Nógrádi Népújság, 1961. július (17. évfolyam, 52-60. szám)

1961-07-22 / 58. szám

Xty >> t arM i u NÓGRÁDI VILÁG PROLETÁRJAI. EGYESÜLJETEK! Népújság AZ MSZMP NÖGRAD MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XVII. ÉVFOLYAM, 58. SZÁM. ÄRA: 60 FILLÉR 1961. JÜLIUS 22. dák úgy határoztak, mintegy 8 vagon gabonát adnak az államnak. Nagyobb volt a termés, mint amennyire szá­mítottak hadd érezze ezt meg az állami magtár is. Hasonló­képpen gondolkoztak Érsek- vadkerten is. A községben gazdálkodó három termelő- szövetkezet 600 mázsa gabo­nával ad le többet a Ter­ményforgalmi Vállalatnak, mint amennyire a korábbi terméskilátások alapján gon­doltak. S egyre gyűlik a Termény­forgalmi Vállalat magtáraiban a gabona. Vontatók és foga­tok sora áll meg nap nap után a palotási, az érsekvad­kerti, a romhányi és egyéb telephelyein a Terményfor­galmi Vállalatnak. A termelő- szövetkezetek, ahogy végez­nek a csépléssel, első dolguk, hogy eleget tegyenek vállalt kötelezettségeiknek. Az egy- házasdengelegi Kossuth Ter­melőszövetkezet minden fö­lösleges gabonáját az állam­nak adja. A balassagyarmati Palócföld Tsz tagjai is úgy határoztak, hogy fölösleges gabonakészletüket az állam­nak adják és így mintegy 10 vagon gabonát értékesítenek. Ezek a tények arra engednek következtetni, hogy egyre nö­vekszik termelőszövetkeze­teinkben a tagok biztonságér­zete, ahogy tisztul látásuk, úgy hullanak a semmibe ag­gályaik, kétségeik a jövőt il­letően. Mert Érsekvadkertet, 'Káliót csak példának hoztuk, hiszen számtalan termelőszövetke­zettel bizonyíthatnánk, hogy a jövőtől való rettegés, bi- zonytaianság egyre inkább tűnőiéiben van a termelőszö­vetkezetben dolgozó gazdák­nál. A tervszerűen dolgozó nagyüzemek, a nagyüzemi gazdaságokban rejlő nagysze­rű lehetőségek, a most még csak két-három mázsával magasabb eredmények is ar­ról győzik meg a termelőszö­vetkezeti gazdákat, hogy be­csületesen végzett munkájuk után egyre inkább megtalál­ják számításukat a termelő­szövetkezetben, s úgy válik könnyebbé, biztonságosabbá életük, ahogy a közösben végzett munkájuk révén erő­södik, izmosodik a közösség, a termelőszövetkezet. S ahogy megtelnek a termelőszövetke­zeti gazdák kamrái új búzá­val, árpával — mert munka­egységrészesedésként az idén is megkapják a szövetkezeti gazdák azt a gabonamennyi­séget* amely szükségletüket fedezi az újig — úgy szűnik meg félelmük a jövőtől, hi­szen az többé nem kilátás­talan. A termelőszövetkezetek jövője — és így a szövetke­zeti gazdáké is — olyan lesz, amilyenné két kezük munká­jával — egyre több gép se­gítségével — a termelőszövet­kezeti gazdák szorgalma teszi. Üj termelési módok bevezetését javasolja az üzemszervezési szakbizottság tanévzáró A BALASSAGYARMATI ZENEISKOLÁBAN Június 28-án befejezte a tanévet a balassagyarmati ze­neiskola. 247 növendék vizs­gázott zongora, hedegű, fú­vós hangszerek, ének, előkép­ző és zeneóvoda tanszakon. A falusi fiókiskoláknál 98 növendék kapott bizonyít­ványt. A növendékek május és június hónapban négy nö­vendék-hangversenyen mu­tatták be a tanultakat vá­rosunk dolgozói és a szülök előtt. A balassagyarmati zene­iskola igen népszerű és a jú­lius 4-ig tartott beiratkozá­sokon a régieken kívül sok új növendék jelentkezett ze­nei tanulmányok elsajátítá­sára. A pásztói, balassagyarmati és rétsági járás már learatta a kalászosok 95 százalékát Gyorsítani kell a hordás, cséplés, nyári szántás és a másodvetés ütemét A gabona aratásának utol­só szakaszában járunk, a ha­tárban már egyre ritkábban látni lábon álló búzát, vagy árpát. Túlnyomó részüket learatták a gépek és az em­berek. A hét közepe táján, a csütörtöki esőig három já­rásban, a balassagyarmatiban, rétságiban, pásztóiban a kalászosoknak mintegy 95 százalékát vágták le ami igen szép eredményt, mert, ha az eső közbe nem szól, a hét végéig a zab kivételével a még hátralévő rész is le­kerül a lábáról, így 14—15 nap alatt ér véget a három járásban az aratás. A megye másik két járásá­ban jelenleg 80—85 százalék az eredmény, de az elmara­dás csupán látszólagos, mert a salgótarjáni és szécsényi járás északi fekvésű helyeiről van szó, ahol még egyes he­lyeken vágásra éretlen, zöld a gabona. Most az a feladata a gaz­daságoknak, hogy az eső el­álltával a lehető legrövidebb idő alatt lássanak hozzá a hát­ralévő aratáshoz, különösen ott kell gyorsítani a tempót, ahol eddig valami okból kés­lekedett a munka, mert a mag a meleggel könnyen pergésnek indulhat. Az aratási munkában elő­rehaladott gazdaságok most már a hordásra, cséplésre kell, hogy mielőbb „ráállja- nak”.- Ez azért is nagyon fon­tos, mert a szabaddá tett tarló­kon ajánlatos haladéktalanul hozzálátni a nyári szántáshoz, másodvetéshez, mint ahogy ezt számos helyen már végzik is, mint Érsekvadkert körzeté­ben, ahol a Gépállomás 15 erőgépe szánt. Sajnos, né­hány termelőszövetkezetben a fogatokat és egyéb szállító eszközöket még mindig a szé­nahordás köti le, ez pedig hátráltatja a cséplés előké­szítését. A munka azonban általában így is elég szépen indult s jelenleg a megye te­rületén mintegy 100—110 cséplőgép végzi a feladatot. A pásztói járásban a hé^ kö­zepén 24—26, az érsekvadker­ti Gépállomás körzetében Fél év alatt több mint 44 millió megyénk szénbányászatának fejlesztésére Ebben az évben közel 96 millió forint értékű beruhá­zási tevékenységet hajtanak végre megyénk szénbányáinak fejlesztése érdekében. Az előirányzott összeg­ből az első félévben már több mint 44 milliót hasz­nosítottak. A második félévben elsősor­ban gépek berendezések üzem- behelyezésére fordítják á fennmaradó összeget. A már több éve folyó be­ruházások közül az elmúlt első félévben többet részle­gesen, vagy teljesen üzembe­helyeztek. A jelentősebbek közé tartozik a mátranováki Gáti IV-es lejtősakna, amely­re az első félévben 12 mil­lió forintot fordítottak és így a bánya napi 1,6 vagon szenet biztosít már. A beruházás teljes be­fejezése ez év végéig tör­ténik meg, egy évvel ko­rábban az eredeti határ­idő előtt. A kazári a mizserfai bánya­üzemek széntermelésének osz­tályozását és elszállítását könnyíti majd meg az ed­dig 5 millió forintos érték­kel részlegesen üzembehelye­zett gyula-tárói osztályozó rendezőpályaudvara. Megvaló­sították a király-tárói bánya­üzem egyik ereszkéjének vil­lamosvontatását, továbbá az egyik fősikló korszerű bizto­sítását. E munkákkal a király­tárói új bányaüzem megnyi­tása teljes kivitelezést nyert és a további beruházási fel­adatok határidőre ez év vé­gére szintén befejeződnek. Ugyancsak jelentősen fejlesz­tették a kazári Szurdok­bányaüzemet. A Szénbányászati Tröszt be­ruházási feladatai között az üzembehelyezési terv szerint az első félévben 25 millió fo­rint értékű munkát kellett elvégezni. Ezzel szemben kö­zel 4 millió forint túltel­jesítést értek el. Ez hozzá­járult ahhoz, hogy az elő­irányzatnak megfelelően a széntermelés kapacitást napi 38 vagon helyett — amelyet az egész évre ír­tak elő — már az első félévben több mint 35 va- gonos napi termeléssel növekedett szénbányáink teljesítőképessége. Különösen kitűnik ebben a király-tárói, a Szurdok bánya­üzemi, a székvölgyi bányák termelésének növekedése. Ősz- szességében az év első fe­lében 93,5 százalékra telje­sítette a tröszt az egész esz­tendőre előirányzott kapacitás- növekedést. A termelés bővítésének és korszerűsítésének fontos fel­tétele a villamosenergia biz­tosítása. A beruházások nyo­mán a megnövekedett igé­nyeket már biztonságosan ki­elégítik. Többek között üzem­be helyeztek egy 9 kilomé­ter hosszúságú, 10 ezer vol­tos nagyfeszültségű hálózatot. A megnövekedett termelést szolgálja az a 9,2 millió fo­rintos értékű gépi beruhá­zás is, amelynek keretében többek között 600 bányacsil­lét, 30 légcsőventillátort, 20 villamosmotort és 29 szivaty- nyút helyeztek üzembe. Szá­mos más létesítmény, így pél­dául a mátranováki földalatti robbanóanyagraktár, a bá- nyafaellátás megjavítását szol­gáló berendezések biztosít­ják majd a növekvő terme­lés feltételeinek kielégítését. Több olyan beruházási té­tel is szerepel a tröszt ez évi tervében, amely a bá­nyászok jobb életkörülmé­nyeit biztosítják majd. A mizserfai bányaüzem­nél épülő 100 személyes munkásszálló és étkezde készültségi foka az első félévben már elérte a 82 százalékot. Ez azt jelenti, hogy a 4 milliós beruházást jóval a ha­táridő előtt adhatják majd át rendeltetésének. Ugyancsak jelentős határidő megrövidí­téssel készülnek más fontos szociális és műszaki beruhá­zások. pedig 41 cséplőgép dolgozott s biztosítottnak látszik, hogy körzetében augusztus 20-ig minden munka befejeződik. Az esőzés elálltával az ara­tás teljes befejezése után most már tehát a legsürgő­sebb tendő a gyűjtés és a ga­bona cséplése lesz s, ha a nyári szántás és másodvetés előfeltételeit idejében meg­teremtjük, még azok a ter­melőszövetkezetek is komoly mennyiségű takarmányt ter­melhetnek maguknak gyors ' ’"',ésű másodnövényekbő). amelyek a júniusi viharok idején takarmány termésüket nem tudták begyűjteni. Az idő most kedvező fel­tételeket mutat, me" kell ra- g-anunk minden lehetőséget- hoP^ a kalászosok helyén pótoljuk a károkat, illetve újabb tartalékokkal biztosí- suk állataink megfelelő te- leltetését. Már készülnek a téli tanfolyamokra Pásztón a Hazafias Nép­front Járási Bizottsága meg­vizsgálta a termelőszövetke­zetek szakember ellátottsá­gát. s javaslatot terjeszt a Járási Tanács VB elé. A tél folyamán szakmun­kásképző tanfolyamokat ter­veznek a brigádvezetők és munkacsapat-vezetők részére szakmai továbbképzésük ér­dekében. Kiterjesztik a tanu­lószerződést a termelőszövet­kezetekre, hogy így biztosít­sák a megfelelő szakembert. Ugyancsak fontos része a javaslatnak az a pont, amely kimondja, hogy a nagyobb termelőszövetkezetek egye­dül, a kisebbek pedig közösen létesítsenek ösztöndíjalapot egyetemi tanulók részére. Ha a jó kezdeményezést si­kerül megvalósítani, a pász­tói járásban pár év múlva nem lesz szakember hiány. A szarvasgedeiek jó példája Szolidaritási nagygyűlések Salgótarjánban Vietnam újraegyesítéséért A hét közepén megbeszé­lésre jöttek 'össze a megyei tanácson az üzemszervezési szakbizottság tagjai, hogy megvitassák, melyek azok a termelési módszerek, terme­léstechnikai módok, amelyek bevezetése lehetővé teszi a nagyüzemi lehetőségek jobb kihasználását, az áruterme­lés növelését, a közös gazda- .naevobb ütemű fejlő­dését, már az 1962-es eszten­dőben A szakbizottság főleg azok­nak a módszereknek a beve­zetését javasolja, amelyek nem igényelnek különösebb beruházásokat, s már az idén, vagy a következő gaz­dasági évben megvalósítha­tók. A szakbizottság javaslata a közeljövőben kerül a végre­hajtó bizottság elé. Csütörtökön reggel, a hat órai műszakváltáskor . város­szerte szolidaritási munkás­nagygyűléseket tartottak a salgótarjáni gyárakban, üze­mekben, a hét évvel ezelőtti genfi nemzetközi egyezmény Vietnam békés egyesítéséről szóló határozata és a Béke Vi­lágtanács legutóbbi felhívása alapján a Salgótarjáni Acél­árugyár négyezernyi munkása az üzemenként tartott szoli­daritási gyűlésein mérnökök, technikusok és kovácsok emelték fel szavukat a genfi egyezmény haladéktalan ér- vényrejuttatása mellett. Az Acélárugyár több üzemében a szocialista munkabrigádok kezdeményezésére vietnami műszakot tartanak .csütörtör- tökön. Munkásgyűléseket tar­tottak a Tűzhelygyár, az Üveggyár és a Salgótarjáni Erőmű dolgozói is. A Nógrádi szénmedence bányaüzemeiben is többszáz kisebb-nagyobb munkaközösség vitatta meg Vietnam békés és demökra- tikus egyesítésének szükséges­ségét, s a tizennégyezemyi nógrádi szénbányász nevében táviratot küldtek a Szakszer­vezetek Országos Tanácsához és az Országos Béketanács­hoz. A pásztói járásban Szarvas- gede termelőszövetkezeti dol­gozói kezdtek először a csép- léshez, pedig csak két kéve­kötő aratógépük volt. A töb­bi aratnivalót 40 kézikaszás végezte. Kombájn nem jutott nekik, ennek ellenére — így mondja Pintér Géza, tsz- elnök, Czank János elnök- helyettes és Murcsik Ferenc munkacsapatvezető — au­gusztus első hetében befeje­zik a cséplést. A számításuk reális, hiszen a náluk lévő egy cséplőgéppel naponta 150—160 mázsa gabonát csé­pelnek, a tsz tagjai lellíes szorgalommal végzik mun­kájukat. Náluk sem az ara­tásnál, sem a cséplés meg­kezdésénél nein volt pilla­natnyi tétovázás, mindenhez kellő időben hozzáláttak. Van is értelme az ilyen munká­nak a tagság részére, a gép­nél dolgozók naponta 2—2,5 munkaegységet megkeres­nek és ez tisztességes mun­kadíj, ha figyelembe vesz- szük, hogy a tavaly kifize­tett 31 forint munkaegység­járandósággal szemben az idén 40 forintot terveztek. A Salgótarjáni Acélárugyár acélöntödéjének Martin-kemen­céjében az adagidő csökkentése érdekében bevezették a Pakura tüzelést. A TMK dolgozói a berendezést elkészí­tették s ma már megkezdték a próbaüzemelést. A kezdeti eredmények biztatóak. Az eddigi átlagos 5 óra 30 perces adagidő helyett a kísérletek során már 3 óra 45 perces j adagidőt is elértek Képünkön: Bagyinszki József csőszerelő brigádja a beren­dezés szerelésén dolgozik Százhatvem vaaon aabona A Terményforgalmi Válla­lattól kaptuk a hírt: megyénk termelőszövetkezetei több­száz vagon gabonára kötöttek eddig értékesítési szerződést. A számítások szerint 160 va­gonnal többet, mint amennyi eredetileg üzemtervükben sze­repelt. A napokban értesül­tünk arról is, hogy csak a pásztói járás termelőszövetke­zetei 30 vagon gabonával ér­tékesítenek többet, mint amennyire eredetileg köte­lezettséget vállaltak. Azt je­lentik ezek a hírek, hogy termelőszövetkezeteink lénye­gesen több gabonát adnak közfogyasztásra, mint ameny- nyit annakidején terveztek. Ez az élső esztendő a mi megyénben is, amikor teljes egészében uralkodóvá váltak nálunk is a mezőgazdaságban a szocialista termelési viszo­nyok. így a lakosság ellátása, a kenyérellátás is, a nagy­üzemek, a termelőszövetkeze­tek vállán nyugszik. A ta­pasztalatok azt bizonyítják, termelőszövetkezeteink a fel­adathoz illő komolysággal, nagy-nagy felelősséggel igyek­szenek ennek eleget tenni. Az aratás, kevés kivétellel, a héten befejeződik. A kom- bájncséplés és a cséplőgépek eddigi eredményei azt bizo­nyítják, eredményes volt az esztendő. Gazdag, I jó termést takarítanak be a 1 termelőszö­vetkezeti gazdák. Az átlagter­mések legalább 2 mázsával magasabbak katasztrális hol­danként, mint amennyire a termelőszövetkezetek szak­emberei számítottak, S ezt a tényt nem magyarázhatjuk pusztán az időjárás kedvező tényezőjével. Az idén egyre inkább számításba jöttek ter­melőszövetkezeteinknél azok a termelési módszerek, terme­léstechnikai módok, amelyek a nagyüzemi gazdálkodásra jellemzőek és amelyek a ter­melőszövetkezeti gazdák szor­galmas munkájával párosulva egyre bőségesebbé, biztonsá­gosabbá teszik az ország, így a mi megyénk helyzetét is. Ez az egyik dolog, amelyet bizonyít ez a 160 vagon ga­bona. De van egy másik is, amelyen feltétlenül elgondol­kodik az ember, ha hallja a _ hírt. Itt van például a káliói gazdák esete. Az el­múlt esztendőkben nagyon ne­hezen gyűlt a Terményfor­galmi Vállalat magtárában az a gabonamennyiség, amellyel az ország, a megye lakóinak kenyérellátásához járultak hozza a kállóiak. Ezzel szem­ben jó pár olyan gazdálko­dót tartottak számon, aki pad­lásán 30—40 mázsa búzát tar­talékolt, előre nem látható időkre. Hasonló volt a hely­zet még az elmúlt évben Ér- sekvadkertén is. Az idén az első esztendő, amikor Kál- ló és Érsekvadkert dolgozó parasztjai is valamennyien a termelőszövetkezetben dolgoz­nak. A kállói szövetkezeti gaz­

Next

/
Thumbnails
Contents