Nógrádi Népújság, 1961. május (17. évfolyam, 35-43. szám)

1961-05-24 / 41. szám

6 «*08UAm StPÜJSA« 1961. május 24. Gyermeknevelés • •irrt r r r rrt "I ■ r r ■ szülök es ovonok egyuttmukodesevel A SZÜLÖk mindennap féltő gonddal engedik óvodába gyermekeiket, hiszen a gyermeknevelés aggodalom és féltés is egyben. Ugyan­akkor gond és felelősség is, éspedig azért, mert nem tudni milyen ember lesz a gyermekből, ha felnő. így vívódnak nap mint nap a salgótarjáni Május 1. úti óvoda kisóvodása'-nak szülei is, amikor bezárul mögöttük az óvoda kapuja. A szocialista ember neve­lése bizony már itt, az óvoda intézményében kezdődik és egységes szemléletű nevelés el sem képzelhető az óvónő és szülő együttműködése nél­kül. Ennek felismeréséből adódik, hogy itt a szülők lel­kesen támogatják az óvodát. Érdekli őket, hogyan illeszke­dik gyermekük a szervezett élethez, mennyire teszi ma­gáévá a közösségi élet s apá­lyait, mennyire készíti fel őket az iskola követelményeinek megfelelően az óvoda az első osztályra. Az idén először ide, ebbe a tarjáni óvodába is eljutott a gyermeknevelés apostolai­nak az a felszólítása, hogy necsak az anyák vállaira ne­hezedjen a gyermeknevelés felelőssége, hanem vegyék ki részüket ebből a munkából az apák is. Ma, amikor egy­re több asszony vállal részt a társadalmi munkából, kü­lönösen jelentőssé válik az anyák ilyenirányú tehermen­tesítése. Ebben az óvodai év­be egy amolyan igazi „bele­való” apa vállalta magára a Szülői Munkaközösség elnöki tisztségét, Róth Antal, az Acélárugyár egyik műszaki szakembere. Eleinte kissé bátortalanul kezdett a munkához, elsősor­ban abban látta feladatát, hogy szinte nap mint nap megérdeklődje, van-e valami javítanivaló, miben segít­hetne, mit csináljon. Hama­rosan a szokásos kérdések mellett az is elhangzott, hány embert kell erre meg arra ak­tivizálni. Most meg már, mi­re itt az év vége, nevelési kérdésekben is jelentős tá­mogatóra lel benne az óvónők közössége. Szilágyi Róza ve­zetőnő kissé felemásan azt ■mondja, hogy ebben az esz­tendőben nagyon fellendült a szülői munkaközösség ne­velő és egyébirányú tevé­kenysége, csak pontosan azt nem tudja, minek is köszön­hető mindez. T EHET, hogy annak, hogy férfi az elnöke, vagy annak, hogy éppen ez a férfi vállalta a vezetést? Vagy talán egy év alatt is sokat fejlődtek a szülők? In­kább. talán minden tényező segített egy kicsit ahhoz, hogy itt ilyen szép eredmé­nyeket elérjenek? Minden bi­zonnyal így igaz. Egy pár előadást rendeztek Védekezzünk a lucerna lombkártevői ellen A rovarvilág a pillangós növé­nyek életében különösen jelentős szerepet játszik. Egy részük hasz­nos, más részük azonban sú­lyos kártevőként lép fél, tehát védekeznünk kell ellenük. Véde­kezés közben azonban figyelem­mel kell lennünk a hasznos ro­varok kímélésére, hogy a káros rovarokkal együtt ne Irtsuk eze­ket is. Megyénk területén \köze- pes, de egyes községekben erős a lucerna lombkártevők megjele­magtermesztésben okozhat nagy veszteséget. VINCELLERBOGAR: A vincel­lérbogár szürkésfekete, bronz- fényü, repülni nem tud. A bogár néha a lucerna lombozatának le­rágásával károsit. Lárvája annál nagyobb károsító. A lucerna gyö­kerén felszíni járatokat rág, en­nek következtében fejlődésükben megállnak, végül elpusztulnak. Kártételük következtében a lucernások kiritkulnak, telje­már a szülők részére, és eze­ken az előadásokon tovább erősödött, izmosodott igazi munkaközösséggé a pedagó­gusok és szülők kollektívája. Nagyszerű például az is, hogy egy-egy új kisóvodás szüleit szinte gardírozzák a régi, már begyakorlott szülők, felkarol­ják, szívesen beszélgetnek vele, bármenyire is sietteti őket a délutáni-esti második műszak, azért ejypár szó erejéig mindig futja érdek­lődésükből. AZ SZMK veze­tői nemcsak saját gyerme­kük fejlődését irányítják, fi­gyelemmel kísérik a többiek útját is. Ha valamelyik szülő elma­rad a szülői értekezletről, nemcsak az óvónő tartja kö­telességének, hogy megérdek­lődje az elmaradás okát. Be­számolnak egymásnak az ér­tekezlet eseményeiről, problé­mákat vetnek fel és mindezt úgy, hogy szinte fájlalja az a másik, aki valami miatt el­maradt az óvodai élet szamá­ra jelentős eseményéről. így van aztán, hogy legalább nyolcvan százalékos a rész­vétel a szülői értekezleteken és egyáltalán nem megy rit­kaságszámba a férfi szülő. Jó az óvoda munkájában és a szülők nagyon örülnek ennek, hogy különös gondot fordítanak az óvodába be­kerülő és az onnét távozni készülő gyermekek fejlődésé­re egyaránt. Ilyenkor tavasz- szal szorosra fűződik a kap­csolat a bölcsődével, nemcsak a gondozónőkkel és gyerme­kekkel, hanem a szülőkkel is ismerkednek az óvónők. ff AN MÉG számos óvo- ' da, ahol a szülők nin­csenek ilyen felvilágosultan tisztában feladataikkal, ame­lyekkel elősegíthetik az óvo­dai munkát.' Csak javasolni tudnánk egy barátságos ta­pasztalatcserét a Május 1. úti óvoda szüleivel és gyer­meknevelőivel. Sok hasznos tapasztalattal szolgálhatnának más óvodák hasonlójellegű munkájához. U. M. fiz előrelátó mimha szép eredfoényehre vezet; 15 üzemi, 2 üdülői letéti könyvtár, 24 könyvet olvasott tavaly egy olvasó Szép eredményekről szá­molhat be a Salgótarjáni j Acélárugyár művelődési ott- j honának könyvtárosa. A mű­velődési otthon vezetőségével valamint a társadalmi akti- < vák segítségével sikerült j megteremteni az adottságo- i kát, a feltételeket a jó könyv- \ tármunkához. Valóságos há­lózatot alakítottak ki letéti j könyvtárakból az üzemekben, i Eddig 17 letéti könyvtárt í üzemeltetnek, amelyből ket­tőt a gyár üdülőhelyein he­lyeztek el. Ez már maga is a tudatos tervezést, a gondos munkát tükrözi. A letéti ( könvtárak forgalmazásában < nagyon szép például a szak- j mai könyvek olvasottságának százalékaránya. Az * olvasók számának nö­velése érdekében a könyv-J propaganda számos lehetősé­gét használják fel. Nem múlik j el alkalom, hogy például az i új könyvekről ne kapnának < megfelelő felvilágosítást az J olvasnivágyók. A központi j könyvtár asztalain ott állnak I ízlésesen az új könyveket is-1 mertető táblácskák. A könyv­tárban szabadpolcos rendszer j van és az olvasószobát is so­kan látogatják. Könyvpropa­gandában azonban legnagyobb ( hatással van az élőbeszéd, amelyet a könyvtáros sosem j mulaszt el. A könyvtármunka eredmé- j nye a számadatokban is tük­röződik. Az Acélárugyár kör-{ nyékén lakó 6020 főből | 1322 aktív olvasó. A könyv- J tárnak jelenleg 10 818 könyve j van, amelyből egy dolgozóra ( több mint 8 jut. A múlt év­ben például egy olvasó majd-j nem 24 könyvet olvasott el. Sok embernek fogalma sincs arról, hogyan születnek az igazi, vérbő szenzációk. Mert könnyű azt az újságban olvasni, hogy Gagarin így. meg úgy. Könnyű csak olvasni, hogy Albert Flóri mesterhármassal remekelt. De azokat a pillanatokat megérteni, amelyekben születnek és világgá röppennek ezek a szenzációk! Ez a nagy dolog! Szenzációk dolgában én már edzett vagyok, mégis el­elkap az ilyen különös levegőjű pillanatnak a varázsa. Nem tagadom, fejembe száll a vér az ilyen — hogy úgy mondjam — történelmi pillanatok hatására... Csak példának okáért említem a múlt hetit is. Három megyével odébbról hívtak telefonon. Nagyon izgatott han­gon közölték: „ Kapolytarnóca stop! öttalálat. Stop. Öreg kocsis az erdőgazdaságban, többrendbeli apa és kiváló fogatos. Stop. Öttalálat! öttalálat! Stop! Stop! Stop!” Ez fogalom kérem. Öttalálat. Ilyenkor nem kérdez, nem tétovázik, nem irigykedik az ember. Csak intézkedni kell, méghozzá hideg nyugalommal. Egy telefon a 113-200-ra. Jöhet a Televízió. Másik te­lefon a rádiónak. Harmadik a megyei sajtónak, negyedik az üzemi lapnak. Ötödik a távirati irodának. Hatodik az Erdőért című szaklapnak. No és a hetedik a feleségem­nek, hogy három napig nem lát, mert öttalálatos ügyben Kapolytarnócára utazom ... Helyszínre. Tudják mekkora izgalom az, amikor az ember már látja lelki szemeivel, hogy születik meg a szenzáció, ho­gyan beszél az egész megye, az egész tizenkilenc megye a nagy story-ról? Mondjuk ott áll a fogatos... Harcsa bajsza van... Zsíros a kalapja... Még a gazdaság hin­táját is kölcsön kapja a nagy alkalomra... Ott áll az öreg, zsíros kalapban és egy bőrönd millióval. Micsoda cím: „Hintónjáró milliók!” Micsoda szenzáció' ■* „Öttalálat boldogság!” Persze minden szenzáció megkopik egyszer. Amikor Ronhácsra értem, azt mondja nekem az útkaparó: — Van Kapolytarnócon ilyen fogatos... Istenemre mondom! Egy másik még többel biztat: — Szokott játszani az öreg. Csupa láz voltam, amikor végre megleltem a zsíros- kalapos jó öreget. Ha nem is hintán, de szekéren kocogott. Úgy beszélt, mintha az isten is riportalanynak teremtette volna. — Játszottam kérem... Persze, hogy játszottam. Csak tudja nincs nekem szerencsém. Bolond dolog ez a lutri... Akárhogy izélem... Mán variázom... Sehogy nem jön ki több, mint öt találat... — Öt találat? Ötös9 Kereken öt? — Annyi ám, a ménkő csapjon bele — mérgelődik az öreg, én meg tátom a szám... — Mert mondja meg, ki a nehésség tudja, hogy minő csapat az a Fijorentína, meg a Lácijó ... Nem is totózok én többet. En még akkor sem megyek telefonhívásra Kapolytar­nócára, ha háromfejű borjút ellik a zsíroskalapú tarka tehene! Pásztor Ferenc ... r— W”r»r "VJ^r wf-wi ■■ w mu im « uan " ~ A!AJff. (lése. Károsításuk következtében nagymennyiségű takarmányéríék megy tönkre. Lucerna lombkártevői, a lu- cernaböde, lucernabogár, vincel­lér-bogár, valamint a lucerna­barkó. LUCERNABÖDE: A lucerna­böde a katicabogárhoz hasonló, de kisebb, hátán 24 fekete fol­tocska van. A bogár és lárvája egyaránt károsítja a lucerna leveleit. A levél lemezében párhuzamosan csíkokat rágnak, de nem lyu­kasztják át. A megrágott lucerna kifakul és így messziről kiválik az egészséges lucernatömegből. A lombok megrágása következtében a levelek elszáradnak, leperegnek, a szárak felkopaszodnak. A lár­vák későbbi kártétele, hogy az első kaszálás után ellepik a tarlót és a föld alatti rügyeket, hajtásokat rágják és így a lu­cerna hosszabb időn keresztül nem tud kihajtani, s emiatt egy kaszálás is elveszhet. A nyáron megjelenő bödék kártétele a magfogásra hagyott lucerna vi­rágzására igen kedvezőtlen be­folyással van. LUCERNABOGAR: A lucerna­bogár hasonlít a hétpettyes ka­ticabogárhoz, de annál hoszabb és nem annyira kerek. Hátán tíz fekete pontocska van. A bogár és lárvája is a lucerna lombját károsítja. Rendszerint a lucerna­szár oldalhajtásait rágja el. A nyár közepén rajzó fiatal boga­rak főként a második kaszálást Igen súlyosan károsítják, ami a sen kiveszhetnek. Mivel repülni nem tud, ezért a tábla körülsán- colásával (mint a répabarkó} akadályozhatjuk meg az elterje­dését. LUCERNABARKO: A bogarak a levelek szélét „kicsipkézik”, vagyis karélyosan kirágják. A fellépése esetén a lucerna lom­bozatból csak a főerek marad­nak meg. A lárvája a lucerna és más pillangósvirágú növények nitrogéngyűjtő gumóit teszi tönkre. A lombkártevők ellen elsősor­ban az új lucerna vetési (telepí­tés) idejének megválasztásával, helyes vetésforgó bevezetésével, valamint az egymásmellettiség elkerülésével védekezhetünk. A lombkártevők tehát befolyás­sal vannak a lucerna magtermesz­tésünkre és így a védekezést Időben el kell végezni. A véde­kezés fő időszaka az az idő, ami­kor az első lucernakaszálásokat elvégeztük a tarlóknak helyes le- porozása megfelelő mennyiségű védekezőszerrel. A lucernabogé, lucernabogár, lucernabarkó ellen kh-ként DDT, illetve HCH 25 kg-os kiporozással védekez­zünk. Egy-egy lucernatábla károsítása következtében a takarmány 20 százaléka is kárbavész. így ha egy kh hold termése 25 mázsa, a lombkártétel következtében körül­belül 5 mázsa lucernaszéna- veszteség érhet. Figyelemmel kell kísérni lucernatábláinkat és a lombkártevők ellen időben végez­zük el a védekezést. VESZELKA ANDRÁS -----------------------­Tí z helyen vendégszerepei a balassagyarmati Iparitanuló Iskola A MŰM. 217. Szondy Györgyről elnevezett intéze­tében a Balassagyarmati Ipari­tanuló Iskolában körútra in­dul a színjátszócsoport. A tehetséges fiatalok beta­nulták Rozov: Felnőnek a gyerekek című színművét, melyet most a megye több községében is bemutatnak. Terveik szerint július 1-ig tíz helyen mutatják be a Felnőnek a gyerekek című színművet. Ahogyan a kölhő látta Tallózás Ady publicisztikai írásai között Ady Endre századeleji újságcikkei közül feltűnőek azok, ame­lyekben a tömegeket sújtó hal atlan nyomorral szemben az egy ház papjainak*fényűző, 'javakban dúskáló életmódját ostorozza. A nagyváradi Friss Újság 1901 április 23-i számában jelent meg a következő írása: Egy kis séta Ez érteti meg, hogy so­hasem voltam, nem lehettem intranzigens. Ebben az ország­ban mindig jaj volt a for­radalmároknak!... Itt az él­het legkényelmesebben, aki betanított formákban, vagy abszolúte nem gondolkozik. Vasárnap délután munka­szünet van, tessék egy kis sétát tenni. Megmondjuk azt is, hogy merre. Amerre mi ma jártunk. Közeledik a május. Zöldellő és virágzó fák csalják úgy­is az embert. Tessék sétálni a Schlauch-park, no meg az úgynevezett Káptalan-sor felé. A kétfejű sas a püspöki székesegyházon ne botránkoz- tasson- meg nagyon senkit. Ezt a nyomorult kényszerűséget, úgy látszik, hogy düh nél­kül kell tűrnünk. De nézzék meg a Kanonok- sort és gondolkozzanak. Az előkelő, feszengő, jó­módról valló paloták redőnyei le vannak bocsátva. Lakosai a legmihasznább. legingyen- élőbb emberek. Aki dolgozik közülük nincs is itt. Wolafka például dolgozik. De hogy? Felekezeti harcot, forradalmat szít a kálvinista Rómában. Az a nagyváradi hájú, kövér pap, aki csupa erő és vér és fanatizmus, többet árt ma a magyar társadalomnak, s a magyarságnak, mint kilenc­ven szocialista agitátor, s ezer kétfejű sas. A többi is egy­től egyig, mert haszontalanul vonják el ezer és ezer éhe­zőtől a kenyeret. Röviden: ez a Kanonok-sor. Sétáljanak el aztán bár­mely külvárosi részbe. De erő­sítsék meg a szívüket. Mert nyomort, bűnt és piszkot lát­nak. Meglátják, hogy meny­nyi nyomort lehetne enyhíteni s mennyi könnyet letörölni a kanonokok pénzével. Ha ezt meglátják és át­gondolják: eredményes volt a vasárnapi séta. .4 cikk megjelenése nagy felháborodást váltott ki a papságból s Adyt rágalmazásért je'jelentett ék. E feljelentésre reflektált 1901 június 21-én. Reflexiók egy följelentéshez Ha nem is írtam, mond­tam hát ki minden igazságo­mat, de ostobának se volt kedvem magam mutatni. Ami­ket véleményeimként meg­mondtam, azok legalább is elementumai voltak a tisztán- látott igazságoknak, s légtől- lebb érintették a határt, me­lyet adott viszonyok között józan, okos ember már ké- nyelmességi okokból sem lép át. A váradi káptalan mégis pört indított ellenem. Tehette. Én a becsületem azon is kereshetem, aki szerény em­bernek tart, s lázítást talál­hatok a Gerő kapitány rend­szabályaiban, melyekkel a szegény gabonaügynököket bé­lyegezte meg. Respektáljuk egymás gondolkozását, ha nem is tudunk mindnyájan gondolkozni. A nagy nyilvánosság azon­ban, mely előtt kanonoki va- nitásokról és stallumokról szóltam, méltán elvárhatja, hogy szóljak most. Bolond­gombákkal traktáltam-e őt? Éretlen módon szitkozód­tam-e? A vak gyűlölet szólt-e általam? Lázítottam-e a fenn­álló bizonyos rend ellen? ... Amikor sor viaskodással, az ifjúság stunm- és drang- korszakában egész életemre tudtam határozni az újságíró penna mellett: már voltam annyira intelligens és meg­érett, hogy a szükséges tran- zigálásra megalkudtam ma­gammal, s annyira józan, hogy irtóztam a szélmalom-harcok­tól. Avval is számot vetettem, hogy kis intelligenciájú, be- hájasodott agyvelejű, rövid­látó praetorok közt élek, akik előtt lealázó a munka, bűn a világoslátás, s rossz csapás az intelligens gondolkozás. Szívemre teszem a kezem, s az emberi józanságra, s in­telligenciára mint az én is­teneimre esküszöm: nem tet­tem, nem tehettem egyiket sem. Öt-hat év előtt szabadabb szellők fújdogálták át a ma- gyser társadalmat. Akkor még az én inkriminált cikkem ész­revett kis sóhajtás sem lett volna. Ma Pécsett egy újság­írót becsukatással fenyeget­nek, mert arról szólt, hogy a papok közt sok a ha­szontalan és erkölcstelen, jómagámmal pedig egész se­reg jóltáplált méltóságos és nagyságos reverendás pöröl, pedig én mégcsak annyit sem mondtam róluk, mint a pécsi újságíró. Nyakig va­gyunk a középkorban, terro­rizál a sötétség: ez az én esetem igazsága. A bíróság előtt sokat fogok erről és más dolgokról szólni Mégcsak két dolgot. Hirdetem és hiszem, hogy ez a mostani ránkszakadni készülő reakció örök törvé­nyéből fakad az emberi sors igazságának. Az új világ gyászos, szomorú előjátéka lesz csak, hogy aztán a töm­jénfüstből kikeljen ragyogva, szabadon az ember. Akinek adatott a hit igazsága, s ez igazság hite: a jövő katonája. Én kicsinységem a jövőért harcolt mindig. S ebben a jö­vőben nemcsak a Kanonok- sor, s a külváros rikító kont­rasztjának kibékítése van, ha­nem benne van az intelli­gencia teljes felszabadulása, a munka diadala, s a klerika- lizmus kíméletlen összetip- rása. Ezért a jövőért küzdeni szép, s meg nem akadályoz­hat benne néhány kövér ka­nonok vénasszony os pörpat- varkodása. A másik mondanivalóm ez. Katolikus szellemben nevelt kálvinista voltam. Névben az vagyok most is. Levetettem magam erejéből a beneveit szellemnek és a velem szü­letett vallásnak is a bilin­cseit. De a tanulságok meg­maradtak. Ezekkel a tanul­ságokkal még koponyákat fogok törni, ha szabad kri­tika-mondásomban hasonló bornírt megakasztásokra aka­dok! ... TELITALÁLAT

Next

/
Thumbnails
Contents