Nógrádi Népújság, 1961. május (17. évfolyam, 35-43. szám)

1961-05-17 / 39. szám

1961. május 17. NOSRADI NÉPÚJSÁG 3 A SZÉNBÁNYÁSZÁT LEGFONTOSABB FELADATA: növelni a szén fíítöértékét MIÉRT VESZETT EL EDDIG 3 MILLIÓ FORINT? Szénmedencénk bányaüze­meinek dolgozói az év eddig eltelt négy hónapjában ki­váló eredményeket értek el. Erről szólottunk már nem is egyszer, s dicsértük bányá­szainkat, műszaki vezetőinket — a tröszt és a bányák kol­lektíváját. Azonban az év eddig eltelt szakaszában egyik igen fontos tényező teljesíté­sében elmaradtak: 34 KALÓRIÁVAL KEVESEBB A SZÉN FÜTŐÉRTÉKE, mint azt ipari üzemeink, egész népgazdaságunk várja a nógrá­di bányászoktól. A 34 kaló- riás lemaradás eddig nem kevesebb, mint 3 millió fo­rintot vett ki a tröszt, de egyenként a bányászok zse­béből is. Hárommillió forint! Micsoda összeg! Mit lehetne ennyi pénzből építeni csupán a medence bányaüzemeinél. Ha ezt a pénzt csak fürdők építésére használnák is fel, szinte megoldódná a legsú­lyosabb helyzetben levő üze­meink ilyen értelmű problé­mája. Önkéntelenül felvetődik a kérdés: mi vezetett idáig, miért maradt le szénmeden­cénk ilyen nagymértékben a kalória tervteljesítésében, miért engedtek ki bányászok és vezetők ilyen könnyen há­rommillió forintot a kezük­ből? Vegyük sorjába. Egyik és igen lényeges tényező, hogy csaknem valamennyi bányaüzemnél ismét elural­kodott a mennyiségi szemlé­let. Bányáink vezetői csak a termelési százalékot figyelték, azzal már mit sem törődtek, hogyan alakul a minőség. A másik ok az előbbihez kap­csolódik, a hóvégi hajrá, ami­kor kiadják a jelszót, min­denki szénfalrá — a váloga­tással, a munkahelyek minő­ségével mit sem törődve. Cél, mint a korábbiakban is em­lítettük — a mennyiség tel­jesítése. Nagyon fontos a harmadik tényező is. Ez pe­dig nem más, mint az, hogy gépesített munkahelyeinken még ma sem találták meg annak technológiáját, hogy a gép ne keverjen mindent össze, a gépkihasználásért, a terv teljesítéséért NE MOZGASSANAK MEG MINDEN KÖVET. Végül bányászaink elszoktak a munkahelyi válogatástól — hisz’ senki sem követelte meg tőlük, — anyagilag nin­csenek érdekelve a szénter­melésben, minőségben csak­úgy, mint a gumiszalagon, vagy az osztályozókon dolgo­zók. Ha ezeket a tényezőket egy csokorba rakjuk, azonnal láthatjuk, hogy mi a tenni­való — magyarul, hol szorít a cipő. Meg érné-e a fáradságot az a hárommillió forint, hogy tegyünk valamit a szén mi­nőségének, fűtőértékének ja­vítása érdekében? Igen! Hi­szen köztudomású, hogy egyetlen kalóriaérték 2 fo­rintos többletbevételt eredmé­nyez tonnánként. Ez pedig a következő idők feladatát is megszabja. A fűtőérték tervének telje­sítésében legnagyobb lemara­dás Mátranovákon és Mi- zserfán van. De nemcsak Mátranováknak, Mizserfának, hanem valamennyi üzemnek érdeke, hogy a minőség meg­javításáért az üzemek dolgo­zói következetes, céltudatos munkát végezzenek. Több mint négy hónap lemaradá­sát kell pótolni, s biztosítani kell a nógrádi szén piacát! A romhányiak sikerei A Romhányi Cserépkályha- gyár dolgozói az év eddigi időszakában a termelési ér­téktervet 3,8, az I. osztályú termékek tervét pedig 0,4 százalékkal teljesítették túl. A felemelt előirányzatok túl­teljesítését számos műszaki intézkedés segítette elő. Töb­bek között már üzemszerűen alkalmazzák az úgynevezett ólomcsökkentett mázat. Ennek az az előnye, hogy import­anyag megtakarítást eredmé­nyez, csökkenti az önköltsé­get, javítja a minőséget, és kedvező az egészségvédelem­re is. Bár egyetlen üzem előtt sem áll könnyű feladat, de vala­mennyinél MEG LEHET OLDANI A FÜTÖÉRTÉK NÖVELÉSÉT. Rónán, a vecseklői részen ha csupán a szürke beágyazásos anyag külön jövesztésére ad­nának ki utasítást, a gyenge lövésekkel való lazítás után a tiszta szén termelése válna valóra. A zagyvái üzemnél is javulna a minőség, ha Mar- git-tárón megoldanák a már feledésbe merült munkahelyi palaválogatást. Kisterenyén a fúrólyukak megfelelő telepí­tése segítené elő a kalória növelését. Mátranovákon, Mi- zserfán elsősorban a szállító gumiszalagon kellene a válo­gatás gondját megoldani. Ért­hetően elsősorban a gépesí­tett munkahelyeknél. Lehetne sorolni a tennivalókat Há­nyástól egészen Ménkesig, ahol ezekben a napokban legfontosabb teendő a jó mi­nőségű szenet adó déli bá­nyamező jobb telepítése. Bár az előbb felsoroltak sokat segítenének a minőség javításánál, mégsem oldják meg teljesen a gondot. Hátra van még több nyitott prob­léma is. Ilyen például a kis réselőgépek kikísérletezése, azok alkalmazása — éppen a nógrádi településeket figye­lembe véve. Mielőbb meg kell oldani A BÁNYÁSZOK MINŐSÉGI PREMIZÁLÁSÁT, a gumiszalagokon és osztályo­zókon dolgozókkal egyetem­ben. Műszaki vezetőink első­sorban a jobb minőséget biz­tosító szénvagyonok feltárá­sát szorgalmazzák, mert Nóg- rádból nemcsak mennyiséget, elsősorban minőséget vár az ország. Márpedig a nóg­rádi bányászok, akik tud­ják növelni a mennyiséget, tudják emelni a termelékeny­séget, csökkenteni az önkölt­séget, egyetlen mulatóban, a minőség teljesítésében sem maradhatnak le. Somogyvári László A munkaszervezési hónap tapasztalatai, feladatai Félmilliós többlettermelés az Autóközlekedési Vállalatnál Szép eredményeket ért el az év első négy hónapjában az Autóközlekedési Vállalat. Az önköltségi tervet egy, az j&rk-trk-k-kirickick-k-kirk-kirjrk-k'kictrk-k-kirkk-kicfc-kirkir-kick-k'kiiii 3 I $ Az adott szó nyomóban | * * fi fi fi í fi fi fi fi fi fi * 1 I ■fi í ■fi ■fi * ■fi ■fi ■fi ■fi fi fi fi fi * ■fi fi ■fi-fi fi fi fi fi fi-X 1 \ Nrtgrárti Szénbányászati Tröszt termelési osztályán is értékelték a bányaüzemek versenyvállalásának fi fi fi eredménytervet pedig tizen­négy százalékkal teljesítették túl. A vállalatnak eddig már félmillió forint értékű több­letnyeresége van, míg tavaly ugyanebben az időszakban másfélmillió forintos ered­ményromlás következett be. A tavalyi hasonló időszakhoz viszonyítva több mint 1,9 mil­lió forinttal javították az ön­költséget. Az eredmények elérésében különösen nagy szerepet ját­szott a személyforgalom. De hozzájárult az anyaggazdál­kodás, a műszaki középirá­nyítás, a dolgozók oktatásá­nak javítása is. nál csaknem minden mutatóban értek U szénmedencék báyászai. szép eredményt fi * fi fi Az 1961-es évre szóló versenyvállalásban szén- * medencénk bányászai arra kötelezték magukat, hogy * mennyiségi tervüket az év végére 100,8 százalékra teljesítik, s így terven felül 30 ezer tonna szenet adnak népgazdaságunknak. Az összüzemi teljesít­ményt éves szinten 4 kilogrammal növelik. Töre­kednek a balesetekből származó kieső műszakok csökkentésére, és az 1960-as évhez viszonyítva a 100 ezer műszakra eső baleseti gyakorisági számot az 1960-as évi 44,3-ról 40-re csökkentik. A cél­kitűzések megvalósításához megfelelő műszaki intéz­kedési tervet is készítettek. A Szénbányászati Tröszt területén — tröszti szinten — a vállalások teljesí­tése az év első négy hónapjában a következőképpen alakult: Éves vállalás Négy hó­napi teljesítés Mennyiség: összüzemi telj.: Produkt, telj.: vállalás nem volt 30 000 to. 4 kg Önköltség: vállalás nem volt Kalória: vállalás nem volt Balesetek gyak. szám: 19 158 to. 20 kg 62 kg (túlteljesítés) 2,88 Ft (túlteljesítés) 34 kalória (lemaradás) 36,6 több mint egy hónapja hét brigád dolgozik a munkaszer­vezési tartalékok feltárásán. A brigádok a dolgozókkal együtt tanulmányozzák a le­hetőségeket. A műszakiak, a munkások részéről eddig kö­zel 140 javaslat hangzott el, amelyből mintegy nyolcvanat elfogadtak és ennek 30 szá­zalékát már be is vezették. A javaslatok feldolgozása so­rán megjelölték azokat, ame­lyek kisebb felújítással old­hatók meg és azokat is, amelyeket a jövő évi mű­szaki intézkedéseknél vesz­nek figyelembe. A Vasas Szakszervezet megyei bizott­sága ezt a módszert elter­jeszti a többi vállalatoknál is. A brigádok már megkezd­ték tevékenységüket a Salgó­tarjáni Acélárugyárban, el­készült a gyár igen alapos intézkedési terve. Szükséges, hogy a többi megyei bizottságok is hasz­nosítsák saját területük és más iparágak jó tapasztala­tait. Az építő és építőanyag­iparban is történtek már kez­deti lépések. A két üveg­gyárban, az építőipari vál­lalatnál több intézkedés nö­velte a termelékenységet. A mezőgazdaságban is végeztek különböző szervezést, a táblák tömbösítése, a gépek jobb kihasználása, a vegyszeres gyomirtás érdekében. Az egyes kereskedelmi vállala­toknál a lakosság jobb, szer­vezettebb ellátására, a keres­kedelmi dolgozók rendezet­tebb munkaidejére irányul­tak az intézkedések. Ezekben az iparágakban azonban még jelentősen tovább kell fej­leszteni a munkaszervezési hónapot. A nagyobb sikerek elérése érdekében szükséges, hogy az SZMT elnöksége, a megyei bizottságok javítsák ellenőrző, segítő tevékenységüket. Nö­velni kell a propaganda és agitációs munka hatékonysá­gát. A legalapvetőbb, hogy a vállalati szakszervezeti bi­zottságok elérjék: a központi intézkedéseken túl minél több munkásvélemény lásson nap­világot.. A munkaszervezési hónap tapasztalatait iparágan­ként, üzemenként is értékel­jék a szakszervezetek. A gaz­dasági vezetőkkel együtt szor­galmazzák, hogy a munka- szervezés állandó javítása fo­lyamatos legyen. E munka vezetői és felelősei a szak- szervezeti bizottságok mellett a műszaki vezetők legyenek,. és abba, az eddiginél na­gyobb mértékben vonják be a fizikai dolgozókat. Helyes, ha a jó eredményt elérő üze­mek tapasztalatait más szer­vek és vállalatok vezetői is tanulmányozzák, hasznosítják. El kell érnünk, hogy a mun­kaszervezés javítása minél előbb éreztesse hatását a ter­melés gazdaságosságában. Jakubovics Gyula az SZMT titkára Több műtrágya a mezőgazdaságnak Az elkövetkező években nagy feladat vár a csehszlo­vák mezőgazdasági dolgozók­ra: öt év alatt több mint 23 százalékkal kell növelni a mezőgazdaság termelését. Ezt a feladatot csupán in­tenzív mezőgazdasággal lehet biztosítani, mivel az ország földalapja lényegesen nem emelhető. Az öntözött terület 15 év alatt csaknem har­mincszorosára növekszik. A műtrágya-ellátás pedig évi több mint 500 ezer tonnáról 1965.-4ien már 961 ezer ton­nára emelkedik. Reggeli időben Szénmedencénk bányászai éppen a fenti táblá­zat alapján a második ötéves terv első esztendejé­nek négy hónapjában többségében jó munkát vé­gezték. Azonban kár lenne, ha szénmedencénk bá­nyászai, műszaki vezetői nem értenék meg, hogy a tett vállalások teljesítése semmit sem ér, ha nem teljesítik a legfontosabbat: a szén fűtőértékét. Ezért az elkövetkezendő időkben bányásznak és műszaki vezetőnek egyaránt a tervek teljesítése mellett a fűtőérték biztosítására is nagyobb gondot fordítsanak. n fi fi fi fi fi fi fi fi fi fi fi fi fi fi fi fi fi fi fi fi fi fi fi Néhány perc és a több száz fokos ferroszilicium felett pi­rosra sütik a szalonnát a vasötvözetgyáriak. Salgótarjáni körkép 1. A helyijáratok ügyében Az 1-es, a 2-es, a 3-as bu­szok egyszerre állnak a meg­állóhoz és egyszerre indulnak. Ma már nem jó ez így, nagyon nehézkes. Mert nem csupán arról van szó, hogy torlódást okoz a városban, hanem arról is, hogyha városi helyijárat, ak­kor legyen is városias. A Nagy állomástól a laktanyáig, vagy az Acélárugyárig nagyon sokan szeretnék igénybe venni a járatot. És nem óránkénti lehetőséggel, hanem ha le­hetne, sűrűbben. A jelenlegi menetrend szerint erre nincs lehetőség. Ezért javasolnánk, vizsgálják felül a helyijára­tok menetrendjét, és osszák meg a közlekedésüket. Ezzel megszűnik az a furcsa eset. hogy egymást követve dübö­rögnek végig a városon a buszok. És ésszerűen való­ban bekapcsolódnak a város­ban lakó emberek közlekedé­sének elősegítésébe. Ennyi volna a javaslatunk csupán. akarnak és már kész az a szobor, amely a park köze­pén lesz. A megyetanács előtt is még ott van félig a földbe ásva a szivattyúház. Na és ami a 36-os épület mögött van? Ez már egyenesen szégyen. Kő­halmaz, építési anyaghulladé­kok, t'éligbontott felvonulási épület, a maga szeméthal­mazával. Röviden: szemét, piszok, hulladékhalmaz amer­re a szem ellát. Nagyon csúnya. Mi az oka. hogy nem lehet rendet tenni á hosszú idő óta? Nagyra becsüljük a tárgyalást, de azért jó volna már olyan tárgyalás is, amelynek nyo­mában végre rend lesz _ az új városrészen. Vagy talán olyan nagy do­log rendet tenni? Tudomásunkra jutott, hogy az AKÖV-nél most készítik az új menetrendeket. Még nem köztudott, mit, milyen formában változtatnak, érin- li-e ez Salgótarján városban a helyijáratot, vagy sem, mindenesetre szeretnénk né­hány javaslatot tenni abban a reményben, hogy meghall­gatásra talál. Nagyon jó dolog a helyi­járat. Hiszen olyan hosszúra nyúlt már ez a város. Örült is mindenki, hogy lét­rehozták. Ma. már nem egy közlekedik, mint régen, hanem hat is, és ezzel az öröm bosszankodássá vált. Mindez pedig azért, mert a helyijáratok közlekedési rend­je egyazon időben van. Mi következik ebből? Az egyéb­ként is szűk főutcán egy­szerre három busz is meg­áll. Óriási a tumultus, ka­varodás keletkezik ebből, úgyszólván minden órában. Nem is megálló már a meg­álló, hanem indító állomás. Jóllehet, nagy gondot okoz az újváros rendezése, csak az a baj, hogy nincs a prob­léma megoldásában különö­sebb előrehaladás. Az már ör­vendetes. hogy az illetékesek eljutottak a tárgyalásokig. Re­mélhetőleg ez azt jelenti, hogy látják, milyen árva, elhanya­golt, koszos az új városrész. Már szóltunk egyszer arról, hogy legalább a főutcáról vi­gyék el a felvonulási épü­leteket. Az Üveggyár és a 36-os épület végződésénél azonban még mindig ott van. Koszos az ablaka, rozsdás a kerítése, dudvával benőtt az udvara. Mintha csak azért is. dacolnának mindenkivel, a hetekben egy autó tolatott a ház elé, és lerakta rako­mányát. Csak úgy megemlít­jük: a helyére egy parkot 2. Ismét az újváros rendjéről A munkaszervezési hónap megtartásával elnökségünket egyrészt az a cél vezette, hogy a különböző iparágak­ban és a mezőgazdaságban is elősegítsük a megnövekedett termelési és termelékenységi feladatok teljesítését. Célunk volt az is, hogy a norma­rendezés és a gyártástechno­lógia felülvizsgálása során az esetleges átmeneti kereset- csökkenéseket a munka jobb megszervezésével minél előbb megszüntessék, ahhoz bizto­sítsák a szükséges feltétele­ket. Megállapítható, hogy a munkaszervezési hónap — fő­leg a vasiparban — már ed­dig is nagyban elősegítette e feladatok megoldását. Az SZMT elnökségének irányelvei alapján a szakszer­vezetek megyei bizottságai feladatul kapták, hogy az egyes iparágakban a műsza­kiak, a szakszervezeti aktí­vák tanácskozásán beszéljék meg a sajátos tennivalókat. Ezeket a tanácskozásokat ál­talában megtartották az egyes iparágak. A legjobban a Tűz­helygyárban sikerült. Ugyan­akkor van néhány olyan vál­lalatunk, amely lemaradt e fontos munkában. Ilyen pél­dául az Acélárugyár és jó néhány bányaüzem. Vannak olyan vállalatok is — mint a Zagyvapálfalvi Bányagép­gyár —, amelyek egyáltalán nem tartottak megbeszélést a dolgozókkal. Ebben a gyár­ban a munkások még ma sem tudnak arról, hogy a munka- szervezési hónap létezik, bár a feladatokat az üzem ve­zetői megkapták. Gyengén ha­lad a munka a mezőgazda­ságban és a helyiiparban is. A Kisterenyei Állami Gazda­ságban eddig semmi különö­sebb intézkedést nem tettek. ! A kezdeti lépéseken túl nem ’ lehet eredményekről beszélni a helyiipari vállalatok több­ségénél sem. Ezért elsősorban ' ez illetékes szakszervezetek megyei bizottságai a felelő- t sek. Nem segítették a mun- t kaszervezési hónap előreha­ladását, elhanyagolták az el­lenőrzést. A szénbányászatban álta­lában készítettek- intézkedési terveket, amelyek közvetlenül a szakmánybérek rendezé­sére, az ezzel kapcsolatos mű­szaki intézkedésekre irányul­nak. A fő hiba, hogy a fel­adatok főleg az üzemi szer­vezési munkára irányulnak. Azonban kevésbé arra, hogy az aktívák, a bányászok be­vonásával az egy-egy mun­kahelyen meglevő munkaszer- 1 vezési tartalékokat feltárják és ezeket a tervek teljesíté­■ sénél, az új szakmánybérek : bevezetésénél hasznosítsák. E helyzet megváltoztatásához a trösztbizottságnak és az üzemi szakszervezeti bizottsá- i goknak fordulatot kell elér- . niök munkájukban. ■ A munkaszervezési hónap feladatainak teljesítésében el­- maradt vállalatok példát ve­hetnek a Salgótarjáni Tűz- ' helygyártól. Ebben a gyárban

Next

/
Thumbnails
Contents