Nógrádi Népújság, 1961. május (17. évfolyam, 35-43. szám)
1961-05-13 / 38. szám
2 NÓGRÁDI NÉPÜJSAG 1961. május 13. A pártszervezet feladata gazdasági szervező munkában Mizserfai tapasztalatok Bányász pártszervezeteink munkájában igen jelentős helyet foglal el a gazdasági szervező tevékenység. Ez azt jelenti, hogy a bányaüzemek termelésében, egész gazdasági és politikai életében nagy feladatok várnak a pártbizottságokra, az alapszervezetekre mert az, hogy egy bánya hogyan teljesíti gazdasági mutatóit: termelési tervét, önköltségét, minőségét stb. nemcsak gazdasági, hanem POLITIKAI MUNKA IS. A mizserfai pártbizottság, az alapszervezetek munkáját vizsgálva megállapíthatjuk, hogy e téren komoly előrehaladás mutatkozik. Ez a fejlődés 1957 után következett be, amikor a pártszervezet vezetősége és az aktívák már nem a személyi problémákra, hanem a politikai és a gazdasági munka megjavítására tudták erejüket fordítani. A gazdasági szervező tevékenységben rendszeresnek mondható a bánya gazdasági vezetőinek beszámoltatása, amelyet üzemenként és körletenként is elvégeznek. Ebbe a munkába a párttagság bevonása főleg a taggyűléseken keresztül jut érvényre. Ezt megelőzően természetesen a pártcsoport bizalmiak is aktív munkát végeznek. A pártcsoportok igen sok esetben végeznek önálló tevékenységet, melynek elvégzéséről magának a pártbizottságnak és az alapszervezetnek adnak számot. A mizserfai pártszervezet tevékenysége igen pozitívan jelentkezik olyan téren is. hogy ' egy-egv feladat megoldására a párttagokon kívül A TÖRZSGÄKDÄRA IS TÁMASZKODNAK. A vezetők tanácskoznak azokkal a dolgozókkal, akik 15—20 évet töltöttek a bányában és hasznos javaslataikkal, észrevételeikkel segíthetik a bánya előtt álló feladatok megoldását. A mizserfai pártszervezet munkájában eredményesen jelentkezik a politikai felvilágosító munka. A pártbizottság irányításával kéthetenként tartanak röpgyűléseket, ahol1 egyrészt termelési kérdésekkel, másrészt különböző nagyobb jelentőségű politikai eseményekkel foglalkoznak, így ezeken a röpgyűléseken a pártonkívüliek is tudomást szereznek a legfontosabb teendőkről és azok végrehajtását segítik elő, csakúgy, mint a műszaki dolgozók, akiket maga a pártbizottság havonta egyszer összehív és megvitatja velük az üzem problémáit, az időszerű feladatokat. Ezt különösen az utóbbi időben, a veszteségidők felmérésénél, a normák kiigazításnál lehetett tapasztalni. Módszerében is helyes leírni. A mizserfai elvtársak azt csinálták, hogy felmérték a lehetőségeket a feladatok sikeres Valóraváltásához. Először műszaki értekezleteket tartottak, amelyen az igazgató, főmérnök, üzemvezetők, körletvezetők, a műszaki középkáderek is résztvettek a bánya mozgalmi vezetőivel együtt. Ezen a megbeszélésen a további teendőket határozták meg. Meghívták a bánya törzsgárdáját, résztvettek ezen a megbeszélésen a szocialista. brigádok vezetői is. Az üzemi tanácsülés elé így már kész tervek, a veszteség- idő: felmérésénél tapasztalt hibák kijavítására tett javaslatok kerültek, amelyet a bánya pártszervezetének taggyűlése erősített meg. mésután. következtek a . hasznos .megbeszélések. A párttagok leménye is. Amellett, hogy több pártonkívüli aknász, műszaki középkáder, mint Zimmerman István, vagy Tóth Tibor mondotta el véleményét a veszteségidő felméréséről, a normakiigazítás szükségességéről, Csapó Imre vájár csapatvezető személyesen is felkereste a pártbizottságot. Választ kért olyan kérdésekre, amelyekre a csapatába beosztott pártonkívüliek tőle is kérnek. A beszélgetés itt is eredményes volt. Csapó Imre azzal távozott a pártbizottságról. hogy most már van érvelni valója, fel- világosító, meggyőző szóval tudja a bányászoknak a normakiigazítást elmondani. Ebben a munkában Csapó Imre azt is magára vállalta, hogy műszakot cseréljen és csapatának minden harmadában beszéljen, érveljen a veszteségidő felméréséről. S a párttagok mit tettek? Egyetlen példát említsünk csak meg, — de ez jellemző. Domonkos István Pálhegy III. üzemben 36 fős csapatot vezet. Csapata nevében jelentette ki, hogy a tőlük függő veszteségidőt éppen a munka sikere érdekében azonnal megszüntetik. Szükséges ehhez azonban, hogy a műszakiak is küszöböljék ki a hibákat, s ezzel csökkentsék a kieső időket. Az hogy Mizserfán párttag és pártonkívüli egyöntetű" állásfoglalást tanúsít a normák kiigazításának kérdésében, az elsősorban a pártbizottság, a kommunisták szervező tevékenységének bizonyítéka, annak, hogy ennél a pártszervezetnél MEGÉRTETTÉK A GAZDASÁGI SZERVEZŐMUNKA JELENTŐSÉGÉT. Ebben a munkában az alapszervezetek és a pártbizottság is a termelés érdekében tett kezdeményezéseket, javaslatokat a műszaki és gazdasági vezetők részére, amelyet nemcsak hogy elfogadtak, de közös erővel meg is valósították. Ezért van az. hogy Mizserfán jó az összhang, a párt, illetve a gazdasági és műszaki vezetők között. A megbeszélt feladatokat egyöntetűen támogatják és ez jó hatást vált ki a dolgozók körében is. A mizserfai sikereknek tehát ez az alapja. S. L. Miért akadozik a rekonstrukció a Romhányi Cserép kályhagyárban? Mintegy 40 millió forintos költséggel több év során hajtják majd végre a Romhányi Cserépkályhagyár rekonstrukcióját. A megyei Építőipari Vállalatra ebben az évben mintegy 6 millió forintos értékű munka elvégzése vár. A közelmúltban megkezdődött építkezés azonban nem halad a kívánt ütemben. Az első negyedévi számla értéke alig éri el a 150 ezer forintot. Áprilisban sem sokkal jobb a helyzet. A tervek szerint május hónapban általában 70 dolgozónak kellene tevékenykednie ezen a jelentős építkezésen. Ezzel szemben a múlt héten az átlagos létszám mindössze 25 volt. De előfordult már az is, hogy 6—8-an dolgoztak az építőipar részéről. A jelenlegi ütem mellett még a 2.5 millió forintos termelési értéket sem lesz képes elérni az Építőipari Vállalat, az előírt 6 millióval szemben. Akadályozza az építkezés gyorsabb ütemét az anyaghiány is. Sőt, nem készült el időben a felvonulás alkalmával a villamosvezeték sem. Ezért hosszú ideig nem használhatták a gépeket. Ebben a kérdésben elsősorban az Áramszolgáltató Vállalatnak kellene mielőbb rendet teremtenie. A párt és a tömegszervezeti oktatás eredményeiről, a járási nőtanács munkájáról tanácskozóit az MSZMP szécsényi járási végrehajtó bizottsága Még mindig nem tisztázódtak az építkezési szerződéssel kapcsolatos véleményeltérések. Emiatt és más okok miatt is nem kerülhet sor a beruházó és a kivitelező között szocialista szerződés megkötésére. A termelőmunkát hátráltatja, a rekonstrukcióról tereli el a figyelmet az olyan alkudozás, amely az akadályoztatás! költségek körül kialakult. Az Építőipari Vállalat ugyanis ilyen címen 5 százalékos felárat akar elszámolni. A tervező véleménye azonban az, hogy az építési tevékenységet különösebb akadály nem hátráltatja. Ha csak nem számítjuk akadálynak azt, hogy az építkezésnél elég nagyfokú a szervezetlenség. Ahogy Romhányban mondják, jóformán az egyik napról a másikra élnek. Külön gondot okoz majd, hogy az irodaházat csak két részben építik meg. A második felét ugyanis a téli időszakban akarja elkészíteni az Építőipari Vállalat és így itt a nagy kérdés: hogyan dolgozhatnak majd egy félig nyitott épületben télen a Cserépkályhagyár alkalmazottai. Jelenleg tehát alacsony termelékenység, szervezetlenség, hosszú hetekig elhúzódó viták jellemzik a Romhányi Cserépkályhagyár rekonstrukcióját. Az Építőipari Vállalat néhány vezetője már látja, hogy ez az állapot tarthatatlan. Reméljük, hamarosan tovább is jutnak a felismeréstől és rövidesen már arról számolhatnak be. hogy a munkálatok a megkívánt ütemben haladnak Romhányban is. KISZ-esküvő Szécsényben Fontosnak tart.iák. hogy a jövőben a helyi párt, tanácsi és társadalmi szervekkel szoros együttműködésben, munkaterv szerint dolgozzanak a nőtanácsok. Tervet kell kidolgozniok a nők továbbképzéséről. Különösen fontos feladatnak szabták meg a termelőszövetkezeti parasztasszonyok bekapcsolódását a lakosság áruellátásába. A nőtanácsok védnökséget vállaltak a baromfi-, hús- és tojástermelés felett abból a célból, hogy segítenek a lakosság hús- és tojásellátásának további javításában. Még számos, az asszonyok munkáját, életét érintő kérdésről vitatkozott az MSZMP szé- csénvi járási végrehajtó bizottsága, hogy a hozott határozatok szellemében tovább javíthassák a falusi nőtanácsok munkáját. Értékelik a tiszta iskola mozgalmat A Vöröskereszt városi, járási és megyei szervezetei megkezdték a tiszta iskola mozgalomba bekapcsolódó iskolák eredményeinek értékelését. Egészségügyi szakemberek és pedagógusok bevonásával a pásztói járásban, a szécsényi járásban és Salgótarjánban már értékelték a mozgalomban legjobb eredményt elért iskolákat. MI TUDTÁK A FELADATUK, de eljutott a pártszervezethez, a pártbizottsághoz a bánya számos dolgozójának véŰjabb két vasúti vasketonaljgyár Csehszlovákiának A KGST-n belül a baráti országok iparfejlesztési feladataiból jelentős megbízást kapott a Zagyvapálfalvi Bányagépgyár. Ugyanis a legmodernebb vasúti vasbeton- ali “'árak építését tervezték a Szovjetunióban, a Csehszlovák Szocialista Köztársaságban és más baráti ália- moi-oan. Ezeknek a gyáraknak a berendezéseit jelentős részben a Za<»"vaoílfalvi Bányagépgyárban készítik. A Szovjetunió első két vasbetonéi i gyárának több mint 4 és fél millió forint értékű berendezését most egy éve küldték el. A baráti Csehszlovákiá ugyancsak első vas- betonaljg.yárának berendezéseit az év első negyedében készítették el. Most. május második hetében újabb két vasbentonalj- gyár berendezéseinek gyártását kezdték meg Csehszlovákia szíáimára. Az épülő két újabb gyár részére száz- kilencvene"y darab, hat méter hosszú vasbetonalj gyártó teknőt, úgynevezett feszítőpadot készítenek, a padokat mozgató szállító-görgőkkel és a betonérlelő kamrákkal egvütt. Kedden Szécsényben ülést tartott az MSZMP szécsényi járási végrehajtó bizottsága. Az ülésen megvitatták a járási párt- és tömegszervezeti oktatómunka eredményeit, maid hosszasan tanácskoztak a járási nőtanács munkájáról. Megvitatták a járási nő-, tanács jelentését a járás termelőszövetkezeti asszonyainak életéről, munkájáról és problémáiról. Beszéltek a nők vezetésben való részvételéről, a nők egész évi foglalkoztatottságáról, a falusi nőtanácsok szerepéről, megváltozott helyzetükből adódóan különösen a termelőszö- szövetkezeti parasztasszonyok gondolkodásmódjának átformálásáról. «inillllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllUlllllll Vajda Béla a Szécsényi Tej- | ipari Vállalat ifjú dolgozója ' a KISZ-szervezet titkára é: Földi Margit a helybeli úttörőcsapat egyik rajvezetője KISZ aktivista házasságkötési alkalmából készített felvéte leink. — Fiam, én azért jöttem, egy kis bajom van, segíts már rajtam — fordult a kis- terenyei tanács elnökéhez az első fél, egy fejkendős néniké. És sorolja búját, baját, azt tudniillik, hogy a szomszédja odéb tolta a kerítését, ebből aztán egy csomó baj, meg perpatvar származott. Két öreges, fáradt szemével határtalan bizalommal tekint a falu vezetőjére. A bizalom nemcsak azért jár ki a tanács elnökének, mert ő vezető. Másért is szeretik itt Kisterenyén Király Andrást. Tőzsgyökeres terenyei, ért az emberekhez nagyon és ismeri mindenki. Ha kimegy az utcára nem győz köszönni, kalapot emelni. Gyerekkorában együtt játszott ezekkel az emberekkel. Együtt rúgták a labdát, kari- káztak, viháncoltak. Együtt bámészkodtak a szép kastély kerítésénél, készen arra, hogy bármelyik pillanatban elugor janak, ha jön valamelyik gőgös úr. Hogy a falubelieknek kedvükre van ez a csupaszív tanácselnök, azt sok minden bizonyítja. Az maga jó ajánlólevél, hogy itt született, itt nőtt fel. Mindenkinek csak András, az öregebjének édes fiam, s ez a megszólítás sok mindent elmond. Azt jelenti, hogy közéjük valónak tártják. A ‘ felek egymásnak adják a kilincset, naponta nyolcán, tízen, havonta több százan megfordulnak nála. Ő türelmesen meghallgat mindenkit, alaposan utána kérdez, ha kevesli azt, amit a panaszos magától elmondott. Aztán még a laposabban igyekszik intézkedni. Semmilyen ügyet nem hagy válaszolatlanul, meg sem engedné ezt tanácselnöki lelkiismerete.' Van egy minden titkot magába fogadó jegyzettömbje, ide jegyez fel mindent és aztán nem restell, akár a szomszédhoz is elmenni, utánanézni. Újabban igen sok a földprobléma. határkérdés, meg egyebek. Üli is a gond e miatt az elnök fejét. Mondogatja, hogy minden ilyen a múlté lenne, ha az emberek másképpen gondolkodnának. Olyan szépen gyarapodnak, fejlődnek, meg dolgoznak a tsz-ben, hogy öröm őket látni. Egymás között mégis rengeteget perpatvarkodnak, veszekednek. marakodnak. Fejükben még vissza-vissza jár kísérteni a múlt. Bizony elég gyakran keresik fel öt olyan üggyel, ami csak a fejét fáj- ditja, mert arra gondol, milyen jó lenne más. fontosabbal foglalkozni. Az egyik például nagy gyorsan felszántotta, beültette azt a földet, amit a határrende- zéskor már másnak juttatott a mérnökség. Csak egy arasz- szál. van odébb az övé. de könnyebb a szívének kijátszani a töfvényf. Aztán még ő jön panaszt tenni. Vagy milyen furcsa az egyik idős asszony ügye. A háztulajdonos. akinek lakásában él a család, hónapok óta nem fogadja el a házbért. Valami vitás ügy van köztük, veszekednek és most a haragszom- rádot ilyen furcsa módon viszik a gyakorlatba. És az elnöknek ilyen apró- cseprő ügyekkel is vesződnie kell. Mert a vezetési munkában. az emberekkel való törődés, az embernevelés megköveteli tőle, hogy abban intézkedjen, amiben a segítséget kérik. Az elnöki munka egyik legnehezebb területe éppen az agyak, jellemek csiszolgatása. Milyen nehéz megértetni például az unokatestvérével, hogy nem neki van igaza, hanem annak, akire haragszik, akit nála épp a minap bepanaszolt. Megértetni azt, hogy nem számit a sógor- ság. komaság, ma csak egy protekció van, az igazság. Második otthona, ha ugyan ezzel jól lehet érzékeltetni azt a törődést és sokoldalú gondoskodást, amit a tsz iránt érez: a tsz. Nemcsak az iroda, mert ha csak oda nézne be a tanácselnök, nem is szeretnék ennyire a faluban. Járja a határt, gondos napi programja van, hogy mikor hova. a gazdaság melyik részébe megy szemlét tartani, emberekkel beszélgetni. Olyan ügyesen tudja a tanácsot, adni. javaslatát elmondani, hogy a korban nála idősebbje sem érez megbántást. Ha ezt én csinálnám, így meg így fognék hozzá — magyarázza, szemléltetően érvel, sokoldalúan fejtegeti elképzeléseit és megy is a munka szépen a termelőszövetkezetben. Szinte vele él a tsz-el az elnök, még valamiféle szakkört is kezdeményezett, szépszámú jelentkezővel, hogy az emberek érezzék, nem lehet csak azzal megelégedni, amit eddig is tudtak. Tanulni kell mindenkinek, és egyre többet tudni, érteni mindenhez. Azon a napon, amikor éppen nála jártunk, a felek fogadása után egy sor egyéb tennivaló volt a nyolc órába bele nem férő programban. Kiment a kultúrházhoz, a mindenki számára nagyon várt létesítményhez, hogy megvizsgálja, mennyivel csi- nosodott tegnap óta, van-e anyag a munkálatokhoz és kell-e valamiben segítség. Aztán ott kint az irigylendőén szépen ápolt parkban egy jo nagyot szippantott a virágillattal fűszerezett levegőből és megnézte kedvenceit: a parki őzikéket is. Innét az állami gazdaságba hívták. Az egyik dolgozó lakásproblémájához kérték az elnöki véleményt. De a napfényes májusi délután már a határban köszönthette a gondos elnököt. Aki ma sem mulasztotta el szokásos körsétáját a szövetkezet ezerholdas gazdaságában. Mert azért azt jól tudja, a sok fontos közül is legfontosabb, hogy a szövetkezetben ' rendjén menjen minden. Tanácselnök a termelőszövetkezettel szorosra épített kapcsolat nélkül nem mondhatná el magáról, hogy mindenben kötelességtudóan teljesíti hivatását. Ujlaky Mária ÉDES FIAM, ANDRÁS Egy tanácselnök portréja