Nógrádi Népújság, 1961. május (17. évfolyam, 35-43. szám)
1961-05-17 / 39. szám
1961. május 17. NOSRADI NÉPÚJSÁG 3 A SZÉNBÁNYÁSZÁT LEGFONTOSABB FELADATA: növelni a szén fíítöértékét MIÉRT VESZETT EL EDDIG 3 MILLIÓ FORINT? Szénmedencénk bányaüzemeinek dolgozói az év eddig eltelt négy hónapjában kiváló eredményeket értek el. Erről szólottunk már nem is egyszer, s dicsértük bányászainkat, műszaki vezetőinket — a tröszt és a bányák kollektíváját. Azonban az év eddig eltelt szakaszában egyik igen fontos tényező teljesítésében elmaradtak: 34 KALÓRIÁVAL KEVESEBB A SZÉN FÜTŐÉRTÉKE, mint azt ipari üzemeink, egész népgazdaságunk várja a nógrádi bányászoktól. A 34 kaló- riás lemaradás eddig nem kevesebb, mint 3 millió forintot vett ki a tröszt, de egyenként a bányászok zsebéből is. Hárommillió forint! Micsoda összeg! Mit lehetne ennyi pénzből építeni csupán a medence bányaüzemeinél. Ha ezt a pénzt csak fürdők építésére használnák is fel, szinte megoldódná a legsúlyosabb helyzetben levő üzemeink ilyen értelmű problémája. Önkéntelenül felvetődik a kérdés: mi vezetett idáig, miért maradt le szénmedencénk ilyen nagymértékben a kalória tervteljesítésében, miért engedtek ki bányászok és vezetők ilyen könnyen hárommillió forintot a kezükből? Vegyük sorjába. Egyik és igen lényeges tényező, hogy csaknem valamennyi bányaüzemnél ismét eluralkodott a mennyiségi szemlélet. Bányáink vezetői csak a termelési százalékot figyelték, azzal már mit sem törődtek, hogyan alakul a minőség. A másik ok az előbbihez kapcsolódik, a hóvégi hajrá, amikor kiadják a jelszót, mindenki szénfalrá — a válogatással, a munkahelyek minőségével mit sem törődve. Cél, mint a korábbiakban is említettük — a mennyiség teljesítése. Nagyon fontos a harmadik tényező is. Ez pedig nem más, mint az, hogy gépesített munkahelyeinken még ma sem találták meg annak technológiáját, hogy a gép ne keverjen mindent össze, a gépkihasználásért, a terv teljesítéséért NE MOZGASSANAK MEG MINDEN KÖVET. Végül bányászaink elszoktak a munkahelyi válogatástól — hisz’ senki sem követelte meg tőlük, — anyagilag nincsenek érdekelve a széntermelésben, minőségben csakúgy, mint a gumiszalagon, vagy az osztályozókon dolgozók. Ha ezeket a tényezőket egy csokorba rakjuk, azonnal láthatjuk, hogy mi a tennivaló — magyarul, hol szorít a cipő. Meg érné-e a fáradságot az a hárommillió forint, hogy tegyünk valamit a szén minőségének, fűtőértékének javítása érdekében? Igen! Hiszen köztudomású, hogy egyetlen kalóriaérték 2 forintos többletbevételt eredményez tonnánként. Ez pedig a következő idők feladatát is megszabja. A fűtőérték tervének teljesítésében legnagyobb lemaradás Mátranovákon és Mi- zserfán van. De nemcsak Mátranováknak, Mizserfának, hanem valamennyi üzemnek érdeke, hogy a minőség megjavításáért az üzemek dolgozói következetes, céltudatos munkát végezzenek. Több mint négy hónap lemaradását kell pótolni, s biztosítani kell a nógrádi szén piacát! A romhányiak sikerei A Romhányi Cserépkályha- gyár dolgozói az év eddigi időszakában a termelési értéktervet 3,8, az I. osztályú termékek tervét pedig 0,4 százalékkal teljesítették túl. A felemelt előirányzatok túlteljesítését számos műszaki intézkedés segítette elő. Többek között már üzemszerűen alkalmazzák az úgynevezett ólomcsökkentett mázat. Ennek az az előnye, hogy importanyag megtakarítást eredményez, csökkenti az önköltséget, javítja a minőséget, és kedvező az egészségvédelemre is. Bár egyetlen üzem előtt sem áll könnyű feladat, de valamennyinél MEG LEHET OLDANI A FÜTÖÉRTÉK NÖVELÉSÉT. Rónán, a vecseklői részen ha csupán a szürke beágyazásos anyag külön jövesztésére adnának ki utasítást, a gyenge lövésekkel való lazítás után a tiszta szén termelése válna valóra. A zagyvái üzemnél is javulna a minőség, ha Mar- git-tárón megoldanák a már feledésbe merült munkahelyi palaválogatást. Kisterenyén a fúrólyukak megfelelő telepítése segítené elő a kalória növelését. Mátranovákon, Mi- zserfán elsősorban a szállító gumiszalagon kellene a válogatás gondját megoldani. Érthetően elsősorban a gépesített munkahelyeknél. Lehetne sorolni a tennivalókat Hányástól egészen Ménkesig, ahol ezekben a napokban legfontosabb teendő a jó minőségű szenet adó déli bányamező jobb telepítése. Bár az előbb felsoroltak sokat segítenének a minőség javításánál, mégsem oldják meg teljesen a gondot. Hátra van még több nyitott probléma is. Ilyen például a kis réselőgépek kikísérletezése, azok alkalmazása — éppen a nógrádi településeket figyelembe véve. Mielőbb meg kell oldani A BÁNYÁSZOK MINŐSÉGI PREMIZÁLÁSÁT, a gumiszalagokon és osztályozókon dolgozókkal egyetemben. Műszaki vezetőink elsősorban a jobb minőséget biztosító szénvagyonok feltárását szorgalmazzák, mert Nóg- rádból nemcsak mennyiséget, elsősorban minőséget vár az ország. Márpedig a nógrádi bányászok, akik tudják növelni a mennyiséget, tudják emelni a termelékenységet, csökkenteni az önköltséget, egyetlen mulatóban, a minőség teljesítésében sem maradhatnak le. Somogyvári László A munkaszervezési hónap tapasztalatai, feladatai Félmilliós többlettermelés az Autóközlekedési Vállalatnál Szép eredményeket ért el az év első négy hónapjában az Autóközlekedési Vállalat. Az önköltségi tervet egy, az j&rk-trk-k-kirickick-k-kirk-kirjrk-k'kictrk-k-kirkk-kicfc-kirkir-kick-k'kiiii 3 I $ Az adott szó nyomóban | * * fi fi fi í fi fi fi fi fi fi * 1 I ■fi í ■fi ■fi * ■fi ■fi ■fi ■fi fi fi fi fi * ■fi fi ■fi-fi fi fi fi fi fi-X 1 \ Nrtgrárti Szénbányászati Tröszt termelési osztályán is értékelték a bányaüzemek versenyvállalásának fi fi fi eredménytervet pedig tizennégy százalékkal teljesítették túl. A vállalatnak eddig már félmillió forint értékű többletnyeresége van, míg tavaly ugyanebben az időszakban másfélmillió forintos eredményromlás következett be. A tavalyi hasonló időszakhoz viszonyítva több mint 1,9 millió forinttal javították az önköltséget. Az eredmények elérésében különösen nagy szerepet játszott a személyforgalom. De hozzájárult az anyaggazdálkodás, a műszaki középirányítás, a dolgozók oktatásának javítása is. nál csaknem minden mutatóban értek U szénmedencék báyászai. szép eredményt fi * fi fi Az 1961-es évre szóló versenyvállalásban szén- * medencénk bányászai arra kötelezték magukat, hogy * mennyiségi tervüket az év végére 100,8 százalékra teljesítik, s így terven felül 30 ezer tonna szenet adnak népgazdaságunknak. Az összüzemi teljesítményt éves szinten 4 kilogrammal növelik. Törekednek a balesetekből származó kieső műszakok csökkentésére, és az 1960-as évhez viszonyítva a 100 ezer műszakra eső baleseti gyakorisági számot az 1960-as évi 44,3-ról 40-re csökkentik. A célkitűzések megvalósításához megfelelő műszaki intézkedési tervet is készítettek. A Szénbányászati Tröszt területén — tröszti szinten — a vállalások teljesítése az év első négy hónapjában a következőképpen alakult: Éves vállalás Négy hónapi teljesítés Mennyiség: összüzemi telj.: Produkt, telj.: vállalás nem volt 30 000 to. 4 kg Önköltség: vállalás nem volt Kalória: vállalás nem volt Balesetek gyak. szám: 19 158 to. 20 kg 62 kg (túlteljesítés) 2,88 Ft (túlteljesítés) 34 kalória (lemaradás) 36,6 több mint egy hónapja hét brigád dolgozik a munkaszervezési tartalékok feltárásán. A brigádok a dolgozókkal együtt tanulmányozzák a lehetőségeket. A műszakiak, a munkások részéről eddig közel 140 javaslat hangzott el, amelyből mintegy nyolcvanat elfogadtak és ennek 30 százalékát már be is vezették. A javaslatok feldolgozása során megjelölték azokat, amelyek kisebb felújítással oldhatók meg és azokat is, amelyeket a jövő évi műszaki intézkedéseknél vesznek figyelembe. A Vasas Szakszervezet megyei bizottsága ezt a módszert elterjeszti a többi vállalatoknál is. A brigádok már megkezdték tevékenységüket a Salgótarjáni Acélárugyárban, elkészült a gyár igen alapos intézkedési terve. Szükséges, hogy a többi megyei bizottságok is hasznosítsák saját területük és más iparágak jó tapasztalatait. Az építő és építőanyagiparban is történtek már kezdeti lépések. A két üveggyárban, az építőipari vállalatnál több intézkedés növelte a termelékenységet. A mezőgazdaságban is végeztek különböző szervezést, a táblák tömbösítése, a gépek jobb kihasználása, a vegyszeres gyomirtás érdekében. Az egyes kereskedelmi vállalatoknál a lakosság jobb, szervezettebb ellátására, a kereskedelmi dolgozók rendezettebb munkaidejére irányultak az intézkedések. Ezekben az iparágakban azonban még jelentősen tovább kell fejleszteni a munkaszervezési hónapot. A nagyobb sikerek elérése érdekében szükséges, hogy az SZMT elnöksége, a megyei bizottságok javítsák ellenőrző, segítő tevékenységüket. Növelni kell a propaganda és agitációs munka hatékonyságát. A legalapvetőbb, hogy a vállalati szakszervezeti bizottságok elérjék: a központi intézkedéseken túl minél több munkásvélemény lásson napvilágot.. A munkaszervezési hónap tapasztalatait iparáganként, üzemenként is értékeljék a szakszervezetek. A gazdasági vezetőkkel együtt szorgalmazzák, hogy a munka- szervezés állandó javítása folyamatos legyen. E munka vezetői és felelősei a szak- szervezeti bizottságok mellett a műszaki vezetők legyenek,. és abba, az eddiginél nagyobb mértékben vonják be a fizikai dolgozókat. Helyes, ha a jó eredményt elérő üzemek tapasztalatait más szervek és vállalatok vezetői is tanulmányozzák, hasznosítják. El kell érnünk, hogy a munkaszervezés javítása minél előbb éreztesse hatását a termelés gazdaságosságában. Jakubovics Gyula az SZMT titkára Több műtrágya a mezőgazdaságnak Az elkövetkező években nagy feladat vár a csehszlovák mezőgazdasági dolgozókra: öt év alatt több mint 23 százalékkal kell növelni a mezőgazdaság termelését. Ezt a feladatot csupán intenzív mezőgazdasággal lehet biztosítani, mivel az ország földalapja lényegesen nem emelhető. Az öntözött terület 15 év alatt csaknem harmincszorosára növekszik. A műtrágya-ellátás pedig évi több mint 500 ezer tonnáról 1965.-4ien már 961 ezer tonnára emelkedik. Reggeli időben Szénmedencénk bányászai éppen a fenti táblázat alapján a második ötéves terv első esztendejének négy hónapjában többségében jó munkát végezték. Azonban kár lenne, ha szénmedencénk bányászai, műszaki vezetői nem értenék meg, hogy a tett vállalások teljesítése semmit sem ér, ha nem teljesítik a legfontosabbat: a szén fűtőértékét. Ezért az elkövetkezendő időkben bányásznak és műszaki vezetőnek egyaránt a tervek teljesítése mellett a fűtőérték biztosítására is nagyobb gondot fordítsanak. n fi fi fi fi fi fi fi fi fi fi fi fi fi fi fi fi fi fi fi fi fi fi fi Néhány perc és a több száz fokos ferroszilicium felett pirosra sütik a szalonnát a vasötvözetgyáriak. Salgótarjáni körkép 1. A helyijáratok ügyében Az 1-es, a 2-es, a 3-as buszok egyszerre állnak a megállóhoz és egyszerre indulnak. Ma már nem jó ez így, nagyon nehézkes. Mert nem csupán arról van szó, hogy torlódást okoz a városban, hanem arról is, hogyha városi helyijárat, akkor legyen is városias. A Nagy állomástól a laktanyáig, vagy az Acélárugyárig nagyon sokan szeretnék igénybe venni a járatot. És nem óránkénti lehetőséggel, hanem ha lehetne, sűrűbben. A jelenlegi menetrend szerint erre nincs lehetőség. Ezért javasolnánk, vizsgálják felül a helyijáratok menetrendjét, és osszák meg a közlekedésüket. Ezzel megszűnik az a furcsa eset. hogy egymást követve dübörögnek végig a városon a buszok. És ésszerűen valóban bekapcsolódnak a városban lakó emberek közlekedésének elősegítésébe. Ennyi volna a javaslatunk csupán. akarnak és már kész az a szobor, amely a park közepén lesz. A megyetanács előtt is még ott van félig a földbe ásva a szivattyúház. Na és ami a 36-os épület mögött van? Ez már egyenesen szégyen. Kőhalmaz, építési anyaghulladékok, t'éligbontott felvonulási épület, a maga szeméthalmazával. Röviden: szemét, piszok, hulladékhalmaz amerre a szem ellát. Nagyon csúnya. Mi az oka. hogy nem lehet rendet tenni á hosszú idő óta? Nagyra becsüljük a tárgyalást, de azért jó volna már olyan tárgyalás is, amelynek nyomában végre rend lesz _ az új városrészen. Vagy talán olyan nagy dolog rendet tenni? Tudomásunkra jutott, hogy az AKÖV-nél most készítik az új menetrendeket. Még nem köztudott, mit, milyen formában változtatnak, érin- li-e ez Salgótarján városban a helyijáratot, vagy sem, mindenesetre szeretnénk néhány javaslatot tenni abban a reményben, hogy meghallgatásra talál. Nagyon jó dolog a helyijárat. Hiszen olyan hosszúra nyúlt már ez a város. Örült is mindenki, hogy létrehozták. Ma. már nem egy közlekedik, mint régen, hanem hat is, és ezzel az öröm bosszankodássá vált. Mindez pedig azért, mert a helyijáratok közlekedési rendje egyazon időben van. Mi következik ebből? Az egyébként is szűk főutcán egyszerre három busz is megáll. Óriási a tumultus, kavarodás keletkezik ebből, úgyszólván minden órában. Nem is megálló már a megálló, hanem indító állomás. Jóllehet, nagy gondot okoz az újváros rendezése, csak az a baj, hogy nincs a probléma megoldásában különösebb előrehaladás. Az már örvendetes. hogy az illetékesek eljutottak a tárgyalásokig. Remélhetőleg ez azt jelenti, hogy látják, milyen árva, elhanyagolt, koszos az új városrész. Már szóltunk egyszer arról, hogy legalább a főutcáról vigyék el a felvonulási épületeket. Az Üveggyár és a 36-os épület végződésénél azonban még mindig ott van. Koszos az ablaka, rozsdás a kerítése, dudvával benőtt az udvara. Mintha csak azért is. dacolnának mindenkivel, a hetekben egy autó tolatott a ház elé, és lerakta rakományát. Csak úgy megemlítjük: a helyére egy parkot 2. Ismét az újváros rendjéről A munkaszervezési hónap megtartásával elnökségünket egyrészt az a cél vezette, hogy a különböző iparágakban és a mezőgazdaságban is elősegítsük a megnövekedett termelési és termelékenységi feladatok teljesítését. Célunk volt az is, hogy a normarendezés és a gyártástechnológia felülvizsgálása során az esetleges átmeneti kereset- csökkenéseket a munka jobb megszervezésével minél előbb megszüntessék, ahhoz biztosítsák a szükséges feltételeket. Megállapítható, hogy a munkaszervezési hónap — főleg a vasiparban — már eddig is nagyban elősegítette e feladatok megoldását. Az SZMT elnökségének irányelvei alapján a szakszervezetek megyei bizottságai feladatul kapták, hogy az egyes iparágakban a műszakiak, a szakszervezeti aktívák tanácskozásán beszéljék meg a sajátos tennivalókat. Ezeket a tanácskozásokat általában megtartották az egyes iparágak. A legjobban a Tűzhelygyárban sikerült. Ugyanakkor van néhány olyan vállalatunk, amely lemaradt e fontos munkában. Ilyen például az Acélárugyár és jó néhány bányaüzem. Vannak olyan vállalatok is — mint a Zagyvapálfalvi Bányagépgyár —, amelyek egyáltalán nem tartottak megbeszélést a dolgozókkal. Ebben a gyárban a munkások még ma sem tudnak arról, hogy a munka- szervezési hónap létezik, bár a feladatokat az üzem vezetői megkapták. Gyengén halad a munka a mezőgazdaságban és a helyiiparban is. A Kisterenyei Állami Gazdaságban eddig semmi különösebb intézkedést nem tettek. ! A kezdeti lépéseken túl nem ’ lehet eredményekről beszélni a helyiipari vállalatok többségénél sem. Ezért elsősorban ' ez illetékes szakszervezetek megyei bizottságai a felelő- t sek. Nem segítették a mun- t kaszervezési hónap előrehaladását, elhanyagolták az ellenőrzést. A szénbányászatban általában készítettek- intézkedési terveket, amelyek közvetlenül a szakmánybérek rendezésére, az ezzel kapcsolatos műszaki intézkedésekre irányulnak. A fő hiba, hogy a feladatok főleg az üzemi szervezési munkára irányulnak. Azonban kevésbé arra, hogy az aktívák, a bányászok bevonásával az egy-egy munkahelyen meglevő munkaszer- 1 vezési tartalékokat feltárják és ezeket a tervek teljesíté■ sénél, az új szakmánybérek : bevezetésénél hasznosítsák. E helyzet megváltoztatásához a trösztbizottságnak és az üzemi szakszervezeti bizottsá- i goknak fordulatot kell elér- . niök munkájukban. ■ A munkaszervezési hónap feladatainak teljesítésében el- maradt vállalatok példát vehetnek a Salgótarjáni Tűz- ' helygyártól. Ebben a gyárban