Nógrádi Népújság, 1961. július (17. évfolyam, 52-60. szám)

1961-07-12 / 55. szám

1961. július 12. NÓGRÁDI NÉPÚJSÁG 7 A baráti Bulgária életéből > ♦♦♦ ♦♦♦ *** ♦♦♦ v ♦♦♦ ♦♦♦ ♦♦♦ *1* ♦♦♦ ♦♦♦ ♦♦♦ ♦♦♦ ♦♦♦ ♦♦♦ ♦♦♦ ♦♦♦ ♦♦♦ *1* K* ♦♦♦ ♦♦♦ ♦♦♦ ♦♦♦ ♦♦♦ *1* ♦♦♦ ♦♦♦ ♦♦♦ ♦♦♦ ♦♦♦ *t* *1* ♦♦♦ ♦♦♦ ♦♦♦ ♦♦♦ •** ♦♦♦ ♦♦♦ ♦♦♦ ♦♦♦ ♦♦♦ ♦♦♦ ♦♦♦ ♦♦♦ «$* ♦♦♦ *** ♦♦♦ ♦♦♦ ♦♦♦ *1* *1* *1* *1* ♦♦♦ ♦♦♦ *** ♦♦♦ ♦♦♦ v ♦♦ építése. A termelés mennyi­sége a múlthoz képest tíz­szeresére, sőt egyes bányá­szati ágakban a százszorosára emelkedett. A bolgár bányák 1960- ban 400 000 tonna vasér­cet, 1122 500 tonna ólom- és cinkércet, valamint 37 700 tonna piritet ter­meltek. 1951-ben hangzott íel itt az első brigádok éneke, s azóta új város nőtt ki a földből. Az ifjúság, a bolgár nép hal­hatatlan vezéréről és tanítójáról, Dimitrovról nevezte el az új várost. A gyerekek egymás vállára állva sem tudják elérni a kukorica címerét. a „Medat” bányakombinát építése, amely évente 8 mil­lió tonna rézércet ad majd a népgazdaságnak. Épülőben van a „Vlajkov Vrah” dúsító­üzem is, amelynek napi fel- dolgozási kapacitása 1750 tonna lesz. A „Minsztroj” bá­nyaépítő vállalat munkásai jelenleg a Mihajlovgrad já­rásbeli „Martinovo” vas­bánya telepítésén dolgoznak, s „Martinovo” mához egy évre évi 600 000 tonna vasér­cet fog termelni. Ugyanitt dúsító-üzem is épül, napi 2000 tonna feldolgozási kapa­citással. Néhány hónappal ezelőtt helyezték üzembe Vraca vá­rosában a „Wilhelm Pieck” nevet viselő cementgyárat, amely már működésének első szakaszában évi 400 000 tonna cementet fog termelni, második építési szakaszának be­fejezése után (1962-ben) évi kapacitása 800 000 tonnára emelkedik s ezzel Bulgária második leg­nagyobb cementgyára lesz. Csaknem egyidejűleg he­lyezték üzembe Pazardzsik- ban az első bolgár akkumu­látorgyárat A gyár korszerű gépi berendezésének legna­gyobb részét a Csehszlovák Szocialista Köztársaság gép­gyárai szállították. A gyár évi kapacitása 850 000 akkumulátor és ugyanannyi elem. A közeli években a gyárat kibővítik és kapacitását a kétszeresére emelik. Tetevenben, Bulgária fa­ipari központjában, új fafor­gácslemezgyárat helyeztek üzembe, amely a legkorsze­rűbb gépekkel és gépi beren­dezésekkel van felszerelve. A gyár a fahulladékot és a selej­tes minőségű fát dolgozza fel nagy hatásfokkal. Az dlymódom előállott le­mezáruk szilárdak, nedvesség­állók és könnyen megmunkál­hatok. Vetekszenek a legki­válóbb minőségű faárukkal, sőt némely tekintetben felül is múlják azokat. A dolgozó parasztok Az utóbbi években a leg­szebb bolgár fürdőhelyeken korszerű üdülők épültek a szö­vetkezeti parasztok számára. A múlt évben több, mint 100 000 szövetkezeti paraszt töltötte szabadságát ezekben az üdülőkben, s az előze­tes számítások szerint szá­muk 1965-ben 250 000-re emel­kedik. Az alábbiakban hadd számoljunk be a kjuszten- dili üdülőről. A város központjában sa­játos stílusú, alig három éve épült, új palota vonja ma­gára a látogatók figyemét. Széles tetejét fafaragású kis erkélyek és oszlopok díszí­tik, a régi bolgár falusi há­zakhoz hasonlóan. Kapuját szőlőlugas futotta be, és egyik teraszáról a napkeltét, a másikról a napnyugtát figyel­hetni meg. Homlokzatán nagy betűkkel ez a felírás olvasható: „Dolgozó parasz­tok üdülője.” Már az ajtóban megnyug­tató, kellemes légkör fogadja • • | u I rr ■ üdülői embert és arra ösztönzi, hogy kényelembe helyezze magát, nyugodtan elszívjon egy ci­garettát vagy elolvassa az új­ságok legfrisseb híreit. — Három hetenként több mint 200 szövetkezeti pa­raszt tölti nálunk szabadsá­gát az ország minden részé­ből — magyarázza Ivan Bog­danov, az üdülő vezetője. Olyan férfiak és nők ezek, akik fáradtságot nem kímél­ve dolgoznak a szántófölde­ken, a gyümölcsösökben, a Állandóan növekvő árucsere a látogatót. Lépéseink neszét szőlőkben, emberek, akiknek elnyelik a hallókat és folyo- arcát barnára cserezte a nap Ismeretes, hogy Bulgária milyen nagy árucserét bonyo­lít le a Szovjetunióval és a népi demokratikus országok­kal, közöttük is elsősorban a Német Demokratikus Köztár­sasággal és a Csehszlovák Szocialista Köztársasággal. A nemrég megkötött áruegyez­mények értelmében Bulgária árucseréje két szomszédi bal­káni országgal, Jugoszláviá­val és Törökországgal is nö­vekszik. így Bulgária és Jugoszlávia a folyó évben 25 millió dollár értékű árucserét bonyolít majd le, ami mint­egy 25—30 százalékkal múlja felül a tavalyit. A Törökor­szággal kötött kereskedelmi egyezmény 1961-re 10 millió dollár értékű árucserét irá­nyoz elő, ami 1960-hoz képest szintén 30 százalékos emelke­dést jelent. Tízszer annyi lucernamag mint 1955-ben Bulgáriában nagyon fellen­dült a lucernamag termesz­tése. Míg néhány évvel ez­előtt Bulgária még behoza­talra szorult, 1959-ben a bolgár szövetkezetek és ál­lami gazdaságok már több mint 4,2 millió kilogramm lucernamagot termesztettek, vagyis tízszer annyit, mint 1959-ben. Ma már a kiváló minőségű bolgár lucernamag keresett árucikk Lengyel- országban, a Német Szövet­ségi Köztársaságban és más országokban. Az idén Bulgá­ria még Görögországba is szállít lucernamagot. sókat borító, vastag, süp- és a szél, s akik két évtized- pedő szőnyegek. A fényűző del ezelőtt azt sem tudták, berendezés megbabonázza az mi az üdülés. A tenger hűs hullámai egyre több bolgár és külföldi dol­gozót csalogatnak a csodálatos bolgár Riviérára. Az első kalauz nélküli troliliusz Szófiában A szófiai villamosvállalat is üzembe helyezte az első ka­lauz nélküli trolibuszt (az ön- kiszolgáló trolibuszt). A ko­csik első és hátsó ajtajánál perselyek és személyi menet­jegyeket, valamint poggyász­jegyeket tartalmazó tömbök vannak. Az utasok a per­selybe dobják a megfelelő pénzösszeget és a jegyet le­szakítják a tömbről. Az apró­pénz nélkül felszállók egy­mást segítik ki a váltással. Az utasokat, továbbá a troli­busz-kocsiban elhelyezett hangszórók útján szólítják '.el a jegyváltásra és ugyanígy jelentik be u soronkövetkezö megálltk -.-ivet. Bulgáriában nagy erőfeszítése­ket tesznek az úthálózat korsze­rűsítésére. Ezidő szerint az or­szág autóútjainak együttes hosz- sza 32 ezer kilométer. Körülbelül 5 500 kilométernyi utat már asz­faltoztak. Idén még 2 ezer kilo­méternyi utat aszfaltoznak, 1970. végéig pedig minden autóútnak korszerű burkolata lesz. A fő útvonalakat most 12 méterre ki­szélesítik. A hegyi utak széles­sége sem kevesebb 8 méternél. Az úthálózat korszerűsítése Hatalmas ipari üzemek épültek a pusztaságban. Képünkön a dimitrovgrádi kémiai kombinát. Gyors ütemben folyik az évi 6 millió tonna kapacitás­ra tervezett kremikovci kül­színi vasbánya, nemkülönben ben gazdag színesfém-lelő­helyekre bukkantak, s nyom­ban megindult az ércbányák telepítése, a dúsító üzemek „ Ai ipari fejlődés új eredményei

Next

/
Thumbnails
Contents