá- tonyi Szolgáltató üzemek bírálták el. Kár, hogy sok javaslat nem kalkulálható, mert nagyobbrészt kisebb- nagyobb ésszerűsítések. Az újítási versenyt a tröszt újító csoportja nyerte. Nagyszerű eredményt ért el a kányási szorospataki üzem is. A versenyben résztvevőket méltóan jutalmazták. Közel 15 ezer forintot osztottak ki az eredményes újítók, elbírálók, újítási megbízottak és szakszervezeti aktívák között. Az MSZMP Nógrád megyei Végrehajtó Bizottsága az elmúlt napokban értékelte az 1960—61-es oktatási év kulturális fejlődésének eredményeit és elfogadta az 1961—62-es oktatási év művelődési irányelveit. Első eset ez megyénk életében, hogy kulturális forradalmunk célkitűzéseit éves programban is rögzítettük. Kulturális fejlődésünk egyes területeire már eddig is voltak jó határozatok, a párt, állami és tömegszervek megyei és járási szinten már eddig is foglalkoztak a kulturális forradalom soronlévő feladataival, de egységes, átfogó éves programot eddig nem készítettek. A kulturális fejlődésünket átfogó éves program első esetben látott napvilágot megyénkben. Kulturális fejlődésünk egy éves programjának megjelenése azért nagyjelentőségű, mert nemcsak előre mutat, hanem jelzi azt a megtett utat is, amelynek végigjárása tette lehetővé az irányelvek megjelenését. 1958-tól, attól kezdve, hogy megjelent az MSZMP művelődéspolitikájának irányelve, a kulturális élet legkülönbözőbb területein megyénk hatalmas utat tett meg. A művelődéssel való foglalkozás azóta egyre inkább társadalmi üggyé válik. Gyorsan szaporodik azoknak a száma, akik szívügyüknek tekintik az emberek művelődésével való foglalkozást. Lényegesen megjavult az egyes emberek szemlélete a kultúra termékeivel és terjesztőivel kaDcsolatban. Gyorsan növekedett a tanulni, művelődni akaró emberek száma, ez lemérhető az iskolákban, a könyvtárakban, az ismeretterjesztő előadásokon és nem utolsósorban a televíziók számának gyors növekedésén. A szükségletekkel együtt nőtt a kielégítésre irányuló tervszerű tevékenység is, bár ez még ma is elmarad « követelményektől. Jelentős fejlődés tapasztalható az irányító munkában, amely olyan tényekben jut kifejezésre, mint a tartalmi, a szervezeti és anyagi erők koordinációja, vagy az ellenőrzés javuló tendenciája, feszességében ezek a fejlődés során elért eredmények II szén minőségének javítása, a gazdaságosabb termelés a bányászok jubileumi versenyének középpontjában Csütörtökön tartották meg a Nógrádi Szénbányászati Tröszt negyedévenként szokásos műszaki tanácskozását Salgótarjánban. A szénmedence közel kétszáz műszaki vezetője előtt dr. Csillag József, a tröszt főmérnöke ismertette az elmúlt időszak munkaerdményeit és a következő hónapok legsürgősebb műszaki teendőit. A tröszt főmérnöke elmondotta, hogy a második negyedévben különösen jó eredményeket értek el a nógrádi bányászok. A május elején bevezetett új munkabérezés eredményeképpen az azelőtti 3—4 százalékos njunkahelyi veszteségidő gyakorlatilag csaknem teljesen megszűnt. A tervezetthez képest több mint három százalékkal emelkedett az össz- üzemi teljesítmény, s a tröszt egésze 2,6 százalékkal teljesítette túl termelési tervét, teljes egészében a termelékenység emelkedése által. A második félévet a jubileumi és a bányásznapi munkaverseny kimagasló eredményeire, még nagyobb sikerekre alapozzák a nógrádi szénbányák. A következő hetekben kezdődnek ugyanis a nógrádi szénbányászkodás századik évfordulójának ünnepségei. A műszaki tanácskozás ezért több bányamérnök és üzemvezető javaslata alapján úgy [ határozott, hogy átszervezik a szocialista munkaversenyt a bányaüzemekben. A munkaverseny ugyanis eddig a termelés mennyiségére mozgósított. Most, a második félévben a minőségi szén termelését, a kitermelt szén fűtőértékének javítását teszik meg a munkaverseny fő céljának és feladatának, a még gazdaságosabb bányászkodás érdekében. Az első félévben ötmillió forint megtakarítást ért el a tröszt a termelési költségekben, a második félévben a korszerű biztosításmódok, a munkahelyi fejtés és rakodás további gépesítése eredményeként még nagyobb gazdasági eredményekre törekszik. A második félévben ugvanis több mint tízmilliót fordítanak a bányák gépesítésére, s a befektetett beruházás jelentős részét is már az idén meg akarják téríteni államunknak a nógrádi bányászok. A műszaki tanácskozás résztvevői különösen sokra értékelték a megszilárdult munkatér gyelem elmúlt félévi helyzetét. Ugyanis ez volt az első fél- esktendő, amikor a tervek póHtbfe b'étártáSa míéllett történt az üdültétés es a legkevesebb volt az igazolatlan műszakmulasztás. Irta: Vonsik Gyula tették lehetővé, hogy a kulturális életben is éves terv alapján folyjék a munka. Ezek tették lehetővé, hogy érvényesíteni tudjuk minden szinten a tervszerűséget, a célutdatosságot a kulturális munkában is. A végrehajtó bizottság az elmúlt évek eredményeiből, valamint a feladatokból és a lehetőségekből kiindulva a következő főbb elvi célkitűzéseket tartotta szem előtl az irányelvek kidolgozásánál. Legfontosabb elvként fogadta el a tervszerűség biztosítását minden szinten. Az irányelvek kidolgozásával és kiadásával biztosítva van a végrehajtás egységessége azon keresztül, hogy a célkitűzések felülről lefelé történt megjelölése alapját képezi a tervezés egységességének. Az irányelvek alapján az egész megyében így indul meg a szervezés és valamennyi szinten a legfontosabb célkitűzések kerülnek a tervezés középpontjába. Ezek a következők: A kultúra eszközeivel segíteni az ötéves tervben lefektetett feladatok maradéktalan megvalósítását. Minden erővel segíteni a szocialista mező- gazdaság megszilárdítását. Biztosítani az iskolareform sikeres beindítását és az első évben megjelölt feladatok maradéktalan megvalósítását. El kefl érni az ideológiai és nevelő munka széleskörű kibontakoztatását és nem utolsó sorban biztosítani kell. hogy az SZKP XXII. Kongreszusának tanításai széles körben ismertekké váljanak. Ezeknek a főbb célkitűzéseknek az irányító munka minden területén és szintjén való betartása lehetővé teszi, hogy a sokrétű és sokirányú feladatok tömegéből az egész megyében egységesen számunkra legfontosabbakat állítsák a munka középpontjába. A tervszerűségnek ilyen formában való biztosítása az egységes feladat- me.ghatározás mellett azt is jelenti, hogy megszűnik a kultúrmunkában az egyik napról a másikra való élés. A végrehajtó bizottság irányelvei alapján valamennyi kul- túrmunkával foglalkozó szerv — legyen az megyei, vagy alsóbb — elkészíti a saját végrehajtási tervét, amely terv- szerűséget biztosít a megvalósulás során és ugyanakkor következetesen ellenőrizhető. A tervszerűség tehát biztosítja az erők összefogását és meghatározott célok elérésére való mozgósítását. A másik nagy feladat az, hogy a kultúrmunkát közelebb kell hozni a gyakorlathoz. Megyénkben is óriási változás megy végbe minden téren. A gyáriparban és a bányászatban egyaránt folyik a termelés korszerűsítése, műszaki színvonalának emelése. Több milliós beruházások jelzik azokat a rekonstrukciókat, amelyek nyomán a termelés új gépekkel és új módon folyik majd. A kultúrának ezt a változást kell követni és egyben szolgálni is a munkások között. Semmivel sem kisebb a feladat falun. A kisparcellás gazdálkodáshoz szokott paraszti fejek látóhatárát kel! kitágítani. Meg kell ismertetni a tsz-ben dolgozó parasztsággal azokat a tudományos módszereket, amelyek alkalmazása a nagyüzemi gazdálkodásnál elengedhetetlenül szükséges. A falu kulturális igénye most ilyen kérdésekben jelentkezik. De a mi modern korunk gyakorlata megköveteli a tudományos, világnézet egyre gyorsabb és egyre szélesebb körben való terjesztését is. A modern technika csak modern tudományos világnézjettel párosulhat. A feladatok tehát itt is sürgetőek. Ezek a feladatok azbnban azt is jelentik, hogy a kultúra terjesztőit is alkalmassá kell tenni ezeknek a feladatoknak a megoldására. Növelni kell számukat és felkészültségüket. A művelődésnek a gyakorlathoz való közelebb vitele azt is jelenti, hogy száműzni kell a még itt-ott jelentkező „tiszta szórakozás” elvét a kultúrmunkából. Nem elégséges most már csupán odáig eljutni, hogy legyen kultúra, hanem alaposan és körültekintően meg kell vizsgálni és eldönteni azt, hogy mi legyen. Például az ismeretterjesztő előadásoknál és tanfolyamoknál a hangsúly nem azon van, hogy mennyit tartottak, hanem azon, hogy mit és hogyan. Értékét azon mérjük le, hogy adott-e közvetlen, vagy közvetett segítséget a fő célkitűzések megvalósításához. A könyvolvasók számának növelése mellett legalább olyan fontos az is, hogy akik olvasnak, mit olvasnak. Ezekből kiindulva az irányelvek részletesen megszabják a legfontosabb tennivalókat mind a közoktatás, mind a népművelés terén. Olyan feladatokat tartalmaznak, mint a tantestületek alkalmassá tétele az iskolareform által előírt feladatok maradéktalan végrehajtására. Vagy olyan feladatot, mint a munkaoktatással kapcsolatos nevelési és színvonalbeli problémák megoldása. Az irányelvek a népművelés terén elvi útmutatásokat adnak a felnőtt oktatás, a művészi munka, az ismeretterjesztés, a könyvtármunka és még több más művelődési ágazatban. Az irányelvek ezen keresztül próbálják biztosítani, hogy a megváltozott feltételekkel élve, a kultúra közvetlen kapcso- fatba kerüljön a való élet és a termelés gyakorlatával. \ A harmadik nagy célkitűzést úgy lehetne összefoglalni, hogy tovább kell emelni a vezetés színvonalát. Ez elsősorban azt jelenti, hc.gy száműzni kell a művelődés irányításából a szubjektív elképzelésekből fakadó feladatmeghatározást. Tovább kell szélesíteni a vezetésnek azt a módját, amely a kultúra irá,nyítását a művelődési bizottságok kezébe helyezi. A művelődési bizottságok, első komolyabb erőpróbája most lesz az egyéves kulturális tervek elké- I szítésével. A tervező munka kollektivitása fogja majd I biztosítani a végrehajtás és I az ellenőrzés kollektivitását I is. A községekben ilyen ala- I pon tervezett kultúrmunka I tehát nem egyes emberek I szubjektív elképzeléseit és I óhajait fogja rögzíteni, ha- I nem a lehetőségek és szük- I ségletek összhangját. Az irá- I nyitásnak ez a következő láncszeme, amely biztosítani tudja, hogy a művelődésünk- I re vontakozó új határozatok maradéktalanul megvalósul- I janak. Az 1961—62-es oktatási év I legfontosabb művelődési I irányelvei tehát sokoldalúan I közelítik meg a következő év kulturális célkitűzéseit. Az irányelvek alapján most I kezdik el terveik készítését I a járások és a különböző I megyei szervek. Ha e ter- I vekben következetesen ér- I vényre jutnak a párt megyei végrehajtó bizottságá- I riak elképzelései, akkor az 11961—62-es oktatási év egy I újabb jelentős állomása lesz I kulturális fejlődésünknek, Imivel a céltudatosság és a A nyolcmillió négyzetméterért gozóitól. A terv teljesítéséér nagy a küzdelem Zagy vápái falván, s a munkások, műszak vezetők ma is azt állítják hogy a nehézségek ellenért is december 31-ig megadjál a kért mennyiséget. Ezer dolgoznak most a fizikaiak és a műszakiak. Erről szói képes beszámolónk is. Nagy munka vár a Zagyva- pálfalvi Üveggyár munkásaira és műszaki dolgozóira a második félévben. A gyár ugyanis — több objektív nehézséget is figyelembe véve — nem teljesítette első féléves tervét. A népgazdaság viszont 8 millió négyzetméter táblaüveget kér a gyár dől-
