Nógrádi Népújság, 1961. május (17. évfolyam, 35-43. szám)
1961-05-31 / 43. szám
2 NÖCRADI NÍPÜJSA« 1961 — május 31 Képek a seregszemléről Szirmokat bontott a Nap A hímzéses zászlók alatt sorakozó őrsöket, csapatokat a felnőttek koszorúja öleli. Szülőké és rokonoké, akik büszke gyönyörködői lánykáik, fiaik örömteli eseményének, kis életük egy-egy szakasza ünnepélyes állomásának, a növekedés periódusainak. Az avató eseménynek ez a nyilvános ünnepséggé tétele egységes óhaj kielégítésére valósult meg Mátra- novákon. A szülők igényére nőtt társadalmi jelentőségűvé a Gyermeknap s hogy azzá nőhetett, az a párt támogatása mellett a mátranováki KISZ-szervezet, Nőta.nács, Hazafias Népfront és pedagógusok fáradozásának érdeme. * A csapatok fogadalomtevő szavai egyetlen hanggá tömörülnek: „... fogadom, hogy ... tetteimmel hazámat, a dolgozó népet szolgálom”. Az emelkedett ünnepélyességű hangulatban avató szülők lépnek a fegyelmezett, zárt sorok közé, a tejtiszta blú- zocskák, ingek fölött, kék, piros nyakkendők fonódnak gyöngéd csomókba, repülni kívánó szárnyakat eresztve s ez a pillanat az avatást végzőket is felelősségre kötelezi. Felelősségre a gyermek szellemi, erkölcsi gyarapodásáért, hogy védenceikből hazánk hasznos polgárai lesznek. A KISZ megyei bizottságának küldötte szól a kisdobossá, úttörővé, ifjúvá avatottakhoz. Kötelességekről és jogokról van szó az illetö- döt hangulatban, szavalatok hangzanak s zúg a táj fölött a világ ifjúságának dala a bánya zenekarától követve: F.gy a jelszónk, a béke... * A színes sokadalom forgatagában padonülő kisöreg gyönyörködik. Mintha az egész látványt, kavargást, a teljes fiatalságot szeretné magába szívni. A jóétvágyú gyermekhadnak már fehér asztalokat terített a bányaüzem vendéglátó szívessége, arrafelé figyel és inkább magának mondja, mint avatatlan fülnek a vallomást: — De jó lehet ma. lenni gyereknek!... A mi gyerekeinknek, unokáinknak lenni már nagyon jó... Kisdobos, úttörő, ifjú... Hát ki gondolt arra a gyerekségünkben, hogy mire növekedünk. Ügy lettünk, nőttünk mink, mint a mezei virág... A mai virágnak mindnek kertésze van. * A bányatelepi párttitkár, Varga B. József vállán hatalmas tenyér próbálja súlyát. A kézhez tartozó ember pedig vidáman mepnydörög: — Gyere, Jóska komám, iszunk egy pohárral. Nekem meg is magyarázza az invitálást: — Ö a fiam avatóapja, erre csak illik egy áldomás. S már indulást vezényel öblös hangján arrafelé, ahol habos fővel sorakoznak a korsók. A tágas térségen távolabb kislányok járják párban, karikában a táncot, az ő szavukra munkálkodik most a zenekar. A játékos sátor előtt avatószülők válogatják a portékát frissen szerzett lányaiknak, fiaiknak, de ezek az ajándékok inkább csak ráadásnak számítanak, — az értékesebb kincsek már ott „hivalkodnak” fülben, nyakban, csuklón, láncok, órák alakjában. De hát van-e olyan rakott szekér, amelyikre ne férne még egy villával? Megfújja azt a papír- trombitát szíves-örömest Nagy Pista, a Móra Ferenc kisdobosraj büszke tagja s az az újdonsült kisdobos is, aki a Kecskés Tibor névre írt emléklapot szorongatja. Megszólítom, mert karján vadonatúj óra csillog. S valóban, az avatószülő, ifjú Kecskés Béla, a nagybácsi ajándéka ez. Azt mondják a szülők, rászolgált az ajándékra, jól tanul a gyerek. — Néha — büszkélkedik az apa — jobb jegyet hoz, mint én a technikumból, pedig versenyben vagyok a három gyerekkel. * A délutánnak szintén megvoltak az örömei. Dalban, táncban, sportban, ügyeskedésben akadt látnivaló bőven. S mert boldog volt a gyermekek napja, boldogok voltak a mátranováki felnőttek is. A munkaerögazdálkodás Könnyítik a fizikai munkát A munkaszervezési hónap keretében számos intézkedést hajtanak végre a Salgótarjáni Tűzhelygyárban a nehéz fizikai munka megkönnyítése, az anyagtakarékosság és más célok elérése érdekében. A saját erőből történő fejlesztés keretében hozták létre az újítási és kísérleti műhelyt. A homokfúvatógép létszámmegtakarítást eredményez. Más berendezések anyagtakarékosságot, a selejt csökkentését biztosítják. Legutóbb megoldották a tűzhelyek csőkorlátjának géppel történő hajlítását. A vállalat újítási műhelyében Katona Rezső javaslata alapján szerkesztették meg az új berendezést. A gép sűrített levegővel működik és mentesíti a dolgozókat attól a 25—30 kilogrammos erőkifejtéstől, amikor kézzel hajlították a korlátokat. Ma már a munkások csak a gép működésére ügyelnek. A gép szerkesztésében elsősorban Szabó Béla fiatal szerkesztő közreműködése volt jelentős. Az újítók most azt a célt tűzték maguk elé, hogy a csövek géppel történő haj- lítása után a darabolást is teljes egészében mechanizál- ják. Felkötik a szalagot a csapatzászlóra Mátranováki, Novák-telepi. homokterenyei kis emberkék 10—14 esztendős életük során talán még soha nem kémlelték annyi aggodalommal az ég felhőfutásait, mint az elmúlt hét utolsó napjaiban. Kémleltek és latolgattak: zu- hanyos záport hoz-e a vasárnap, vagy sugárözönt a bányatelepre. Tudtam, mire készülnek Novákon is a Nemzetközi Gyermeknap ünnepén, az úttörőmozgalom 15. évfordulóján, tudtam a nap nehéz párásáról s tudtam azt is, legyen bármilyen a természet arculata, kedve, ezeknek a nováki, homokterenyei kisiskolásoknak a jégeső sem akadály. * Ünnep reggelére szirmokat bontott a Nap Mátranovák bányatelepe felett, amely a községi és homokterenyei iskolások fogadására vállalkozott. Díszbe öltözött a szabadtéri színpad, a ligeti tisztások asztalokkal népesültek be a majálisi kép teljességéből a cukorkás, játékos sátrak sem hiányoztak, — így vó.rták az itteniek azt a 230 iskolást, akit kora szerint kisdobossá, úttörővé, ifjúvá avatnak ezen a vasárnapon. Közgazdasági kislexikon A boldog pillanat: az avatómamák felkötik a nyakkendőt Vidámság, mosoly . a seregszemle után A SALGÓTARJÁNI ACÉLÁRUGYÁR ÉLETÉBŐL II. Tizennyolc millió forint története Az anyagi javak létrehozásában a legfontosabb termelőerő maga az eleven munka, az emberi munkaerő. A szocializmus építése során egyfelől állandóan növekszik, másfelől meg is változik a népgazdaság munkaerőállományának összetétele. A változások arányai a következők: 1. A munkaerőállományban egyre növekszik a termelésben dolgozók aránya, a nem termelő dolgozókkal szemben. 2. A népgazdasági ágak közül az ipar munkaerőállományának aránya növekszik a többi ágazat rovására. 3. Az iparon belül növekszik a munkások aránya, míg a kiszolgáló személyzeté csökken, bár abszolút nagysága az utóbbinak is növekszik: a kiszolgáló személyzeten belül egyre emelkedik a műszaki dolgozók aránya. 4. A munkaerőállomány meny- nyiségi növekedésén és belső ösz- szetételének megváltoztatásán kívül állandóan változik (fejlődik) a munkaerőállomány, szakmai és képzettség szerinti öszetétele is. Az egyes iparágakban és a vállalatoknál a dolgozók állományi csoportjai nem azonosak. A fejlődés iránya azonban mindenütt ugyanaz: növelni a munkások és műszakiak arányát, az alkalmazottak és a kisegítőszemélyzet arányának egyidejű csökkentése mellett, a munkásállomány csoporton belül pódig nöFOTÓ-OPIIKUS tanulóknak érettségizett fiatalokat felvesz az OFOTÉRT Vállalat. Felvilágosítást adnak a legközelebbi Ofotért boltokban. (253) vélni a gyártmányok kiállítását közvetlenül végző alap /ető munkások arányát. Természetesen a cél nem az arányok változása, hanem a munkatermelékenység emelése. A munkaerőállomány mennyiségi és minőségi összetételében lezajlott változások a technika és a technológia fejlődésével, a teremlés- szervezés tökéletesítésével is ösz- szefüggnek. A termelés gépesítése, villamosítása következtében egyre növekszik a gépi munkát végző munkások, a műszaki dolgozók száma. A munkaerőállomány foglalkozási ágak és szakmák szerinti szétválasztódása állandó folyamat, melynek az a jellegzetessége, hogy a fejlődés magasabb fokán a politechnikai képzettséggel rendelkező dolgozók aránylag gyorsan fogják tudni foglalkozásukat megváltoztatni, állandóan növekedik a munkások képzettsége (kvalifikációja), azaz a munka bonyolultsága is. A termelés automatizálása során a munka lényege a géprendszer irányítása és megfigyelése lesz. Ez a körülmény a munkásoktól magas szakképzettséget követel. A munkások munkájának jellege annál inkább változik, mennél jobban megközelíti a mérnökök és technikusok munkáját. A gépesítés, az automatizálás magas teljesítményű gépek működtetésével jár együtt. A termelés tökéletesedése pedig a munkások szakképzettségének rendszeres növelését követeli meg. Ennek érdekében a rendszeres cél- és szakmai továbbképző tanfolyamokat szerveznek. E tanfolyamoknak a célja az, hogy növeljék a termelékenységet, a munkások teljesítményét és ezzel együtt keresetüket: a termékek minőségének javítása és az önköltségcsökkentés érdekében fokozatosan emeljék, bővítsék és alaposabbá tegyék a munkások műszaki és szakmai képzettségét, elősegítsék az új technika és az élenjáró technológia elsajátítását. A gyár belső életét, munkaszervezetét és a dolgozók — fizikai és műszaki dolgozók — közös összefogásából eredő alkotó lendület a népgazdaság egészét is igen kedvezően befolyásolja. Irtunk már róla, hogy a külföldi anyagoknak hazai alapanyagokkal való pótlásával csupán az idén egymillió forintot takarítanak meg népgazdaságunknak a Salgótarjáni Acélárugyárban. EVÉS KÖZBEN JÖN MEG AZ ÉTVÁGY Az acélárugyári munkások, mérnökök és technikusok azonban úgylátszik csak kezdetnek tekintették az év elején az importanyagok megtakarítására tett vállalásaikat. annál is inkább mert az év első öt hónapjában ennek nagy részét máris teljesítették. Ha az értékes kezdeményezések útján megindul egy ilyen nagy gyár közössége, mimt amilyen az Acélárugyáré. az napról-napra erősíti, szilárdítja népgazdaságunkat. s munkájuk következményeként a gyári szokásos statisztikák kereteit túllépve az ország központi terveiben is módosításokat eszközölhetnek. így van ez az Acélárugyár esetében is. A történet úgy kezdődött, hogy két éve, a párt VII. kongresszusa tiszteletére indult munkaversenyben kísérletképpen megkezdték néhány öreg dróthúzógép gyorsítását. Az eredmény: 15—20 százalékkal nőtt egy-egy húzógép teljesítménye, a gépek mellett dolgozó munkáslétszám ugyanakkor a régivel azonoe szinten maradt. S ahogy a közmondás mondja: — evés közben jön meg az étvágy. Az acélárugyáriak sem elégedtek meg a dróthúzó gépek gyorsításával. Múlt évben hozzákezdtek a nagyszilárdságú acélok húzógépeinek meggyorsításához, amelyeken az előfeszített betonhuzalokat gyártják. Ezt követte a rúdacél, majd az alacsony szilárdságú vashuzal húzógépeinek gyorsítása. Utóbbiaknál egy ötfokozatú gépet hat fokozatra állítottak át, gyorshúzással kombinálva. Ez a gép most huszonnégy óránként két tonnával gyárt többet, mint azelőtt. Az alacsony szilárdságú vashuzalt gyártó gépek termelékenysége átlagosan tizenöt százalékkal nőtt, s mindemellett a kiszolgáló munkáslétszám a jobb munka- szervezés következtében csökkent is a múlt évihez képest. A NEMZETI JÖVEDELEM GYARAPÍTÁSA A Salgótarjáni Acélárugyár huzalműve: néhány éve még régi, elavultnak tartott húzógépeinek meggyorsítása, a gyár munkásainak, mérnökeinek és technikusainak lelkes alkotómunkája révén a nemzeti jövedelem számottevő forrásává lett. A húzógépek gyorsítása a termelékenység növekedése a vártnál és a tervezettnél sokkal nagyobb új értékeket hozott létre, s az idén, majdnem meglepetést /okozott a gyár számára. A gyár eredeti és jóváhagyott terveit fedezték ugyan az országos megrendelések, de a gyorsítás következtében megnövekedett lehetőségekre nem számítottak népgazdasági szinten. Ezért egész komoly mennyiségben rendelt a külkereskedelem előfeszített betonhuzalt, pneumatik- huzalt, húzott rúdacélt és alacsony 1 szilárdságú vashuzalt külföldről, főleg nyugati országokból. Ugyanakkor a Salgótarjáni Acélárugyár nagyobb mennyiségű felesleggel jelentkezett volna az év végén. A salgótarjániak kérésére ezért a KGM Vaskohászati igazgatósága engedélyével az Acélárugyár vezetői közvetlen tárgyalásokat kezdeményeztek a Metalim- pexszel, amelynek eredményeként máris nagyobb tétel import megrendelést törölt a Külkereskedelmi Vállalat behozatali tervéből. Ezzel jelentős devizaösszeg szabadult fel a népgadaság számára más ugyanakkor az új termékek nemzeti jövedelmünket gyarapítják már az idei esztendőben. TÖBB MINT KÉTEZER TONNA IMPORTOT TÖRÖLTEK A fentebb említett külkereskedelmi vállalat az import rendelések közül máris visz- szavette és a Salgótarjáni Acélárugyárhoz juttatta a so- ronkívüli megrendeléseket, amelyeket lényegében maguk az acálárugyáriak vállaltak, s amelynek gyártási feltételeit is saját maguk teremtették meg. Az importmee- rendelések közül törölt több mint kétezer tonna húzott áru közül 500 tonna előfeszített betonhuzal gyártása máris megkezdődött, sőt jelentős mennyiség elszállításra vár. Ugyancsak hozzáláttak 191 tonna húzott rúdacél gyártásához is, anélkül, hogy eredeti terveik teljesítése emiatt háttérbe szorulna. Szerszámgápiparunk gyorsabb fejlődése következtében különösen nagy szerepe van a hidegen húzott rúdacélnak, amelynek gyártása évről-évre nőtt ugyan Salgótarjánban, de az igényeket így is csak külföldi pótlásai tudták kielégíteni. Két éve még csak 9000 tonna rúdacélt húztak a gyárban, az idén főleg a húzópadok, húzóberendezések gyorsítás^. eredményeként már 12 700 tonna rúdacél készül, közte a 191 tonna importból törölt mennyiség is. A Ruggyantagyár autóköpenyt gyártó üzeme számára nélkülözhetetlen pneumatik huzalból hatvan tonnát vállalt magára az Acélárugyár, amelynek különleges technológiát igénylő gyártását most készítik elő. Legnagyobb tétellel 1300 tonnával a különböző méretű, alacsony szilárdságú vashuzal szerepel az import rendelések közül törölt és a Salgótarjáni Acélárugyár által elvállalt termékek között. Az egész több mint kétezer tonna törölt és a megrendelések közül visszavont import, illetve annak hazai gyártása 17,866 000 forintnak megfelelő deviza megtakarítást jelent hazánk számára. Csaknem 18 millió forintot töröltek népgazdaságunk behozatali tervéből az Acélárugyár kezdeményezésére. És ez, még a könnyűnek látszó lehetőségék ellenére is figyelemre méltó hazafias tett. Nagy Ferenc
