Nógrádi Népújság, 1961. június (17. évfolyam, 44-51. szám)

1961-06-07 / 45. szám

1961. június 7. r NÓGRÁDI NÍPÜJSAS 5 ARATASRA KÉSZÜL A FALU A\\\mv\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\^^^ Gyorsítsuk meg az aratás előtti növényápolási, takarmánybetakarítási munkákat Az elmúlt hét folyamán a jelenleg folyó tavaszi mun­kák helyzetéről, és a nyári munkákra való felkészülésről számoltak be a megye gép- álloimósi igazgatói, értekezlet keretében, a Pásztói Gépállo­máson. A gépállomás igazga­tóinak beszámolója alapján jelenleg folyó mezőgazdasági munkákat röviden az aláb­biak szerint lehetne össze­foglalni : A takarmány kaszálási és betakarítási munkák terén ez év tavaszán a tsz-ek eddig nem támaszkodtak jelentő­sebb mértékben a gépállo­másokra. Ezt bizonyítja az a tény, hogy a gépállomások állományában lévő 63 fűka­szából mintegy 30—35 fűka­sza munkáját vették igénybe. Június 1-ig' a génállomások 1969 kh gépi kaszálást végez­tek. A kaszálást igen sok tsz-ben a tagság kézzel vég­zi. Helytelen, ■ hogy vannak olyan tsz-ek, akik fűkaszával rendelkeznek, de ezeket nem üzemeltetik. így van ez az erdőkürti November 7. Tsz- nél is, ahol a nemrég vásárolt ŰJ FŰKASZÁT NEM ÁLLÍTOTTÁK munkába. A tsz -traktorosa is -kézi ka­szával vágja a rendet. A sóshartyáni tsz-nél is ki­fogásolható a szervezés. A gépállomás kiküldte a gépet, de nem vették igénybe. A munkát kézzel végezték, s a behordásra már nem volt idő, és a lucernát az eső ala­posan kilúgozta. Ha idejében, a gépek segítségével végezték volna a munkát, erre nem került volna sor. Saját gépi kaszájukkal is igen kevés munkát végeztek. A gépi ka­szálás nem kellő igénybevé­tel? nem használ a takar­mány minőségének. Egyrészt mert a munka lassabban ha­lad, és a jelenlegi csapadékos időjárás mellett igen fontos lenne, hogy minél előbb vé­gezzenek a pillangósok kaszá­lásával, s azt mihamarább kazalba rakják. Több helyen az eső már eddig is igen nagy kárt okozott. Pedig a számítások azt bizonyítják, hogy lényegesen olcsóbb a gépi kaszálás és rendsodrás együttvéve mint a kézzel végzett kaszálás munkaegy­sége. A kaszálási munka mellett komoly probléma, a növény- ápolás. Ugyanis a tagok egy jelentős része a kaszálással van elfoglalva és így a nö­vényápolás sok tsz-ben von­tatottan halad. Ahol megfele­lő módon történt a kukorica elvetése ott a gépi kapálás biztosított. Azonban A GÉPI KAPÁLÁS MELLETT IS LEGALÁBB A SORKÖZI KAPÁLÁST IS EL KELL VÉGEZNI. A kukorica kapálásán kívül je­len időszakban igen sok ten­nivaló van a más kapások növényápolásánál is. Ezek a munkák jelenleg szinte egy­befolynak, s az idő sürget. A csapadékos időjárás egyfor­mán kedvez a kultúrnövé­nyeknek, de a gyomnövények­nek is. Az, hogy mennyit ér majd év végén egy munka­egység, nagyban függ a je­lenlegi helyzettől,, vagyis at­tól, miként sikerül a növény­ápolási munkát idejében el­végezni. A gépállomások korábban utasítást kaptak, hogy a meglévő kultivátoron túlme­nően házilag is gyártsanak kultivátorokat, hogy a tsz-ek ilyen irányú igényét minél jobban ki tudják elégíteni. Házilag már több kultivátor elkészült, a napokban pedig a Pest—Nógrád megyei álla­mi gazdaságok területéről 11 kultivátor került átadásra. A tsz-ek ezévi beruházási ter­vében 25 kultivátor szerepel, melynek egy része már ren­delkezésre áll. Közösen ösz- szefogva tehát a meglévő kultivátorokkal jelentős terü­leten lehet elvégezni a ka­pálást. Eddig a gépállomás 1265 kh növényápolást vég­zett. A fennálló hiányosságok mellett a tsz-ek egy igen je­lentős része megfelelően ki­használja a gépi fűkaszát, és így a tagság érdembelileg a növényápolási munkákat tud­ja végezni. Kishartyántoan he­lyesen a gépállomással közö­sen oldották meg a kaszá­lást és a rendsodrózást így kazalban van már a takar­mány nagy része. A tsz-ek és A GÉPÁLLOMÁSOK NYÁRI MUNKÁKRA VALÓ FELKÉSZÜLÉSE ELÉGGÉ BIZTATÓNAK TEKINTHETŐ Egy-két gépállomás kivételé­vel — Kisterenye, Szécsény — a nyári munkákhoz való gépek kijavítását június 15- ig be tudják fejezni. Több gépállomási igazgató, így Tol­mácsról Szőke elvtárs. Bér­céiről Fülöp elvtárs, Erdő­kürtről Sohár elvtárs arról adott számot, hogy a kom­bájnok és aratógépek munkate­rületét felülvizsgálták és ki­jelölték azokat N a táblákat, melyek kombájnnal, aratógép­pel és kézzel kerülnek aratás­ra. A Tolmácsi Gépállomás a . tsz-ekkel úgy egyezett meg, hogy az ősziárpát valameny- nyi igénylő tsz-nél kombájn­nal vágják le, s ezzel a szal­mahiány problémát is meg­oldják. Egyébként a rétsági járásban a tereskei tsz kivé­telével a kambájnszérük el­készültek. Általános prolémaként ve­tették fel a gépállomások igazgatói a cséplőcsapatok biztosítását. Már a tavalyi évben sikerült elérni, hogy a tsz-ek 60 százaléka maga csépelje el a saját termését. Ebben az évben is lényeges lenne, hogy a tsz maga állít­son ki munkacsapatot. Több tsz-ben korábban volt meg­felelő számú jelentkező, azon­ban amikor tisztázódott, il­letve a tagok tudomására ju­tott, hogy nem részben csé­pelnek, hanem munkaegysé­gért, lemondták a cséplést. Kétségtelen, a cséplés nem könnyű munka, fárasztó és hosszú nyújtott napot köve­tel. És itt merül fel annak szükségszerűsége, hogy a tsz- ek a cséplést ösztönzővé te­gyék, s a munka nehézségé­hez mérten megfelelő prémi­um-feltételeket dolgozzanak ki. A eséplésig van még idő, azonban szükséges, hogy a legközelebbi közgyűléseken tárgyalja meg a tagság ezt a kérdést. Schrodt Ernő SZAKMAI TANÁCSADÓ U burgonyabogár elleni védekezés időszerű kérdéséről Ebben az évben a már min­denki által jól ismert burgonya­bogár rendkívüli mértékű fertő­zésével kell számolnunk. Jól le­het, hogy az 1960. évi fertőzés is erős volt, de ebben az évben még erősebb fertőzésre számítha­tunk. Egy bogár egy évi utódainak száma két nemzedék esetén 125 ezer, három nemzedék esetén, ha hosszú az ősz, akkor 27 millió is lehet. Az első kémiai védeke­zést akkor hajtsuk végre, mikor Nagyon ritkán le­het hallani a holló­kői termelőszövet­kezetek életéről. Pe­dig élnek, és az élet által felvetett prob­lémák megoldásán fáradoznak. Mert megoldásra váró problémák vannak bőven. Elég ha csak arra utalunk, hogy tavaly mérleghiány­nyal zárta az évet a Petőfi Termelőszö­vetkezet. Szégyenkez­ve beszélnek erről a szövetkezet vezetői, pedig, hogy ez így történt abban nem­csak ők a hibásak. Ennek okait keres­gélve könnyen rá­akadunk arra, hogy ludas volt az idő­járás is, meg luda­sak voltak a közös gazdálkodás célkitű­zéseit meg nem értő szövetkezeti gazdák is. Nem titok, tavaly még nehezen men­tek a közös munkák. A gazdáik sehogy sem látták, hogyan lesz a nagyüzemi gazdaság jövedelme­zőbb mint az ő régi kisparaszti gazdasá­guk volt. Meg kell mondani, nem volt könnyű dolga a vezetőségnek sem. Ugyanazok a kételyek gyötörték őket is mint a gaz­dák többségét. A hollókői határ nem a legideálisabb terü­let a mezőgazdaság részére. Ezt még az idegen is megállapít­Kiköszörülik a tavalyi csorbát hatja, ha beteszi lá­bát ebbe a kis falu­ba, amelynek utcái megőrizték a száza­dok népi építészeti emlékeit, amelynek utcái történelmi le­vegőt árasztanak. Ré­gebben sem a mező­gazdasága miatt volt híres Hollókő. Várá­ból, mintegy öv- toronyból jó kilátás nyílt a környező völ­gyekre, le egészen az Ipólyig, ahol egész kis síksággá szelídül­nek a dombok, s téli és nyári időben mint egy kis tenger csil­logott a medréből ki­lépett széles árterü­letet birtokbavevő kis folyó. Ha ellen­ség közeledett, észre­vette a vár fokán álló őr, és riaszthatta a várőrséget. Most a várat kö­rülvevő dombok, amelyeket a török és egyéb rablóhordák csizmái koptattak, a termelőszövetkeze­tek tulajdonát képe­zik. A domboldala­kat járva hamar elő­bukkannak a szik­lák. ilyenkor csodál­kozva tesszük fel a kérdést: hogyan te­remhet itt valami ezeken a meredek dombokon? Pedig te­rem. A századok fo­lyamán az itt meg­telepedett nép ter­mővé tette ezt a tá­jat, s most, amikor közös tulajdon lett a határ egyesítve a falu erőit még na­gyobb eredmények elérésére képesek. Amikor néhány hete Hollókőn jár­tunk, Nagy Ferenc a Petőfi Termelőszö­vetkezet brigádveze­tője, azért panaszko­dott, mert hetek óta őket elkerüli az eső. — Valami elhúzza tőlünk a felhőket. Rimócon, Nagylócon. Felsőtoldon esik, s a mi határunk ebből egy szemet sem kap — mondogatta, majd arról tájékoztatott, hogy az idén sokat javult a munkafe­gyelem. A tavalyi év megtanította a gaz­dákat arra, hogy sa­ját maguknak árta­nak, ha nem dolgoz­nak rendszeresen. Azóta már sokat javult a helyzet. Az eső után szomjazó hollókői dombok is kaptak bőven esőt, s erőtől duzzadó ka­lászokat lenget a szél a földeken. Rendkívül tiszták a gabonavetések. De azok is lehetnek, mert a szövetkezeti asszonyok tavasszal időben megtisztítot­ták a nagyüzemi táb­lákat a szúrós acat- tól. Volt olyan nap, hogy hetvenen aca- toltak a határban. A mostani napok legfőbb munkája a növényápolás. Nincs most arra idő, hogy azon vitatkozzunk, hogyan végezzük a növényápolást. Egy gazdára 2300 négy­szögöl kapálás jut. Ezt csak úgy lehet időben és jó minő­ségben elvégezni, ha mozgósítják a csa­ládtagokat is. Egy- egy kapálás elmara­dása lényegesen csökkenti a termés­átlagokat, ezért nem szabad késlekedni a növényápolással. A növényápolás meg­gyorsítását indokolttá teszi az egyre in­kább közelgő aratás is. Addig jó lenne elvégezni minden növényápolási mun­kát, beleértve a borsószedést is. Minden erőre szük­ség van ahhoz, hogy a tavalyi csorbát ki­küszöböljék a holló- kőiek. A helyesen el­készített intézkedési terv lehetővé teszi az előbbrehaladást. Nagyot léphetnének előre a szarvasmarha és sertéshizlalás te­rületén. Sajnos az idén csak 15 szarvas- marhát és 50 sertést hizlalnak. De a jö­vőben erre meglesz a lehetőség. Ezt már most kell megterem­teni. Szorgalmas, fe­gyelmezett munká­jukkal a szövetkezeti gazdák az előrehala­dás zálogai. Kata János a lárvanemzedék tömegesen meg jelent. A kémiai védekezésnél az alábbiak szerint járjunk el: A termelőszövetkezetek, akik a megyei Növényvédő Állomástól kérik a gépi munkát, a perme­tezőszerelten kfviil DDT tartalmú porozószereket is vásárolnak, hogy a korábban kialakuló góc­fertőzéseket időben megsemmisít­hessék. Tekintve, hogy a nö­vényvédő állomás egy időben a megye összes termelőszövetke­zeteibe nem tucf eljutni, ezért szükséges, hogy helyileg foko­zottabban felkészüljünk e rend­kívüli veszélyes kártevő elleni küzdelemre. A burgonyabogár elleni véde­lemben csak DDT tartalmú szere­ket szabad alkalmazni az aláb­biak szerint: Porozótípusú DDT-szerek: DDT 10 százalékos Hungária Matadorból 15 kilogrammot, DDT 20 százalékos Nikerolból 8—10 kilogrammot kell holdanként ki­porozni. Permetezőtípusú DDT-szerek: DDT mikrokristályos perm. Per­miből 1,7-2 kilogrammot, DDT 50 százalékos permetező­szerből 1—1,2 kilogrammot kell 150—300 liter vízben feloldani és kh-ként kipermetezni. Tekintve> hogy a DDT tartalmú szerek a méhekre veszélyesek, ezért olyan táblát permetezni, il­letve porozni nem szabad, amely­ben virágzó gyomok vannak (vad­repce, repcsényretek, stb.) Ilyen helyen először gyomtalanitanj kell és utána szabad permetezni. Ha a védekezőszereket időben és megfelelő mennyiségben adagol­juk, akkor annak hatása biztos és gazdaságos. FENT LAJOS, Nógrád m. Növényvédő Állomás. Az erdőkürti határban FENT: Fürgén végzi a mun­káját a hatalmas kukorica- táblában a zetor. Van olyan nap, hogy 18—20 hold kapá­lást is elvégez. OLDALT: Máthé László a m gépállomás brigádvezetöje l| büszkén áll a szövetkezet 80 holdas őszi árpájába, amely || nagyszerű termést igér. LENT: Jól esik Nánai István­nak a cigarettaszünet a vi­rágzó akácfák árnyékában. Növeltük a holdankénti kukorica tőszámot Havanöt hold kukoricát vetet­tünk géppel, soros művelésre. A kukorica növények szépen fej­lődnek, különösen most, hogy idejében befejeztük az első kapá­lást. Nagy gondot fordítottunk erre a munkára. Az ültetvényt foga- soltuk, majd lókapáztuk, végül Hasznos! fiatalok a termelőszövetkezetért Hasznoson egyre egészsége­sebb KISZ-élet alakul ki. A fiatalok résztvesznek az „If­júság a szocializmusért” moz­galomban, s vállalták, hogy erejükhöz mérten igyeksze­nek eleget tenni a követel­ményeknek. A legutóbbi KISZ taggyűlésen elhatároz­ták, hogy a fiatal, az indulás nehézségeivel küzdő termelő- szövetkezetnek 3 hold kuko­ricáját teljes egészében ők dolgozzák meg. Természete­sen a végzett munkájuk után a termelőszövetkezet munka­egységet ír jóvá a fiatalok­nak. Az így összegyűjtött pénzt kirándulásokra, s egyéb hasznos szórakozásra fordít­ják a hasznosi fiatalaok. a kézikapások végezték el a ta­lajlazítást, a gyomirtást és az egyelést. E munka elvégzése előtt a vezetőség megtárgyalta a magasabb hozam elérésének le­hetőségeit, annál is inkább, mert beneveztünk a 30 mázsás kuko­ricatermesztési mozgalomba. A vezetőség Gonda Péter mezőgaz­dászt bízta meg a tőszámnövelés technikai végrehajtásával. A mezőgazdász a tagok előtt ismer­tette az új módszert, aminek végrehajtását a helyszínen segí­tette. Minden 40 centiméterben meghagytunk egy-egy növényt. Jó termésre számítunk, mert kedvező az idő, s viszonylag jó elövetemény, s részben szerves-, és mütrágyázott, ősszel mélyen szántott talajba vetettük a kuko­ricát. Az a tervünk, hogy az ara­tás kezdetéig harmadszor is megkapáljuk a kukoricát. (Elmondta: Pintér Géza, a szarvasgedei tsz elnöke.) Az erdőkürti November 7. Termelőszövetkezet rendkívül előnyös helyzetben van. Ha valami gépre van szükségük csak a szomszédba kell át­szólniuk, a gépállomás már biztosítja is. A szövetkezet gazdái nem idegenkednek a gépektől. Kora tavasztól késő őszig traktorzúgástól hangosak az erdökürti dombok. Hogy a munka minősége jó, azt a gyönyörű kalászosok, és a szépen fejlődő kapások bizo­nyítják. Legutóbbi erdökürti látogatásunkkor a kukorica- táblán találkoztunk a gépek­kel. Máthé László brigád­vezető személyesen jött ki el­lenőrizni a munka minőségét Panasza nem is lehet, mert Nánai István zetoros kitűnő munkát Végez. A szövetkeze­tiek is dicsérik a derék trak­torost, mert tudják a jó ku­koricatermésben, amelyre szá­mítanak, Nánai István keze is benne van.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents