Nógrádi Népújság, 1961. május (17. évfolyam, 35-43. szám)

1961-05-17 / 39. szám

1961. május 17. NÖGRÄDI NÉP0J8AO 5 Az ellenőrző bizottságok feladata a tsz-ek megszilárdításában A termelőszövetkezetek szervezeti megszilárdításában fontos feladata van az ellen­őrző bizottságnak, amely a közgyűlés megbízásából el­lenőrzi az alapszabályszerű gazdálkodást, a közös vagyon kezelését, a vezetőség mun­káját. A bizottságok fontos fel­adata a szövetkezeti vezetés ellenőrzése, segítése. Bár muíi- kájukat nem a termelőszö­vetkezet vezetősége, elnöke szabja meg, hanem a szövet­kezet érdeke és a közgyűlés. Ellenőrizni, segíteni a veze-. tést: erre nagy szükség van most. Állandóan figyelem­mel kell kísérni, hogy a vezetőség ténykedéseivel, ki­adott rendelkezéseivel nem lépi-e túl a törvények, fenn­álló rendelkezések és az alap­szabály által maghatározott kereteket. Megfelelnek-e azok az állam és az egész tag­ság érdekeinek a közgyűlés által elfogadott terveknek. Ma még legtöbb hiba a vezetőség, ezen belül pedig az elnök gyakorlatlanságából adódik. Nem rendszeresek, tervszernek a vezetőségi ülé­sek. A vezetőségi tagok egy része nem vesz részt az üléseken, vagy ha részt is vesznek közömbösen vi­selkednek, nem mondják el véleményeiket, nem se­gítik az elnököt a veze­tés nehéz munkájában. A bizottságok vizsgálataik­kal érjék el, hogy aktívak, tervszerűek legyenek a ve­zetőségi ülések. A vezetőségi tagok ne csak a határozat- hozatalban vegyenek részt, hanem a hozott határozat végrehajtásában, annak el­lenőrzésében is. Érjék el, hogy az elnök képességük­nek és munkakörüknek meg­felelően megbízza a vezetőség tagjait, hogy az egyes üzem­részeken — növénytermesz­tés, állattenyésztés, műhelyek, raktárak — rajta tartsák a szemüket, azok problémái­val különösen foglalkozzanak, s erre vonatkozó megvalósít­ható javaslatokat tegyenek. Számos szövetkezetben az elnökök alkalmazottnak te­kintik a tagokat, holott min­den tag éppenúgy, mint az elnök nem alkalmazottja, ha­nem tulajdonosa a szövetke­zetnek, egyenlő jogokkal ren­delkeznek. Az a jó, ha az elnök helyes kapcsolatot tart a tagokkal, érdeklődik prob­lémáik iránt, azonban a rendet, fegyelmet, pon­tosságot, a képességének megfelelő munkateljesít­ményt mindenkitől egy­formán követelje meg, kivételezéseket nem sza­bad megtűrni, mert az el­lentétek, fegyelemlazu­lások forrása lehet. Az- ellenőrző munkának ki kell terjednie a közgyűlések előkészítésére. Gyakori hiba, hogy a tagok egy része tá­vol marad a közgyűlésekről. Ennek több oka van. Az el­nökök egy része nem gondos­kodik időben a tagok értesí­téséről. Nem hozzák tudo­másukra a megtárgyalandó feladatokat. Nem csoda, ha egyes közgyűlések, szürkék, unalmasak, mivel nincs ész­revétel; ha szunnyadásra van­nak ítélve a termelést elő­segítő javaslatok. Előfordul olyan eset is, amikor az elnök, vagy a vezetőség tagjai gorombák, nem tűrik a bírálatot, vagy éppen semmibe veszik a ta­gok észrevételeit, javaslatait. Az ilyen basáskodás ellen ha­tékony intézkedést javasol­janak az ellenőrző bizottsá­gok. Több helyen baj van a szö­vetkezeti demokráciával. A vezetés megszilárdításának, az alapszabályszerű gazdálkodás előmozdításának feltétele a vezetés és a közgyűlés közötti összhang megteremtése. En­nek egyik tényezője a szö­vetkezeti demokrácia helyes érvényesítése. Az ellenőrzés­nek el kell érnie, hogy a tagság tulajdonának tekintse a szövetkezetei, s ezért minél ferőteljesebben legyen bevon­va a szövetkezet ügyeinek intézésébe. A tagokat bátorí­tani kell, hogy elgondolásaik­kal, ötleteikkel minél számo­sabban álljanak elő, segítsék minél többen, minél aktívab­ban a gazdálkodás fejlesz­tését, a vezetést. Viszont meg­szüntetésre vár az a módszer is, ami- egyes szövetkezetek tagjai között terjedt el: a gazdálkodásra, vezetésre vo­natkozó bírálataikat nem a közgyűlésen adják elő, ha­nem kinn az utcán, vagy a kocsmában, egymás szemére hánytorgatva. Ebből aztán csak civakodás, fegyelem­lazulás keletkezik. Az ellenőrző bizottságnak fontos szerepe van a szocia­lista munkafegyelem kiala­kításában. A tagság öntuda­tos munkafegyelme nélkül jövedelmező és tervszerű gaz­dálkodás nem folytatható. Az üzemterv készítésénél minden munkáskézre számítanak. Ha a munkafegyelem hiányos, a munkák elvégzése, ezzel együtt a betervezett jövede­lem is veszélyeztetve van, ezért feltétlenül szükség van a szövetkezet körülményeinek megfelelő munkaszervezet, munkarend és fegyelem ki­alakítására. A könnyelműs- ködő, lelkiismeretlen, tunya tagok miatt nem szenvedhet károsodást a közösség. Nem lehet parancsolgatásnak, az emberi méltóság megsértésé­nek venni azt. ha az ellenőrző bizottság a közösség érdekének vé­delmében azokat a ta­gokat, akik hanyag mun­kájukkal, a munkából való elmaradásukkal, késéseik­kel a szövetkezet alkotó, termelő közösségét zavar­ják — a közgyűlés előtt figyelmezteti. Az ellenőrző bizottságok munkája nagyon felelősség- teljes. Hiszen a bizottság tag­jai személy szerint felelősek a vizsgálat során tett meg­állapításaikért és azért is, hogy minden fellelhető hibát felderítsenek. Megállapításai­kat személyekre és azok be­töltött tisztségére való tekintet nélkül a valóságos tényékhez ragaszkodva kell megtenniök. Munkájukat támogatja a szö­vetkezethez hű, sok ezer szö­vetkezeti tag és az állam­hatalom szervei. Az ellenőrző bizottság elnökei, tagjai ér­zik a segítséget és el tud­ják látni feladataikat. Mint látjuk, minden feltétel megvan ahhoz, hogy minden bizottság mindenkor, s min­den szövetkezeti tag szemében a becsületesség, az igazságos­ság mintaképe legyen. Lantos László A ludányhalászi Alkotmány Termelőszövetkezetben, kihasznál­va a növényápoláshoz kedvező időt, teljes erővel munkához lát­tak a szövetkezeti gazdák. A közös munkából igen lelke­sen veszik ki részüket a termelő- szövetkezet asszonytagjai. A mák, Megalakult a Hágtad megyei tsz tagok Önsegélyző Csoportja A legutóbbi elmúlt "hóna­pokban a termelőszövetke­zeti parasztság részére az or­szág számos megyéjében ala­kultak olyan biztosítási és önsegélyző Csoportok, ame­lyek havi 10 forintos tagsági díj mellett különféle segélye­ket, ingyenes üdülési lehető­ségeket és külföldi utazáso­kat biztosítanak tagjaiknak. Az önsegélyző Csoportok ma már országszerte egyre nagyobb népszerűségnek ör­vendenek s a megyei érdek­lődés és kívánság kielégíté­sére a napokban megalakult és megválasztotta intéző bi­zottságát a Termelőszöveke- zeti Tagok Nógrád megyei Biztosítási és önsegélyző Cso­portja is. Az önsegélyző Csoport a tagdíj ellenében az alapszabályban meghatá­rozott pénzsegélyben része­síti tagjait halál, vagy ál­landó rokkantságot előidéző baleset esetén, indokolt eset­ben pedig a rászorulók ré­szére szociális segélyeket fo­lyósít. Az önsegélyző Cso­port legfőbb célja az, hogy megvalósítsa tagjai ingyenes üdültetését, hogy munkájuk után a termelőszövetkezeti tagok is megérdemelt pihe­néshez juthassanak. Tervbe vette az Intéző Bizottság azt is, hogy társasutazást szervez az Ipari Vásárra, a Mezőgaz- gazdasági Kiállításra s a ter­melőszövetkezetek javaslata alapján külföldi utazásokhoz js ingyenesen segíti hozzá a legérdemesebb tsz-dolgozó- kat. Az önsegélyző Csoport me­gyei tagjai közül szeptember 11-én 2 fő a Szovjetunióba látogat el, az üdülésre jelöl­tek pedig júniusban Bükk­székre, a téli hónapokban pedig Párádra mennek díjta­lanul. a burgonya kapálása, a búza tisztítása az ő feladatúk. Napon­ta 40-50 asszony szorgoskodik kinn, a ludányhalászi határban, hogy minél előbb befejezzék a növényápolási munkákat. Serken­ti őket a munkára az elmúlt esz­tendő nagyszerű eredménye is. özvegy Puszta Lászlóné például Aszonfok a határban A megifjuló Héhalomban a mostani na­pokban ugyancsak forró a kapa, kasza nyele. Szorgos emberek marka melengeti kora reggeltől, késő délutá­nig nap nap után, — úgy szaporáznak a szerszámok. Egyelik a cukorrépa utolját, kapálják a kukoricát, vágják a lucernát. Azt mondják a "héhalmi Űj Élet gazdái, ha az időjárás kedvező lesz, má­jus végefelé a palotásiakkal versengve szüretelhetik a bor­sót száztíz gyönyörű holdról s akkor aztán kitűnik majd, hol is termett szívesebben, a héhalmi, vagy palotási táblá­ban. A héhalmiak nagyon büsz­kék borsótermesztő tudomá­nyukra. Vetik is minden év­ben szívesen, gondozzák örö­mest, mert jó a fizetsége a munkának. Ebben az eszten­dőben különösen szép termés­re számít a szövetkezet, ide­jében történt a vetés, gon­dos volt az ápolás és az idő­járás is kedvezett. A teljes mennyiségében szerződéses borsó mellett 140 hold cukorrépa, mák, bíbor­here és 30 hold kertészeti növény termesztésére kötöt­tek szerződést a héhalmiak. A tervezett 40 forintos- mun­kaegység-részesedésnek reális . alapja van az idén, a biza­kodást az is bizonyítja, hogy a jelenlegi 10 forintos előle­gek a későbbiekben 15, majd 20 forintra nőnek az általá­nos munkák idejére. Nagy lendületet adott eb­Héhalomban ben az esztendőben a szorga­lomnak, hogy az elmúlt év eredményei láttán erőteljesen megfiatalodott a termelőszö­vetkezet. Az újmajori kísér­leti gazdaságból egész csapat leány kívánkozott vissza a szövetkezeti szülők szárnya alá s most tízes brigádokba állva itt vetélkednek egymás­sal a minél jobb termésered­ményekért, a közös jövedelem növeléséért. A fiatalok vállalták pél­dául, hogy a patronáló üzem kiszistáival karöltve, vasár­napi társadalmi munkában 10 hold területtel részt vesz­nek a 30 mázsás kukoricater­mesztési mozgalomban. A tsz- fiatalok kezdeményező kész­ségének már az elmúlt esz­tendőben is sok örvendetes megnyilvánulása volt Héhal- mon például a mák cséplésé- nél Micki János, Krekács János, Oravecz Mihály és társai az újakkal megerősöd­ve ma még vállalkozóbb ked­vűek, mint eddig. A fiatalok kezdeményező kedve az egész gazdaság tö­rekvéseire ösztönzően hat. Ez tapasztalható a saját erőből való előbbre haladás törek­vésében is, hogy a tsz nem vár sült galambra, hanem le­hetőségei szerint, külső segít­ség nélkül igyekszik megol­dani feladatait. így vásárol szarvasmarhát, gépeket és épít a növekedő jószágállo­mány befogadására két 50 férőhelyes növendékistállót, 250 férőhelyes süldőszállást, fiaztatót, kukoricagórét és nagyüzemi kutat. Jó jelei mutatkoznak a szö­vetkezeti családok eggyéko- vácsolódásának a munka utá­ni időtöltésben is. Az eddig elért, eredményekért itt me­gint csak a fiataloké a fő ér­dem. . Klubhelyiséget, kultúr­termet szereztek, televíziót, lemezjátszót s azóta esténként elevenebb az élet. A televízió még a legöregebbeket is er­nyője elé csalogatja, a lemez­játszó segítségével pedig a tánc sem okoz problémát. Még a taggyűlésekhez is jó szolgálatot tesz a lemezjátszó készülék. Az önálló klub otthont biz­tosított a termelőszövetkezet kultúrcsoportjainak is, ame­lyek valamennyi művészeti ágban szép eredménnyel sze­repelnek az. ifjúsági sereg­szemlén. Füzér Eszter például a sziráki körzeti bemutatón első lett a szavalok között, a tánccsoport sem vallott szé­gyent. Ez nem is csoda most. hiszen 50 szép leány közül lehetett válogatni a legjobba­kat. A gazdasági munkán túl maradó idő hasznosítására kézimunka szakkört szervez­nek most a szövetkezetben s hogy a termelőszövetkezeti község külsőben is kövesse a falusi világ változásait, a régi futballpálya helyére KISZ- parkot terveznek a fiatalok. Ha ez a szép terv valóra válik, akkor ebben az eszten­dőben már az új kenyér ün­nepségének is méltó helye lesz Héhalomban. (barna) több esztendeje tagja már az Al­kotmány Termelőszövetkezetnek. A munkában évről-évre az elsők között van. Az elmúlt esztendők­ben, lelkiismeretes munkája után 220 munkaegységet írtak neki jó­vá. Ott látni őt ezekben a na­pokban is, kinn, a földeken, öz­vegy Nagy Sándomé nevét szin­tén a szorgalmas asszonytagok között említik a termelőszövet­kezetben. Jó pár éve már, hogy a közös gazdálkodást választotta. Munkájával elégedettek a szövet­kezetiek és nem panaszkodik ő sem a közösben végzett munka eredményére. Vámos Lászlóné még újonc a közösségben. Ez az első esztendő, hogy a termelő- szövetkezetben dolgozik. Igaz, munkaegységeinek száma most még kevés, mert az asszonyok munkája - főleg a növényápo­lásban dolgoznak — most követ­kezik. Azért ahol dolgos kezekre van szükség, ott látni őt is. Hatvannyolc malac A pusztaberki Ezüskalász Termelőszövetkezetben a ta­valy beállított kilenc anyako­ca 68 egészséges malaccal szaporította a termelőszövet­kezet sertésállományát. A sertésekkel foglalkozó Med- vegy Pálné lelkiismeretes, jó munkát végzett, s végez to­vábbra is a malacok nevelé­sénél. A termelőszövetkezet vezetősége büszke az ilyen szorgalmas tagra, s minden segítséget megad neki, hogy továbbra is jó munkát vé­gezhessen. Kapa nyomán tisztul a föld Zabartól Szendehelyig, a hegyek között, meg az lpoly- völgy síkján szorgalmas munka folyik a határban, amerre a szem ellát. Elérkezett a tavaszi munkák dandárja, a ka­pálás. A' nagyüzemivé lett mezőgazdaságnak igazából ez az első közös tavasza, első igazi erőpróbája. A hatalmas, mun­káskézre váró táblák csalogatják a növénytermesztés dol­gozóit. Most kell a munkát igazán jól megszervezni, mert egy-egy kapálás elmaradása holdanként néhány mázsás ter­mésveszteséget jelent. Erre pedig semmi szükség, hiszen új nagyüzemi gazdaságaink azt a célt tűzték maguk elé, hogy már az idén többet termeljenek. Nagyszerű, szép feladat ez, ennél szebbet nem tűzhetett volna maga elé a falu népe. Hogy hogyan sikerül mindezt elérni, a mostani napok ad­hatnak erre választ. Oldalt: Ez a nénike még úgy kapál mint régen, egyedül a számára kijelölt területen. A balassagyar­mati Palóei'öld Tsz-ben együtt kapál a munkacsa­pat, hiszen a munka közösben jobban megy. Fent: Mikor, hányszor és hogyan kapáljunk? A terméshozamok növelésében döntő szerepe tton a növényápo­lási munkák időben és jó minő­ségben való elvégzésének. A ter­mésátlag-növelés fontos feladata az első kapálások időbeni elvég­zése. Ha ebben az időszakban el­hanyagoljak a kukorica, bur­gonya és cukorrépa ápolását, gyomirtását, ezt a lemaradást ké­sőbb még ismételt kapálásokkal sem tudjuk behozni. Amint a kukorica elérte a 4— 5 leveles kort, a cukorrépánál pedig a kikelt cukorrépa-sorok jól látszanak, azonnal meg kell kezdeni az első kapálást. A ku­koricánál a sorközi kapálások mélysége az első esetben sem haladhatja meg a vetési mélysé­get, a második és harmadik sor­közi kapálást pedig még ennél is sekélyebben kell végezni, ne­hogy a kukorica oldalgyökereit elvágjuk. A cukorrépánál az első kapálás csak csekély lehet, amit egészen a sorok mellett kell vé­gezni. A cukorrépa további ka­pálását, ellentétben a kukoricá­val, fokozatosan mélyítjük 8-10 centiméter mélységig. Nedves, sáros talajra semmi­féle eszközzel rámenni nem sza­bad. Meg kell várni a talaj szik- kadását, amikor az a kapa nyo­mán omlóssá válik. Nem szabad azonban bevárni a talaj kiszára­dását sem. Az esőtől összetömött talaj száraz felületéről a csapa­dékvíz elfolyik, a talaj felszíne szinte betonszerűvé válik. Amint megjelennek a gyomok, azonnal kapálni kell. A fiatal gyomok eltávolítása mindig könnyebb, mint az erősen meg­gyökeresedett, sűrű gyomerdőé. Sohasem szabad megvárni a talaj elAyomosodását, mert a ka­pálás munkája költségesebb és tökéletlenebb. Annyiszor kell tehát kapálni, ahányszor azt a talaj állapota, gyomosodása meg­követeli. Az a cél, hogy a ka- pásnövények talaja a tenyészidő alatt mindig gyommentes legyen, így minden nedvesség cs táp­anyag a termesztett növény ren­delkezésére áll. A gépek és fo- gatos eszközök teljes kihasználá­sával minél többszöri kapálásra kell törekedni. „A kukoricatermés 59 százaléka kapában van” — tartja a köz­mondás, de így van ez a többi kapásnövény ekncl is. Akár szá­raz, akár nedves az időjárás, mindkét esetben indokolt a több­szöri kapálás, mert az adott vi­szonyok között a legnagyobb ter­mést csak ezzel érhetjük el. A növényápolási munkáknál arra kell törekedni, hogy a ter­melőszövetkezet optimális időben végezze el a szükséges munká­kat. Minden esetben, de különö­sen akkor, ha nincs megfelelő számú erő- és munkagép, a mun­kák elvégzéséhez törekedni kell a gépek maximális kihasználá­sára. Ha a helyzet úgy kívánja, nyújtott műszakot kell szervezni. Állandó munkagépkezelőket kell beosztani a gépekhez. Előre kell megszervezni a munkákat, meg­felelően tájékoztatva azokat a ter­melőszövetkezeti tagokat, akik a munka elvégzésében résztvesznek. Az új termelőszövetkezeteknél, ahol a gépi kapálásnak nincs meg a lehetősége, ott feltétlen elő kell venni a lókapákat és rá kell térni a lókapákkal történő művelésre. Mibe kerül, mit hoz a kapálás? Erre a kérdésre könnyű válaszolni. Legolcsóbb a gép munkája. Ilyen olcsón egyet­len más eszközzel sem lehet el­végezni a kapálást. A lókapa munkája is lényegesen olcsóbb, mint a kézi kapáé. BAULAI GABOR

Next

/
Thumbnails
Contents