Nógrádi Népújság, 1961. július (17. évfolyam, 52-60. szám)

1961-07-19 / 57. szám

2 NÓGRÁDI NÉPÚJSÁG 1961. július 19. Minden elismerést megérdemelnek Sokat hallottam nagylóci fiatalokról, s vasár nap reggel elhatároztam, hogy meglátogatom őket. A holló­kői Petőfi Termelőszövetke­zetben találtam rájuk, ahol az érett búzatáblán 32 kiszista szorgoskodott. Első kérdésem az volt Túrái Barna KISZ- titkárhoz, hogy miért itt dol­goznak, miért nem otthon, Nagylócon? — Nem azért, mintha ott már nem lenne munka. A termelőszövetkezet vezetősé­gétől kértünk munkát a mai napra is, de nem adtak ha­tározott választ, mi pedig dol­gozni akarunk. Ezért jöttünk ide, Hollókőre, ahol bizonyos mértékig elmaradtak az ara­tással. — Talán nincs kellő össz­hang a tsz és a fiatalság kö­zött? — Ez nagyon nehéz kérdés. Az elnök elvtárs szereti és tá­mogatja szervezetünket, de egyik-másik brigádvezető nem érti meg a társadalmi mun­ka fontosságát. Múlt vasárnap is olyan kijelentést tettek, hogy nem érdemeltük meg a vizet, amit kihordtak. Termé­szetesen ez nagyon rosszul esik nekünk ... Szavainak igazolására az egyik kislány közbeszól: — Akartunk még a ta­vasszal 12 hold kukoricát is vállalni, de nem kaptunk. Most már bánhatják, mert azt a kukoricát még mindig nem kapálták be. — Végeztek-e már eddig társadalmi munkát saját falu­jukban? Mosolyognak a kérdésen, látszik, hogy túlságosan naiv­nak tartják. — Ebben az évben már öt alkalommal — mondja a tit­kár. — Még kora tavasszal szárvágást végeztünk, ahol 25-en voltunk. Később gyűj­töttünk, mintegy 80-an. Segí­tettünk a műtrágyaszállítás­ban — ebben 20 fiú vett részt. Egy hónapja 41 tagunk kukoricát kapált, 22 férfi pe­dig rétet kaszált. Egy héttel ezelőtt is arattunk, így ez már a hatodik eset ebben az év­ben, hogy szervezetünk tár­sadalmi munkát végez. — Nem akarom túl nagyra értékelni munkánk jelentősé­gét, de ez még csak kis há­nyada- annak, amit valójában teszünk. Június 5-én árvíz volt Nagylócon, elég volt, hogy szóljunk a mikrofonon keresz­tül a KISZ-tagsághoz, s ne­gyedórán belül ott volt 50 fiatal, akik este tízig hősies már a | munkát végeztek. •_ f Derékig érő iszapban, izzadva ásták az árkokat, csatornáztak, s ame­lyik házba a víz betört, a bútorokat hordták biztos hely­re. — Most sincs itt mindenki — mondja Szekeres Lászlóné, gyermekes anya, aki minden megmozduláson részt vesz — húszán a nagylóci tsz-ben a hordásban segédkeznek, nyolc szakmunkásunk pedig az is­kolai politechnikai műhely építésén dolgozik, teljesen in­gyen. Balázs Levente és tár­sai a klubhelyiség padlózását csinálják, amihez kaptunk ugyan 10 ezer forintot, de azért szükséges a mi mun­kánk is. Azt szeretném még meg­tudni, hogy kik azok, akik a mozgatói, irányítói ennek a sokirányú, lelkes munkaakció­nak? Túrái elvtárs nem tud vá­laszt adni. Azt mondja, itt mindenki egyformán szervez és egyformán dolgozik, ö maga nem is hitte volna, hogy lehet ilyen lelkesedést várni. Előfordult már, hogy nem tudtak nekik munkát adni. A körülállók aztán segíte­nek, sorolják a neveket, de senki sem magáról beszél. — Józsa János nem is KISZ-tag, 34 éves és mégis mindig velünk dolgozik. — Péter Erzsi, a községi tanács dolgozója, nagyon so­kat tesz azért, hogy mindig legyen munkánk. — Tóth Pál, a párt és KISZ-szervezet között tartja fenn a kapcsolatot. — László Ulrik a szervezési felelősünk. — Erdélyi János a 33. AKÖV dolgozója, a múlt hé­ten kérte, hogy szombaton ne osszák be éjszakai mű­szakra, kérését nem teljesí­tették, másnap mégis itt volt. — Kasza Boldizsár Pesten dolgozik, de ha itthon van, soha nem vonja ki magát a munka alól. Miért csinálják mindezt? A feleletet ismét Túrái Barna KISZ-titkár adja meg. — Elsősorban azért, mert teljesíteni szeretnénk az Ifjú­ság a Szocializmusért próba követelményeit, aztán meg jó lenne elsőnek lenni a megyé­ben a társadalmi munkavég­zés terén. Augusztusban két­napos kirándulást tervezünk Aggtelekié, s hogy a jólvég- zett munkát azonnal honorál­juk, ma délután bált rende­zünk. Annyira nem fáradtak el, hogy a tánc ne esne jól. Befejezésül pedig ideírjuk a nagylóci elnök véleményét, ami, úgy érezzük, mindennél többet mond: „Ha tudtam volna, hogy így dolgozik fia­talságunk egy darab földet sem adtam volna ki részes művelésre”. . Tóth Dénes TEJET ADNAK A MEDDŐ TEHENEK A pekingi mezőgazdasági kutatóintézet tudósai eredmé­nyes módszert találtak, amely lehetővé teszi, hogy meddő tehenek is adjanak tejet. A tehenek vérébe in­jekció útján különleges ser­kentőanyagot juttatnak, amely tejképződést idéz elő. Befejeződött a művelődési otthonok igazgatóinak tanfolyama Balassagyarmaton befejező­dött a falusi művelődési ott­honok igazgatód számára tar­tott kéthetes tanfolyam. A tanfolyamon résztvevő elv­társak a vidéki népművelés sok fontos elvét, módszerét sajátították el. A népművelők megtanulhatták a filmankét- rendezés fortélyait is.. Bozó Gyula, a megyei művelődés- ügyi osztály film- és könyv­tár előadója bemutatóval ösz- szekötött előadást tartott szá­mukra, amelyben feihangsú- lyoza, hogy a jól megszerve­zett fiimankótok nagy lépés­sel vihetik előre pártunk és kormányunk művelődési poli­tikáját. Takarékossági ankét Palotáson Vallomás — hat iksz ufón .. . csak úgy, és ak­kor, a koldus ke­resmény mellett is, ha előbb gyónt és áldozott az em­ber. — Mit kapott fizetségnek akko­riban? — Na, énnekem még jó sorom lett, meg magas posztom a papok­nál a többi sem- mitlenhez képest. Nézze csak ... elv­társ: mint uradal­mi cseléd kom- menciót kaptam, meg aratáskor 10 kiló búzát napon­ként. De nem volt megállás szussza- násra sem, úgy hajtottak szinte egyik pirkadattól a másikig. — Hogy mire vittem? — Az ér­dekli? .. Megmon­dom. Egész életem minden aratása benne van abban a két holdban, amit a múlt télen a Magyar—Cseh­szlovák Barátság Termelőszövet­kezetbe hoztam. Sem több. sem kevesebb, mert az a 6 hold, amivel az utolsó háború után boldogulni próbáltam, bérelt föld volt. — Milyennek látta, érzi Laczkó bácsi most, 61 éves fővel ezt, a mai aratást? — Mondhatnám, azt, hogy itt, a közösben aratok életemben először igazán magamnak. de minek mondjam? Tud­juk ezt valameny- nyien, hasonsor- súak. A kertészet­ben is — mert ott vagyok ottho­nos — meglelem a magam számí­tását, pedig még most kezdjük a járást — elsőéves a szövetkezetünk. Mégcsak járókára sem volt eddig különösebb szük­ségünk, megáll­tunk mindjárt a magunk lábán, s ezután — úgy re­méljük — még- inkább. — Telik-e még az erőből a mai, nagyobb léptek­re? — Nem mon­dom, ha a me­nyecskék, lányok már a fiatalabbak mellé húzódnak is inkább, nem fog ki rajtam a do­log egészen. Kaz­lat átugrani már nehezen menne, de különben min­dent megteszek, ami kell. Május végéig van vagy 120 egységem, a júniusit, júliusit, még nem adtuk össze, de annak soknak kell len­nie. Ravasz mo­soly van a sze­mében, amikor kevés hallgatás után megint szó­lal: — Na, hogy jót is mondjak a ré­giről ... Hát azok­ban a régi aratá­sokban, látja, volt egy jó valami... Olyan valami, amit semmiféle mai meg nem ad már nekem akár­meddig éljek — vagy annál in­kább. — Mondja csak, Laczkó bácsi!.. — Hát csak, hogy nem hat iksz volt mögöt­tem. Na, de isten áldja, mert szó­ból nem él meg az ember!.. (b. t.) A VÉDŐNŐ 'lárom óvodában, az iskolá­ban és bölcsödében végez rendszeresen tisztasági ellen­őrzéseket. Amikor már vége a nap­nak, betegek és egészségesek álomra hajtják fejüket a fa­luban, Koczpek Magdolna, a védőnő, a keresetéből ízlése­sen berendezett kis szobájá­ban könyvet vesz a kezébe és tanul. Levelező hallgató a gimnáziumban. Hamarosan érettségizik. „Mert lépést kell tartani a községgel” — így mondja. K. A NORMÁK FELÜLVIZSGALATANAK TANULSÁGAI IV. Szép eredmények — újabb feladatok Tavaly májusban minősítet­ték „mintakörré” a diósjenöi egészségügyi körzetet Kocz­pek Magdolna védőnő három évi szorgalmas, lelkiismeretes munkája nyomán. Azóta több, mint egy esztendő telt el, nőtt a száma azoknak, akik a fia­tal lány mindig segítésre kész kezeit, tudását igénybe ve­szik, nőtt a száma azoknak, akik elismeréssel, tisztelettel említik nevét az idegen előtt. Nem, egész napon át nem jut szabad perc, una­lomra nincsen ok ebben a községben az egészségügyi védőnőnek. Sőt mindent el akar végezni, pontos progra­mot kell készítenie a nap minden órájára. Terhes anyá­kat, csecsemőket látogat meg otthonukban, itt mindig kell a jó tanács. Felkeresi a be­tegágyban szenvedőket, hogy vigasztaló szóval s a gyógy­szernél gyakran hatásosabb bájos mosolyával, érdeklődé­sével gyógyítson. Segít az orvosi rendelőben a nagy el- foglaltságú körzeti orvosnak s már itt megjegyzi, ki az, akit a következő napokon lakásán is felkeres majd. Szervezi, erősíti a faluban a Vöröskereszt munkáját, ak­tívája a KISZ-nek, vezette az ifjúsági egészségőr tanfolya­mot és az anyák iskoláját, Érdekes és újszerű ankétra került sor vasárnap délután Palotás községben. Az Orszá­gos Takarékpénztár Pásztói Járási Fiókja, valamint a Ha­zafias Népfront községi szer­vezete vidám műsorral egybe­kötött takarékossági ankétet rendezett a délutáni órákban. Az ankéten közel 300 érdek­lődő jelent meg, ahol Papp István, a községi általános is­kola igazgatója beszélt a ta­karékossági formákról, vala­mint a község takarékossági eredményéről. Majd Gubala Zoltán, az OTP megyei fiók­jának munkatársa ismertette a takarékoskodás megyei eredményeit. Elmondta, hogy minden lehetőség adott Palo­táson is a „Takarékos község” szint eléréséhez. Az általános iskola tanulói két rövid jelenetet mutattak be az egybegyűlteknek, majd a takarékosságról szóló rövid filmek vetítésére került sor. Ezután következett az ankét legérdekesebb és egyben új­szerű része is, a „Kérdezz — felelek” műsorszám. Öt vál- , lalkozószellemű palotási fiatal ült az első sorba, hogy vála­szoljon öt kérdésre. Az élet különböző területéről szóló kérdések közöt helyét kaptak a takarékosságról szóló kér­dések is. A nagy vetélkedés­ben az első díjat Kovács Jó- ' zsef tanuló nyerte. Boldog örömmel vitte magával az ér- tékes kefe- és fésűkészletet. . Lehetett itt nyerni modern . likőröskészletet, cigarettatár- . cát, külön fésűkészletet, totó- és lottószelvényeket. Az anké­ten nagy érdeklődés nyilvá­nult meg az elhangzottak iránt és az idősek közül töb­ben megjegyezték, hogy örül­nek, mert megismerhették a takarékossági formákat, s ők is inkább a takarékba teszik pénzüket. Akár a nagy, érsekvadkerti ha­tár őszi szántás után, olyan ba­rázdákkal árkolt, idők nyomaitól, viszontagságai­tól megviselt Lackó Flórián bátya arca. Hat­vanegy esztendő, cselédi próbálta- tásban, bizony tö- rölhetetlen nyo­mokat hagy a legszívósabb em­berben is, arcon, gerinc görbületén, tagok Ízületében. És az érsekvad­kerti mai szövet­kezeti gazda, Laczkó Flórián körülbelül ennyi időt szolgált az erseki uradalom­ban — hát ő iga­zán tudja. — Nézzen meg jól... hinné-e, hogy csak 61 éves vagyok. Ez azért van, mert amióta az eszemet tudom, eszmélésem óta nem volt. nekem semmi megállá­som teljes életem­ben. Még jószerint játszósorban, alig tizennégy eszten­dősen kaszát nyomtak a kezem­be, ind,ulj aratni. Kellett otthon a kenyér, a katona- sorúak a felnőtt korúak elmentek az első háborúba, ránk maradt a fa­lu gondja, a papi meg az uradalmi birtokok terhe, zsenge legénykék­re, asszonyokra meg vénekre. Hát attól fogvást az én életem eg i szűnni nemakaró. végetérhetetlen, folytonos aratás. Aratás, aratás, aratás — másnak. Az érsekségnek, a papságnak. De A párthatározat megjelené­sének idejéig vállalatunknál gyártástechnológai osztály nem volt, illetve éppen a ha­tározat végrehajtásának ér­dekében, abban az időben alakítottuk' meg. Annak elle­nére, hogy az előző időszak­ban gyártástechnológiák ki­dolgozásával, illetve a gyár­tástechnológiák állandó ja­vításával a vállalat szervezett formában nem foglalkozott, sajnos nem kapott az üzem létszámkeret emelést, emiatt a munka beindításánál vol­tak bizonyos zökkenők. Kü­lönösen, ha figyelembe vesz- szük, hogy a vállalat norma­irodájának létszámát és ezzel együtt a létszámkeretet is 1957-ben a felére csökketet- ték. Igazgatóságunk, figyelembe- bevéve az akadályozó körül­ményeket, 3 fő műszaki lét­számkeret emeléssel sietett segítségünkre, továbbá a vál­lalat is — más műszaki terü­letekről — a legjobb szak­emberek közül öt mérnököt irányított erre a munkaterü­letre. Sikerült elérnünk, hogy 11 fővel létrehoztuk a gyár­tástechnológiai és normaké­szítő osztályt, amely most már felkészülve időt és fá­radtságot nem kímélve foly­tatta a megkezdett munkát. A gyártástechnológiák ki­dolgozása során egy sor mű­szaki ,gyártástechnológai üzem- és munkaszervezési intézkedést is tettünk, amely­nek igen komoly ered­ményei már jelenleg is meg- tnutatkoznak. így például a múlt év során termelésbe ál­lított szovjet automatagépek­nél és azokat kiszolgáló üveg- olvasztó kemencénél olyan gyártástechnológai módosítá­sokat hajtottunk végre, (üveg­összetétel változtatás, tüzve- zetés módosítás, stb.) amely lehetővé tette, hogy az előző évhez képest a gépek nettó termelését átlagosan mint­egy 40—50 százalékkal emel­jük és a műszaki norma be­vezetése is lehetővé vált. Hasonló műszaki intézkedés­sel tettük lehetővé a többi automatagépeken történő ter­melésnél a műszaki normák bevezetését. Ennek folytán a termelési volumenünk mint­egy 40 százalékánál jelenleg már műszaki normákat alkal­mazunk. Komoly technológiai változ­tatást hajtottunk végre az I. zöld kádkemencén, ahol nem­zetközi viszonylatban is új anyagkeverék nélküli tisztán hulladékcseréppel való olvasz­tást vezettünk be, és az or­szágban fellelhető hulladék­cserép felhasználásával. Csak ezzel az egy intézkedéssel a vállalat mintegy 800 000 fo­rint évi többletnyereségre tesz szert, amely természete­sen népgazdasági eredmény is. Ugyancsak komoly ered­ményt értünk el az elmúlt félév során a nálunk tüze­lésre használt gázolaj elfű- tési módszerének javításában, mellyel évente mintegy 8— 900 000 forintos megtakarítást érünk el olajban. Fentiek csak példák voltak, de közel 60—80 hasonló ki- sebb-nagyobb intézkedést tet­tünk a termelésünk gazdasá­gosságának növelése érdeké­ben, mint például kisgépesí- tés, üzemszervezés terén stb. A megtett intézkedések eredményeképpen már eddig 20 fő létszám megtakarítást is elértünk. Az elmúlt öt hó­nap további eredményei: ter­melési tervünket 107.5 száza­lékra teljesítettük, termelé­kenységi tervünket pedig 107,4 százalékra. Utóbbi két számból látható, hogy a ko­molyértékű termelési túltelje- sétést csaknem 100 százalék­ban a termelékenység növeke­déséből értük el. Ugyan erre az • időszakra a vállalati önköltség a ter­vezett 88.8 százalékkal szem­ben 86.4 százalékra csökkent. Még kedvezőbb képet ka­punk, ha az év első öt hó­napjának tényszámait az elő­ző év 5 hónapjának tényszá- maihoz viszonyítjuk, mivel az előző évben például 7.2 százalékkal volt magasabb az önköltségünk és 21 százalék­kal volt alacsonyabb a ter­melékenységünk. Természetesen ezek a szép eredmények nem takarhatják el előlünk a még meglévő hi­bákat így például igen sok és komoly feladatunk van a műszaki normák kiterjeszté­se érdekében megteendő mű­szaki intézkedésekkel kap­csolatban. Komoly intézkedé­seket kell tennünk a selejt csökkentésére. elsősorban a fazekaskemencéken, mivel a normarendezés során ezen a területen kellő műszaki fel­tétel hiányában eredő igen magas selejtet (4—12 száza­lék) kellett a normába beé­pítenünk. Ezen a területen külön intézkedési tervet készí­tettünk a selejt csökkentésé­re, melynek végrehajtása elő­reláthatóan 80 száza'ékos mértékben ez év végéig — azoban 100 százalék mérték- ben több éves munkával fe­jezhető be. Az automata vé­rek termelésének növekedése ellenére is még igen sok te­endőnk van ezen a területen is. a munka megjavításával. Tovább akarjuk növelni a gépek termelését, a műszaki feltételek javításával, ameb'- re ugyancsak megvan a ter­vünk. Ezek között meg kell említenünk azt, hogy kon­strukciós változtatásokat is tervezünk a gépeken, to­vábbá az egyéb műszaki fel­tételek javításával a gépek ütemét is növelni akarjuk. Külön ütemtervünk van az üzem és munkaszervezé megjavítására. Nem utolsó sorban igen fontos felada tunk a következő időszakbal a gyártástechnológiák teljes mértékű kidolgozásával és : műszaki normák nagyobbér tékű kiterjesztésével meg teremteni a feltételét a: egyes gyártmányok gyártás összidő szükségleteinek ki. dolgozásához, amely méj több lehetőséget ad a gyártá si hibalehetőségek felkutatá sara és megszüntetésére. Ez zel is komoly mértékben ja vítani tudjuk a dolgozók, el sősorban a műszaki dolgozói és vezetők közgazdaság szemléletét. A párthatároza végrehajtásának munkájába: már eddig is, de jelenleg i: igen nagy segítséget ad i vállal at vezetőség számára i megyei pártbizottság, az ÉiV kollégiumi határozata és rerr utelsó sorban üzemünk pár végrehajtó bizottsága, a szak szervezeti bizottsága is. első sorban felvilágosító munká. val. Széles körben és ismé telten röpgyűléseken, terme lé~i tanácskozásokon és töbl pártgyűlésen, pártnapokon is mertettek a dolgozókkal i párthatározat végrehajtásé nak jelentőségét, kapcsolaté pz életszínvonal emelésével Ennek köszönhető, hogy ; dogozók megértették, hogy i normarendezés és a műszak normáknak a bevezetése nen a bérek csökkentése céljábó történik, megértették, hogy j mar- -bb termelést és tér melékenvcéget nem az inten zitás növelésével, hanem ; műszaki feltételek javításává a vesztesé °jidök kiküszöbölé sével akarjuk elérni. Hiba Pál főmérnök

Next

/
Thumbnails
Contents